Táncdráma a Bánk bán nyomán, a Badora Társulat előadása. Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.Melinda tévedett.Melinda álmodott egy férjről, akivel kéz a kézben megöregedhet, akinek oltalmazó karjaiban hunyhatja majd le egyszer a szemét unokáitól körülvéve. Hosszú és szép életet remélt szerető férje mellett, aki sohasem kételkedik majd az ő tisztaságában.Melinda tévedett.Melinda álmodott egy gyermekről, egy szép fiúcskáról, akiből egyenes derekú s jellemű férfi lesz majd idővel, anyja gyámola és büszkesége. Akit óvhat az élet gonoszságaitól és csalódásaitól, miközben sok-sok év telik el szép csöndes hétköznapokkal.Melinda tévedett.Melinda álmodott egy életről, alakoskodás és hazugságok nélkül, megadva a tiszteletet mindenkinek s megkapni azt minden helyzetben gyönge nő létére is, hiszen tisztasága oly fénnyel ragyog, mely reménye szerint lefegyverzi az álnokságot.Melinda tévedett.Melinda álmodott, tiszta szívvel, de egy világ, amely csak a mohó önzés törvényeit ismeri, s csak e mindent felülíró érdek mozgatja, az nem tűri el az álmodozást. Ott az álmodóra halál vár, a pusztulásba kergetik, hogy tovább élhessenek az ilyen zavaró s folyton egy jobb világra emlékeztető földi angyalok kényelmetlen társasága nélkül.Melindának igaza volt, ez nem az angyalok világa.
Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életmű-véből Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében. A művésznő felvillantja az írónő életútjának legjelentősebb esemé-nyeit, kiemelkedő alkotásaiból idéz, és beavatja a közönséget az Abigél című film születésének titkaiba is. Részlet hangzik el a Für Elise című regényéből, amelynek témája az idén 100 éves trianoni katasztrófa elsiratása.
Egy sármos pesti nőcsábász törtéenete. A világhírű fotósról, Capáról (született: Friedmann Endre) szóló dráma 1929 és 1954 között játszódik Budapesten, Berlinben, Párizsban, New York-ban és Amszterdamban. A dráma közel hozza hozzánk a fotó történetét, a modern fotográfia kialakulást, de leginkább Capa izgalmas és különös életútját.
„Én magának zsidó vagyok?” Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket. „Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség. „Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok… Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő. Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk.Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal. Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon? Auschwitzot meg lehet pénzben váltani? A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is. Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada. Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója. A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.
A Kollektív kádencia (Collective Cadence) a tömegtáncok, az egyéni kifejezésmód és az irányító rendszerek viszonyának összetett dinamikáját kutatja. A projekt azt hangsúlyozza, milyen jelentős szerepe van a ritmusnak a kollektív vágyak és félelmek gerjesztésében és terjesztésében valamint ezek egységbe foglalásában. A történelem, az antropológia és az etnomuzikológia eszközeivel és a mesterséges intelligencia segítségével azt vizsgálja, hogy a ritmusképzés miképpen értelmezhető társadalmi válaszmechanizmusként, elkerülve vagy épp leküzdve a domináns struktúrákat. A projekt Simona Deaconescu jelenlegi, a liminális (átmeneti) időszakokban megjelenő titokzatos tömeges tánceseményekkel kapcsolatos kutatásaira és Grigore Burloiu interaktív zenei és ritmusgenerálási eredményeire épül. Grigore és Simone a fertőzés, a transz, és az eksztázis ritmusait és állapotait vizsgálja egy lecture performanszként színpadra állított játékos rendszer – egy a mesterséges intelligencia (AI) által generált, a közönséggel folytatott párbeszéd révén. Simona Deaconescu román koreográfus és filmrendező, aki műfajok és formátumok találkozásában alkot. Társadalmi jelenségeket vizsgál iróniával és humorral a fikció és az objektív valóság határán. Munkája kutatásalapú, tudományos eredményeket keres a táncművészet területén és a történelem perifériáján megjelenő ellenálló testeket kutatja. A bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfia szakán szerzett BA és MA, valamint a bukaresti Médiaegyetem filmrendezői szakán BA diplomát. 