rokendroll + csajok + fájás Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.Útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot. „Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.” (Háy János)
A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják a suszter házát a falu közepén és egymást. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe.Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, sok zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.
Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Zenés munkahelyi revü. Előadásuk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felörlő hiábavalóság birodalmába. És hogy miért érdemes megismerni a történet hőseit? Mert olyan szánalmasan tengetik napjaikat, hogy Ön, kedves néző hozzájuk képest garantáltan jobban fogja érezni magát. Szerdareggelenként dalolva fog munkába menni akármilyen rémes helyen is dolgozik!Énekelni egyébként a mi figuráink is fognak, mert az előadás zenés, vagyis ez is benne van a munkaköri leírásukban! Az előadás a DUMASZÍNHÁZ, FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére.
Mostantól szabadon a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola kortárstánc szak nyilvános színházi előadásának összefoglaló címe. Az est programjában meghívott koreográfusok mellett önálló diákmunkák kerülnek a színpadra. Az est a különböző darabok sokszínűségén keresztül világítja meg az itthon egyedülállóan működő kortárstánc képzés azon szemléletét, hogy a tánc, mint élő művészeti forma miként tud megszólalni, megszólítani és gondolatokat ébreszteni. Alkotók: Dabis Barbara, Fülöp László, Gelb Nikolett, Guba Dorka, Kiss Lea, Petrovics SándorElőadók: Benedek Adél Jácinta, Csaba Sári, Dabis Barbara, Gelb Nikolett, Guba Dorka, Hofbauer Réka, Huszár Kati, Simona Lazurová, Veera Laurila, Kiss Lea, Murányi Emese, Szőke JohannaFényterv, világítás: Dézsi KataAz est szerkesztője Bakó Tamás.
Interaktív vacsoraszínházi előadás. Négy bérgyilkos, két lövés, Egy hulla egy áruló. számtalan ellenség: ki ölte meg Ózt? Mindenki gyanús, senki sem az, akinek látszik. Válasz sehol. Szerinted melyik bérgyilkos öl a legkevesebb nyomot maga után hagyva? a csábító? Az intelligens? a robbanékony? Vagy az álszent? Sok kérdés, egyetlen válasz, melyhez a megoldás a szemünk előtt van.
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.
Musical a legnagyobb Bon-Bon slágerekkel, meglepő fordulatokkal és rengeteg nevetéssel. Miért áll le az énekes a koncert közepén, kit hív fel a színpadra, és miért térdel le előtte? Ez már az elején kiderül, de csak azért, hogy utána egyre furcsább és meglepőbb legyen minden. A barátok legénybúcsút, a barátnők lánybúcsút szerveznek titokban. A dolgok bonyolódnak, a hazugságok szaporodnak, az érzések elszabadulnak. A néző sejti és nevet, a szereplők még nem sejtik és tovább kavarják.Közben persze megszólalnak az elmúlt húsz év legnagyobb Bon-Bon slágerei.A történet vége pedig egy egészen furcsán induló buli, ami végül fergeteges fináléba torkoll, ahol minden és mindenki a helyére kerül.
