Madách Imre és Nádasdy Ádám szövege alapján. „Az emberek 2000 év előtt is olyanok voltak, mint most. Az emberiség maga tette magát azzá, ami. Mi az idő?” (Madách Imre) Madách Az ember tragédiájában nagyívű utazásra invitál. Azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek egyidősek az emberiséggel, és hol felemelő, hol kétségbeejtő gondolatokra lel válaszként. Mi is választ akarunk, tudni akarjuk, miért küzdünk, de sejtjük, hogy a nagy Összefüggést sosem mondhatjuk ki egyetlen pontosan megfogalmazott állításként. Próbálkozunk és elbukunk, egészen addig, míg az életünk egy átlagos szerda délutánon váratlanul véget nem ér. Ádámot és Évát Lucifer vezeti az úton, megosztja velük a tudást, de az „igazság” és a „valóság” csalóka fogalmai újra és újra szétesnek körülöttük. Alkotótársaimmal minket az motivált, hogy nemzeti drámánkat kortárs szövegként olvasva olyan előadást hozzunk létre, amelyben nem Madách nyelvi és dramaturgi bravúrjai előtt hajtunk fejet, hanem megengedjük magunknak, hogy a segítségével asszociáljunk, mellérendeljünk, felnagyítsunk, átkeretezzünk témákat, és a történelmi tablók felsorakoztatása helyett az emberi élet stációit és meghatározó helyzeteit keressük. Vagyis új utazásra hívjuk azokat, akiket hasonló kérdések foglalkoztatnak. Székely Kriszta Díszlet-, jelmeztervező asszisztens Szabados LucaJelmeztervező gyakornok Krausz NádaDíszlettervező gyakornok Karácsony Anna Munkatársak: Bárány Bence, Batta Eszter, Brusznyiczki János, Dögei Mátyás, Elek Bea, Fodor István, Fórián Péter, Frankó Bence, Halász Attila, Kántor László, Kása Ádám, Kertész Janka, Kiss Bence, Kovács Bálint, Kovács Ildikó, Kulcsár Nóra, Makray Gábor, Masát Máté, Mészáros Gábor, Molnár László, Nagy Réka, Németh Ferenc, Ónodi Zsolt, Pap Miklós, Szabó András, Szabó Sára, Szakács László, Szalontai István, Szeberényi Lejla, Sziebert Sebestyén, Tóth Barbara, Tóth Bertalan, Tölli Judit
Dante hétszáz évvel ezelőtt, 1321-ben, a halála évében fejezte be az Isteni színjátékot. Előadásunk Dante misztikus utazásának azt a részét mutatja be, amelyben a Poklot járja végig Vergilius vezetésével, és olyan bűnösökkel találkozik, akik nemcsak saját korukra hatottak, hanem életük és haláluk számos tanulságot tartogat az utókor számára is. Mértéktelenek, csalók, megtévedt szerelmesek, tolvajok, gyilkosok, öngyilkosok, jósok, hízelgők, nyerészkedők, viszályszítók, árulók jelennek meg burjánzó összevisszaságban a pokolbeli tájakon, köztük Dante politikai ellenfelei is (hiszen épp korának kétségbeejtő politikai helyzetén elkeseredve kezdte írni az Isteni színjátékot két évtizeddel korábban), akik akár a mi kortársaink is lehetnének. A kalandos történet különböző mozzanataihoz mindenki más-más asszociációkat társít aszerint, hogy kinek-kinek mit jelent a Pokol a 20-21. században. Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot. Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató.
Az előadásban Chopin mazurkak, preludok, keringok hangzanak el elő zongorajatekban Chopin vallomásaikent, miközben George Sand beszél szerelméről, fájdalmarol, kuzdelmeirol. Zene és szó különös színházi párbeszéde. Zongora (Chopin): Kókai János George Sand: Pusztai Luca Asszisztens, szöveggondozás - Lévay Csenge
Skandináv komédia. Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág – a telefonhívások, a napi bevásárlás, a szórakozás, az ismerkedés, a szexualitás.Ha kudarcot vallanak, mehetnek vissza „pihenni”. Ám egyszer csak betoppan hozzájuk egy nő…
Párizs a szerelem, a művészet és az őrületig fokozott családi tragikomédiák otthona – főleg ha a lázálmok specialistája, Jean Cocteau fejéből pattan ki az alábbi történet. Yvonne egy öngyilkos hajlamokkal küzdő anya, aki megszállottan imádja egyszem fiát. Michel a felnőni képtelen fiú, aki pechére egy ilyen anya mellett bele mer szeretni egy fiatal lányba – és ott áll köztük Georges, az apa, akinek nagy magányában sikerült belezúgnia pont ugyanebbe a titokzatos szeretőbe. Ebben a fájdalmas titkokkal telepakolt őrületben igyekszik rendet vágni a nett és poroszos nagynéni, Léonie – aki valaha, úgy huszonhárom évvel ezelőtt, még az apa menyasszonya volt. Az ötszereplős, végletekig feszített színmű felér egy mesterkurzussal, ha érzelmi zsarolást, házassági titkolózást és szerelmen belüli hidegháborús taktikát tanulnánk. Persze az ilyen családi összecsapások tőlünk sem idegenek. Kelemen József, társulatunk főrendezőjének rendezésében megnézhetjük, hogyan csinálják ezt világszínvonalon a franciák.
