Hallottál már Csermelyről és Ardóról, a két huncut erdei manóról? Most végre megismerkedhetsz velük, és közben azon is elgondolkodhatsz, hogy a manók élete nem is különbözik olyan sok mindenben a miénktől. Bizony, nekik is hasonló gondjaik és örömeik vannak, de most igazán különleges kihívást kell teljesíteniük, amikor a barátságukat teszik próbára. A zenés bábjáték egy verseny köré szerveződik, de hogy a trófea megszerzése, vagy egymás szeretete a fontosabb, az csak az előadás végén derül ki. Régi, és bátran állíthatjuk, gyümölcsöző együttműködés eredménye a mostani bemutató: a Keleti István Művészeti Iskola végzős hallgatói idén is lehetőséget kapnak arra, hogy tanáraikkal végzett éves munkájuk eredményét megmutassák kicsiknek és nagyoknak. Az ifjú bábszínészek a legjobb kezekben vannak: a Ki a legjobb manó? című zenés bábelőadást Szívós Károly írta és Török Ágnes rendezte, akik a magyarországi bábszínházi közösség jeles tagjai, a Kolibri Színház alapítói, nem utolsó sorban pedig több évtizedes tanári gyakorlattal rendelkeznek. Bevallott céljuk megértetni a fiatalokkal, hogy mit jelent a bábos gondolkodás; az, hogy segítsék őket abban, hogyan lehet minden érzelmüket egy tárgyba vagy egy figurába áttenni. A csapatot Csonka Erzsébet bábtervező teszi teljessé, a produkció zenéje pedig a fiatalok közös munkáját dicséri. A főszereplő Csermely és Ardó nyílt színi, játékos és szellemes versengését pajkos humor és az alapvető emberi értékek fontosságának tudatosítása teszi teljessé. A happy end természetesen most sem maradhat el, és a legkisebbek is megértik végül, hogy miért vannak a jó barátok.
Te tudtad, hogy valaki megette az ovit? És, hogy ez a valaki egy óriás volt? Azt hallottad, mi történt ezután? Hogy mit csináltak az óvónénik? Meg a Böske dadus? Na és a gyerekek!? És azt tudod, hogyan lett azután egy másik ovi? Egy miféle ovi?! És mit szólt ehhez a a pfolgármester? Meg alispáng? És a fűzoltó pőfarancsnok? Meg a többi felnőtt?! És hogy mi lett aztán az óriással? Tényleg nem hallottad? Fúha, akkor nagyon gyorsan nézd meg ezt az előadást!
Szereplők: A csacsi, a kutya, a cica meg a kakas. No meg a rabolók, a polgármester és a Gyerekek!Mi a közös a csacsiban, a kutyában, a cicában és a kakasban? Mindegyikőjüket elzavarták otthonról. Buslakodnának is naphosszat, ha a csacsinak nem támadt volna egy hatalmas ötlete: "Csapjunk fel muzsikusnak!" Kalandos utazásra indulnak, hogy eljussanak Brémába, a híres MuzsikusFesztiválra. Szükségük lesz az úton bátorításra, furfangra, mókára, de legfőképpen egymásra. Szurkoljunk most együtt a bátor kis csapatnak, hogy sikerüljön minden tervük!
Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve?
