Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
Történik napjainkban, sajnos.. Az Adáshibát Szakonyi Károly 1970-ben írta, és azóta töretlen a sikere a magyar és a világ színpadain. Több tucat nyelvre lefordították, maga Neil Simon is érdeklődött iránta. Remek szerepek, remek komikus helyzetek, remek, ma is friss szövegek. És ez most, 2022-ben is igaz, amikor már nemcsak a televízió az egyetlen kütyü a lakásban.
Hormonológ.Használt nő gyerekkel, érdekel?Mos, ápol, házit ír, kényeztet!Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?Gyere és nézz szembe múló valóságommal!Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?Mögöttem az élet, lehetne elölről?Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF
‒ egyszerfenn, egyszerlenn szünet nélkül ‒ Külön köszönet: Parti Nóra, Csengery Dániel, László Zsolt, Kocsis Gergely, Kocsis Pál, Marton Róbert, Szatory Dávid Fenn és lenn, fenn és lenn, fenn és lenn. Így éli mindennapjait özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska a Pannónia (volt Rajk László) utcában, a huszadik század kilencvenes éveiben, meg az azt megelőző hatvan (vagy hetven) évben. Egyszer fenn, aztán lenn – ahogy az a mániás depressziósoknál szokás. A fenti időszak csodás: a nyugdíjasélet vidám, a barátok hűségesek, a család szerető, és az új szerelem lehetősége sem reménytelen. Aztán beköszönt a lent, a pokol: az öregség kínokkal teli, a magány elviselhetetlen, a család hálátlan, a szerelem pedig… ki emlékszik már arra?! Lenn, lenn, lenn, lenn. Így éli mindennapjait Maros László humorista, „a vicces Ladó”, ahogy egy ország ismeri. Házassága romokban, Vera, a szép tévébemondónő csak a bolondját járatja vele, értelmiségi humorán időnként ugyan nevet a közönség, de ő már szinte semmin. Volna mit rendbehozni az életében, de mivel anya csak egy van, ráadásul olyan, amilyen, legtöbbször az ő életét kénytelen egyengetni. És ezt özvegy Maros Andorné született Kozinkay Piroska bizony el is várja. A jó „Lacpac” első szóra ugrik, otthagyva csapot-papot, legyen szó munkáról, családi eseményről, titkos randevúról. Ladó szabad szeretne lenni, de életét beárnyékolja a folyamatos készenlét és függés – hiszen sosem lehet tudni, mikor csörren a telefon. És ha mégsem ér rá, jön a lelki terror, majd a lelkiismeret-furdalás. Történik mindez egy darabjaira hullott családban, amelynek tagjai nem képesek valóban beszélni sem magukról, sem egymásról. Az élet meg csak telik, amíg… Meddig éljük felmenőink életét és mikor kezdjük el élni a sajátunkat?Miért olyan rohadt nehéz megértenünk egymást családon belül?Mennyit tudunk a mentális betegségekről? Illetve bocsánat… mennyit beszélünk róluk egymás közt? Mennyit tudunk arról, mit jelent megöregedni, és egy élet vége felé közeledni?És mennyire vagyunk azonosak azzal az örökséggel, amit a lehető legtávolabb szeretnénk tudni magunktól?
Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok több, mint 40 ország közönségét bűvölte el. Számtalan TV showban jelent meg Amerikától kezdve, Franciaországon és Anglián keresztül, egészen Koreáig és Japánig. YouTube videóit több, mint 50 milliószor nézték meg, de a magyar közönség a Showder Klubból is ismerheti. Egész estés műsorában a humort és az illúziót egész egyedi módon ötvözi. Elképesztő kézügyességi számok és döbbenetes gondolatolvasó mutatványok mellett interaktív trükkök és szórakoztató történetek is színesítik az előadást. A bűvészet történeténetének egyik legfiatalabb világbajnoka Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után Budapesten bemutatásra kerülő, első egész estés műsorában bebizonyítja, hogy semmi sem LEHETETLEN.
avagy jelenetek Meyerhold életéből. Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-benálmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára. „Hogyan torzít el a félelem? És hogy a megfelelni akarás? Hogy a túlélési ösztön? Hogyanmondjunk igazat, anélkül, hogy igazmondásunkkal ártanánk magunknak, szeretteinknek,lehetőségeinknek, munkánknak, karrierünknek? Össze lehet-e egyeztetni a belső szabadságot, amiaz alkotáshoz elengedhetetlen, egy világgal melynek vezetői csakis a feltétlen engedelmességet, alojalitást és a gondolattalan, gondolkodás nélküli parancsvégrehajtást tartják mércének.” SzikszaiRémusz„Vagy velünk vagy, vagy nem is vagy.” Mi történik ilyenkor? Betiltják a III. Richárdot? És habetiltják, valójában ki tiltja be?