Egy legenda megidézése a tánc erejével. Kósa Ruben – aki a Zalai Táncegyüttes vezetője is – és Kósa-Kemes Laura egyedülálló, Eredet c. táncjátékában, mint Hunor és Csodaszarvas varázsolják el a nézőket, miközben megküzdenek a természet erejével és különböző népi hiedelemalakokkal. A látványos produkció mélyen gyökerezik a Csodaszarvas mondában, és több éven át tartó kemény munka eredményeként született meg. Az izgalmas történetet követve a közönség egy mesés erdei világba csöppen, ahol a táncok koreográfusai maguk is részt vesznek a cselekményben. A Csodaszarvas története mindenki számára ismerős. Ez ősi mondánk, de számos alkotó hozzátesz valami újat. Az Eredet című Kósart-előadással a táncosok is valami újat tettek hozzá a Csodaszarvas legendájához, mindezt a tánc nyelvén kifejezve. Hunor találkozik a Csodaszarvassal, ám a jelenség múló látványa miatt megkérdőjelezi, hogy valóban látott-e valamit. Így hát elindul, hogy megtalálja, és ahogy mélyebbre hatol az erdő sűrűjében, nyomokra bukkan, a hagyományok elveszett darabjaira, ám magát a lényt nem találja. Mikor már majdnem feladná a keresést, a Táltosra akad, aki valamiféle rejtélyes hasonlóságot mutat a Csodaszarvassal, de az nem hajlandó segíteni. Végül mégis megszánja Hunort, és együtt átlépnek egy másik dimenzióba, ahol azonban újabb kihívásokkal kell szembenézniük: a Vadleány csapdájából menekülni, a Lidérccel szemben megpróbáltatni erejüket, majd maga az Ördög fondorlatából egymással is megküzdeni. Ám a Csodaszarvas felé vezető út mégsem ez. De melyik út az? Sikerül megtalálniuk, és ezzel megkapniuk a Csodaszarvastól a legnagyobb ajándékot, az emlékezetet? Mert az emlékek adják identitásunkat, őrzik meg jelenünket. Ha elveszítjük őket, minden eltűnik. Ahhoz, hogy megtudjuk, kik vagyunk, szükségünk van a múltra, az emlékezetre. „Az álom valóra vált, és bízunk benne, hogy minél több ember élheti át” – mondta Kósa Ruben. A művet 9-től 99 éves korig bárkinek ajánlják, azonban fontos megjegyezni, hogy a színházi környezet szükséges hozzá. A Csodaszarvas monda választása mögött a népi hiedelmek szeretete áll. A történetet néptáncalapú, miközben a díszlet és a zenék is különleges élménnyé teszik az előadást. „Noha sok ehhez hasonló legendát ismerünk (amikor is egy népcsoport egy testvérpártól eredezteti magát, pl. Romulus és Remus), az Eredet történetében és úgyszintén eredettörténetünkben mégis van egy közös vonás, amely megkülönböztet bennünket a többi néptől. Ez a közös pont pedig éppen az, amitől manapság sajnos egyre távolabb kerülünk: az összefogás – egymás segítése, mindenféle rivalizálás nélkül”– teszi hozzá a Kósart vezetője. A zenét, amely különleges hangulatot teremt a jelenetekben, Sebestyén Áron komponálta, beleértve Kósa Ruben egyedi közreműködését is. A látványos díszlet, ami teljes egészében magával ragadja a nézőt, Mészáros Tibor műve. A táncszínházi előadás lenyűgöző látványvilággal és vérpezsdítő ritmusokkal mesél nekünk az eredetről, hogy emlékezzünk, honnan jöttünk, és tudjuk, hová tartunk. Vétek lenne kihagyni ezt az egyedülálló táncélményt, amelyben a hagyomány és a modernitás találkozik, hogy új élményeket nyújtson mindenki számára! Koreográfus, producer: Kósa Ruben, Kósa-Kemes LauraZeneszerző: Sebestyén ÁronDíszlet: Mészáros Tibor
A 2012-es Könyvhétre megjelent regény epizódjai egy hétköznapi magyar emberről, Vidra Zsoltról szólnak. A Rükverc az ő élettörténete - a cím pedig a történetmesélés sajátos dramaturgiájára utal.
Jentl, a jesívanövendék egyike a Nobel-díjas amerikai jiddis író, Isaac Bashevis Singer életművét benépesítő, képzelet szülte és a mindennapok mágikus kavalkádjából ellesett, felejthetetlen alakoknak. A történet főhőse, a galíciai zsidó lány úgy érzi, nem arra született, hogy a falusi gazdasszonyok eseménytelen életét élje. A konyhai sürgölődésénél és a piaci locsogásnál sokkalta inkább érdeklik apja tudós könyvei: a Tóra, a Talmud és a kommentárok. Rabbikat megszégyenítő bátorsággal kérdez rá a világot mozgató erőviszonyokra és az embert nyugtalanító miértekre. Éjszakánként apja könyveit bújja, aki dermedten látja, hogy leányában egy írástudó lelke lakozik. Csakhogy a zsidó törvények a házimunkát rendelik sorsául. Mígnem Jentl egyedül marad. Atyja sírja fölött különös terv ver fészket a szívében: legénynek álcázza magát, hogy egy távolabbi tanházban végre közelébe juthasson a férfiak tudományának. A merész terv eleinte fényesen működik: Ánsel álnéven Jentl felvételt nyer egy jó nevű jesívába. Csakhogy minden összezavarodik, amikor belebotlik Avigdorba, a kikosarazott fiatalemberbe. Jentl első látásra belehabarodik az ifjúba, és hogy bosszút álljon Avigdor sérelméért, még arra is rááll, hogy feleségül vegye a fiú eszményképét, Háddászt. Ám a lány ártatlansága az őrületig fokozza Jentl lelkifurdalását, amiért tudásvágyból megszegte a Törvényt. Amikor már minden összefog ellene, bevallja az igazságot Avigdornak, majd nyomtalanul eltűnik a kisvárosból. A történetet évekkel később, New Yorkban meséli el egy este. Magányos, csak a szeretett holtak lelkei lengik körül.
Wilhelm, az írnok beleszeret egy vadász lányába. A házassághoz Wilhelmnek be kell bizonyítania, hogy vadászként is megállja a helyét, csak így nyerheti el a lány apjának jóváhagyását. Pláne, hogy az apa másnak szánta Kätchent. De Wilhelm tollhoz és nem puskához szokott: pocsékul lő. Vagyis hiába a szerelem, házassági esélyei egyre csökkennek. Egy nap azonban minden megváltozik: Wilhelm varázsgolyókat vesz egy sánta idegentől és ettől kezdve minden lövése talál - amíg ki nem fogy a töltényből: akkor pedig újra vásárolnia kell, és újra, és újra, és újra. Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata. Az 1821-ben bemutatott opera történetének alapját pedig egy 18. századi, Csehországban lefolytatott bűnügyi tárgyalás jegyzőkönyvének kivonata és az ebből született novella adja. A Black Rider szövegkönyvét William S. Burroughs, a beat generáció egyik kiemelkedő tagja írta, aki maga is A bűvös vadász történetéhez kísértetiesen hasonló helyzetbe került, amikor Tell Vilmos legendáját megidézve megpróbálta lelőni az almát a második felesége fejéről. A kísérlet sajnos nem sikerült. És hogy ki irányította vajon Burroughs golyóját? Talán a falábú idegen? Sose fogjuk megtudni… Mindenesetre „az Ördöggel csak a bolond köt üzletet. És mégis minden percben akad, aki belecsap a Patás tenyerébe”. Eredeti rendezés és színpadkép: Robert Wilson Eredeti hangszerelés: Tom Waits és Greg Cohen Szövegek: William S. Burroughs
A csavaros fordulatokban és komikus konfliktusokban gazdag Goldoni vígjátékban a gyámoltalan Florindo szerelmes Balanzoni doktor egyik lányába, Rosaurába, aki erről mit sem sejt, miközben egy másik ifjú, a nemes Ottavio Rosaura húgába, Beatricébe szerelmes, de a lánynak ki kell várnia nővére esküvőjét. Így történhet meg, hogy a fülledt velencei éjszakában Florindo titkos szerenádja után egy idegen utazó, Lelio aratja le a babérokat, és szellemes hazugságaival elcsavarja mindkét lány fejét. Csakhogy a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik. És a hazugnak végül az igazságot sem hiszik el.