Történet valahol a valóság, a képzeletünk és a mese határain. A SZUPER VERDA és ÁRON, a gazdája, üzleti tárgyalásra száguldanak vidékre. Áron és autója eltévednek. Szó szerint, és szimbolikusan is. Szuper verda lerobban, Áron pedig tehetetlenül remél segítséget valahol a világvégén, egy útkereszteződésben. TODA MESTER, a "mindenes bácsi" talál rájuk. Toda kedéllyel és jóindulattal a szerelő műhelyébe invitálja az idegeneket. Áron, a városi rohanásból, a vidéki tempóra kénytelen váltani. Közben Toda, nem csak a Szuper verdát pofozza ki, hanem egyúttal Áron rozsdásodó lelkét is kiszuperálja. Áronban felsejlik a gondolat, hogy talán Toda mester nem is csak egy halandó autószerelő, s nem csak csapágyat és futóművet tud javítani...Áron felismeri Todában a feltétel nélkül segíteni kész, és szeretni tudó embertársát. Hőseink konfliktusai, barátsággá kovácsolja kapcsolatukat. Kalandjuk végén Áron szinte új emberként, szeretettel teli lélekkel, gondoskodni vágyó apaként indul haza családjához, felturbózott bajtársával, a Szuper verdával. Plakátterv: Haragos PéterTörténet: Szabó Attila
Ez a mi Bécsünk a szó legvalódibb értelmében egy művészmalom, ténylegesen a világ legnagyobb művészmalma, amelyben évről évre porrá zúzzák, apróra őrlik a művészeteket és a művészeket egyaránt, mindegy, milyen az a művészet és milyen az a művész, a bécsi művészmalom totálisan felőröli. Ami a kuriózum, hogy az emberek teljességgel szabad akaratukból ugranak bele ebbe a művészmalomba, amely azután totálisan felőröli őket, bizonyos körülmények között élethossziglan mással sem foglalkoznak, hihetetlen vehemenciával küzdenek, hogy végre beleugorhassanak ebbe a művészmalomba, formálisan ölik egymást, ki ugorjon előbb ebbe a művészmalomba, amely azután totálisan felőröli őket. Az adaptáció alapjául szolgáló könyvnek, Thomas Bernhard azonos című regényének alcíme Indulatmű. Ehhez az előadás is hű marad, indulatszínházi kísérletként. Az alkotók pályakezdők, akik élethossziglan mással sem foglalkoztak, hihetetlen vehemenciával küldöttek azért, hogy beleugorhassanak a művészmalomba. Jelenlétük pillanatkép zuhanásukról a hengerszék felé. Figyelem! Az előadásban stroboszkóp, füst, vaksötét és erős hanghatások jelennek meg, mely egyes nézőknek felkavaró lehet. Látványtervező: Radetzky Anna Díszlettervező: Cserháti Dániel, Holecz Gál Rendezőasszisztens: Zsengellér NóraProdukciós asszisztencia: Mayer Dániel, Molnár Fanni
A mutatványos-bábos színészpár gurulós kocsijával járja a világot – így érkeznek az előadás helyszínére is. Dalolnak, játszanak a szokott rendben, majd egyszer csak leesik egy ág a föléjük magasodó fáról. Elkezdődik Ágacska csodás története, amely során a kancsali Dani kacsa, az állandóan röhögő Berci béka és a bátor Pösze egérke elindulnak, hogy megkeressék az embert, aki tudomásuk szerint ki tudja őket gyógyítani bajukból. Útjuk során igaz barátságot kötnek, s a történet végére nem csak a kis állatok, de a nézők, és a játszók is igazi boldogságra lelnek.
Színházi audio-séta. Apa és fia elindulnak, hogy behajtsák a tartozást. Bejárják Terézváros utcáit a Jókai tértől a Nyugatiig, de csak a múlt szilánkjait találják: egy elveszett rendszerváltás korabeli kiállítás tárgyait, egykor jobb időket megélt hajléktalant, egy-egy pillanatot az örökké változó, sokat látott Nyugati tér eseményeiből. A meglepetésekkel teli, szürreális séta a pályaudvar melletti bevásárlóközpont megidézett megnyitójával ér véget. “Hazaértünk. Itthon vagyunk.”
- Azt mondják: "Diogenész, neked semmid sincsen. Hogy akarsz így asszonyt? Hogy akarsz így családot? Hogy akarsz így házat? Még kölcsönt sem adhatunk, hiszen nincs mire." - így mondják, hiába is koldulok, hiába járok házról-házra, hiába kopogtatok be az arcukon, hogy "Embert keresek!" - azt mondják: "Diogenész, neked semmid sincsen." -Diogenész a hordólakó. Diogenész a filozófus. Diogenész a szabad. Diogenész a rabszolga. Diogenész a mocskos. Diogenész a tiszta. Diogenész a hajléktalan. Diogenész az éber. Diogenész az ember kereső. Diogenész a menekült. Ez mind Diogenész.
