Jancsi, Juliska, édesapjuk és mostohájuk nagy szegénységben éltek. Egy napon a mostoha úgy döntött, nem ad többet enni a testvérpárnak: elzavarja őket az erdőbe, éljék ott az életüket, ahogy tudják! Szomorú sors vár Jancsira és Juliskára, de kalandos utuk végén, fondorlatok és a gyerekek segítségével, talán megmenekülhetnek, talán minden jóra fordul egyszer... Szereplők: Jancsi, Juliska, édesapjuk, a mostoha és a boszorkány
Igaz, hogy mindannyian fél ezreléknyi véralkoholhiánnyal születünk? Legalábbis ezt állítja egy híres pszichiáter merész feltevése. Négy jó barát, akik kicsit mintha elveszítették volna ifjúi lelkesedésüket és lendületüket, erre alapozva kezdenek kísérletbe. Megpróbálnak úgy élni, dolgozni és szórakozni, hogy ez a bizonyos fél ezrelék soha ne hiányozzon. De vajon ez a megoldás a régi kedv és vidámság visszaszerzésére? A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt. A film elnyerte az összes jelentős európai és tengerentúli díjat, köztük a legjobb külföldi filmnek járó Oscart (2021). Plakáttervező: Csáfordi László
„Mert az úgy volt, hogy mi szerelembe estünk. Ez egy love story. Az úgy volt, hogy mi csíptük egymást, és aztán meg elvittek az érzelmek. És akkor összejártunk egy évig stikában, mert ez egy titkos story volt. Egy titkos love story, Rómeó és Júlia.” Ki vagyok én, ha nem a szüleim hibái? Mit tehetek, ha egy nap észreveszem, hogy anyám mondatai jönnek ki a számon? Ráléphetek-e valaha a leszakadás útjára, vagy örökre cipelnem kell tovább, amit otthon akarok hagyni? Operatőr: Kis Márton Vágó, Hegedüs Csenge Írta, a színészek improvizációi alapján: Biró Zsombor AurélKülön köszönet: Rezek Borbála, Gáspár Sára, Potozky László, Vajdai Vilmos, Dézsi Fruzsina
Bódi Attila regényét színpadra alkalmazta Barabás Olga - A Yorick Stúdió előadása. A történet a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül. Három érettségi előtt álló fiú az élet szűkössége ellen lázadva rendszerellenes akciókba kezd. Noha a lázadónak született Péter, a hatalom és barátai között őrlődő, konformista Zoli és az egész világgal, benne saját magával is békétlenségben élő Áron indítékai egészen eltérőek, a kezdeti sikerek mámorítóan hatnak mindannyiukra. Harminc évvel később egy osztálytalálkozó alkalmával kell szembenézniük tetteik valódi következményeivel. 30 év után, amikor egyre inkább elhalványul az akkori történelem tapasztalata, egyre kevesebb embert érdekel az, hogy mi miért történhetett meg és annak mi a következménye, nagyon fontos ismét beszélni erről. Felidézni, mesélni, gondolkodni róla. Tükröt tartani. Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Székely Csaba így ajánlja a Lázadni veletek akartam című előadást:“A Yorick Stúdióban színpadra állított ‘Lázadni veletek akartam’ az egyik legjobb színházi előadás, amit az utóbbi időben láttam. (Tudom, pandémia, nem láttam sok előadást mostanában, de számoljuk ide az előző pár évet is.) Három fiatal, forrófejű srác története, akik végrehajtanak egy hősies tettet – és ezzel emberek életét teszik tönkre visszavonhatatlanul. Mint egy görög tragédiában. Sok mindent ki lehetne emelni: az elsőrangú színészi munkát (László Csaba felejthetetlen, Sebestyén Aba remekel), a remek Neil Youngos/Pink Floydos élőzenét (Cári Tibor és Szász Csaba), a rendezést, az adaptációt, a látványt, de… na jó, ki is emelem! Gratulálok minden alkotónak, nem utolsó sorban Bódi Attilának a nagyszerű regényért, amiből ez az előadás készült. Aki teheti, mindenképpen nézze meg!” Díszlet- és jelmeztervező: Sós BeátaSzínpadra alkalmazta: Barabás OlgaOperatőr: Komesz Szilvia e. h.Rendezőasszisztens: Talán Vanda e. h.Felirat: Marton Orsolya e. h.Hangosító: Incze RóbertFénytechnikus: Kovács Attila
Henry Farrell regénye és színdarabja alapján. A Delta Produkció előadása. Az egykori gyereksztár, Baby Jane és húga, Blanche összezártan él egy házban, ahová rajtuk kívül csak a házvezetőnő jár be. Blanche, aki nagy színésznőként elhomályosította Baby Jane sikereit, ám egy baleset óta tolószékben tölti napjait, megadó szelídséggel tűri infantilis testvére egyre gonoszabb tréfáit. Mi a titok, ami összeláncolja őket? Kinek a bűnéért vezekelnek mindketten? A horror-történet regényben, filmen, színpadon egyformán hátborzongató őszinteséggel beszél az emberi egymásra utaltságról. Arculat: Dialogue Creatives A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról "Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett - a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült - és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy "Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. / Tanulj nevetségig szeretni." Mi azonban azt fogjuk most játszani, hogy hunyorogva gyanakodni kezdünk: mindenki tudja, hogy a macskák nem halnak ennyire könnyen. Korábban itt voltak. Utánunk is itt lesznek. Mindent látnak. Mindent hallanak. A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is - és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot. Hogy ez a zseni most akkor veszedelmes-e, ártalmatlan-e, fogalmatlan-e vagy bölcs-e...? Kívül áll, vagy felette áll? Ma sem tudja senki. Meg kellett volna kérdezni a macskát. Az is igaz viszont, hogy neki meg nem mindent érdemes elhinni." Az írás alapjául szolgáló anyag összeállításában NAGY ANDRÁS PHD működött közre.
Homérosz műve nyomán: Alekszandr Szekulov. Plovdiv Drama Theatre, Plovdiv, Bulgária előadása, bolgár nyelven magyar és angol felirattal. Az Odüsszeusz az ember önmagába, önmaga ellen, önmagán túlra tartó utazásáról szól. A Trójába induló fiú nevét még ifjúsága aranyozza be. A szülőföldjére visszatérő felnőtt férfi hosszú bolyongása során már megtapasztalta az istenek haragját. De Ithaka nem az utolsó kikötő annak, akit sorsa hőssé emel. Egy jóslat az ismert világ határain túli, utolsó nagy útra indítja őt. A parton ott áll Pénelopé - a nő, aki tudja, hogyan győzheti le az elválás fájdalmát, megadva a szerelemnek a hozzá méltó egyetlen minőséget, az örökkévalóságot. Mert az utazásnak folytatódnia kell. Az előadásban Kavafisz, Szeferisz és Ivan Metodiev versei hangzanak el. Az előadás díjai, elismerései:„STOBI“ Nemzetközi Színházi Fesztivál „Legjobb előadás“ Nagydíj; „STOBI“ Nemzetközi Színházi Fesztivál „Legjobb rendezés“ Nagydíj; „Icarus“-díj az Odüsszeusz c. előadás mesteri technikai megoldásaiért; „Plovdiv“-díj „Színház“ kategóriában Alekszandr Szekulov Odüsszeusz című darabjáért, Diana Dobreva rendezésében Rendező: Diana Dobreva Díszlettervező: Mira KalanovaJelmeztervező: Mira KalanovaKoreográfus: Deyan GeorgievZeneszerző: Petya DimanovaDramaturg: Alekszandr SzekulovÉlő zene: Yannis PantazisA díszlettervező asszisztense: Gabriela KarjilovaPlakát: Georgi Vachev (fotó) és Yavor Dimitrov (grafika) Színészek és közreműködők: Konstantin Elenkov, Stiliyan Stoyanov, Dobrin Dosev, Aleksey Kozhuharov, Ivaylo Hristov, Simeon Aleksiev, Ivana Papazova, Elena Kabasakalova, Margita Gosheva, Todor Darlianov, Radina Dumanyan, Troyan Gogov, Deyan Georgiev, Petar Dochev, Diana Spasova, Vasilena Vincenzo, Kaloyan Trifonov, Dimitar Banchev, Venelin Metodiev, Georgi Bogdanov, Spartak Pantaleev, Mariya Sotirova, Boryana Bratoeva, Patricia Pundeva, Slavena Zaikova, Bilyana Georgieva, Adelina Zhelyazkova, Nadezhda Koleva, Ioana Kircheva, Tanya Stones, Plamena Bozhilova, Krasimir Vasilev, Georgi Sirkatov, Atanas Apostolov, Valeri Georgiev, Pavel Sapundjiev
Horváth Zoltán előadása cirkuszról, színházról, orrtörésekről és az IGAZ, TISZTA MŰVÉSZETRŐL, kis varietével fűszerezve. “Még mielőtt nem sikerült volna a cirkuszban megvetnem a lábamat, már sokkal előbb nem sikerült egy csomó minden. Például, akármennyire szerettem volna, nem sikerült diplomás színésszé válnom. De nem kicsit nem sikerült, inkább azt mondanám, hogy meghatározó élmény volt számomra, hogy mennyire nem sikerült.” Mitől sikerült egy élet és mitől nem? Fontos kérdés. Na, erre nem ad választ az előadás, de keresi kíméletlenül. Horváth Zoltán előadása cirkuszról, színházról, orrtörésekről és az IGAZ, TISZTA MŰVÉSZETRŐL, kis varietével fűszerezve. Vallomás, számvetés és egyéb indokolatlanul nagy szavak…
Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három…) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során. De messzire menő következtetéseket nem kell levonni: mindkét hős (és holdudvara) magáért beszél, mindkét történet egy-egy „napi bölcselet”, rácsodálkozás a karrierre, hatalomra, és nem utolsó sorban a szerelemre, azóta sem változó világunkban. Mert ami változott, az „csak” a stílus, kérem szépen, s habár a mai elegancia csupán egy fényes gomb egy száz évvel ezelőtti frakkon vagy zsaketten, az igény megmaradt. S ezzel együtt a problémák megoldásával járó édes-bajos küzdelmek is. „Az elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy „így” rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség.” „Kedves öreg barátom… az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az szégyellje magát.” Egy, kettő, három Mi történik, ha Norrison úr, egy bank vezérigazgatója rádöbben, hogy a családjánál immár fél éve vendégeskedő Lydia, aki egy amerikai autóipari konszern tulajdonosának a lánya, szerelembe, majd teherbe esik? Az illető (tettes) egy egyszerű taxisofőr, aki ily módon, hirtelen kilép az ismeretlenség homályából. Ennek nem éppen pozitív hozadéka viszont, hogy küllemét, jellemét, és státuszát azonnal meg kell változtatni, különben dugába dől a bank és az autóipari konszern, már eltervezett, közös jövője. A lány szülei ugyanis, akik már Európában utazgatnak, egy órán belül megérkeznek, látogatóba. A feladat tehát, fából vaskarikát, egy óra alatt… Norrison úr, fontossága teljes tudatában, a percenként múló idővel versenyt futva, munkához lát. Az ibolya Mi sem természetesebb egy színházban, minthogy időnként női kóristákat kell felvenni egy készülő operetthez. Nem is keveset, nyolcat-tízet. A meghallgatás persze nem csak az énektudásra összpontosít, fontos a személyes háttér, a motiváció, és a jellem kifürkészése is. Ez a dolga az Igazgatónak, aki tiszta lelkiismerettel, és kigyúrt erkölcsi magatartással lát munkához. Vagyis, a felkínálkozás, ami történhet en face (pofába, arcátlanul), vagy átgondolt és kikezdhetetlen női ravaszsággal, nem biztos, hogy a jelentkező hölgy malmára hajtja a vizet. Sőt. Az unalomig megélt próbálkozások, horribile dictu, még az igazi tehetséget is sarokba szorítják, azaz kitessékelik a direktori irodából. De azután, talán a terhet megosztandó, megjelenik a szerző, és egy szerepcserével magára vállalva a „kasztingolás” ódiumát, azonnal szerelembe esik Ilonkával, az egyik szerény, de öntudatos jelentkezővel. S ha a kör itt nem is zárul be, a tanulság levonható: légy szerény, mint az ibolya, akit… Függöny?
Egy vagyonos üzletember hirdetést ad fel: néhai üzlettársa fiát keresi, szeretné tisztességesen, rengeteg pénzzel megjutalmazni. Billy bejelentkezik, mint jogos örökös, azonban rá kell jönnie, hogy személyazonosságát nehezebb bizonyítani, mint hitte. Mert egyre több „Billy” érkezik a hirdetésre…
Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki. Magyarországon jog szerint az aktív eutanázia minden formája tiltott és büntetendő: orvos nem segédkezhet tevőlegesen, aktív módon abban, hogy egy beteg véget vessen az életének. Az etikai kérdés ugyanakkor nyitva áll: segíthet-e egy orvos valakinek abban, hogy méltósággal fejezze be az életet? Ferdinand von Schirach darabjában egy hetvennyolc éves, negyvenkét év házasság után a feleségét elvesztő, de fizikailag és szellemileg tökéletesen ép férfi kér segítséget a háziorvosától ahhoz, hogy rendezett módon, legálisan fejezhesse be az életét. Az orvos vonakodik. A kérdésben nyilvános vitára ül össze az etikai tanács, hogy orvosszakértők, jogászok, és az egyház képviselőinek véleménye mentén döntsenek arról, teljesítheti-e, teljesítenie kell-e háziorvosának a férfi utolsó kívánságát. Az előadásban a nézők véleménye is teret kap. A Terror szerzőjének új darabja, az Isten a magyar jogrendre alkalmazva, és az elmúlás mindenkit érintő problémakörének hazai gyakorlatát is érintve a nagy sikerű németországi bemutatók után itthon az Örkényben látható először, folytatva színházunkban az aktuális közösségi, társadalmi kérdések színpadi megvitatását.
Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését? Cordelia O’Neill néhol szívmelengető, máskor szívfacsaró kétszereplőse biztos kézzel vezet végig bennünket egy nagy megpróbáltatás elé állított párkapcsolat lentjein és fentjein. Megingathatatlan arányérzékkel vegyít egymásba humort és megrendülést, gyászt és életigenlést. Mint aki maga is járt azon a tájon, amelyről mesél, s akinek épp ezért készek vagyunk elhinni: lehetséges a visszatérés. Mint bármi. Csak elég erősen kell rá gondolni. Zeneszerző: Farkas Virág ‘Zazie’ Látványasszisztens: Kaszás Nina
Kosztolányi Dezső regénye alapján a szövegkönyvet írta: Ódor Gergő. "A piskóta elkészítéséhez a tojásokat szétválasztjuk.A fehérjét kemény habbá verjük (ezt géppel is végezhetjük). A sárgáját pedig kikeverjük acukor felével.Az ember félni kezd, nem tudja kikkel él együtt.Amikor a fehérje már kemény, beleszórjuk a maradék cukrot, és még egy kicsit verjük tovább.Körülötte mindenki azt találgatja: miért?A felvert tojásfehérjéhez hozzáadjuk a sárgáját (ezt is csinálhatjuk géppel, de a leglassúbbfokozaton).Ezután egy kanál segítségével óvatosan és apránként hozzáadjuk a lisztet, és minden adagolásután átkeverjük.Nincs olyan, amit ne lehetne rábízni, és nincs olyan, amit ne tenne meg.A piskótatésztát kivajazott, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 160 fokraelőmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük.Tíz hónapnyi kifogástalan munka és megbecsültség után brutálisan meggyilkolja munkaadóit.Közben nem szabad a sütő ajtót nyitogatni." Forrás: mindmegette.hu, Elronthatatlan piskóta recept
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztálya bemutatja Pedro Calderón de la Barca Az élet álom című darabját. Segismundót születésekor apja egy toronyba zárja, ám húsz év múlva úgy dönt, hogy mégis kiengedi. A fiú rohamszerű gyorsasággal szembesül a külvilággal és önmagával.A háború utáni álomtalan alvás véget ért. Fáradtságunkat kipihentük. A kellemes álmok eloszlottak. Az unalom lejáratta magát. A rémálmok újból az őket megillető helyre kerültek. Szükséglet ez vagy a szellem fényűzése? Kísérletezem velük, vagy velem kísérleteznek? Gyakorlatozom éjszakára? Kinek a poklának szolgáltatom ki magam, ha a sajátomra nem vagyok felkészülve? Vezére vagyok vagy tömege saját lidércnyomásomnak? Parancsra álmodom, vagy szabadon? Lidércnyomásom megtelik velem, vagy jut benne a többieknek is hely? Számolok-e másokkal is? Osztok-e szerepeket? Kinek a rémálmában akarok – legalább szemlélőként – résztvenni? Milyen esélyeim vannak, hogy testet adjak annak, amitől verejtékezve ébredek? A szövegkönyv Calderón azonos című művéből, Harsányi Kálmán, Mester Yvonne és Térey János fordítása alapján készült.
