Népszerű romantikus filmjelenetek momentumai sodorják útjukon főhőseinket. Éber álmodozás a mozivásznon, álomszerű valóság a színpadon. Rengeteg humor, és a filmtörténet legromantikusabb dallamai csendülnek fel egy érzelmektől izzó színházi estén. Zongorán közreműködik: Szitha Miklós
A kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a "Kiszlorod" (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója, a rendezőként és színházi pedagógusként is ismert Viktor Rizsakov az idei évadban egy fiatal orosz drámaíró, Szergej Medvegyev A fodrásznő című darabját állítja színpadra.
Akárcsak a nagy sikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előadásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy darabot - ezúttal egy klasszikus angol krimit - ám az este katasztrófába torkollik.
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik az előadás. A hős azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász.
A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik. „Ej, de dum-dum zene szól ma már, szól ma már a réteken,Nem pacsirta, sárgarigó, mint régen,Ej, sárgarigó énekének, énekének nincs párja,A jó ember, ej, de szíve vigasztalása. Ej, de dum-dum zene, milyen nagy, ej, de nagy a te hatalmad,Te melletted erdő-mező nem alhat,Ej, pedig jó az Isten, megmutatja, megmutatja, hogy mi a szép,Hallgasd meg az erdő-mező énekét… Ámen” Dresch Mihály Arany János már a saját korában is több generáció számára lebilincselő olvasmánynak szánta a Toldit. Miközben a színpadon elhangzik a mű az első szótól az utolsóig, a műben foglalt kalandok, akciók és hangulatok maguk is megelevenednek. A malomkő, a farkaskaland, az üldözés, a pesti utcák, a bika, a cseh vitéz, a nagyvárosba tévedt parasztgyerek hontalansága, a gyermekeit vesztett anya fájdalma, Toldi György ármánya, a magyar király nemes alakja – mindez megidéződik szóban és mozgásban, a mai kor komplex ábrázolásában. Az innovatív előadás során a teljes Arany-mű elhangzik eredeti nyelven, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is a darab szerves részévé válik. A nemzetközi hírű színházi társulat a klasszikus darabot a Liszt Ferenc-díjas Kiváló Művész, Dresch Mihály zenéjével kísérve mutatja be. Az előadás egy részletét Nagy Norbert társulati tag megzenésítésében, ének formájában hallhatja a közönség. A 2012-ben bemutatott, Lábán-díjra jelölt Toldi már 150. előadásán túl is hihetetlen sikert arat Budapesten, főként az iskolás közönség előtt. A közel hat éve repertoáron lévő előadás mit sem veszít népszerűségéből, ráadásul az évek során újabb és újabb generációk nőnek fel, akik számára lehetőség nyílik a kötelező olvasmány színházi keretek között történő feldolgozására. Az igazi kihívást az jelentette, hogy hogyan tudunk egy klasszikus, veretes művet megszólaltatni a kortárs színház nyelvén. (Horváth Csaba) Osztályvezető tanárok: Lukáts Andor, Horváth Csaba.
A különös pár az élete delén járó mozgássérült arisztokrata és a külvárosi szegény negyedből való fiatalember őszinte barátságáról. A bőrszín nem számít?
Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje nem gazdag királyfiról álmodik: ő egy szegény asztalosba, Sipos Lajosba szerelmes, menthetetlenül és reménytelenül. De a korosodó, mogorva iparosmestert már más is kiszemelte magának: Adélnak, a panziósnőnek még házassági tervei is vannak, miközben fiatal szeretője karjaiban keresi a boldogságot. Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese, mely meghódította nemcsak a magyar, de a külföldi színházak közönségét is, és most visszatér igazi otthonába, ahol született, hiszen ezt a darabot – oly sok Molnár Ferenc drámához hasonlóan – a Vígszínház mutatta be először. Zenészek: Kovács Márton, Benkő Róbert/Hock Ernő, Alexi Gergely/Ágoston Béla/Szabó Zoltán, Bodor Tibor/Móser Ádám
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt. A primer kérdésfelvetésen túllépve, hogy az orvos vagy a páciens van-e nagyobb bajban, a modernizmus és a barbarizmus egyetemes emberi kérdéseit járja körül az előadás.Peter Shaffer világhírű drámájának ősbemutatója 1973-ban Londonban volt. Magyarországi bemutatóját pedig 1980-ban tartották. A József Attila Színház történetében most először kerül színre.A különleges történethez párosuló izgalmas színpadi vízió színházunk fennállásának történetében is meghatározó előadást ígér. Lovak: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland Zenész (dob): Irmalós Gábor
Vecsei H. Miklós József Attila-estjeMit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. "József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte" - írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós önálló estje, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit - nem messze a rakodópart alsó kövétől.A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.
Az egyik kedvenc szerzőm legbonyolultabb regényével foglalkozhatok az egyik kedvenc társulatommal. Ezek monomániás emberek. Mármint a regény szereplői. Valami hajtja őket a pusztulás felé. Szerelem, szex, kiélhetetlen vágyak, a szakmájuk gyűlölete, vagy a hobbijuk imádata, valamit feltérképezni, valakit leigázni, elhasználódni valaki mellett, repülőgépmodellek. Csak azt ne, ami van. Csak ne úgy, ahogy kellene. Vian sem úgy és azt. Szabadon. Abszurd humorral. Naivan a zordat. Elsősorban magát szórakoztatja, miközben ír. Játszik. Szavakkal, helyzetekkel, a formával, szerkezettel. Minden figura kicsit paródiája önmagának, a helyzetek túlhevített variánsai valóságbeli rokonaiknak. Nagyít, túloz, forráz, fagyaszt, megráz, gyúr és dagaszt. Semmit ne vegyenek túl komolyan abból, amit majd látni fognak. Majd mi komolyan vesszük. Micsoda hülyeség egy sivatag közepén vasutat építeni. Beleszeretni a legjobb barátom barátnőjébe. Remetének menni. A munka, amit egy gép is elvégezhetne. Vagy amit nem végezhetne el. Végezni egy kerékpárossal. Nem meggyógyítani egy széket. Kérdezem? Fehér Balázs Benő
Táncdráma a Bánk bán nyomán, a Badora Társulat előadása. Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.Melinda tévedett.Melinda álmodott egy férjről, akivel kéz a kézben megöregedhet, akinek oltalmazó karjaiban hunyhatja majd le egyszer a szemét unokáitól körülvéve. Hosszú és szép életet remélt szerető férje mellett, aki sohasem kételkedik majd az ő tisztaságában.Melinda tévedett.Melinda álmodott egy gyermekről, egy szép fiúcskáról, akiből egyenes derekú s jellemű férfi lesz majd idővel, anyja gyámola és büszkesége. Akit óvhat az élet gonoszságaitól és csalódásaitól, miközben sok-sok év telik el szép csöndes hétköznapokkal.Melinda tévedett.Melinda álmodott egy életről, alakoskodás és hazugságok nélkül, megadva a tiszteletet mindenkinek s megkapni azt minden helyzetben gyönge nő létére is, hiszen tisztasága oly fénnyel ragyog, mely reménye szerint lefegyverzi az álnokságot.Melinda tévedett.Melinda álmodott, tiszta szívvel, de egy világ, amely csak a mohó önzés törvényeit ismeri, s csak e mindent felülíró érdek mozgatja, az nem tűri el az álmodozást. Ott az álmodóra halál vár, a pusztulásba kergetik, hogy tovább élhessenek az ilyen zavaró s folyton egy jobb világra emlékeztető földi angyalok kényelmetlen társasága nélkül.Melindának igaza volt, ez nem az angyalok világa.
Egy sármos pesti nőcsábász törtéenete. A világhírű fotósról, Capáról (született: Friedmann Endre) szóló dráma 1929 és 1954 között játszódik Budapesten, Berlinben, Párizsban, New York-ban és Amszterdamban. A dráma közel hozza hozzánk a fotó történetét, a modern fotográfia kialakulást, de leginkább Capa izgalmas és különös életútját.
„Én magának zsidó vagyok?” Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket. „Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség. „Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok… Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő. Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk.Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal. Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon? Auschwitzot meg lehet pénzben váltani? A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is. Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada. Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója. A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.