"Ez az előadás nem önálló est, nem koncert, nem zenés önvallomás, nem egyéni műsor vagy sanzoncsokor. Pontosan mi sem tudjuk, hogy mi, és nem is akarjuk meghatározni. Dalokat fogok énekelni, újakat és jól ismerteket, amiket szeretek, amikhez kapcsolódni tudok vagy hozzám kapcsolódnak – műfaji megkötés nélkül. Évek óta tervezek egy ilyen estét. Most értek össze a szálak, most találkozott az az alkotócsapat, akikben megbízom, és akik nélkül hozzá se mernék kezdeni. Mindent ki kell várni, hogy megtörténjen." (Takács Nóra Diána) Az előadásban részletek hangzanak el Jónás Tamás Cigányidők című írásából és Tina Turner Én, Tina című önéletírásából. Énektanár: Berecz BeátaIrodalmi munkatárs: Ari-Nagy BarbaraRuha: Frank Mónika
Bödőcs Tibor a következőket mondta legújabb stand up estjéről: "Barbárglamour című, új estemben a gyermekkori élményeimről készült vázafestményektől a hazafias és bordalokig sok minden felbukkanhat. Várhatóan a világ eseményeit is érintem majd, meg sok mindent, amiket nem tudok nem érinteni. Forr az anyag, cikáznak a motívumok. Jöjjenek, ha van kedvük!" "Előzenekar": Hajdú Balázs
Georg Büchner befejezetlen drámája valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély, több késszúrással megölte barátnőjét. A korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck, valójában mi vitte őt rá erre a gyilkosságra.
Patrick magányos életet él vidéki házában. Egy nagyobb hóvihar alatt kopogtatnak az ajtaján. Judith áll ott, egy különc nő a falu túloldaláról, Patrick nem ismeri, és reméli, hogy gyorsan elmegy. Nem így lesz, a vihar felerősödik, elzárja a világot, és összezárja a két embert Patrick házában. A Behavazva egy szellemes és érzelmes darab két nagyon különböző emberről, akik próbálják nem megőrjíteni egymást, miközben lassan engednek az érzelmeiknek. Peter Quilter az Egyesült Királyság egyik legtehetségesebb kortárs alkotója. Műveit a világ több mint 40 országában játsszák. A Behavazva című művét 2020 tavaszán írta, a pandémia kijárási tilalma idején, de nem a pandémiáról szól, hanem az önkéntesen vállalt magányokról, amelyek segítséggel feloldhatók.
A 14 éve létező Willany Leó Improvizációs Táncszínháznak -az improvizáció műfajából kifolyólag- egyik fő jellemzője a kísérletezés, a folyamatos megújulás. Az előadások koncepciója az, hogy nincs koncepció, az előadók és a zenészek nem beszélnek meg semmit, a jelenben alkotnak, így a nézők és az összes, térben történő impulzus része az előadásnak. Friss, könnyen befogadható kikapcsolódás bárkinek, bármikor! Előadók: Bundschuh Vera, Debreczenyi Márton, Engelmann András, Eva Mora, Eyassu-Vincze Barbara, Farkas Gergő Dávid, Gaál Júlia, Kancsó Luca, Keresztes Patrik, Kiss Rebeka Petra, Laza Tímea, Lukács Levente, Rácz Réka, Rovó Virág, Oberfrank Réka, Temesvári Zsófia, Váth Máté Zenei vezető: Balázs József Művészeti vezető: Grecsó Zoltán
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
Tibi, a juhász csuda dolgokon gondolkodik, miközben az állatok nyárvogását, nyerítését, cserregését, vonítását hallgatja: "ezek egymással beszélnek tán, vagy mi van?!" Jó is volna megtudni! Egy napon érdekes eset történik vele, egy kiskígyóval és annak az anyjával! Lesz is belőle nagy gondja, galibája a juhásznak! Még az élete is veszélybe kerül! Asszon'káját úgy szereti, az életét is oda adná neki! De az is szereti ám az urát, így juhászunk tán megmenekülhet... persze, csak ha segítenek a gyerekek is. Szereplők: juhász, az asszonykája, és az állatok
A Rátonyi Róbert Színház előadása. Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragotin Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gergellyel. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona vidéki földbirtokos nagyasszony is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragotin Péter birtokán…A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Mint minden remekmű, Lehár operettje is túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés örök témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő is lehet a különböző etnikumok békés egymás mellett élése
A Malackák élete ilyen: játék, móka, kacagás! Ebbe senki nem szól bele! ...vagy mégis? Bizony-bizony, néha megkeseríti életüket a furmányos és ostoba Vicces Farkas. Más sem jár a fejében, csak a malacvacsora! Röfi, Refi és Rufi segítséget kér, méghozzá nem mástól, mint a Nagybölcsességű Vezércsigától! Segít? Nem segít? Nem csak ezen múlik a Malackák élete! Szereplők: Röfi, Rufi, Refi, Vicces Farkas és a Nagybölcsességű Vezércsiga
Egyfelvonásos operák olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal. „Féltékenység állt a húsvéti leszámolás hátterében”. „Nyílt színen gyilkolt a bohóc”. Akár Edoardo Sonzogno lapjában is szerepelhettek volna ezek a főcímek. A milánói újságtulajdonosnak és évente meghirdetett operapályázatának köszönhetjük a két legnépszerűbb olasz egyfelvonásost. Pietro Mascagni azt állította, eredetileg egy másik operával akart Sonzogno versenyén indulni, ám felesége a tudta nélkül benevezte a Parasztbecsületet 1889-ben. Utólag hálás lehetett neki, mivel az opera nemcsak az első díjat nyerte el, de hamar meghódította a nemzetközi színpadokat. A kortársak szerint a kiemelkedő budapesti siker is kellett ehhez, Gustav Mahler vezényletével. Ruggero Leoncavallo díjat ugyan nem nyert, mégis Sonzogno gondozásának köszönhetően robbant be a köztudatba első operájával, a Bajazzókkal. A két darab mondhatni ikeropera, sok közös vonással. Szerzőik számára az első operák áldásnak és átoknak is bizonyultak: hiába írtak később vagy egy tucat opuszt, a kezdeti átütő sikert sosem tudták megismételni. Továbbá mindkét mű a verismo, azaz a naturalisztikus, hús-vér szereplők problémáit bemutató operák talán legnagyobb képviselője. Nem csoda, hogy hamar kialakult a szokás, hogy a két darabot egy estén adják elő. A két operát Georges Delnon, a Hamburgi Opera művészeti igazgatójának rendezésében láthatják. Rendező: Georges DelnonDíszlettervező: Madeleine SchleichJelmeztervező: Prisca BaumannMagyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger CraneA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
-Drámai látlelet- Karinthy Frigyes : Utazás a koponyám körül című regénye nyomán. A Divine Comedy Company – Isteni Színjáték Társulat produkciója. Az „Utazás…” Karinthy életre-halálra szóló kalandja saját valósága körül. F: Miért húznak gumiszalagot a nyakamra? X: Az csak a bőr, ami a tarkódon visszaugrott, mint egy gallér. F: Istenem, a reneszánsz kor divatja, élő anyagból… Most meg kopognak a fejemen. X: Igen, az a trepan, egyfajta fúrófej. De nem jó az, ha te mindenről tudsz. Az „Utazás…” Karinthy életre-halálra szóló kalandja saját valósága körül. Egy írói fej valósága, amiben igen furcsa dolgok történnek. (Tumor, vér-göb, szembesülés, betegségtudat, remény,stb.). De semmi baj: a nagy utazás során megszülető önismeret, ami a koponyából indul ki és oda is tér vissza néhány elegáns kör után, képes végteleníteni az amúgy végesnek ítélt életet. Az agytumor által előidézett új érzéki tapasztalatok, szomorúfűzről szállingózó szöszökként hullnak az író már-már kiásott sírjára, hogy aztán – halott híján – a temetés elmaradjon. Nem egyszerű a nagybeteg dolga, ha egyszer csak, valaki elkezdi előtte kikövezni a gyógyulás útját. Miféle remények hizlalják az újjászületés ritka élményét, és vajon a humor, mint testnedv, mennyiben segít a saját kórjával szembesülő szenvedőnek „életre váltania” a fatális belenyugvást? A „karinthyság”, számomra, leginkább egy kedélyállapot. Határtalan, minden hiúságtól mentes, szeretetteli létélmény. (Verebes Ernő) Többször is rákérdezett Ernő, miért szeretnéd ezt a történetet? Nyilván motivációt és kiinduló pontot keresett a drámaíró, hiszen tét nélkül minek. Nagyon sok mindenről beszéltem akkor. Csak a lényegről nem. A valós válasz két évre rá érkezett meg, amikor már túl voltunk pandémián, a főszereplőnk kulcscsonttörésén, az író halál közeli betegség kálváriáján, akkor még nem tudtuk, hogy személyes történetünkké válik. Szélesebb értelemben a pandémia előhírnökei leszünk. Majd jött az átértékelődés időszaka. „Az életet viszont akkor kezdhetjük másodjára élni, ha a test majdnem meghal, de mégsem hal meg, és míg a gyógyulás útjára lép, új értelmet keres magának. Mintha az eddigitől teljesen különböző érzékszerveket kapna ajándékba az ember, minek következtében áthangolódik a világ, és olyan képeket, hangokat és ízeket kínál, mint soha azelőtt. Áthelyeződnek a hangsúlyok, és az addig nélkülözhetetlen dolgokból hirtelen nevetségesen olcsó és kisszerű játékok lesznek – mint például egy porcelán kutya – míg egy ügyetlen kézmozdulat, egy gyerekkori íz, egy eddig észrevétlen zsírfolt a konyhabútoron, lényegi dolgokat fed fel.” (Verebes Ernő) Mindezt azzal a „karinthysággal”, mely nélkül nem lehet túlélni: a humor szikéjével. Számomra önismereti kaland volt ez az időszak. Kínálkozott egy tükör, amibe nem csak reggel néztem bele. Ha valaki mégis úgy gondolná, hogy előadás után haza viszi ezt a tükröt, már megérte. (Kálló Béla) Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
A legmeghatóbb és legmulatságosabb komédia, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak.Maggi, az idősotthon alfanősténye új szobatársat kap: Lillemor régivágású úrihölgy, mindenben Maggiellentéte. Kitör a háború. Határviszály. Öldöklő kézitusa. Félsikerrel kecsegtető sütőcsempészet.Életveszélyes krumplifőzés. És a fegyverletétel előtt feltűnik még Georg, Lillemor örök szerelme, akimost Magginak udvarol… A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.A színdarab eredetileg két női színészre íródott, előadásunkban a jogtulajdonos különleges engedélyealapján a szerepeket két férfi színész alakítja. Írták: PER INGE TORKELSEN - PÅL MANGOR KVAMMEN - JON SÆGROV - TORFINN NAG
Hogy az meg mi és mi kell hozzá?Kell egy nagyformátumú művész, jelen esetben zenész és zeneszerző, aki vette abátorságot, hogy a múlt évszázad közepe felé, Magyarországon szülessen meg. Kell az ő eseménydús élete és egyedülálló munkássága.Kell egy író, aki a könyvéből darabot ír.Kell hét baromi jól éneklő és játszó színész.Kell egy elképesztően profi zenekar.Kell zene. Jó zene. Nagyon jó zene!Kell huszonegy dal.Kell millió nagy és apró szórakoztató ötlet, játékban, zenében, táncban.Kell látvány, ami egyszerű, mégis ötletes és magával ragadó.És végül kell ön, hogy eljöjjön, megnézze, lassan elengedje magát, dúdoljon,énekeljen, emlékezzen, merengjen, megdöbbenjen, nevessen, sírjon, majd vonja le atanulságot: egyedül nem megy! A zenekar tagjai: Hoffmann György, Dobos László, Hajba Áron, Hajba Imre és Almann Gergő.
Mit adtál a világnak? Ha ebben a pillanatban meghalnál, mi maradna utánad? Laci maga után hagyna ezer darab nehezen lebomló oreós zacskót. Krisz mérnöki munkájának köszönhetően az emberiség átlagosan 40 perccel kevesebb időt tölthet liftekben rekedve. Lehel után egy 5 éves, magányos kisfiú maradna. Ugye te is pánikba esel, amikor ilyesmiken gondolkodsz? A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába. Falk Nóra fordítása alapján Videó: Non Lieu Film Productions