Skandináv komédia. Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág – a telefonhívások, a napi bevásárlás, a szórakozás, az ismerkedés, a szexualitás.Ha kudarcot vallanak, mehetnek vissza „pihenni”. Ám egyszer csak betoppan hozzájuk egy nő…
Simon Senn online 12 dollárért vett egy női testet. Egy digitális másolatot, és beleköltözött. Majd azt érezte, muszáj megtalálnia a nőt magát. Most megosztja velünk furcsa élményeit. Ebben a zoomos előadásban a genfi képző- és videóművész bemutatja, hogy a virtuális és a való világ nincsenek mindig egymással ellentétben, és feltárja a technológia, az ábrázolás, a nemi identitás és a törvénykezés váratlan összefonódásait.Simon Sennt gondolhatnánk olyan társadalmilag elkötelezett művésznek, aki felszólal az igazságtalanságok ellen, de alkotásai ennél kevésbé egyértelműek. Még ha elsősorban a valóságra támaszkodik is, mindig van egy réteg fikció is közbeékelve. Simon Senn (1986) a svájci Genfben él. A genfi HEAD (Haute école d’art et de design) intézetben végezte az alapfokú képzést, majd a londoni Goldsmiths College-ben szerzett mesterdiplomát. Vizuális művészként Zürichben a Nicola von Senger kortárs galéria képviseli, L’hôtel des sapins című munkája a zürichi Kunsthaus-gyűjtemény része. Kiállított a Liverpool Biennálén, a londoni Kortárs Művészetek Intézetében, a berni Kunstmuseumban. Számos díjat nyert, ezek közül néhány: a Swiss Performance Art-díj, a Swiss Art-díj és a Kiefer Hablitzel-díj.Előadja: Simon Senn, Arielle F. és egy virtuális testKoncepció és rendezés: Simon SennProdukció: Compagnie Simon Senn
A történet a szellemileg visszamaradt 32 éves Charlie Gordon kitartásáról és szeretetéhségéről szól, aki miközben egy hatéves gyerek szintjén van, mégis hatalmas elszántsággal és örömmel vesz részt egy orvos csoport kísérletében, mert normális akar lenni.
Emberekről és bábokról, emberekkel és bábokkal. Amikor megmozdítunk egy bábfigurát, azt mondjuk, lelket adunk neki, animáljuk. A bábozás energia az élettelen és az élő között. Ezt az intim és izgalmas kapcsolatot feszegeti az Anima című előadás. Négy sematikus, fehér bábfigura életre kel, személyiséget kap, majd saját léte okát, az emberek/mozgatókhoz való viszonyát próbálja meg értelmezni. Tud-e egy báb érezni, ha csókolózik? Szerelembe eshet-e egy mozgatóval/emberrel? Mivel kevesebb és több, mint egy élő ember? Ki mozgat és ki írányít valójában? A bábszínész hallgatók ezekre a kérdésekre keresik a választ. Az előadás jelenetei improvizációk alapján születtek meg, melyeket összefűzve megszületett az osztály bábműfajról alkotott közös ars poeticája. A Budapest Bábszínház örömmel ad otthont a pályakezdő bábszínész osztály lendületes, őszinte, fiatalosan szemtelen produkciójának. Zeneszerző: Szászi Petra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves alkalmazott zeneszerző hallgatója.Kurzusvezető: Ellinger Edina
A tengermélyi birodalom korallokból épült palotájában ünnepség készülődik. A kis hableánytizenöt éves lett, és jutalmul kiúszhat a tenger felszínére. A hableány megment egy hajótöréstszenvedett királyfit, és onnantól nem leli nyugtát tengeri otthonában. Ember szeretne lenni, akirályfi mellett akar élni. Felkeresi hát a tenger boszorkányát, hogy uszonya helyett lábatkapjon tőle. A boszorkány segít neki, ám komoly árat szab a varázslásnak…Andersen klasszikus meséjének bábszínházi változata ötletekkel teli, játékos könnyedséggelmeséli el a kis hableány megható történetét.H. C. Andersen meséjét színpadra írta: Szabó Attila
A Grimm testvérek klasszikus meséjében először egy szorgalmas árva lány, később pedig annak lusta mostohatestvére szegődik el hozzá. Mindketten végigjárják a mesebeli másik világba vezető utat, találkoznak a Kemencével és az Almafával, hogy végül mindketten elnyerjék méltó jutalmukat vagy büntetésüket.
A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban elevenedik meg a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs, ugyanakkor tanulságos előadását. Előadják a Duna Művészegyüttes szólistái: Hamupipőke: Barcza-Tóth TímeaHerceg: Mezei BalázsMostoha: Kaszásné Halmi IldikóMostohatestvérek: Kriston Fruzsina, Reszneki VirágKirály: Szabó CsabaKirálynő: Bonifert KatalinHoppmester: Végh TamásTündér: Bednai Nikolett
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!
Egyszer mindenki kimondja: együtt, veled. Egyszer mindenki benne volt, vagy épp benne van. Lehetsz férj, feleség, szerető. De lehetsz egyszerre kettő.
Műsorukban a legnépszerűbb bécsi és budapesti operettszerzők legismertebb műveinek melódiái csendülnek fel. Részleteket hallhatnak Kálmán Imre "A cirkuszhercegnő", "A Montmartre-i ibolya", Huszka Jenő: "Mária főhadnagy" című műveiből és egyéb népszerű táncos jeleneteket láthatnak a műsorban. FELLÉPŐ MŰVÉSZEK:ÚJHELYI ANDREAHARASZTI ELVIRAKISS RÉKASÁRKÁNY KRISZTIÁNÖLLER ROLANDBEREZNAI ROLANDZSIGA LÁSZLÓTARLÓS FERENC Közreműködik: Fedák Sári Színház zenekara és tánckara Konferancié: BEREZNAI ROLAND
Frida Kahlo spanyol-indián-magyar-zsidó származású, mexikói festőnő. Rossz lapokkal indul (gyermekparalízis, baleset, harmincnyolc műtét, életre szóló fájdalom, stb.), mégis a kor egyik legszínesebb életét éli.
"Erzsébet: Megkaptam a főszerepet, Burghley, és isten az atyám, meg is tartom. Nagyban kell gondolkodni, Burghley, nagyban. Egyben kell látni a világot, ha uralni akarjuk, úgy kell tekinteni rá, mint egy nagy egészre."
Füst Milán A mester én vagyok című regénye nyomán. Egy nő és négy férfi története az I. Világháború idejénJátszódik Bécsben illetve egy Bécs környéki szanatóriumban.Téma: boldogságkeresés, férfi-nő kapcsolat, a szerelem reménytelensége, szüntelen vágy az eltűntilletve soha el nem ért teljesség után. "Két egymás előtt ismeretlen vágyakozás sétál talán valahol...kéza kézben..csupa fájdalommal...halad a végtelen felé."„az olvasmányban kokain kell……ez csupa kokain” - írta e műről Kosztolányi Dezső
Szerelmi leltár. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, éssaját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk. Grecsó Krisztián 2014-es nagysikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbikapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét. Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt. Az emlékezés pedig nem csak keserédes nosztalgiázás, hanem a homályos múlt és vágyott jövő bizonytalan kimenetelű küzdelme. Daru kapcsolatai nevelődési, átalakulási szituációkat idéznek elő, miközben feltárul lelkivilága, belső konfliktusai. Amikor pedig kész a leltár, lehet továbblépni. Vagy mégsem? Sokszor igaz a mondat: „Az akartam lenni, ami csak akkor vagyok, amikor majd az akarok lenni, ami akkor voltam.”„Daru megy, és látja magát, ahogy elhízik, aztán újra lefogy, hogy elköltözik innen, aztán vissza, aztánmegint el, látja a lehetséges jövőt. És egészen biztos benne, hogy így lesz. Megy maga után, elöl megyDaru, utána ő, és ha tudná, sem akarná utolérni, de mivel ilyen kiszámítottan telik majd minden, nem is akarja. Sokkal többet tud magáról, mint amennyit tudni érdemes, vagy mint amennyit el lehet viselni.” Asszisztens: Vincze Petra
Tankmániás légpuska-tulajdonos, aki volt már akasztott ember is, persze csak viccből. Elszánt Diósgyőr-szurkoló, közönségszervező, a Rádiókabaré munkatársa, az Esti Showder dizájncenter-felelőse, poén-gyáros, a Wekerle-telep egyetlen rúdtánc-idomárja. Borostás tanárember, noha csak hallgatóként látott katedrát. Komolytalan családapa. A számítógépes stratégiai játékok és a stand-up fellépések olykor napokra is elszólítják a gyermekei mellől. Vele van az erő, de érzi, nem jelent jót halottas kocsival érkezni az APEH-be. A Kabinet Rt. buli- és tömegzenekar jobb keze, az ember, aki bosszút forral a saját édesanyja ellen.Felméri Péter:Humora nem ismer határokat. Kolozsváron született, megjárta Amerikát, hogy a harlemi metróban bolyongva, a Central-park-i kerekerdőt megkerülve végül a budapesti Dumaszínházban találja meg a számítását.Végzettségét tekintve informatikus, a rajongói szerint viszont nem normális, persze csakis a szó legnemesebb értelmében. Sajátos látásmódját, csak még egyedibb beszédstílusa múlja felül, amit rajongótábora szívből jövő nevetéssel díjaz, már jóval a poén előtt.Tőle tudjuk, mi jár az olasz maffiagalambok fejében, amikor a házak falát rugdossák, mi áll a hullócsillag-jelenség hátterében, és azt is, valójában hogyan készül a román autóipar több évtizedes sikerterméke.Az erdélyi Humorfesztivál győztese, Nagy Bandó András szópárbaj-hőse, extrém magas helyekről le nem ugró sportember, A Három ufó című regény szerzője. Nyert már tehetségkutatót Londonban is, hiszen nem csak magyarul, hanem angolul is vicces, és bármikor szívesen be is bizonyítja.Janklovics Péter:A Kisherceg tudósa, a Revizor, járási orvosa, idegbeteg, tolószékes rendező, zeneakadémiai oktató, és a Sziget arca is volt már.Egy ember, akiben számtalan személyiség találkozik most már a dumaszínpadon is. Színész, humorista, performansz-harcos, kisfilm-hős, és szerethető antihős, alkalmi jelleggel rádiós műsorvezető. Évtizedes színészi tapasztalattal is lámpalázas előadás előtt.Megmondta: senkiháziak kezében a popszakma, és nem megy ki a Szigetre, inkább üzérkedik a jegyekkel. Susogós melegítő, zsír verda, trikó, fonetikus angoltudás, ő Mr. Prodizsáj, akinek a humorára sem mondhatja senki, hogy nem tetszetős.A literál zenei stílus nagykövete, a legtehetségesebb Michael Jackson-imitátor Michael Jackson óta.Kovács András Péter:Földön járó művész, realista álmodozó. Az ember, akit a sors és Litkai Gergely is humoristának szánt.Senki nem tudja nála több nyelven elmondani a híres idézetet: Luke, én vagyok az apád!.Jogász-világból érkezett, közönségből nősült, legújabb hobbija az építkezés. Rendkívül jó kapcsolatban van a GPS-ével, szívesen dolgozik kávéházban és feltétlenül bízik a stand-up comedy jövőjében. Kidolgozta a színpadi humor Evolúciós elméletét, majd elmerült az MLM rendszerű vállalatok bugyraiban, amiről később annyit mondott: Multigáz.Turkált már a Médialom-ban, többedmagával felfedezte A Föld 99 legkevésbé ismert csodáját, de Munkaügyekben is ő az egyik illetékes.Humorfesztivál-győztes, Karinthy-gyűrűvel elismert humorista, az első hazai Roastégetőmestere, örökmozgó, munkamániás családapa, basszusgitáros és szájharmonikás zenész egy személyben. A magyar humor hobbitja, a Showder Klub humor-koordinátora.