2022-ben a Bukaresti Nemzeti Táncközpontban társművésznek, Forecast Mentee-nek és az Aerowaves legjobb 20 művészének választották.. A Tangaj Collective és a Bukaresti Nemzetközi Táncfilmfesztivál művészeti vezetője és társalapítója. Művei eljutottak Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika közönségéhez is. Grigore Burloiu a bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, kreatív kódolást, interaktív zenei rendszereket és játékfejlesztést tanít. Grigore expresszív zenei kísérő rendszereket és a mesterséges intelligenciával való interaktivitást alkalmazza művészetében, fő kutatási területe a dinamikusan időzíthető és hangolható dobgép megalkotása. Gyakorlati kutatásokat is végzett az interaktív előadáshoz szükséges mozgás- és gesztushangosítás terén. Művészeti együttműködéseit bemutatták az Ars Electronica (AT), a Vivid Festival (AU), a Fete des Lumieres (FR) és a Prague Quadrennial of Performance Design and Space (CZ) tereiben. A MODINA projekt pályázatot hirdetett táncművészek és kreatív technológusok párosainak Tánc & Technológia Rezidenciák címmel a kortárs táncművészetet és a számítógépes technológiát ötvöző projektek létrehozására. A program keretében öt, egyenként nyolchetes programot szerveznek 2023 novembere és 2024 áprilisa között Romániában, Szlovéniában, Észtországban, Németországban és Magyarországon.
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány - jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke - vészhelyzetet jelent be: férjhez ment.
“Hogyan legyen a zene mindenkié? Hogyan legyen a színház mindenkié? Aki eljön egy Operabeavatóra, mindkét kérdésre választ kaphat. Csapatunk nem állít kevesebbet, mint hogy e kétdolog – zene és színház – egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni.Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?” A Dinyés Dániel és Göttinger Pál nevével fémjelzett Operabeavató tíz éve bizonyít telt ház előtt, és teszi mindenki számára élménytelivé az opera műfaját. Az összeszokott páros stand up-ja egy-egyopera szórakoztató elemzésével és improvizációval teszi érthetővé a művet, a műfajt. A rendhagyóelőadás-sorozat célja, hogy a színházkedvelő, a már operarajongó, vagy még operafélő és aszórakozni vágyó néző számára is egyedülálló élményt nyújtson. Az alkalmakon a karmester-zeneszerző Dinyés Dániel vezeti be a nézőket a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatbaGöttinger Pál rendező enged betekintést. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában bemutató, népszerű sorozat a 2023/24-esévadban, a Magyar Zene Házával együttműködésben, Puccini Bohémélet című művét szedi ízekre,méghozzá úgy, ahogyan egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. A jól ismertopera elsőrangú színdarab is, amely sok együttes jelenetet, alkalmanként négy-öt közreműködőoperaénekest ígér, így a szokásos improvizációs jelenlét még bátrabb formájában mutatkozhat meg. Ezzel párhuzamosan a 6színben látható az Operabeavató új sorozata, A néző közbeszól, amely egy újmagyar opera létrehozását tűzte ki céljául, méghozzá a közönség segítségével. A csapat alkalomrólalkalomra találja ki minden elemét az új műnek, amely így kilenc hónap alatt a nézők szeme láttáraszületik majd meg. Göttinger Pál a nézők által is diktált jelenetek kitalálásáért és a közönség előttirendelkezőpróbák megtartásáért felel. Dinyés Dániel írja a zenét, a Néző közbeszól című sorozatbanpedig csatlakozik a csapathoz Závada Péter költő, drámaíró is, aki a librettót hozza majd létre. Az Operabeavatók az ország élvonalbeli operaénekeseinek közreműködésével valósulnakmeg. A néző közbeszól című sorozat 2023 októberétől a 6színben látható, a Bohémélet egészévadon át tartó elemzésének helyszíne a Magyar Zene Háza.