“Mert sok időn át sok nyelvet kell megtanulnia az embernek, a háborúk nyelvét, a válságokét, a holttestek jelbeszédeit az utcán és a díszes vagy dísztelen vagy átvitt értelmű temetésekét, míg rájön, hogy a halottak életfontosságúak. Szükségünk van rájuk. Antigonénak igaza van: a temetés nemcsak kötelesség, hanem jog is. Jogunk van a saját halottainkhoz, (…) Magunkat védjük, ha őket védjük, mert – ez magától értetődik – nekünk nem halottak.“ Nemes Nagy Ágnes: Antigoné | Metszetek 1982. Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák. Olvastuk, tanultuk, ismerjük, fölismerjük az Antigonét: a játékot, amely két és félezer éve sürget, nyomaszt és emlékeztet arra, hogy eljön a pillanat, amikor el kell dönteni, mert muszáj, hogy egy igazság van-e, kettő, vagy millió. Zenei közreműködő: Kákonyi Árpád és Termes Rita.
Párkapcsolati stand up comedy - interaktív színházi terápia.Az Úr-kurzus a Kurtizánképző előadás párja, itt a férfiak ismerhetik meg a nők titokzatos és felfedezésre váró világát. A kultúrtörténeti előzményekhez visszanyúló darab a Kurtizánképzőből már ismert és ’megszokott’ öniróniával operál. Megismerjük a veszekedés forgatókönyvét, a ráutaló magatartás, mint eszköz hiábavalóságát, a párkapcsolaton belül működő ’felülírás’ technikáját és a ’csak téged szeretlek’ túlgondolt gyakorlatát. Ágens sikerének a titka a közvetlen színházi nyelv, a felszabadító kommunikáció, az interaktív játék.Az est kultúrtörténeti, szakirányú végzettséget adó diplomaosztással végződik.
A Karamazov család botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot. A testvérek kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent – tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak. A Karamazovság nem családi vonás, nem orosz specifikum, hanem egyetemes emberi dilemma: szabadság vagy rend? Dosztojevszkij regényéből számos színpadi feldolgozás született, a József Attila Színház történetében most először kerül színre.
A világrend előzetes ismeretei tévesnek bizonyultak. Ez egy állásinterjú. Egy vegán étterem. Egy alagút Oroszország és a fogaskerekű alsó végállomása között. „A túlvilág nem olyan, mint a bibliai mennyország vagy pokol. Nincsenek fehér felhők és kiskutyák – ez a hely is tele van terroristákkal, szélsőségesekkel, erőszaktevőkkel, politikusokkal, egy csomó veszélyes alakkal, akik mind próbálnak megkaparintani egy kis darabot a hatalomból. Nem tudjátok elképzelni se, milyen tortúra ez, de semmi baj, túlélő vagyok. Lemondok a politikáról, és a művészetnek fogok élni ezentúl.” Író: Nilats Niltat Játsszák: Büki Flóra, Góg Tamás, Szacsvai István, Zilahy Anna
Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él. “Ez az este Szerb Antalé. Az Utas és holdvilág, a Pendragon legenda, a Királyné nyaklánca mindig is kedvenc olvasmányaim voltak, és gyakran lapoztam föl Magyar irodalomtörténetét és A világirodalom történetét. Szerb szellemes regényíró, szenvedélyes és művelt olvasó, az irodalom szerelmese, a magyar kultúra megszállottja. Sorsa tragikus: a balfi munkatáborban ölték meg 1945 januárjában. Száz vers című világirodalmi antológiáját, mely 1944. februárban jelent meg, így vezeti be: >Alig van e versek között olyan, amelyhez ne fűzne valami egészen személyes megrendülés emléke… Kedves olvasó, ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, de ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel az üres ég alatt.< Kamaszkoromban ez a könyv vezetett be a költészet világába, csinált kedvet a versolvasáshoz, így a versmondáshoz is. Levelek, regény- és naplórészletek, emlékezések, anekdoták és versek idézik fel Szerb Antal alakját, és ahogy eddigi önálló estjeimben, ezúttal is nagyon személyesen szeretnék megszólalni.” Bálint András