A GHT elnevezésű civilekből álló csapat több mint 10 éve dolgozik a MU Színházban. 60+ korúnyugdíjasként kezdték, mára mind a 16 tag 70 és 80 év közötti. Az elmúlt években számtalanközösségi színházi előadást készítettek, melyekben minden esetben a saját történeteiket mesélték ésjátszották el a gyerekkorukról, a felnőtté válásukról, a jelenkorukról vagy épp a magányról.Az Esztrád című előadás a nyugdíjba menetelt, mint életszakasz-váltást vizsgálja. Az alkotók mindszemélyesen válaszolnak olyan kérdésekre, mint hogy hány évesen és miért ment nyugdíjba? Mi az,amit a háta mögött hagyott? Mi, amit nem sajnált az aktívan dolgozó évekből? Mi az, amit nem sikerült megvalósítani, ami csak egy álom maradt? Hogyan kezdett új életet? Milyen új aktivitások, élmények kapcsolódnak a nyugdíjas évekhez? Mi az, amit csak nyugdíjasként lehet megtapasztalni?A személyes válaszokból szöveges és mozgásalapú jelenetek, monológok születnek, amelyben anyugdíjas játszók őszintén mesélnek a közönségnek.
Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges.
A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt. „Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem olvasták vagy látták a Kék róka című színjátékot, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.„Hol vannak az idilli idők, mikor a házasság rendes, szabályos háromszög volt a férjjel… a feleséggel… és a házibaráttal?… A modern házasság ötszög… vagy mondjuk általánosan sokszög…” /Kosztolányi Dezső, Világ, 1917. január 14./
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.A Duna Művészegyüttes produkciójának inspirációs centrumában ez a csodálatos, gazdag jelentéssel bíró építmény áll. Az alkotói szándék szerint az előadás átjárót nyit két szféra, a szakrális és a világi között. E tér-idő játék elviszi a nézőt a székelység múltjába, megeleveníti a rég elfeledett táncokat, felidézi eredetüket és a jelentősebb történelmi eseményeket. A székely kapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek”. Felvételről közreműködik:ének - Izabella Caussanelhegedű - Gáspár Álmosbrácsa, brácsakontra, tambura, ír buzuki - ifj. Csoóri Sándorcselló - Friderikusz Péternagybőgő - Lakatos Dávidtárogató, furulya - ifj. Szerényi Bélatrombita, szárnykürt - Sebestyén Patrikharmonika - Herédi Zsomborzongora - Őri Kiss Botondhárfa - Csernovszki Márkcimbalom - Horváth Áronéneklő fűrész - Okazaki Maszato Táncmester: Módosné Almási Berta, Módos Máté, Sáfrán Balázs, Szabó Csaba, Farkas Ágnes, Gaschler Beáta, Antal Áron, Nagypál AnettTánckarvezető: Soós Gyula András, Bonifert Katalin Közreműködik: a Göncöl Zenekar.
Az Art Színtér előadása. Egy vonat elindul valahová. Az egyik fülkében ül egy nő, majd belép egy férfi és helyet foglal szemben a nővel. Beszédbe elegyednek. A két ember kíváncsian érdeklődik egymás sorsa iránt. Történeteik megelevenednek előttünk. Ugyanis a két ember nem csak szimplán elmeséli életének"jeleneteit", hanem belebújnak egymás partnerének bőrébe. Két élet bontakozik ki előttünk a szerelmes egymásra találástól a családalapításon át a szomorú végkifejletig, ami mindkettejük válásához vezetett. A szemünk előtt pergő jelenetekben mi, nézők is magunkra ismerünk és hol szívből, hol kesernyésen nevetünk a figurákon, magunkon. A szereplők azzal, hogy felidézik életük fontos momentumait, egyben válaszokat keresnek, ki rontotta el, hol és miért. Szép lassan kiderül, hogy a nagy fellángolás után a hétköznapi élet akadályait nem képesek átugrani. Hát akkor hogyan tovább? Mi a megoldás?