Vígopera két felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.A 21. tüzérezred mindeneslánya, Marie, kisgyerekként elveszett és a francia hadseregben nőtt fel. Nem tud arisztokrata származásáról, beleszeret egy tiroli parasztfiúba. Amikor megjelenik Berkenfield márkiné, hogy Marie-t magával vigye, a lánynak választania kell a két világ között. A napóleoni háborúk alatt játszódó Az ezred lánya a maga korában az egyik legsikeresebb Donizetti-opera volt, és aztán az egész 19. században ez volt minden koloratúrszoprán énekes álma. 1838-ban a zeneszerző megunta az itáliai cenzúrával való örök küzdelmet, és Párizsba költözött, ahol tehát megírta első francia nyelvű, prózai jelenetekkel dúsított, vígoperáját, melyben sokkal inkább a francia opéra comique sajátosságait és komponistáit követte. Operája elfogulatlan szerelmes levél Franciaországnak – és az ország viszonozta ezt a szerelmet: Az ezred lányát minden évben előadták július 14-én, Bastille-napon. A szövegkönyvet írta: Jules-Henri Venroy de Saint-Georges, Jean-François Alfred BayardA prózai szöveget átdolgozta: Kovács András Péter A magyar nyelvű feliratokat Nobel Noémi nyersfordítása alapján készítette: Szabó-Székely ÁrminAngol nyelvű feliratok: Keszthelyi Kinga
Milyen az élet négy nővel mozaikcsaládban?Miért volt felszabadító megtudni, hogy figyelemzavarom van?Milyen az ideális apucitest?Hogyan éltem túl a gyermekkorom?Kockáztassuk a házasságot egy konyhabútor cseréért?Szülési szabadság férfiaknak?Miért frusztrálják egymást a nők?Hogyan (ne) beszélgessünk játszótéren?Elolvasni is jó érzés, tudom, hát még ott milyen felemelő, szórakoztató, vicces, elgondolkodtató, katartikus élmény lesz!
S.Ö.R. -ben három fiatal magyar színész két óra alatt előadja Shakespeare Összes Rövidített műveit! Nem csalás nem ámítás! Az eredeti szövegek és még eredetibb (saját) poénok felhasználásával. Aki látta, mondhatja, hogy otthon van a "Bárd" művészetében.
Az Imposztor Színházi Társulat előadása. A Betiltott etűdök archívuma olyan fiktív színházi jelenetek gyűjteménye, melyeket a mindenkori cenzúra örökre el kívánt rejteni a nézők elől. Egy exkluzív betekintőnek hála a közönség tanúja lehet Csehov-, Goethe- és Brecht-írások ősbemutatójának az inkorrektség, a profanitás és a szólásszabadság jegyében. Technika: Bognár Eszter, Kálmán ErikKépzőművész: Aradi MátyásKurátor: Csermák Tamara
Koncertszínházi társasjáték. Kiégtem, de félek beszélni róla.Hogyan mondjam el, hogy szünetre van szükségem?Megengedhetem-e magamnak ezt a szünetet?Félek, ha szünetet tartok, el fogok tűnni, elfelejtenek, jön helyettem más.Pótolható vagyok.De határokat akarok húzni, nemeket mondani.De nem tudom hogy kell.Amit, és ahogy csinálom, az sok: kizsigerel, mentálisan és fizikálisan rosszul vagyok tőle.A zsúr című előadás egy színházi társasjáték, amely a túlterheltség élményéből inspirálódik, és egy személyes kiégéstörténetből építkezik.. A történet egy születésnapi zsúrral kezdődik, Gyönyörűség hercegnő harmincadik születésnapjával.A nézők a születésnapi zsúr vendégei lesznek. A zsúron magukkal ismerkedhetnek, saját és mások igényeivel. Lehetőségük lesz megosztani tapasztalataikat a túlterheltséggel, az elvárásokkal, a fáradsággal és a kiégéssel kapcsolatban. Jelmez: Dömötör Dominika / Dezső ClothesPlakát, arculat: Poszovecz László
Az Acosta Danza előadása. A CUBAN ECLECTICO című műsor a kubai táncstílusok metszetén keresztül betekintést nyújt a karibi ország életébe. Az Acosta Danza a klasszikus balettet flamencóval és afro-kubai stílusokkal ötvözi. Raul Reinoso SATORI című darabjában a spirituális megvilágosodáshoz vezető, belső utazásra hív, amelynek során rátalálhatunk a bennünk lakozó igazságra, szépségre és fényre. A Sidi Larbi Cherkaoui által színre vitt Faunban az emberi és állati lényeg közötti kontraszt ölt formát. A duett a férfi és a női energia kettősségének kifejeződése, amint egyszerre igyekeznek felfedezni és kihívni a másikat. Pontus Lindberg koreográfiája, a PAYSAGE a lüktető éjszakai életet, az ifjúságot ünnepli Leo Brouwer rumbaritmusok által ihletett zenéjére. A kortárs stílusokat és afro-kubai néptáncot ötvöző IMPRONTA című darabban a kulturális örökség találkozik a modernséggel. A műsor a DE PUNTA A CABO-val zárul, ahol a teljes társulat színre lép. Havanna gyönyörű, tengerparti sétánya, a Malecón a színtere ennek a darabnak, amely napjaink Kubájának összes társadalmi visszásságát elénk tárja. Cuban EclecticoCuban EclecticoAcosta DanzaJEGYVÁSÁRLÁSNagyterem / 2024. május 05. 19:00MűfajkortársFelvonások száma1Időtartam82A CUBAN ECLECTICO című műsor a kubai táncstílusok metszetén keresztül betekintést nyújt a karibi ország életébe. Az Acosta Danza a klasszikus balettet flamencóval és afro-kubai stílusokkal ötvözi. Raul Reinoso SATORI című darabjában a spirituális megvilágosodáshoz vezető, belső utazásra hív, amelynek során rátalálhatunk a bennünk lakozó igazságra, szépségre és fényre. A Sidi Larbi Cherkaoui által színre vitt Faunban az emberi és állati lényeg közötti kontraszt ölt formát. A duett a férfi és a női energia kettősségének kifejeződése, amint egyszerre igyekeznek felfedezni és kihívni a másikat. Pontus Lindberg koreográfiája, a PAYSAGE a lüktető éjszakai életet, az ifjúságot ünnepli Leo Brouwer rumbaritmusok által ihletett zenéjére. A kortárs stílusokat és afro-kubai néptáncot ötvöző IMPRONTA című darabban a kulturális örökség találkozik a modernséggel. A műsor a DE PUNTA A CABO-val zárul, ahol a teljes társulat színre lép. Havanna gyönyörű, tengerparti sétánya, a Malecón a színtere ennek a darabnak, amely napjaink Kubájának összes társadalmi visszásságát elénk tárja. Táncművészek: Zeleidy Crespo, Patricia Torres, Adria Díaz, Jennifer Suarez, Amisaday Naara, Daniella Urgelles, Raúl Reinoso, Alejandro Silva, Brian Ernesto, Frank Junior, Leandro Fernandez, Brandy Martinez. SatoriKoreográfia: Raúl ReinosoKoreográfua asszisztense: Clotilde PeónZene: Pepe V. GAVILONDOZenei koncepció: Pepe V. GAVILONDO, Raúl ReinosoJelmeztervező: Angelo AlbertoFénytervező: Fabiana Piccioli Szereplők: Zeleidy Crespo, Adria Díaz, Jennifer Suarez, Amisaday Naara, Daniella Urgelles, Raúl Reinoso, Brian Ernesto, Frank Junior, Leandro Fernandez, Brandy Martinez FaunKoreográfia: Sidi Larbi CherkaouiPróbavezető: Daisy Phillips and Daniel ProiettoZene: Claude Debussy with additional music by Nitin Sawhney Costumes: Hussein ChalayanFény: Adam CARRÉE and Pedro BENÍTEZLight Designs: Pedro BenítezSzereplők: Patricia Torres/ Alejandro Silva - Amisaday Naara/ Brandy Martinez - Jennifer Suarez/ Frank Junior PaysageKoreográfia: Pontus LidbergZene: Leo Brouwer (Cuban Landscape with Rumba) and Stefan Levin (Cuban Landscape)Dramaturg és koreográfus asszisztens: Adrian SilverSzcenográfia: Elizabet CerviñoJelmezterv: Karen YoungFényterv: Patrik BogårdhFényterv: Pedro BenítezSzereplők: Raúl Reinoso, Brian Ernesto, Leandro Fernandez, Alejandro Silva, Brandy Martinez, Frank Junior, Patricia Torres, Amisaday Naara, Adria Díaz, Jennifer Suarez, Daniella Urgelles ImprontaKoreográfia: María RoviraZene: José V. GavilondoFényterv: Pedro BenítezSzereplők: Zeleidy Crespo / Amisaday Naara / Daniella Urgelles De Punta a CaboKoreográfia: Alexis Fernández (Maca), Yaday PonceZene: Kumar, Kike Wolf – From Beautiful Cuban by José White and Omar Sosa Costumes: Vladimir CuencaFény: Yaron AbulafiaFényterv: Pedro BenítezSzereplők: Zeleidy Crespo, Patricia Torres, Adria Díaz, Jennifer Suarez, Amisaday Naara, Daniella Urgelles, Raúl Reinoso, Alejandro Silva, Brian Ernesto, Frank Junior, Leandro Fernandez, Brandy Martinez Producer: Valid Productions Limited
Négy jó barát: Zoli, aki karrierista felesége helyett maradt otthon a gyerekekkel; Gábor, a menő ügyvéd kemény elvekkel; Misi a négy gyereket szerény ám annál boldogabb körülmények között nevelő apuci; és a még mindig megállapodni képtelen Tomi - Zoli lakásán gyűlnek össze, hogy míg hármójuk felesége színházba megy, addig ők vigyázzanak az ott alvó gyerekseregre. Gábor tanácsára bébiszittert hívnak, hogy néhány órára ki tudjanak szabadulni. Esti kiruccanásuk tervét Tomi bejelentése akasztja meg, miszerint a főnökének lánya tőle vár gyereket. A három barát mindent megtesz, hogy az életimádó szingli Tomiba „lelket öntsön”. Szakítás, lánykérés, szülés, gyereknevelés: a három tapasztalt apuka mindenben tud tanácsot adni, és természetesen azt a lehető leghumorosabb és legőszintébb módon. Két órás felhőtlen szórakozás kényelmes vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 12.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 11.900 Ft
Ruházkodási szokásaink újraértelmezése ma már nem csak egy múló divathóbort, hanem egyre inkább szükséges és megkerülhetetlen része az életünknek. Mégis sokszor elveszünk a divatfogyasztás útvesztőiben, újabb és újabb nem használatos ruhadarabokkal töltjük meg szekrényünket és életünket. Mit jelent fenntarthatónak lenni, hogyan valósítható ez meg a hétköznapjainkban? Az egész napos divatesemény ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A Lúdas Matyi a harmadik, gyerekeknek készülő előadásunk. A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt. Itt minden és mindenki "libából" van. A szereplők a darab igényei szerint változnak libából emberré. A főliba - Galibának hívják - a cselekmény mozgatója és még a díszletet is egy liba "alakítja". Csupa humorral, fordulattal megtűzdelt darab, kitűnő zenével.