A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló és hogy csemegepultos lesz csakazért, hogy színt vigyen az életébe. Ezért beleveti magát Budapest - és a Vásárcsarnok - sűrűjébe.
Ezerkilencszázkilencvennyolc december tizenhatodikánÉn kiléptem a Fő utcai lakásom ajtaján,Mert akkor még ott laktam a bátyámmal együtt.Az orrom előtt ment el a nyolcvanhatos busz,A tizenkilences villamos meg nem járt éppen aznap.Még csak délután három felé járhatott az időÉs azt hiszem, másnapos is voltam.Szóval sok minden közrejátszhatott abban,Hogy úgy döntöttem, inkább:Elsétálok. Elsétálok.Elsétálok. Elsétálok. Ez utóbb jó ötletnek bizonyult, mert elég szépen kitisztult a fejem,Mire fél négy körül beértem a Szkénébe,Ahol már ott volt Béla, Évi, Kupa, Majka és a többiek,Végigpróbáltuk az egész előadást,Aztán elkezdtem bekészíteni a kellékeimet.És ahogy szép sorban egymásra került az összes kellékem,Egy dalt énekeltem magamban, amire még most is emlékszemHallelujah! Hallelujah!Hallelujah! Hallelujah! Most ugrálni fogok az időben össze-visszaÉs úgy mondom el a dolgokat, ahogy eszembe jutnak.Beugrik először a Szarajevói Fesztivál,Aztán beugranak a cserkúti szilveszterekKövetkezik a disznóvágás a Kupáéknál,S hirtelen eszembe jutnak az elvesztett emberekVirág és Elemér. Virág és Elemér.Virág és Elemér. Virág és Elemér. Igen eszembe jutott Virág temetéseDe az is, hogy sorban születtek a gyermekek.Majkának, a Deáknak, nekem, KupánakÉvinek, Tündinek, Antinak és a SzilvinekÉs eszembe jutottak azok isAkiknek a Jóisten ezt nem adta meg.Végül eszembe jutott a negyvenedik születésnapom,Mikor a Béla föltette a zenéket, amiket szeretekLou Reed, Szécsi Pál, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa,De az első dal ez volt, hogyHallelujah! Hallelujah!Hallelujah! Hallelujah!
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
A L'art pour l'art Társulat legújabb önálló színházi estje. Nyílván önök is sokszor hallották már azt a kifejezést, hogy "nem most jöttem le a falvédőről". Ugye milyen könnyen elsiklunk egy ilyen mondat fölött? Társulatunk viszont elgondolkodott ezen a kijelentésen, mivel felmerült egy kérdés, ami nem hagyott nyugodni bennünket. Ha nem most jött le valaki a falvédőről, akkor mikor? Tegnap, tegnapelőtt, vagy még annál is régebben? Itt már nem volt megállás. Hosszú és fáradtságos munkával kutattunk, egyre mélyebbre ásva magunkat az emberiség történetében, visszamenve egészen a kezdetekig, mire rájöttünk a megdöbbentő igazságra: az emberi faj valójában a falvédőről származik!Ha élne, maga Darwin is elismerően csettintene felfedezésünk hallatán, hiszen Ő is érezte, hogy az elmélete hiányos. Sajnos elkerülte a figyelmét a Besenyő család, akik közelebb vihették volna a megoldáshoz. Azt azért senki nem gondolhatja komolyan, hogy Margit, Besenyő úr, Boborján vagy Kancácska a majomtól származik! Ezt mindannyian kikérnék maguknak, beleértve a majmot is. Elégedetten dőlhetünk a falvédőnek valamennyien, hiszen megtaláltuk a választ az emberiség egyik nagy kérdésére. Arra bíztatunk hát mindenkit, hogy legyenek részesei a nagy felfedezésnek, jöjjenek el az előadásra, ahol kutatásunk összes bizonyítékát Önök elé tárjuk a színpadon, vagy a büfében. Amennyiben bármilyen kérdésük, vagy problémájuk lenne a fentiekkel kapcsolatban, nyugodtan forduljanak hozzánk, vagy a fal felé! Írták és előadják: Szászi Móni, Dolák-Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt
Mit csinál Edward király, angol király? Mihez ne fogjon senki könnyelműen? Mi történik őszi éjjel a galagonyával? A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. A műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el.
Képzeljétek, egyszer egy nagy zsák búzát vittem őrölni a fölső molnárhoz, aki azt se szó, se beszéd, elvette tőlem. Ott álltam hát egy szem búza nélkül. Na, ekkor érkezett a híres erdei rabló, Rumcájsz. Megtudta, mit tett velem a molnár, előkapta a csodaverklijét, amit még a vízimanótól kapott, és elkezdte sebesen tekerni. Hirtelen minden visszafelé ment. Az ottani sok zsákból kiszóródott a Iiszt, maggá változott, a mag visszakerült a földbe. Így ment ez szép sorban. Amikor a malom udvarán már csak egyetlen zsák liszt maradt, Rumcájsz abbahagyta a verklizést, hátára vetette a teli zsákot és elhozta nekem. Az asszonykám finom kenyeret sütött, én pedig cserébe megígértem Rumcájsznak, hogy mindenkinek elmesélem különös történeteit. - Schneider Jankó rendező
A hazugságaikba görcsösen kapaszkodó, kérészéletű színházi báboké?A gyermeküktől elszakított anyáké? A szüleiktől elszakított gyermekeké?A hallgatásé? Az elnyomásé, vagy az elnyomás elleni küzdelemé?A nemzeti múltat, jelent, jövőt bedarálni törekvő asszimilációs gépezeté?A fondorlatos erőszaké? Az Istenbe, nemzeti együvé tartozásunkba vagy az önmagunkba vetett hité?Néhai vagy eljövendő szerelmeké? A magányosan, szeretetre éhezve cseperedő gyermekeké?Látlelet az egyén, a család, a nemzet életén átgázoló történelemről. Történet elszakadásról, egymásra találásról, szeretetről, asszimilációról, identitás-vesztésről, erőszakról. Váratlan fordulatokkal teli, vérfagyasztó történelmi krimi, melyben a nemzet elveszett hazáját, az anya elveszett fiát keresi.Történik Budapesten és az elcsatolása óta jégbe fagyott Erdélyben.
A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, amely szeretetben a halálig kísér, vagy az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít.
Janikovszky Éva humorral megírt könyvei segítenek megérteni gyerekeinket, akikkel közben együtt nevethetünk a világ igen fontos dolgain. Az előadást 7 éves kortól ajánljuk 107 éves korig! A színpadra állított írások laza szövete betekintést enged gyermekeink mindennapjaiba, az író jellegzetes iróniájával átszőve.
Lehár Ferenc egyik legismertebb - és talán legvidámabb - operettjében Sir Basil, a gazdag, szenilis vénember elhatározza, hogy feleségül veszi a híres színésznőt, Angèle Didier-t, csak hogy Ugaranda kormányzójához nem méltó a nő rangja. René, a szegény művész megörökli a Luxemburg grófja címet, így Ugaranda miniszterei lefizetik, hogy vegye feleségül Angèle-t, majd három hónappal később váljon el tőle, hogy a színésznő grófnéi ranggal álljon az oltár elé Sir Basillal. Az inkognitóban élő és - a házasságot a menyasszony megtekintése nélkül megkötött - fiatalember Reval báró néven azonban a tudtán kívül beleszeret Angèle-be, aki viszonozza a gyengéd érzelmeket.Grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán... romantikus és mulatságos helyzetek, ez mind kell egy sikeres operetthez - de nem elég. Mert a lényeg mégiscsak a muzsika. És a Luxemburg grófjában az is adott: Lehár Ferenc pompás zenéje...
Indián mese élőzenével, bábbal, homokanimációval és árnyjátékkal. “Ezt a mesét még nem hallotta senki. Ezt a mesét még nem mesélte senki, mert ez a mese nincs...” A mesélő mesél, a zenész muzsikál, s közben a homokszemcsékből és árnyfigurákból a vásznon mégiscsak életre kel a mese. „Lett egy fa a világon, aminek gyökerei messze-messze lekúsztak a végtelen térben, s ágai messze-messze felkúsztak a végtelen időben. Minden ágán egy virág volt, s minden virág egy világ volt. És minden ágán egy virág volt, s minden virág egy világ volt. Ágadzott, bogadzott, mégsem levedzett. És ágadzott, bogadzott, mégsem levedzett. Kész. A világ megteremtve.” A mesélő és a homokanimátor a semmiből alkot egy új világot; a homok, a zene és a képzelet erejével egy egész univerzumot teremtenek.. Mesélő: Tárnok Marica Homokanimáció: Sz. Nagy Mari
Illíria szigetének népe álmos-derűs egyhangúságban él. Erre a helyre csak megérkezni lehet, elhagyni soha. Az van, ami a tengeren innen van. Ezt kell szeretni. És itt mindenki szeret(ne) valakit. És mindenki azt szeretné, akit nem lehet. A hajótörést szenvedett Viola a finom lelkű Orsino herceget, Orsino a gyászba öltözött Olívia grófnőt, Olívia a fiúnak öltözött Violát akarja. Szerelmesek és cselszövőkkergetik egymást utcákon, kertek alatt, a zenétől átitatott illír éjszakában. Az élet derűs. Az illír elit jól elvan. A részegesek részegeskednek, az udvari bolond énekel, az udvarmester rendet tart, az udvarhölgy mesterkedik. Szól a zene. Kellékes: Fajd GézaFodrász, sminkes: Baranyi Gréta Rendezőasszisztens: Balla Anett
2013-ban az írónő halálának 10. évfordulója alkalmából a budapesti Katona József Színházban került ősbemutatásra A lemez két oldala című prózai mű színpadi szövegváltozata. Az eddig 35 alkalommal játszott képzeletszínházi produkció ezúttal egészen különleges formában, teljes sötétségben tárul a közönség elé Tollár Mónika színpadi adaptációjában és rendezésében.
Először Puzzle címmel írt Kerékgyártó darabot, majd ebből készült a szerző Hurok című regénye. Bagossy László a darabnak a Stuttgarti Theater tribühnében rendezett német nyelvű előadásába a regényből is beemelt részeket. Annak az előadásnak a szövege alapján készült, ez a magyarországi ősbemutató. Az előadás kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól a bolti eladóig. A történet mintázata régről ismert, Arthur Schnitzler a huszadik század fordulóján írt Körtáncának szerkezetét eleveníti fel a szerző, de míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus, – a társadalom különféle bugyraiból újabb és újabb csábítók és elcsábítottak tűnnek föl – addig a Hurokban napjaink emberének alávetettsége, kiszolgáltatottsága mozgatja a történetet. A megalázottból a következő jelenetben megalázó lesz, aki éppoly kegyetlenül kínozza áldozatát, ahogy őt kínozta nemrég valaki, akinek ez hatalmában állt. És persze mindenütt ott a pénz, az anyagihaszon, a mohóság. Fájóan hiányzik viszont a szolidaritás, az irgalom, és ahol ez mégis megjelenik, ott…de ez, kiderül az előadásból.
"Szabadkán születtem, Délvidéken. Tőlünk tizenegy kilométerre északra húzódott a magyar határ. A városban mindenki folyékonyan beszélt magyarul. Ha az ember nagyritkán olyan délről betelepített jöttmenttel futott össze, aki nem értett magyarul, az eseményszámba ment, hírértékkel rendelkezett. A családom megkérdőjelezhetetlen magyarságtudattal rendelkezett. A gyermekszobában a mesék szinte mindig a Magyar Királyságról, és az érte küzdő hősökről szóltak. Sokáig fel sem fogtam, hogy nem Magyarországon élek. Ez a tény az iskolában vált egyértelművé. A magyar történelmet tanultuk, egészen az I. Világháborúig. Ott megállt a világ, megállt a tananyag, eltűnt minden magyarázat, csend ült el minden tanáron, minden osztályon, minden gyermek mindenre kíváncsi izgága lelkén. Bár többségben voltunk szülővárosunkban, mégis kisebbség lettünk. Mi történt velünk azon az őszön? Senki erre semmilyen választ nem tudott adni. Később kaptunk ugyan válaszokat, de azok messze voltak attól, hogy megnyugtatóan kielégítsék természetes érdeklődésünket. A dátumot, az eseményt és az abban résztvevő személyeket sűrű homály fedte. Súlyosbította a helyzetet, hogy ezt a sűrű homályt, vagy inkább sötét éjszakát, a félrebeszélés és a tudatlanság köde övezte. Ennek ellenére mindig is éreztem, hogy a ködön túl rejtőzik a jelenünket eredményező múltunk egyik legfontosabb eseménye. Minél inkább tudatára ébredtem, hogy a szülőföldem nem tartozik a hazámhoz, annál inkább egyértelművé lett számomra, hogy koronázó nemzetből szolganéppé süllyedtünk.Később, amikor sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig? Hogyan uralkodhatott el az a vakság, amely megakadályozta a tisztánlátást, amely egyértelművé teszi minden háború alatt, hogy nem csak a háború a politika folytatása más eszközökkel, de a háború utáni béke is a háború folytatása más eszközökkel."Andrási Attila
Füst Milán A mester én vagyok című regénye nyomán. Egy nő és négy férfi története az I. Világháború idejénJátszódik Bécsben illetve egy Bécs környéki szanatóriumban.Téma: boldogságkeresés, férfi-nő kapcsolat, a szerelem reménytelensége, szüntelen vágy az eltűntilletve soha el nem ért teljesség után. "Két egymás előtt ismeretlen vágyakozás sétál talán valahol...kéza kézben..csupa fájdalommal...halad a végtelen felé."„az olvasmányban kokain kell……ez csupa kokain” - írta e műről Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával „A szerelem?… Hogy gyenge? Nincs erősebb!És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!” Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.Előadásunknak nem célja a felelősöket kutatni, sokkal inkább a létezés fő misztériuma, a szerelem – a mindenkori ifjúság megdicsőülése – és az értelmetlen halál elutasítása. Hol vagytok, ellenségek? – Capulet –Montague – lám gyűlölségtek mily átok:Szerelemmel gyilkolta meg az ÉgÖrömetek, s én, mert tűrtem viszálytok,Két atyafit vesztek: – így bűnhődünk mind. Közreműködnek: Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret
Az opera keresztmetszete két felvonásban, magyar nyelven.A nagyrészt kerületi kötődésű operatársulat csaknem egy évtizede mutatja be az operairodalom klasszikus gyöngyszemeit évről évre az AJAMK színpadán, nagy népszerűséggel és sikerrel.Puccini egyik meghatározó jelentőségű darabjában a szabadság eszméje és a szenvedélyes szerelem száll szembe a hatalommal és a cselszövéssel. Azonban a feloldozás elmarad: a hősök sorsa tragikus véget ér. A drámai történetet szívhez szólóan és felemelően ábrázolja a romantikus zeneművek egyik kiemelkedő alkotása. Közreműködik a MŰVÉSZ SZIMFONIKUS ZENEKAR
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
A német romantika tragikus sorsú, ma európaszerte és nálunk is reneszánszát élő költőjének ez a komédiája volt az egyetlen darabja, amelynek előadását életében megérhette - Goethe vitte színre Weimarban, saját rendezésében.A történet egy németalföldi faluban játszódik. Egy parasztasszony panaszt emel Ádám bírónál Éva lányának jövendőbelije, Ruprecht ellen, mert az eltörte régi, becses, nemzedékről nemzedékre öröklött korsóját. A tárgyalás során, melyet Ádám bírónak kell lefolytatnia, lassacskán kiderül, hogy nem Ruprecht volt a tettes, hanem maga a bíró, aki éjszaka belopózott Éva szobájába, s azzal a fenyegetéssel akarta magáévá tenni a lányt, hogy ha nem áll kötélnek, Ruprechtet a gyarmatokra küldeti katonának. Mesteri az a beállítás, ahonyan a kutyaszorítóba jutott Ádám egyfelől a vádlott szerepét kénytelen eljátszani egy személyben, s végül, minden mesterkedése ellenére, saját horgán akad fenn. A tárgyalás menetének felépítése, amelynek során az események logikája fokozatosan leplez le egyre többet az igazságból, és szinte minden elhangzott mondat új és váratlan fordulatot hoz, a komédiaírás legkimagaslóbb teljesítményei közé tartozik. A jobbnál jobb alakok hamisítatlan falusi atmoszférát teremtenek. A szereplőkből árad az eleven élet: minden szavuk és gesztusuk élő és hiteles: megformálásuk csupa plasztikus, erőteljes realizmus. A legtöbb gonddal megrajzolt figura az alapjában véve ostoba és primitív, de minden hájjal megkent erőszakos és képmutató falusi bíró: de kitűnő egyénítő érzékkel, sok színnel és egészséges humorral jellemzett alakok a többiek is: a bőbeszédű, kardos Márta asszony, a kicsit suta, de talpig becsületes Ruprecht, és a szerelmes, de azért felvágott nyelvű Éva. A darab íze-zamata másfél évszázad távolságában is friss, élvezetes és szórakoztató.