– komplex színházi nevelési előadás – Budapest, valamikor a 2050-es években. A világ a bekövetkezett klímaváltozás okozta kihívásokkal küzd. Az életet egyrészt a technológiai fejlettség magas szintje, másrészt a természeti kincsek veszélyeztetettsége jellemzi. A modern kor vívmányai nem mindenki számára elérhetőek, csupán a jómódú kerületek lakóinak biztosítják a kényelmes életet.A történetünk főhősei Dani, a magának való fiú és osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, hogy hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól, és az egész addigi életük fenekestül felfordul.Vajon sikerül Daninak Anikó nyomára bukkanni, és ha igen, képesek lesznek együtt megbirkózni a rájuk váró kihívásokkal? Mit kezdenek az új információkkal, amik alapjaiban rengetik meg a világukról alkotott elképzeléseiket? Színházi nevelési szakember: Bethlenfalvy Ádám
Egy Torontó közeli kisváros Közösségi Házában augusztus 20-án rendezvényt szerveznek a helyi magyaroknak az államalapítás és az új kenyér ünnepén. Erre az alkalomra a kanadai Rezeda Dance Company új műsorral készül.
Alex játékmedvéjét Vasárnapnak hívják. Füle kockás, mancsa puha, gombszemével szelíden néz. Vajon mit gondol a medve, miközben egy szárítókötélen lóg a fürdőszobában? Fáj-e neki, ha megtépázzák, örül-e, ha megölelik?
Tudjuk, hogy minden mese igazából krimi.A Hang-villa titkának misztikus világa a gyerekeknek édes izgalmat, a felnőtteknek pedig nosztalgiát hoz majd. Egy komoly kérdéseket fejtegető, nagyon is mai történet kedvesen, mesébe ágyazva, sok humorral, szerethető figurákat elénk állítva. Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan párocska együtt már minden problémát le tud küzdeni. Reméljük, hogy amikor a közönségre kerül a sor, hogy döntsenek a szereplők útjáról, a szülők nem fognak nagyobb beleéléssel kiabálni, mint gyerekeik.
A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A színes történelmi tabló szereplői, Haynau, Zichy gróf és a többiek: lányok. Tolcsvay Béla zenéje teszi felejthetetlenné az élményt, aki Jókai verseit zenésítette meg egyedülálló hangszerelésben.
Art Színtér előadása. A Művészetek Völgye és az Art-Színtér közös előadása. A Mr. és Mrs. egy olyan prózai előadást ígér,amelyben megpróbáljuk létrehozni a kapcsolatot az öt különböző élethelyzetben lévő női és férfikarakter között. Rettentő sok humorral, drámai pillanattal szeretnénk megajándékozni a nézőket.Janza Kata és Szabó P. Szilveszter számára is sok új kihívást tartogat a produkció. Kik ezek a férfiak ésnők, akiket megformálnak? Lehet, hogy ők mindig ugyanazok a személyek, csak a körülményekváltoznak? Ha változnak, miért változnak? Furcsa titok lappang a háttérben. Önökkel együtt talánsikerül megfejtenünk….
Nyolcvanöt megkérdezett közül csak egyetlen személy tudta ki volt a Nobel-díjas író, Kertész Imre első felesége. A szabadkai születésű Vas Albina, akivel Kertész 42 évet élt együtt. Ez idő alatt ő tartotta el férjét, hitt a tehetségében és állt Kertész mögött, amíg annak legismertebb műve meg nem született. Albina hét idegen nyelven beszélt, vörös körmeivel teherautó sofőrként, majd pincérként kereste meg a kenyérrevalót. Ki volt ez a nagyszerű nő, aki 16 éves korában már özvegy, megtapasztalja a szabadkai gettót, majd a pesti Gestapót, később a kistarcsai kitelepítést? Vagyonát, lakását háromszor is elkobozták, de életerejét, életkedvét és szeretni tudását senki nem tudta elvenni tőle. Az előadás a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány támogatásával jött létre.