Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
Az előadás méltóságával és csendességével reflektál arra a zavarra és káoszra, ami észrevétlen telepszik rá a mindenségre és szépen felemészt mindnyájunkat. Az elnémultak című verstől (Fehér Renátó) inspirálódva, majdnem azonos munkacímmel készül a Grotesque Gymnastics társulat új előadása. A mi eszközeink a fizikalitásunk, a néma alakunk, a lengőrudakon feszült testeink látványa, lassú mozdulataink, melyekkel néma jeleket karcolunk a levegőbe, hogy felhívjuk a figyelmet a némaságunkba rejtett fontos mondatokra. Felhígult a közbeszéd. Hibásan értelmezett a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabadság is. Akkora zaj van, hogy azt sem halljuk meg, ha valaki éppen nem mond semmit. Aki hallgat, annak beszélnie kéne, aki beszél, annak kussolni. Elértéktelenedtek a szavak. Mert gyüttmentek és prolik zagyvaságokkal harsogják tele az értékes ürességet. Az előadás utaztat az időben. Abba az időbe, mikor még az ikonok figuráinak égbe lendülő keze képes volt felhívni a figyelmet a közelgő veszedelemre. Akkor még éltek olyanok, akik meghallották a csendben a mondatokat. A társulatot 2013-ban alapította Téri Gáspár és Bardóczy Ilka. A társulat előadásainak nyelvezete a hagyományos cirkusznál líraibb, a líránál kíméletlenebb és nyersebb. Koreográfus: Bardóczy Ilka, Téri GáspárAlkotó előadók: Bardóczy Ilka, Téri Gáspár, Kudlák Eszter, Takács LacekElhangzó szöveg: Fehér Renátó - Az elnémultak c. verseZene: montázsFény: Téri Gáspár
Mi történik, ha a tehetséges ügyvédnő — aki nemi erőszak ügyekben sikeresen védi vádlottjait — maga válik áldozattá? A férfiakra szabott jogrendben megáll-e a szava az elkövetővel szemben? Elég-e a tehetsége bebizonyítani az igazságot, ha ő a szenvedő fél, a vádlott pedig szintén sikeres ügyvéd? Suzie Miller elsöprő erejű darabja korszerű és kínzó kérdésekre válaszol.
"Sohasem hittem, hogy az ember akkor szabad, ha azt teheti, amit akar: inkább akkor, ha soha sem kell megtennie, amit nem akar." – Rousseau „A sült tojás és a piruló kenyér illatától a mai napig jól tudom magam érezni. A mentáétól meg egyenesen hazarepülök. 1973. Nagykáta, Nagyrét utca 24. Gyiiif. Hazateleportáltam magam az ebédlőasztal melletti laminált hokedlire, a meleg sparhelt mellé. Oda, hétéves koromba, amikor az ember fülén még a potenciál folyik ki. Akinek bejött az élet, az nem fantáziál a sparheltről. Az csak előre. Akinek meg nem jött be, az egyfolytában csak hátra. Miért vagyok itt? Hogy kerültem ide? Miért pont ide? Miért most? Mi hiányzik belőlem? Miattam hiányzik, vagy mások nem adták ide? Ha adták, miért nem tudtam elfogadni? Egyiknek sem lennék a helyében, pedig az egyik mindig én vagyok.” Vajon máshogy végződtek volna a dolgok, ha Emmának születik egy fiútestvére, és nem rájuk, lányokra marad a családi vállalkozás? És ha a nővére, Adél nem menekül külföldre? És ha Emma nem menekül Pestre? És ha 1984. június hó 16. napjának estéjén nem találkozik a diszkóhajón azzal az 1 méter 95 centi magas, enyhén sportos, tejfel szőke, kék szemű, keskeny ajkú, nagy kezű férfival? Emma személye több mint húsz, nőkkel készített mélyinterjúból állt össze. Olyan történetek ezek, amelyekbe általában nem avatódunk be, mert zárt ajtók mögött játszódnak, és a résztvevők nem akarnak, vagy nem tudnak beszélni róluk. Ezúttal, ha csak közvetve is, Emmán keresztül megnyílnak nekünk, és megmutatják sorsuk egy-egy rejtett, elhallgatott pillanatát.
Cserna Szabó András 77 magyar pacal című könyve nyomán, nagyon szabadon írta a Neptun Brigád. Bándor. Bendő. Pucor. Gömböc. Gyomor. Pacal.A kutyák vacsorája, a mészárszékek mocska. a főúri asztalok legdíszesebb éke, fagyasztott és konzerv, pörkölt ésleves, velős és körmös, Mexikótól Romániáig, a tanyavilágból a Gundelig.Mindegy, hogy kaviár vagy lencse, illetve mit érez a gyomor, ha pacallal tömik?Lehet-e valóban jó, ami legbelső lényegünk? Láss magadba, gyomrot a gyomorba, ismerd meg magad!Az vagy, amit megeszel, avagy mit gondol az egytálétel, amikor a tányérra tétetik?Vajon mit érez a pacal, egy órával a forráspont után?Barátaim, eljött a tisztánlátás ideje. Egyetek, igyatok, csak mértéket tartsatok!Eljött A Pacal ideje, és kisfröccsel ajánlják! Dalbetétek: Ficzere Béla és Duró Gábor
A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban iselég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak indulóutazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.Janet nincs jó kedvében, amikor szombat hajnalban felszáll a San Franciscó-i repülőtérrőlinduló helyközi gyorsvonatra. Janet pszichoterapeuta. Mániás keresztrejtvényfejtő. Most isnála van a New York Times szombati melléklete a rejtvényekkel. Mindig tollal írja be az üresmezőkbe a szavakat, biztos a megfejtéseiben. Profi rejtvényes. Pillanattal az ajtók záródásaelőtt felugrik egy férfi a szerelvényre. Ő Josh. Volt színész, dolgozott a családi gombüzletben,tizennyolc hónapja nincs állása, alkalmi feladatokból él, például a keresztény ünnepeken őtbízzák meg repülőtéri munkával. Josh zsidó. Janet katolikus. Mindketten házasok. Mindkettenmagányosak. Egymás számára teljesen idegenek. Aztán Josh is kinyitja a New York Timesszombati mellékletét, ő is belekezd a keresztrejtvényfejtésbe. Ceruzával töltögeti a vízszintesés függőleges sorokat. Amatőr rejtvényes. Janet, aki azt gondolja, hogy a keresztrejtvény azélet metaforája, segítséget kínál Joshnak. Szóról szóra, keresztül-kasul haladnak arejtvényben, közben egyre több mindent ismernek meg a másikból, igyekeznek kitölteni azüres lelki rubrikákat. Író: Jerry Mayer
Orsi és Ádám hazaérkeznek a nyaralásból. Valami bűzlik, kikapcsolták az áramot, idegen növény van a konyhaasztalon. És egyszer csak felbukkan a semmiből Kati és Viktor, akik – úgy tűnik – ugyancsak ott laknak. Vagy lehet, hogy ők laknak ott igazából? Egy szürreális fordulatokban gazdag színdarab, amiben semmi sem az, ami. Vajon tényleg a környezetünk határoz meg minket? Kibújhatunk a bőrünkből, szétfeszíthetjük a polgári társadalom kereteit? Az izgalmas dramaturgiájú színdarab számos súlyos témát jár körül humorral és játékosan. Van benne kitörő vulkán, takarítónő-halál és jávorszarvas-szex és egy doboz, amit talán nem kellett volna kinyitni... Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
Az előadás olyan, mint a jó kávé - keserű, mint az élet; fekete, mint a jövő; mégis valahogy furcsán élvezetes. "Schwarz" Matthias Romir "Schwarzclown" című Kunstfigurája keserédes tanulmány egy bohócról, aki a szakadék szélén áll. Az expresszív zsonglőrködés találkozik a depresszív bohózattal és a naiv maszkjátékkal. A "Schwarz" furcsa ötletek és erős érzelmek záloga; egy olyan előadás, amely a bőrünk alá hatol. De mindenekelőtt halálosan vicces. A görkorcsolyás furcsa figura kezében a héliumos léggömb légies könnyedsége groteszk hangot üt meg. A birtoklás buktatóival való játékos küzdelemből hamarosan egy egyszerre megható és mulatságos történet bontakozik ki a megalkuvás nélküli szerelemről. A kudarc művészete logikus végkifejletre jut. Matthias Romir az európai zsonglőr-zenei fesztiválokon nőtt fel, ahol már 13 éves korában felfedezte a fellépések iránti szenvedélyét. A szenvedélyes autodidakta művész a bohózat és a tárgyszínház határán mozgó, zenés, elbeszélő zsonglőrstílusáról, valamint furcsa karaktereiről és mélyreható fekete komédiáiról ismert. A színházakban és utcai fesztiválokon végzett szólómunkái mellett turnézott többek között a Tiger Lillies' Freakshow-val és a Circus Quantenschaummal. Szerző és előadó Matthias Romir Jelmez: Anna Kemp
A Süsü, a sárkány színes, magyar televíziós bábfilmsorozat, mely 1976-tól 1984-ig készült a Magyar Televízióban. Főszereplője Süsü, a jószívű, egyfejű sárkány, akit a háromfejű apja kitagad, de az emberek befogadják.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel. A mulatságos helyzetekben és szerethető figurákban gazdag mese a gyerekek számára a mindennapi étkezés során otthon újra és újra eljátszható.Az ételek nevét, formáját, ízét is felidéző szereplők regényes történetét rímekbe öltöztette aszerző. 2018-ban könyvéért megkapta az Év Gyerekkönyve díjat a HUBBY - MagyarGyerekkönyv Fórum zsűrijétől.
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Hunor és Magor útra kel egy csodálatos szarvas nyomában, de fényes trófea helyett valami sokkal csodálatosabb a találnak: egy új hazát.A magyar legendák kelnek életre ebben a mesében Turulmadár, égig érő fa, Csodaszarvas és egy mesés kaland.
Mesemusical a Madách Színház művészeivel, csaholással és macskakergetéssel, kétszer fél órában, néha egy egészben.
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!
A magyar népmesék motívumainak felhasználásával szőtt történetben a Sötétben Látó Tündér elmeséli, hogyan talált egymásra Málnácska és Tökmag királyfi.
Ott, ahol szaladnak a szőlőszemek, ahol feketéllnek az olajbogyók, ahol a narancsok nem hógolyók: ott mesélik Odüsszeusz történetét. Odüsszeuszét, akitől megremegett a hegyekben az érc, léptétől még az emberevő óriás is félt. Kezében csak úgy táncolt az íj és repült a vessző, eltalált vele mindent, amit a görög hős kiötölt. Hatolt. Hetelt. De hiába volt csavaros az esze, a trójai háború után a tengeren rekedt. Szigetről-szigetre vándorolt hajójával, hogy hazaérjen végre, de az istenek nem szeretik az egyszerűséget. Csábították szirének, ugattak rá Szkülla-kutyák, Odüsszeusz viszont minden bajból kivágja magát, hogy újra lássa családját. De hazajutni nehezebb néha, mint elindulni.
Nàlunkfelé a leányok korán kelnek, a nap első sugaraival hosszan nyújtóznak, lesétálnak a folyópartra, hogy ott csinosítsák ki magukat.” Madárcsicsergős, aprócska falu, valahol a Duna partjàn…valamikor, az időtlen időben…. A Kerekutca minden lakója - a csacsogó leányoktól, az erejüket, ügyességüket próbálgató legényekig, az öreg pásztoron át, a javasasszonyig - egytől-egyig hétköznapian furcsàk, de szerethető figurák, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől meg lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak, egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló. A Kerekutca nem csupán Varga Julcsáról és Basa Pistáról szól, sokkal inkább mindannyiunkról, gyerekekről és felnőttekről, emberi kapcsolatokról egyarànt. Így, hát a dalt; “Kerekutca, kicsi hàz, Benne rózsám mit csinàlsz?” - is sokféleképpen énekelhetjük, ès fejezhetjük be, csak rajtunk múlik merre kanyarítjuk! Közreműködnek: Paár Julcsi - ének, mese, Kiss B. Ádám - ènek a Fitos Dezső Társulat tàncosai, továbbà: Csernók Klára - hegedű Takács Ádám - hegedű Papp Endre - brácsa Könczei Bálint - brácsa Szabó Dániel - cimbalom Bede Péter - fúvós hangszerek Bognár András - nagybőgő, gardon
A főszereplők, a két Beckett-féle karakter, valóban úgy érzik, hogy a szürreális környezetben - egy pusztaság, amelynek egyetlen félszáraz fa a díszlete, miközben körülöttük a kapitalizmus pompája, ahol a fogyasztás a siker egyenértékűje - kissé elidegenedtek a való világtól. Várnak, remélve, hogy eljön a megváltás napja, amikor erőt találunk az összefogásra, a nyomás enyhítésére, a háborúk és a hegemónia megszüntetésére, és élvezzük a technológiai fejlődés előnyeit, amely elhozza a nirvánát és a közmondásos ígéret földjét. Goro a szlovéniai utcaszínház egyik úttörője és veteránja, közel 50 utcaszínházi, filmes és televíziós produkció társszerzője (előadó, rendező és producer), az Ana Monro Színház régi igazgatója és az Ana Desetnica fesztivál "atyja". Milan a kortárs cirkusz egyik úttörője Szerbiában, több mint 20 művészeti projekt társszerzője és előadója, a Cirkusfera egyesület alapítója és a Cirkobalkana fesztivál egyik alapítója, művészeti vezetője és producere.
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.