A sorozatk elsősorban óvodás korú gyerekek és szüleik számára kínál kellemes perceket egy-egy szombat délelőtt, mely során a mesék és a muzsika világában barangolnak.A történet egy királykisasszonyról szól, aki azt is látja, ami szemmel nem látható, és egy olyan legényről, aki beszél az állatok nyelvén, teli van kincsekkel, bár a zsebe üres. A történet elgondolkodtató. Elég éberek vagyunk-e? Észrevesszük-e életünkben azokat a dolgokat, melyek igazan fontosak?
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett Dömdödöm kedves versmondásán, vagy Bruckner Szigfrid hencegő oroszlán nagyzolásain. A bájos történet akárhol játszódhat, ahogy a cím is jelzi egy megfoghatatlan, vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy meghatározatlan helyen. Szereplői, Aromó, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, vagy Vacskamati, a nemtörődöm macska, Mikkamakka a "bandavezér", vagy Nagy Zoárd a lépkedő fenyőfa, esetleg Ló Szerafin, a kéksürényű csoda, csupa kedélyes lények, akik együtt töltik idejüket, barátok, a szó legnemesebb értelmében. Hiszen ez a történet nem szól másról, mint a szeretetről, a barátságról, a segítőkészségről, azaz csupa közhelyről, amit azonban mégsem lelünk hétköznapjainkban. Teli humorral, bájos jelenettel és zenével, mely odavarázsol minket a nem létező birodalomba, a Négyszögletű Kerek Erdőbe?. Ami reméljük nemcsak a színpadon létezik!
Családi improvizációs színházi előadás. Márciusi mesedélelőttünkön olyan történeteket viszünk színre, amiket még soha senki nem láthatott - hiszen a helyszínen, a gyerekek ötletei alapján születnek. Díszletet nem használunk, a színészek játéka, az élőzene és fénytechnika a gyermekek fantáziájában teremti meg a varázslatot. Az előadás módszertani alapjait a drámapedagógia és a mesepszichológia adják. Ha nem jártál még improvizációs előadáson: Igen, ez valóban egy olyan előadás, aminek jelenetei, karaterei nincsenek előre meghatározva.Tényleg nincs szövegkönyv.Nem próbáltunk be előre jeleneteket, viszont sokat tréningezünk, hogy bátran mondjunk igent az ismeretlenre.A színpad a színészeké és közreműködőké – nézői széked biztonságából figyelheted, mi történik az előadásban. Zene: Hoppál Basspoetry MihálySzínház: Itt és Most Társulat
A Figurina talán legszebben megformált meséjét - a Hófehérke és a hét törpét - a születés és újjászületés jelképeként - gyertyákkal jelenítjük meg. A Hamupipőke történetét a szereplők jelleméhez válogatott takarítószerek játszák. Mindkét mesét élő billentyűsmuzsika teszi átélhetőbbé a kicsik számára.
A kíváncsi kiselefánt: Rudyard Kipling nyomán írta Szalay ÁlmosA sünteknős: Rudyard Kipling nyomán írta Gerevich AndrásA "leporelló képeskönyvek" - technikáján alapuló, Henry Rousseau-t idéző festői dzsungelvilág megidézése élő zenével. A történetek főhősei óvodás korú kisállatok, a kíváncsi kiselefánt és a kis pöttyös jaguár. Az előadás az ő kalandjaikon keresztül mesél, a természetről, a barátságról és mások elfogadásáról.
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Lázár Ervin klasszikus meséjében Zsuzsika nehéz helyzetbe kerül. Murmura néni vigyáz rá, míg anyukája megérkezik. Nem elég, hogy a néni szigorú és mogorva, de még alaposan rá is ijeszt a kislányra. „Az ilyen engedetlen, nyifegő-nyafogó gyerekeket mind elviszi a Bákász! Elvisz a Mumus! Szólok is a Zöld Lificnek, bizony elvisz!” Bákász! Mumus! Zöld Lific! Ilyen rettenetes dolgokkal fenyegetőzik Murmura néni! Szegény Zsuzsika szörnyen meg is rémül. De vajon léteznek – e ezek a lények? És ha léteznek, tényleg olyan szörnyűségesek? Valóban el akarják vinni Zsuzsikát, vagy össze lehet velük esetleg barátkozni?A Mesebolt Bábszínház új előadásában ezekre a kérdésekre kapunk válasz sok humorral és kalanddal. A félelmet le lehet győzni nevetéssel, szeretettel és bizalommal, csak ki kell nyitnunk a szívünket a világra…
Betekintés a készülő Hisztéria című előadásunk próbafolyamatába. Honlap/színlap link. Max. 1 óra. „Pszichológiai bohózat”, amiben az öregedő Freud egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült zseni, Salvador Dalí. Ahhoz, hogy Freud képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…
Csengery Dániel színpadi darabja a Müpa 2020-as zeneműpályázatának gyermekopera kategóriájában nyert díjat. Az ismert mese nyomán írt mű komponistáját - aki színdarabhoz és filmhez, például a Liza, a rókatündérhez is szerzett már zenét - Aliz személyisége inspirálta: a szorgos lányhoz hasonlóan ő is vonzódik a különleges és kockázatos helyzetekhez, és nagy kedvvel fürkészi az ismeretlent. A színes, invenciózusan hangszerelt, lendületes, dallamos és fűszeresen harmonizált muzsika varázslatos hatást gyakorol egy mindenre nyitott gyermek szívére és képzeletére, de komplex élményt kínál az opera világát már jól ismerő felnőttek számára is. A Holle anyót a zenés színház sokoldalú tehetsége, Szemenyei János rendezi, a remek szerepeket kínáló darabban kiváló művészek működnek közre, minden adott tehát ahhoz, hogy a műfaj új és régi szerelmesei elmerüljenek e friss darab univerzumában.
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
Pinkó, az ördög fia nagy árat fizet azért, mert torkosságában megette a szegényember puliszkáját. Varázslatos erejével szolgálja három évig, és így busásan megtérül a szegényember kára.
Annette és Bernadette, a két párizsi vénkisasszony, idejük nagy részét kilencvenhét éves anyjuk mellett, a kórházban töltik. És azon az estén, az egyetlen estén, amikor végre kiszabadulnak a monotóniából és színházba mennek, anyjuk meghal.Annette és Bernadette, a két elárvult öreglány, a krematóriumból kilépve egyszerre ott találják magukat, urnával a kézben, a szomszédos bár pultjánál. Aztán egy vonatfolyosón. Egy hatvan személyes busz volánjánál. Eldugott temetői ösvényeken. Az eltűnt időben.Annette és Bernadette, a két nyanya, világgá mennek, hogy felkutassák apjuk sírját, aki már huszonöt éve nyugszik valahol északon.Pierre Notte darabja - melyet most két fiatal színésznő játszik - egyszerre fekete humorú kabaré, egzisztencialista bohóctréfa és a francia sanzonok nosztalgiájából ihletődő rafinált giccs, melyben Charles Aznavour (is) énekel. Pierre Notte Párizsban élő drámaíró, zeneszerző - és színész, rendező, aki a kabaré műfajában találta meg a saját színházeszményét."Számomra a kabaré olyan forma, mely folyamatosan változik, ezért nem is lehet egyetlen kifejezéssel meghatározni. Kell, hogy legyen benne valami elementáris és pofátlan életerő, kicsi közönségesség, mely sötétségbe fordul át; egyszóval mindig ott kell legyen benne a halál és a szexualitás már-már gyermekien naiv összetartozása."
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja: „Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének. Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja.” Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Ady Endre írásai ma is érvényesek. Amit a publikációiban megfogalmaz az kortalan vagy mondjuk úgy, hogy ma is érvényes. Az előadásban felelevenednek Ady korának kérdései, problémái, és a néző döbbenten konstatálja, hogy ez ugyan úgy aktuális ma is! Természetesen az estben helyet kapnak versek és humorból sem lesz hiány! Különös izgalmat ad az a dramaturgiai fogás, hogy Jordán Tamás levelezni mer Ady Endrével és így bontakozik ki kettejük korlátokat nem ismerő, sajátos kapcsolata. Előadás után az Európa Könyvkiadó könyvbemutatóját tartjuk. Ady Endre: Vízió a lápon (Jordán Tamással Ferencz Győző, a kötet szerkesztője beszélget). Munkatársak:hangbejátszás: Csankó Zoltánszakmai konzultáns: Ferencz Győzőtechnikai munkatárs: Fazekas Zsuzsa
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end. Helyszín: egy dél-olasz városka Ancona terecskéje, a 70-es években. Szereplők: Don Tomao, lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso; könnyűvérű szobalánya; szomszédja a magányos panziósnő; a pocsék kávét felszolgáló kávéház tulajdonos; az álruhába bújt római lány; a szerelmét reménytelenül kereső egyetemista fiú; az idevetődő hátrányos helyzetű utcazenész és egy tűzről pattant magyar lány. Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés összekacsintás a hetvenes évek olasz slágereivel. Szerelem, slágerek, tánc, gegek, csipetnyi erotika, poénok, kacagás, happy end.
Improvizált standup-koncert. A brilliáns zenészduó sosemvolt slágereket improvizál. Receptek, napi hírek, gyerekversek vagy bevásárlólisták: minden szövegben bujkál egy dal!
A Színházak Éjszakája voucher karszalagra váltására a Trafóban nincsen lehetőség. A SUB.LAB.PRO márciusi bemutatóját Barnaby Booth díjnyertes koreográfus és fénytervező rendezi. A színházak éjszakája alkalmából a látogatók betekintést nyerhetnek a színfalak mögé, és egy körülbelül fél órás részletet tekinthetnek meg a Never Get to Heaven munkacímet viselő táncelőadás próbájából. SUB.LAB.PRO The Ensemble Programnak egy 9 hónapos kreatív platform pályakezdő táncosok számára. Professzionális társulati munkakörnyezetet imitálva kreatív alkotások réven teljes eszköztárat kínál az Ensemble táncosainak a professzionális művészeti területen való boldoguláshoz.
A Malackák élete ilyen: játék, móka, kacagás! Ebbe senki nem szól bele! ...vagy mégis? Bizony-bizony, néha megkeseríti életüket a furmányos és ostoba Vicces Farkas. Más sem jár a fejében, csak a malacvacsora! Röfi, Refi és Rufi segítséget kér, méghozzá nem mástól, mint a Nagybölcsességű Vezércsigától! Segít? Nem segít? Nem csak ezen múlik a Malackák élete! Szereplők: Röfi, Rufi, Refi, Vicces Farkas és a Nagybölcsességű Vezércsiga
Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot. Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató.