Word musical. Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről, gyarlóságról is. Az izgalmas worldmusical kezdetén Sahriár király szerelmi bánatban szenved, de elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, aki – hogy életét mentse és a királyt felvidítsa – mesélni kezd. Meséiben megelevenedik a varázslatos kelet világa, különleges hőseivel, vicces vagy épp félelmetes figuráival; királyfival, hercegnővel, tolvajjal és gonosz varázslóval, no és persze mindannyiunk kedvencével, a nagydumás Dzsinnel. Ebben az egzotikus és szórakoztató kalandtörténetben egymást követik a váratlan fordulatok, miközben olyan dalok csendülnek fel, amelyek valószínűleg a következő évek nagy slágerei lesznek Magyarországon. A Pesti Magyar Színház közönsége pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy Budapesten elsőként találkozhat ezzel a pompás előadással, a legelső magyar worldmusicallel! Tánckar: Anderson Viktória, Bereczki Karina Anna, Csongor Nóra Erika, Domány Réka, Kuti Petra Gabriella,Máté Zsófia, Sasvári Kissy, Balogh Martin Bence, Besenyi Nándor, Fülöp Balázs, Málits András,Mezei Ábel, Mocsár Patrik, Patonai Norbert valamint, a Pesti Magyar Színház Ensemble Együttesének tagjai: Bartus Botond, Elek Kíra, Fazekas Orsolya, Gréczy Balázs Gábor, Kovács Vivien, Nagy Noémi, Oláh Dóra Rozália, Tóth Norbert Márk, Z. Kovács Gábor
Hét kis kecske él, nagy vidámságba és még nagyobb békességben. Tehetik ezt boldogan, hisz anyjuk vigyáz rájuk. Ha néha egyedül kell lenniük, nagy veszélyben vannak. Mi más foroghatna ilyenkor a farkas fejében? Természetesen egy kiadós kecskevacsora! A kérdés csak az: mi forog végül a farkas hasában? Szereplők: farkas, kecskegidák és a gyerekek
Minden hétvégén más család gondoskodik Vándorkutyáról. Imádják a gyerekek, de minden szülő másképpen fogadja. Hiszen Vándorkutya mindent lát! És mindent kiszimatol! Pass Andrea drámaíró abszurd pszico-thrillerét a Vígszínház számára írja. A társulattal először dolgozik, darabját maga rendezi.
Kinek nem voltak megvalósíthatatlan álmai? Egy magányos kisfiú, Lackó, elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Elgurult golyójátéka álmában is csak gurul, csak gurul…. Utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Scherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal, mely figurák a természeti világot ötvözik mulatságos és költői módon az emberi természet esendő, ám mégis szerethető tulajdonságaival.Hősünket egy hűséges kísérő, a Hangya kíséri, akinek szeretete, tiszta barátsága, önfeláldozása katartikus szituációkba helyezi Lackót. Végül a megtalált üveggolyó örök barátokat szerez, akik ugyan csak az álomban elérhetők, de létezésük a valóságot teszik elviselhetőbbé, teljesebb emberré formálva a kisfiút. Zeneszerző/zenei vezető: Talamba Ütőegyüttes. Operatőr: László Péter. Smink: Borsányi László.
Ady Endre írásai ma is érvényesek. Amit a publikációiban megfogalmaz az kortalan vagy mondjuk úgy, hogy ma is érvényes. Az előadásban felelevenednek Ady korának kérdései, problémái, és a néző döbbenten konstatálja, hogy ez ugyan úgy aktuális ma is! Természetesen az estben helyet kapnak versek és humorból sem lesz hiány! Különös izgalmat ad az a dramaturgiai fogás, hogy Jordán Tamás levelezni mer Ady Endrével és így bontakozik ki kettejük korlátokat nem ismerő, sajátos kapcsolata. Előadás után az Európa Könyvkiadó könyvbemutatóját tartjuk. Ady Endre: Vízió a lápon (Jordán Tamással Ferencz Győző, a kötet szerkesztője beszélget). Munkatársak:hangbejátszás: Csankó Zoltánszakmai konzultáns: Ferencz Győzőtechnikai munkatárs: Fazekas Zsuzsa
A Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész osztály előadása. Kamaraopera egy felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal. Giuseppe Corte egy márciusi napon egy különleges szanatóriumba költözik betegségének kezelésére.Hét kórházi emelet, hét különböző állomás: nem a gyógyulás, hanem - szintről szintre lefelé haladva - a leépülés állomásai.Minden természetesnek tűnik, minden olyan, mintha helyesen működne, Corte állapota mégis egyre rosszabbodik.Tünetei halmozódnak és ahogy halad lassan, emeletről emeletre, közeledik a saját halála felé... A szövegkönyvet Lator László fordításának felhasználásával Marsalkó Eszter, Király Kinga Júlia, Bálint Emese Zsuzsanna, Márkos Alber, Porogi Dorka, F Tóth Gergely készítette.
Köv3sd 4 f3hér nyul4t! 4z 3lméd játsz1k v3led! 4 v4lóság v4lósz3rűtlenn3k tűnh3t, 3gy ál0m ped1g sz1nt3 kézz3lfogható4n igaz1nak. M1ért ves5zük még1s b1zt0sra, h0gy 4 m1nk3t körb3v3vő v1lág 4z, am1nek látsz1k? M1 v4n akk0r, h4 az 3lménk 3rej3 n3m csupán illúz1ót ter3mt, hanem valóság0t is alkot? Mi v4n akk0r, ha mind3z csupán tényleg 3gy hiba a mátrixban? Én csak a kérdést teszem fel, a választ neked kell megtalálnod. Csakhogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valóst a mások, vagy a magunk által keltette illúzióktól. Az elménk azt hitet el velünk, amit csak akar. A kérdés, hogy ezt a végtelen erőt, lehet-e irányítani? Németh Gábor új, interaktív műsorában az emberi elme hatalmának rejtelmeibe kalauzolja nézőit, ahol a v4lóság és illúzó játék4 m3gmut4tja, mily3n mély 4 nyú7 üreg3… Szereposztás:Bűvész: NÉMETH GáborBűvész segéd: NAGY (nox) Tamás Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeVezető technikus: HAMZA AttilaVizuál: ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI Brigitta
A harmadik bé osztály új tanítónőt kapott. A fiatal, alternatív pedagógiai elveket valló Palóc Ildikó végtelenül hisz az elfogadásban, a demokráciában, ellenzi a frontális oktatást és a tekintélyelvű pedagógiát. Sajnos azonban nem minden szülő nyitott az új értékekre.
Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, Seneca művei és más források alapján írta Alessandro Serra. Sardegna Teatro, Teatro Bellini Napoli, ERT Emilia Romagna Teatro Fondazione, Fondazione Teatro Due Parma előadása. Induljunk ki újra Artaud könyörtelen vízióiból: Ostobaság a tömeg szemére vetni, hogy nincs érzéke a fennkölt dolgokhoz, miközben a fennköltséget összekeverjük formális, ráadásul régóta kimúlt megnyilvánulásaival. Merem állítani, hogy ha a tömeg ma nem érti az Oidipusz királyt, akkor erről az Oidipusz király tehet, nem a tömeg. Hogyan magyarázzuk az Oidipuszt a kortárs közönségnek eredeti rendeltetése szerint, azaz pharmakoszként? Egy bűnbaknak kikiáltott ember, akit elűztek saját városából, mely azelőtt királyának tartotta őt. Hogyan tehetjük Szophoklészt mindenki számára befogadhatóvá? Hogyan végezzük el a polisz és a szent értékek elvesztését követő gyászmunkát? Hogyan szabadítsuk meg Oidipuszt a bűntudattól? Oidipusz, a polisz szerencsés megmentője megold egy gyermekeknek való feladványt. Oidipusz, a vérfertőző apagyilkos. Oidipusz rettenthetetlenül igyekszik megismerni önmagát. Oidipusz elveti az isteneket és a látnokokat. Oidipusz leás a családfája rothadó gyökeréig, megismeri önmagát, majd kiszúrja a saját szemét. Nem önbüntetésül, hanem hogy prófétaként lásson. A külvilág látásától megfosztott Oidipusz végül megleli az útját, közben nem veszíti el emberi sebezhetőségét. A sötétben bolyongva keresi a fényt. Vezető nélkül indul az Eumenidáknak oly kedves liget felé, majd fényes villanással felmegy az istenekhez, Krisnához hasonlóan szabadul ki az anyagi világból. Rendező: Alessandro Serra Díszlet, fény, jelmez: Alessandro Serra A görög nyelvű szövegek fordítója: Salvino Nucera Hangzás és dalok: Bruno De Franceschi Szereplők: Alessandro Burzotta, Salvo Drago, Francesca Gabucci, Sara Giannelli, Jared McNeill, Chiar Michelini, Felice Montervino
A műsorban szereplő légi felszerelések törékenyek, nem biztonságosak és használatra alkalmatlanok. A szereplők bolondok, akik folyton megpróbálnak rajta fellépni, és sok energiát fektetnek egy olyan csatába, amelyet már elvesztettek. Végül szembesülnek a kérdéssel - hogyan kezeljék a kudarcot? Melyik az a pont, amikor abbahagyod a próbálkozást, feladod és elfogadod a kudarcot? Hogyan lépsz tovább? Az előadás a szabadságról beszél, amely felismeréssel jár: a siker és a kudarc fogalma csupán elménk konstrukciója. Dora Komenda építész és autodidakta cirkuszművész a horvátországi Splitből. 2015-ben építészmérnöki diplomát szerzett, és ezzel párhuzamosan felfedezte a cirkuszt, azóta mindkét szakágban fejlődik. Performanszokból, előadásokból és multimédiás kiállításokból álló portfóliója építészekkel, zenészekkel, képzőművészekkel és animátorokkal való együttműködésekben gazdag. 2018. óta a Cirkus Kolektiv művészeti vezetőjeként dolgozik, 2021-ben pedig két társával együtt megalapította a Kolektiv tri építészirodát. szerző: Dora Komendatolmácsok: Barišić Klara, Georgina Cassels, Georgiana Johnsonfénytervezés: Domagoj Šoićhangtervezés: Mišo Komendaprodukció: Cirkus Kolektivkoprodukció: circusnext
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
Egy furcsán hétköznapi kÓrtörténet"Ez az én világomAz én elmémAz enyém minden téveszmémEz az én országomAz akaratomMindenemet bemutatom"/Ricsárdgír: Éndalom/Rozi néni nyugdíjas. Roni a húszas éveiben jár. Rozi néni minden nap mesél a növényeinek. Roni fülében folyton Ricsárdgír bömböl. Rozi néni állandóan beszél, Roni általában hallgat. Két nő, két idegen. Két rokon, akik sosem találkoztak. Most két hetet kénytelenek együtt tölteni mielőtt mindketten új életet kezdenek.Bár ránézésre nem is különbözhetnének jobban egymástól, a külvilág számára mégis egyformán láthatatlanok.Furcsák. Mint ahogy egymás szemében is. Két hét alatt megismerik a másik szokásait, félelmeit, vágyait és olyan titkait, amik segítenek lezárni a múltat. A sok szívszorító pillanat között egy dolog állandó: a humor.Hogyan válik két magányos ember egymás családjává?A FeLeMáS két kirekesztett ember egymásra találásának furcsán hétköznapi története. Zene: Ricsárdgír együttesLátványtervező: Kovács DorkaRendezőasszisztens: Gazder Adél
A Momentán Társulat 2003 óta sikerrel játszott előadása 100% improvizáció. Nincs megírt szöveg, nincsenek előre kidolgozott poénok, nincsenek beépített nézők. Minden jelenet a közönség előtt, a nézők ötletei alapján születik. Elég, ha mondasz egy műfajt, egy helyszínt vagy egy foglalkozást, és máris a színpadon látod viszont.
Komédia a köbön! Egy falrengető vígjáték, amely színpadon és filmen egyaránt nagy sikereket aratott! "Vegyünk egy csapatnyi ismeretlen embert, tegyük őket egy szobába – esetünkben egy világhírű pszichiáter előszobájába –, és csukjuk rájuk az ajtót. Előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mindegyiküknek megvan a maga szórakoztató heppje…Hőseink makacsul ragaszkodnak mentőöveikhez, melyekkel felszínen tudnak maradni a mindennapokban, és amíg várakoznak, egyik mentőöv kerül elő a másik után. Valódi akrobatika, amivel egymás mentőöveit bravúrosan kerülgetve és elkapkodva megpróbálnak igazi csapattá válni. A tét nem kicsi: megtalálják-e a játékszabályt, amellyel együtt és külön-külön is győzhetnek?" Plakáttervező: Csáfordi László
Egy átmulatott éjszaka végén George és Martha lakásába beállít egy fiatal pár, Nick és Honey. A házigazdák szellemes tréfákkal kezdik a társalgást, ám csakhamar közös életük pokoli titkait kezdik el kifecsegni.
Nehéz eset volt. Másképp gondolkodott, és másképp viselkedett, mint mi. Ezért aztán megneveltük, szocializáltuk. Kezelhetővé tettük és szelíddé. Gratuláltunk neki abból az alkalomból, hogy legyőzte önmagát.
Lenni vagy nem lenni? – Micsoda kérdés! – harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd drámájának egyik szereplője, hogy aztán egy-egy rövid egyfelvonásos erejéig a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is feltűnjenek az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merüljenek a feledés színházi süllyesztőjében. Arcukon Akárkimaszkkal.Az amoralitásként aposztrofált színdarabban a középkori moralitás allegorikus figurái színházi szerepekké változnak. S mint ilyenek, dramaturgiai funkcióvá redukálódnak – a szerző meghatározása szerint: „a jelenetekben három aktív cselekvő vesz részt: Beszélő, Ellenlábas, illetve Rezonőr”. Minden esetben azt tükrözik, ahogyan funkcióvá, fogyasztóvá, konzumlényekké redukálódnak e posztmodern társadalom tagjai.A történeteket a halál motívuma köti egymáshoz. Borbély egy színházi előadás keretein belül képzeli el a „testet öltött” Halált, azaz a színház segítségével testet ad a Halálnak, és hogy a megtestesülés gesztusának hangsúlyt adjon, állandóvá teszi annak színpadi jelenlétét. A bizarr helyzet következtében folyamatosan érzékelhető az elszámolás kényszere. A szélsőséges hangulatú jelenetekben rendre visszatér a szembesülés, az élet átértékelésének motívuma. Az állandóan jelenlévő Holttest az állandóság és a ciklikusság érzetét is biztosítja. A mű folyamán több szereplőt is elér a halál: Lecsúszott Értelmiségit, akció-vadász Beteges Nőt, Tőzsdéző ügynököt, Jehova Tanúját, Banki Alkalmazottat, Pénzbehajtót és még a színházi Takarítónőt is. Akárkit. Vokális átiratok John Dowland, Mateo Flecha, Thomas Tomkins és Juan del Encina művei alapján. Vokális átirat: WIDDER KRISTÓF
M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog. Az Intermouse rég visszavonult adu-ásza, Nick Grabowski az egerek egyetlen esélye: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát… hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a darabból.
A produkció két színész számára kínál virtuóz játékot, akik számos szerepet sűrűn váltogatva engednek betekintést egy színházi próbafolyamat kulisszái mögé.A népszerű musicalekhez szokott rendező ezúttal prózai stúdióelőadást kénytelen színpadra állítani a meglehetősen öntudatos vezető színésszel, a fiatal naivával s a színház egy sokat megélt „bútordarabjával”. Többek között az ő kezeik között alakul Az ötször született fiú története, melyet a naiv író álmodott színpadra.Közel nyolcvanöt percben, két színésszel, tizennégy szereppel kínál igényes szórakozást a magyarországi ősbemutató.
Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén. Katharina életútját mintha csak körzővel és vonalzóval jelölték volna ki, német precizitással és poszt-világháborús empátiával: középfokú végzettség, nem biztos, ámde jól fizető házvezetőnői állás, lakás, használtan vett, ámde használható autó, sok szabadidő, kevés lehetőség, amivel eltölthetné; továbbá csinos és ápolt külső – és magány, egzisztenciális és szexuális magány robbanékony keveréke. Mi kell még, hogy ez a példaértékűen szabályos élet egy kicsit boldog legyen, ha csak pár órácskára is? Egy egyéjszakás kaland, mi más: és össze is jön, sőt, ha minden igaz (lenne), többet is nyújtana az egy éjszaka örömeinél az igazi, mi több, kölcsönös szerelmet ismeri meg alkalmi partnere karjai közt. Csakhogy semmi sem igaz. Az egyéjszakás kaland, hála minden történet-csavarok egyik legcsavarosabbjának, megmarad egy éjszakásnak, a szerelmet… illetve azt nem, csak a szerelmes nő életét, önbecsülését, ártatlanságát, egyszóval tisztességet pedig felfalja a mocsok: a kor, az idő, és a bulvársajtó mocska. Az előadás alapjául szolgáló regény szerzője, Heinrich Böll (1917-1985) német (NSZK) író 1972-ben Nobel-díjat kapott. A II. világháborúban közkatonaként szolgált. A háború egész életére és szinte a teljes írói munkásságára rányomta a bélyegét, fő témája az NSZK háború utáni gazdasági és politikai talpraállása és pszichés fekvemaradása. Hősei, nevezzük őket így, gondolkodó, vívódó emberek, akik tétova léptekkel botorkálnak a feldolgozhatatlan múltból a múlt jutalmaként kényelmesnek, ámde feldolgozhatatlanul sivárnak ígérkező jövő felé vezető tévúton. Kivéve Katharina Blumot: ő cselekszik – és el is nyeri méltó büntetését. Katharina Blum: „És már csak egy kérdésem volna nekem. Mondják, nem tehetne valamit az állam, hogy megvédjen ettől a szennytől engem? Magukat kérdem, mert állami emberek. Hogy lehetne helyreállítani az én elvesztett tisztességemet? Jó, kérem, nagyon is tudom most már, hogy az én kihallgatásom föltétlenül jogos volt, még ha nem is értem, minek az a sok kurkászás az életemben. De jó, megvolt. Az viszont szerintem felfoghatatlan, hogy az én saját kihallgatásomnak a részletei – vegyük csak a férfivendég-dolgot – hogy jutottak a Zeitung tudomására? És honnan az a sok összehazudott és összeszélhámoskodott vélemény énrólam?”