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát.
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesenátélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. A társulat előadásában, Scherer Péter megformálásban, reményeink szerint, egy minden szempontból Karinthyhoz hű előadás születhet, melyben a kiszolgáltatottság, és magány egyetemes érzésének plasztikus megfogalmazása mellett, a továbblépés lehetősége és a jövőbe vetett remény ismegfogalmazódhat. A kisprózából készülő szövegkönyv, vagyis a színpadi adaptáció elkészítése így igen nagy kihívást jelent az alkotók számára. A mű egyrészt egy rendkívül precíz, analízáló leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. Éppen ezért az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontosszerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása.A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb „angyali” formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Az előadás terveik szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat.
Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! – türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. – hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! – rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve törvénybe került, hogy női karaktereket, csak nők játszhatnak az angol színpadon. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig… Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai: Csengey Márton, Fehérvizi Lajos, Paillot Ábel, Pintér Gergő, Rataj Brúnó, Tok Imre, Urbán Kristóf Fodrász – Smink: Holluby EszterÖltöztető: Kéziné Siket MónikaKellék – Ügyelő: Kónya Mercédesz
Gogol Egy örült naplója című "pétervári elbeszélését" állítja színpadra Bodó Viktor 2016 nyarán monodráma formájában.Az előadás bemutatójára Szegeden a Thealter Fesztivál keretében kerül sor 2016. júliusában, míg a budapesti premier a Jurányi Házban lesz 2016. szeptember 24-én.A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet lesz, valamint az atmoszférát megteremtő looper lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.
Feketevígjáték és sötét utazás Sigmund Freud tudatalattijában.Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?Ebben a sötét komédiában a féllábbal a sírban álló Freud tehát egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült festőzseni, Salvador Dalí, illetve jelen van Freud mélyen vallásos orvosa és bizalmasa, Yahuda… Ahhoz, hogy Freud az élete végén képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…
Georg Büchner befejezetlen drámája valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély, több késszúrással megölte barátnőjét. A korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck, valójában mi vitte őt rá erre a gyilkosságra.
Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürroszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott. Szabó Lőrinc fordítása alapján. Micsoda ökörség. Nem tűnt föl még soha senkinek, hogy az európai irodalom szerelmi történeteinek láttán, valójában el kéne mennie kedvünknek attól, hogy szerelmesek legyünk? Ám ennyi vereség és pusztulás láttán is kinek ment volna el a kedve a szerelemtől? Akkor minek mégis e roppant mennyiségű könny, vér, méreg, bosszú, gyilok, s mivégre a sok őrjöngés, téboly, sikoly, hisztéria? (...) Kedves szerelmi regényeink hősei miért taszigálják szerelmesüket a halálba? Ha nem ők, akkor meg ki? Sors? Mi az? Isten? Ki ő? (...) Aki szerelmes regényt olvas, halálra vágyik? Miért tekintettük annyi évszázadon át szépnek a boldogtalanságot, miért élvezzük mások szenvedésének látványát, ha egyszer úgy vélekedünk róla, hogy nem jó? (...) Lehet-e különbséget tenni egy ilyen világban a slágerek és a filozófiák között?(Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről)
A színpadon egy profi színész és egy profi imprós. Nincs szöveg, nincs próba. Csak kockázat ésbizalom. Molnár Levente merész impróelőadása ismert színészekkel. Vendége ezúttal: Simon KornélÁllítólag a színészek legnagyobb rémálma, hogy a színpadon állva elfelejtik a szövegüket. De mi vanakkor, ha eleve nem is kapnak szöveget? Se karaktert? Se semmilyen fogódzót? Mi történik, ha adottegy színész és egy imprós, és két széken kívül semmilyen kellékük nincs?Molnár Levente egy merész kísérletben próbálja ki, hogy milyen, amikor két ember csak egymásraszámíthat. Nem tudják, mit tesznek 5 perc múlva. De még 5 tizedmásodpercük sincs rá felkészülni,mert a színházi és az imprós világ élesben feszül egymásnak és olvad össze egy hosszúformátumúimpróban.Itt nem a sztori a lényeg. Az a fontos, hogy a két ember hogy viszonyul egymáshoz, hogyan segíti-támogatja-emeli-tartja a másikat. Ez az előadás egy találkozás két ember, két műfaj, két világ között.Végtelen a szabadság, ezáltal végtelen a kockázat és a bizalom.
Részvételi cirkuszi előadás. Élni bizony kockázatos – ez ad sajátos ízt és színt neki. A bizonytalansággal, nehézségekkel való szembenézés arra késztet, hogy elgondolkodjunk tetteinkről és kapcsolatainkról. Ebben az előadásban nem egyedül kell majd mindezzel megküzdeni. A résztvevők együtt, csoportosan néznek szembe az akadályokkal, miközben erős és mély kérdéseket tesznek fel maguknak, társaiknak: megbízhatunk egymásban? Képesek vagyunk közös megoldást találni egy problémára? Vezethetünk-e együtt egy csoportot?A táncot, zenét és utcai művészetet ötvöző francia társulat, a Cirque Inextremiste elődásában a főszereplő a bizalom és a néző. Koncepció: Yann EcauvreElőadók: Yann Ecauvre és Julie DelaireTechnikus: Fabrice DominiciProdukció: Jérôme Souchet
Lengetjük a kalpagot, túrós mákos jó napot!" Ezzel a dallal kezdődik a gülü szemű, lapát fülű, buldog képű Kristóf története. Ez az óriás tör zúz maga körül mindent. Ki fogja őt szeretni. Végig csetlik-botlik Kristóf az úton, s vele mi is, míg végül értelmet kap az ő ereje.
Egy önsegítő függő csoport története. „Mindent, amit a felépülésed elé teszel, azt elveszíted.” Egy teremben székeket tesznek körbe. Fő a kávé, a tea, apró rágcsálnivalók kerülnek az asztalra. Sorban érkeznek a résztvevők. Vannak, akik már ismerik egymást, és kedvesen mosolyogva ölelik meg a másikat. Van, aki először van itt, ő félszegen elfoglalja az egyik széket és feszülten várakozik. Aztán körbeállnak, mélyen belenéznek egymás szemébe. Feszült csend, majd mesélni kezdenek. Egyes szám első személyben, őszintén, tabuk nélkül. Ki hogyan került ide? Milyen mélypontra érkezett az élete? Mi az, amit nem tud egyedül leküzdeni? Amihez segítségre van szüksége?A csoporthoz bárki csatlakozhat korra, nemre, szexuális vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A tagságnak csak egy feltétele van: a szerhasználattal való felhagyás vágya. Legyen a szered bármi: alkohol, nikotin, kábítószer, szerencsejáték, videojáték, pornó, vásárlás, munka. Kleptománia, bulimia és anorexia, szex, szerelem- és társfüggés. Mindegy, honnan jössz, mindegy, mit és meddig használtál, a csoportot csak az érdekli, hogy mit akarsz kezdeni a problémáddal és hogyan tud segíteni neked. Bodó Viktor új előadása az önsegítő függő csoportok mintájára és igaz történetek alapján készül. A csoport olyan szélsőséges karakterek találkozóhelye, akik egyébként soha nem ülnének le egymással. Megfordul itt mindenféle ember a szobafestőtől az étteremtulajdonoson át a színházrendezőig. Történeteikben a reália keveredik a mindennapi abszurddal, a dráma a tragikomédiával. Egy ilyen kétórás gyűlésen megtörténhet minden, ami csak elképzelhető, és az is, ami nem. Jelmez asszisztens Dombi Franciska
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?