Elmondja Koós Boglárka eh. Sylvia Plath azonos című regénye és versei alapján írta és rendezte Bagossy Júlia eh.Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről. Az öngyilkosság és annak vágya mai napig őrületes tabu, nehezen felvállalható állapot, mely azokat is eléri akik kiváltságos körülmények között élnek. Akik éleslátóak, jóltápláltak, fiatalok és tehetségesek, mint Esther Greenwood. Sylvia Plath kultregénye ördögi pontosságú írás az elidegenedésről.
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához. A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad a nézőnek.
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy - évszázadok paraszti törvénye szerint - egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára.
Rujder Vivien és Béres Bence improvizációit felhasználva írta Bíró Zsombor Aurél. "Nem azt mondom, nyilván. Ha valaki csak úgy odajön az utcán, hogy látta a Psychét, és gratulál, az jól tud esni. De azt nem akarom érezni, hogy meg kell sértődjek attól, ha valaki mondjuk nem gratulál. Én ezen nem gondolkozom, hogy most az iksz ipszilon ismerősöm miért nem gratulált. Ha nem gratulál, oké. Ha gratulál, oké. Nekem attól nem lesz több az egóm, hogy most sok ember gratulál vagy kevés. Egyébként igen. Sok ember gratulált. Nyilván. Csak hát abból is, ugye, mennyi az őszinte? Meg hát mi az egyáltalán, hogy gratuláció?" Sikeresek akarunk lenni. A csillogást és a reflektorfényt üldözzük, egy olyan világról álmodunk, ahol minden irányból a saját arcunk néz vissza ránk, és ahol a nevünket halljuk akkor is, ha nem beszél senki. A legkülönlegesebb képességünk pedig, hogy játszi könnyedséggel verjük át önmagunkat. Minden bűnünket megbocsátjuk, egy kis bánkódás, némi önmarcangolás után mindig sikerül elhessegetni a szégyent, legalább túllátunk a saját orrunkon, ezzel nyugtatjuk magunkat, és elhisszük, hogy az önreflexió vagy a művészet, aminek az oltárán az emberi integritásunkat is feláldozzuk, majd feloldoz. De mi történik, ha eljön az eszmélés pillanata?
Frida Kahlo a huszadik század egyik legkülönösebb sorsú festője, legizgalmasabb asszonya, legnagyobb hatású, sajátos, csak rá jellemző utat járó művésze. Egészen a végletekig szabad, független ember (és nő!), aki mindig kész megfizetni az árat döntéseiért és tévedéseiért, s akinek alapvetően két, egymást erőteljesen kiegészítő pólus határozza meg az életét, ezáltal alkotásait is: az élet szomjazó vágya, és a kora gyermekkora óta kísérőjéül szegődő fájdalom. Az előadás, mely jórészt Frida írásaira, műveire, valamint Lorca-szövegekre épül, ennek az egyedi, kivételes életútnak szubjektív hangulatú megragadására tesz kísérletet. "Két súlyos balesetet szenvedtem életemben. Az egyik a busz, ami összetörte a testem, a másik Diego."
Rövidhír egy száz évvel ezelőtti Pesti Hírlapból: Kökény Pál szabósegéd ifjú élettársa tegnap vajúdni kezdett. A szabósegéd elrohant, hogy elhívja a közeli bábát, idegességében azonban bement az első snapszbutikba, majd kocsmáról kocsmára járt, s a bábáról teljesen megfeledkezve éktelen kiabálást vitt végbe, és éltette a szocializmus tanait. A rendőrség beszállította, ahol kijózanodván elmondta, hogy csak kisgyermeke születése előtt akarta a világot megjavítani... E cikk csak kiindulópont. A darab a máról szól, és színészi improvizációk nyomán születik. A föld meglódul alattunk, mint a centrifuga, és a színészek minden érzésüket a szuroksötét éjszakába beleüvölthetik.... "Felhívjuk figyelmüket, hogy a Szaturnusz Gyűrűje című stúdiószínházi előadásunkon, a nézőtér első három sorában párnákon foglalhatnak helyet. A stúdióban a helyfoglalás érkezési sorrendben zajlik."