A Kollektív kádencia (Collective Cadence) a tömegtáncok, az egyéni kifejezésmód és az irányító rendszerek viszonyának összetett dinamikáját kutatja. A projekt azt hangsúlyozza, milyen jelentős szerepe van a ritmusnak a kollektív vágyak és félelmek gerjesztésében és terjesztésében valamint ezek egységbe foglalásában. A történelem, az antropológia és az etnomuzikológia eszközeivel és a mesterséges intelligencia segítségével azt vizsgálja, hogy a ritmusképzés miképpen értelmezhető társadalmi válaszmechanizmusként, elkerülve vagy épp leküzdve a domináns struktúrákat. A projekt Simona Deaconescu jelenlegi, a liminális (átmeneti) időszakokban megjelenő titokzatos tömeges tánceseményekkel kapcsolatos kutatásaira és Grigore Burloiu interaktív zenei és ritmusgenerálási eredményeire épül. Grigore és Simone a fertőzés, a transz, és az eksztázis ritmusait és állapotait vizsgálja egy lecture performanszként színpadra állított játékos rendszer – egy a mesterséges intelligencia (AI) által generált, a közönséggel folytatott párbeszéd révén. Simona Deaconescu román koreográfus és filmrendező, aki műfajok és formátumok találkozásában alkot. Társadalmi jelenségeket vizsgál iróniával és humorral a fikció és az objektív valóság határán. Munkája kutatásalapú, tudományos eredményeket keres a táncművészet területén és a történelem perifériáján megjelenő ellenálló testeket kutatja. A bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem koreográfia szakán szerzett BA és MA, valamint a bukaresti Médiaegyetem filmrendezői szakán BA diplomát. 2022-ben a Bukaresti Nemzeti Táncközpontban társművésznek, Forecast Mentee-nek és az Aerowaves legjobb 20 művészének választották.. A Tangaj Collective és a Bukaresti Nemzetközi Táncfilmfesztivál művészeti vezetője és társalapítója. Művei eljutottak Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika közönségéhez is. Grigore Burloiu a bukaresti Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, kreatív kódolást, interaktív zenei rendszereket és játékfejlesztést tanít. Grigore expresszív zenei kísérő rendszereket és a mesterséges intelligenciával való interaktivitást alkalmazza művészetében, fő kutatási területe a dinamikusan időzíthető és hangolható dobgép megalkotása. Gyakorlati kutatásokat is végzett az interaktív előadáshoz szükséges mozgás- és gesztushangosítás terén. Művészeti együttműködéseit bemutatták az Ars Electronica (AT), a Vivid Festival (AU), a Fete des Lumieres (FR) és a Prague Quadrennial of Performance Design and Space (CZ) tereiben. A MODINA projekt pályázatot hirdetett táncművészek és kreatív technológusok párosainak Tánc & Technológia Rezidenciák címmel a kortárs táncművészetet és a számítógépes technológiát ötvöző projektek létrehozására. A program keretében öt, egyenként nyolchetes programot szerveznek 2023 novembere és 2024 áprilisa között Romániában, Szlovéniában, Észtországban, Németországban és Magyarországon.
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány - jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke - vészhelyzetet jelent be: férjhez ment.
“Hogyan legyen a zene mindenkié? Hogyan legyen a színház mindenkié? Aki eljön egy Operabeavatóra, mindkét kérdésre választ kaphat. Csapatunk nem állít kevesebbet, mint hogy e kétdolog – zene és színház – egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni.Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?” A Dinyés Dániel és Göttinger Pál nevével fémjelzett Operabeavató tíz éve bizonyít telt ház előtt, és teszi mindenki számára élménytelivé az opera műfaját. Az összeszokott páros stand up-ja egy-egyopera szórakoztató elemzésével és improvizációval teszi érthetővé a művet, a műfajt. A rendhagyóelőadás-sorozat célja, hogy a színházkedvelő, a már operarajongó, vagy még operafélő és aszórakozni vágyó néző számára is egyedülálló élményt nyújtson. Az alkalmakon a karmester-zeneszerző Dinyés Dániel vezeti be a nézőket a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatbaGöttinger Pál rendező enged betekintést. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában bemutató, népszerű sorozat a 2023/24-esévadban, a Magyar Zene Házával együttműködésben, Puccini Bohémélet című művét szedi ízekre,méghozzá úgy, ahogyan egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. A jól ismertopera elsőrangú színdarab is, amely sok együttes jelenetet, alkalmanként négy-öt közreműködőoperaénekest ígér, így a szokásos improvizációs jelenlét még bátrabb formájában mutatkozhat meg. Ezzel párhuzamosan a 6színben látható az Operabeavató új sorozata, A néző közbeszól, amely egy újmagyar opera létrehozását tűzte ki céljául, méghozzá a közönség segítségével. A csapat alkalomrólalkalomra találja ki minden elemét az új műnek, amely így kilenc hónap alatt a nézők szeme láttáraszületik majd meg. Göttinger Pál a nézők által is diktált jelenetek kitalálásáért és a közönség előttirendelkezőpróbák megtartásáért felel. Dinyés Dániel írja a zenét, a Néző közbeszól című sorozatbanpedig csatlakozik a csapathoz Závada Péter költő, drámaíró is, aki a librettót hozza majd létre. Az Operabeavatók az ország élvonalbeli operaénekeseinek közreműködésével valósulnakmeg. A néző közbeszól című sorozat 2023 októberétől a 6színben látható, a Bohémélet egészévadon át tartó elemzésének helyszíne a Magyar Zene Háza.
Tót Lajos községi tűzoltó a kies Mátraszentannán. Amikor a fia parancsnoka egy szép napon megjelenik, hogy Tótéknál pihenje ki a háború megrázkódtatásait, Tót Lajos és családja mindent megtesz azért, hogy az őrnagy jól érezze magát.
Gogol Egy örült naplója című "pétervári elbeszélését" állítja színpadra Bodó Viktor 2016 nyarán monodráma formájában.Az előadás bemutatójára Szegeden a Thealter Fesztivál keretében kerül sor 2016. júliusában, míg a budapesti premier a Jurányi Házban lesz 2016. szeptember 24-én.A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet lesz, valamint az atmoszférát megteremtő looper lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.
Egyszer II. Károly angol királynak várakoznia kellett, hogy a színházban, elkezdődjön az előadás. Mi tart ilyen sokáig?! – türelmetlenkedett a király. A királyné borotválkozik. – hangzott a válasz. Akkor mostantól játssza nő! – rendelkezett a király. És ettől a naptól kezdve törvénybe került, hogy női karaktereket, csak nők játszhatnak az angol színpadon. Ez a színházi anekdota őrzi a restauráció korában lejátszódó nagy színházi forradalom kezdetét és okát. April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első hivatásos színésznők portréját rajzolja meg. A pionírok élete nem volt könnyű. A közönség tehetséges prostituáltaknak tekintette őket, és ha nem kívántak ennek megfelelően viselkedni, vagy bizonyos szolgáltatásokat nyújtani, kitették magukat otromba tréfáiknak esetleg kegyetlen bosszújának. Többségük tragikus véget ért, de egyvalakinek sikerült felemelkednie, feljutni a legmagasabb körökig, egészen a király ágyáig… Közreműködnek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium diákjai: Csengey Márton, Fehérvizi Lajos, Paillot Ábel, Pintér Gergő, Rataj Brúnó, Tok Imre, Urbán Kristóf Fodrász – Smink: Holluby EszterÖltöztető: Kéziné Siket MónikaKellék – Ügyelő: Kónya Mercédesz
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesenátélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. A társulat előadásában, Scherer Péter megformálásban, reményeink szerint, egy minden szempontból Karinthyhoz hű előadás születhet, melyben a kiszolgáltatottság, és magány egyetemes érzésének plasztikus megfogalmazása mellett, a továbblépés lehetősége és a jövőbe vetett remény ismegfogalmazódhat. A kisprózából készülő szövegkönyv, vagyis a színpadi adaptáció elkészítése így igen nagy kihívást jelent az alkotók számára. A mű egyrészt egy rendkívül precíz, analízáló leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. Éppen ezért az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontosszerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása.A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb „angyali” formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Az előadás terveik szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat.