Tarlington. Mervyn, a kisvárosi szálloda recepciósa mindig arra várt, hogy életének dögunalmát fölkavarja egy igazi dráma. Amikor lövés dörren az emeleti szobában, és Mervyn egyedül találja a gyanús, félkezű vendéget, a drogdílernek és csajának pedig nyoma veszett, már tudja: eljött a nap. Martin McDonagh misztikus, fekete komédiáinak sorát erősíti A nagy kézrablás is, mely az Erőszakik és A kripli alkotójának Magyarországon még nem játszott darabja, egy gyilkos humorú élet-halál harc. A párbeszédek Tarantino és Guy Ritchie figuráit idézik, a bűnügyi történetben mintha a Sin City és a Csupasz pisztoly filmek világa találkozna egymással…Amire a néző még számíthat – erős karakterek, erős kifejezések.
Mi történik, ha a tehetséges ügyvédnő — aki nemi erőszak ügyekben sikeresen védi vádlottjait — maga válik áldozattá? A férfiakra szabott jogrendben megáll-e a szava az elkövetővel szemben? Elég-e a tehetsége bebizonyítani az igazságot, ha ő a szenvedő fél, a vádlott pedig szintén sikeres ügyvéd? Suzie Miller elsöprő erejű darabja korszerű és kínzó kérdésekre válaszol.
A színen: egy férfi és egy nő:A beteg és az ápoló…A költő és a színésznő…Pilinszky és Sutton… Két művész beszélget, a költő és a nála 20 évvel fiatalabb, híres színésznő, a huszadik századi lét és a modern művészet kérdéseiről, költészet, próza, színház, zene, népművészet, avantgarde kísérleteiről, összefüggéseiről, de még ezeknél is fontosabb téma, a világ szegényeinek a „megszomorítottak és a megalázottak”(Dosztojevszkij) helyzetének, életérzésének megfogalmazására irányuló kísérlet.
Egyszer mindenki kimondja: együtt, veled. Egyszer mindenki benne volt, vagy épp benne van. Lehetsz férj, feleség, szerető. De lehetsz egyszerre kettő.
„Miért keletkezik rövidzárlat egy jól alkalmazkodó és rendezett életű emberben. A Jelenetek egy házasságból első részében felbukkan két dühös és szerencsétlen ember, akiket Peternek és Katarinának neveztem. Házasságuk katasztrófája tulajdonképpen több teret érdemelt volna. Minduntalan makacsul felbukkantak terveimben.“ (Ingmar Bergman) Katarina és Peter házasságában elsőre nincs semmi különös. A felszín alatt azonban pokoli vágyak hajtják őket. Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket. Vagy a megértés csak illúzió, amiben hinni akarunk?
Két nagyformátumú ember és különleges tudós lenyűgözően izgalmas és szenvedélyes párviadala A Díj, amelyet a világon az elsők között mutat be a Rózsavölgyi Szalon. Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda (a háború miatt két évvel később veheti át), Lise Meitnert meg sem említették. Számos tudós igazságtalannak tartotta ezt, hiszen ő adott magyarázatot a folyamatra és nevezte el „hasadásnak”. A stockholmi szállodában Lise Meitner számvetésre készteti Otto Hahnt. Otto Hahnt az „atombomba atyjaként” is emlegetik. Lise Meitnert pedig az „atombomba anyjaként”. Hahn a háború után a német tudomány újjáépítésén dolgozott. Lise Meitner meggyőződéses pacifistaként – „Semmi közöm a bombához!”, mondta – az atomenergia békés felhasználására törekedett, és kiállt amellett, hogy a nőket a tudományban is egyenlő jogok illetik. Lise Meitner és Otto Hahn nevét közösen is őrzi Berlinben a Hahn-Meitner Intézet.
Az előadás önadaptáció, egyfajta kísérlet a „szakdolgozat-színházi” formára, amely 26 évnyi emléktérképet terít ki azon nézők elé, akik szánnak egy órát az életükből ennek megismerésére. Az esetleges együttérzésekért felelősséget nem vállalunk! Márfi Márk 2020-ban végzett az SZFE prózai színész szakán. Szakdolgozatának megírására tavasszal, a koronavírus-járvány alatt került sor otthon, vidéken. Eddig talán soha nem volt diplomázó színészeknek ennyi koncentrált idejük a dolgozataik megírására, tehát a helyzet mindenképp kettős volt: egyfajta bezártságból lehetett fogalmazni, de ebből következően nagyobb alkotói szabadsággal. „Kevés válaszom van és sok fel nem tett kérdésem. Pedig kérdezni szeretek, csak mások válaszaiból kiindulni nem. Még csak az elején vagyok, mi több most kezdem. Csak meg kell védenem. Semmit sem áll módomban jobban védeni, mint magamat. Ehhez viszont támadhatóvá kell váljak. Az vagyok.”
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
Zenés munkahelyi revü. Előadásuk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felörlő hiábavalóság birodalmába. És hogy miért érdemes megismerni a történet hőseit? Mert olyan szánalmasan tengetik napjaikat, hogy Ön, kedves néző hozzájuk képest garantáltan jobban fogja érezni magát. Szerdareggelenként dalolva fog munkába menni akármilyen rémes helyen is dolgozik!Énekelni egyébként a mi figuráink is fognak, mert az előadás zenés, vagyis ez is benne van a munkaköri leírásukban! Az előadás a DUMASZÍNHÁZ, FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre
A 14 éve létező Willany Leó Improvizációs Táncszínháznak -az improvizáció műfajából kifolyólag- egyik fő jellemzője a kísérletezés, a folyamatos megújulás. Az előadások koncepciója az, hogy nincs koncepció, az előadók és a zenészek nem beszélnek meg semmit, a jelenben alkotnak, így a nézők és az összes, térben történő impulzus része az előadásnak. Friss, könnyen befogadható kikapcsolódás bárkinek, bármikor! Előadók: Bundschuh Vera, Debreczenyi Márton, Engelmann András, Eva Mora, Eyassu-Vincze Barbara, Farkas Gergő Dávid, Gaál Júlia, Kancsó Luca, Keresztes Patrik, Kiss Rebeka Petra, Laza Tímea, Lukács Levente, Rácz Réka, Rovó Virág, Oberfrank Réka, Temesvári Zsófia, Váth Máté Zenei vezető: Balázs József Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
Tudjuk, hogy minden mese igazából krimi.A Hang-villa titkának misztikus világa a gyerekeknek édes izgalmat, a felnőtteknek pedig nosztalgiát hoz majd. Egy komoly kérdéseket fejtegető, nagyon is mai történet kedvesen, mesébe ágyazva, sok humorral, szerethető figurákat elénk állítva. Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan párocska együtt már minden problémát le tud küzdeni. Reméljük, hogy amikor a közönségre kerül a sor, hogy döntsenek a szereplők útjáról, a szülők nem fognak nagyobb beleéléssel kiabálni, mint gyerekeik.
Mesejáték azoknak, akiknek már a szülei is ezen a regényen nőttek fel. Az emberszívű kiskamasz izgalmas története sokkal több, mint tündérmese. Igazi emberi történet szerelemről, hűségről, gonoszságról, barátságról, elfogadásról, hegedűről, fuvoláról, gitárról és fügefáról.
Vajon tényleg be vagyunk zárva saját elménk, gondolatainknak börtönébe? Színházunk legújabb nagyszínpadi előadása elgondolkodtat mindezen, miközben szórakoztat. Az abszurd közegben megelevenedő mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik. Érdekesség, hogy az eredeti musical 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban, majd három esztendő múlva a Martin Beck Színházba költözött a produkció, mely összesen 2328 előadást élt meg. Az első európai bemutatót Madridban tartották, de ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar ősbemutatót a Budapesti Operettszínházban tartották, Darvas Ivánnal a címszerepben! Hosszú évtizedek után most újra színpadunkon az előadás, melyet szöveg- és kottahűen, ám modern eszközökkel, gondolatisággal, látvánnyal, lenyűgöző, kifejező jelmezekkel, parádés szereposztással mutatunk be nézőinknek március 20-án.
2024-ben már ötven éve lesz, hogy távozott közülünk Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes legendás alapítója, aki nem csak megalkotta számunkra – annyi más műve mellet – az Ecseri lakodalmast, a Háromugróst, a Derecskei verbunkot, a Kis bojtárt, hanem kortársaival együtt megteremtette a magyarországi színpadi néptáncművészetet és művészetével világsikerre vezette a társulatát!Az előadásunk formabontó világával felmutatja a Rábai örökséget, ezáltal a magyar néptánc és népzene páratlan gazdagságát, virtuozitását és líráját, a viseletek-jelmezek kavargó sokszínűségét, azt a színpadi világot, amely magán viseli a kor minden erényét, de amely még napjainkban is felemelően hatásos és a lélekig hatoló, mert Örök!Jöjjenek hát egy izgalmas és felemelő táncos, zenés időutazásra, amely a múltból egészen napjainkig vezet!Hisszük mi is, hogy a halál csak a testet viheti el, mert amíg van emlékezet a szellem megmarad! Mi kései utódok őrizzük a Mester szellemét, tisztelettel, de szabadon – ahogy tenné ő is – bíztatva bennünket is:„…Szálljatok fiókáim…”
A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip. Emma úgy képzeli, hogy a világ egy nagy akvárium, ő pedig egy pici tengeri uborka az akvárium fenekén. A tengeri uborkák ugyanis nem zavarnak senkit. A tengeri uborkák láthatatlanok. Egy nap végletesen legyengült, kicsi kardszárnyú delfin érkezik a kórházba. Egyedül Emma képes megérteni őt, de ahhoz, hogy segíthessen, muszáj másokkal is megértetnie, mi a baj. Ehhez pedig le kell győznie önmagát. Nem lehet többé kicsi, láthatatlan tengeri uborka az akvárium fenekén. Az előadás – amellett, hogy érinti a környezetvédelem és a klímaváltozás égetően aktuális kérdéseit – egy különös kislány történetén keresztül mesél az egyén felelősségéről, a barátságról és a bátorságról a kisiskolás korosztálynak.
Móricz Zsigmond azonos című novellája alapján színpadra írta Nagy Viktória Éva. "Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. [...] Sőt az is igaz, hogy aszegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni." A hét krajcár most a férfi zsebében lapul. Aznap, amikor megtalàlta azokat, elvesztett valamit.Valamit, ami nem pótolható. Emlékei felidézésén keresztül visszatér gyermekkora fordulópontjához,ahhoz a naphoz, amikor a játék hirtelen valósággá fakult. Így kerülünk be Móricz Zsigmondnovellájának világába, ami nem csak a szegénységről mesél, de az önfeláldozó szülői szeretetről is.Krajcárkereső felnövéstörténet Móricz Zsigmond azonos című novellája alapján. Színpadi adaptáció: Nagy Viktória Éva
1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak, és történeteket mesélnek, hogy elüssék az időt. Ez Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete. 2023-ban egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékában mindannyian ismerjük ezt az állapotot... Tíz kortárs magyar író (Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István, Závada Péter) tíz története elevenedik meg a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Szórakoztató és megrendítő, elborzasztó és gyönyörködtető történetek, amelyek talán lenyomatot adhatnak majd a korról, amelyben születtek. Történetek, amelyeket érdemes továbbmesélni. Ha lesz még kinek.
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
Kőhalmi Zoltán új önálló estje. Mi köze Kőhalmi Zoltánnak a szobanövényekhez? - A humorista új önálló estjéből ez is kiderül. De nem ez az egyetlen titok, amit leleplez, beszél kertészkedésről, kotyogós kávéfőző bűnözésről és homályos próféciákról. Összeesküvés-elmélet hívőknek kötelező!