„Nehéz felfogni ép észnek, de egy vámpír számára a nyak csak egy étkészlet. Nappal a szeme kábán csukva, és meg se moccan az ádámcsutka, de ha felvirrad az sötétség homálya, tagjait szerteszét dobálja, és mozgását a denevérről mintázva, elszáll... a színházba! Ez nem holmi tévedés, vagy álhír, valóban erre jár a vámpír, tanú minden nézőben végződő szempár: vérszívóra koncentrál a Centrál.” - olvashatjuk a darab írója, Philipp István kifejezetten a Centrál Színház bemutatójára írt ajánlóját. Az ellenállhatatlan humorú zenés rímdráma Seholsincs országban játszódik, félkegyelmű grófok, melléküzemági bunkó és a rémirodalom főhősei: boszorkány és vámpír a szereplők. És persze főszerepben a nő, a kielégíthetetlen feleség, a fehérmájú grófnő , akinek fixa ideája, hogy vágyait egy vámpír elégítené ki a legjobban. Az öregecske gróf a problémát egy álvámpír felbérlésével orvosolná, akit a tervek szerint a helyi téesz egyik parasztja „alakítaná”, ám ekkor színre lép az igazi vámpír.... A két szerző vagy harminc évvel megelőzte korát. Vér, szex és klasszikus vígjátéki elemek működtetik ezt az ütős darabot.
Vas István fordítása alapján a szövegkönyvet készíti Sándor Júlia és Nagy Péter István. Történelmi kulisszák között, 1568-ban játszódik Schiller nagy klasszikusa, amelyben II. Fülöp spanyol király az inkvizícióra támaszkodva próbálja összetartani a világ legnagyobb keresztény birodalmát. Miközben az uralkodó rendszer a zászlójára tűzött értékrendet céljai érdekében önkényesen kiforgatja és a cselekvés lehetőségétől a másként gondolkodó fiataljait teljesen elzárja, Németalföldön már készülődik az a szabadságmozgalom, amely majd kirobbantja Európa első polgári forradalmát. Egy zárt rendszer totalitásában, ahol a társadalmi szolidaritás leépült, a változtatás lehetőségébe vetett hit elveszett, néhány fiatal úgy dönt, nem éri be azzal, amit készen kap. Eszméik, vágyaik, öntudatuk hajtja őket, hogy nekifeszüljenek az őket és embertársaikat személyes szabadságukban korlátozó világnak. Szembekerül egymással király és alattvaló, férj és feleség, apa és fia. Társadalmi szerepeik és személyes viszonyaik összekeverednek a konfliktusokban – a Don Carlosban elválaszthatatlan egymástól a politikai-, a családi- és a szerelmi tragédia. Schiller 1787-ben, a francia forradalom kitörése előtt nem sokkal fejezte be a Don Carlost, amelyben már saját kora, a felvilágosodás ellentmondásosságát előlegezte. A dráma forrása egy 17. századi francia történetíró, César Vichard de Saint-Réal regényes Don Carlos-életrajza volt. A Schiller által új életet kapott történelmi alakok – a szerelmét és birodalmát féltő öregedő önkényuralkodó; a kényszerű kiskorúságban tartott, szeretetre és elfogadásra vágyó trónörökös; a férfiak uralta világban saját autonómiájáért küzdő királynő; a nép szabadságáért és önrendelkezéséért síkra szálló márki és az előrejutásért vagy épp túlélésért minden eszközt megragadó udvarbeliek – lehetnének akár a mi kortársaink is. A helyzetek és alakok mindenkori ismerőssége, politika és magánélet, intrika és szenvedély keveredése a Don Carlos töretlen népszerűségének kulcsa, de ismertségéhez nagy mértékben hozzájárult a történetből készült Verdi-opera is. A nagy német klasszikus a Radnótiban új szövegváltozatban, fiatal alkotócsapat és a társulat munkájaként kerül színre. „A Don Carlos alapproblémája, hogy a kor, a történelmi szituáció, a világ fennálló rendje, konkrétabban az autokratikus birodalmi érdek, rendkívül erősen korlátozza az ember autonómiáját: gondolkodását, döntéseit, cselekvési szabadságát. A Don Carlosban szinte mindenki az ember ellen támadt állam ketrecének foglya. Mindenki tágabb teret szeretne, mindenki ki akar törni. A menekülési vágyat legélesebben a fiatalok artikulálják – mint a felvilágosodás nagy álmát a szabadság, egyenlőség, testvériség birodalmáról. A Don Carlos a legfelszabadítóbb és legfájdalmasabb mű ennek az álomnak a nagyságáról és lehetetlenségéről.” Nagy Péter István Sound design: Csizmás András
Spiró György tragédiája, az először 1985-ben színpadra állított Csirkefej a mai, modern magyar drámairodalom egyik emblematikus darabja, amit ez alkalommal a Jászai Mari díjas Árkosi Árpád rendez a Gózon Gyula Kamaraszínház korábban Szakonyi Adáshibáját, Schwajda Himnuszát vagy Borbély Szilárd Akár Akárkijét felvonultató, kortárs magyar drámákat bemutató sorozatában.A helyenként igen naturalista nyelvezetű, megrázó erejű, csak 16 éven felüli nézőknek szóló előadás metszően éles képet rajzol a kor társadalmáról, melyről szeretjük azt hinni, hogy változott valamit a nyolcvanas évek óta. Egy diszfunkcionális társadalom keresztmetszetét látjuk, melyben Spiró szavaival élve: „nem működik a szerelem, nem működik a szeretet, nem működik a hatalom, nem működik a vallás, nem működik a család, nem működik a munka – semmi sem működik”. Ismeretes, hogy Spiró az özvegyasszony ikonikus alakját Gobbi Hildának írta. Árkosi rendezésében Horváth Zsuzsa jutalomjátéka e rendkívüli szerep. Most ő lép be a színre Spiró darabjának nyitóképében: boldogan hívogatja macskáját, hogy végre kapott csirkefejet… A Jászai Mari és Aase-díjas színművésznő pályája ezen felül is izgalmasan kapcsolódik Gobbi alakjához és életművéhez. Horváth Zsuzsa minapi bemutatója Ibsen Peer Gynt című darabjában éppen Aase szerepe volt, miközben az Aase-díjat Gobbi alapította végrendeletében. Horváth Zsuzsát korábban Brecht Kurázsi mamájaként, vagy a Kakuk Marci Csurinéjaként láthatta a Gózon Gyula Kamaraszínház közönsége.
Európai erózió. A közeljövő mindennapjaiból eltűnik a beszéd. Nincs miről, nincs kinek. De nincs megállás. Mindenki bejár dolgozni. Marad a monoton munkavégzés. Marad továbbá néhány kitörölhetetlen zenei motívum a levegőben, ami mégiscsak az életre emlékezetet. Így működik tovább az üzem azokkal, akik megmaradtak. Közben elkerülhetetlenül elfogy az idő. A k2 színház énekel. Az európai dallamkincsből inspirálódva. Két nő, négy férfi. Öt színész,egy zongorista. Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat,amelyek megírattak abban; mert az idő közel van.Jelenések könyve 1:3
A Lóvátett lovagok Shakespeare legjátékosabb komédiája. Naná, hogy több mint 246 szójátékot tartalmaz ott van mindjárt a címe! A Lóvátett lovagokat Rudolf Péter rendezi, aki a színpadi szöveget, Mészöly Dezső fordítása alapján Závada Péterrel állította össze.