Marilla Mehr Svájcban élt, jenis írónő volt.A cigány nép harmadik legnagyobb európai kisebbségeként tartják számon a jeniseket, akik a biológiai népirtás áldozataivá váltak, mely 1926-ban vette kezdetét es csak 1975-ben ért véget Svájcban.A svájci jenisek jelenleg 35000-en lehetnek, és mindössze 10 százalékuk folytatja a nomádnak nevezhető életmódot. M. Mehr Kőkorszak és Üzenetek a számkivetésből c. művének alapján átdolgozta és rendezte: Lábán Katalin
A premier buli minden egyes létrejövő színházi produkció rendkívül fontos eseménye. Ilyenkor az utolsó meghajlások után újra összegyűlik a teljes stáb, hogy megünnepeljék közös munkájuk gyümölcsét, megerősítsék az egymáshoz fűződő kötelékeiket, és folytassák az örökké változó előadáson való munkát, most már a premier közönség reakcióit is figyelembe véve. Ez a munka jó esetben felszabadult és örömteli, ugyanis a létrehozás első gesztusán túl van az alkotói közösség, és a nehéz munka után jár egy kis jól megérdemelt pihenés – és alkohol és tánc és bódulat – is Különösen akkor fontos ez, amikor a munkafolyamat nem volt feltétlenül felhőtlen. Amikor van sok egyéb más is, amit ki lehet és kell beszélni közösen. A Premier Bully színházi dinamikákról szól. Emberi kapcsolatokról színész és rendező, színész és színész, rendező és dramaturg, rendező és látványtervező, tehát színházi művészek és kollégák között. A ’bully’ szó az angolból ered: elsősorban iskolai szleng, amely olyan fiatalt jelöl, aki hatalmaskodik osztálytársai felett, üldözi a közösség szélére sodródott gyengébbeket, és önző indokból – gyakran félelemből – visszaél hatalmi helyzetével. Lehetne remek vezető is, ha szem előtt tartaná beosztottjai, csapattársai érdekeit és szempontjait is… Ugyanígy a kreativitás és az ihlet is lehet egyszerre szép és fenséges, a biztonságos színházi játék pedig olykor bizony kevésbé izgalmas, mint a lüktető, inspiráció által hajtott, bátor és vérre menő harc a színpadon.
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig. Jolán, Éva és Zsuzsa három különböző generáció tagja, akik mindhárman válni készülnek. A kalamajka akkor kezdődik, mikor az asszonyok gyönyörű és okos – bár a jogi ügyekben még tapasztalatlan – ügyvédje, Vera felkeresi a mit sem sejtő férjeket. Keleti Mártonfilmjéből készült színpadi adaptáció magyar slágerekkel fűszerezve. Valamint a ’60-as évek hétköznapi figurái. Zenei konzultáns: Várkonyi Attila (DJ Dominique) Hangfelvételek: Kazár Pál és Pásztor Atanáz (EMU Stúdió)
Hatan Társulat előadása. A gyászban nincs kettős mérce, a szembenézés rideg tükör, annak kell lennie.Nem hallgattatik már meg a másik fél.Ők mennek, mi maradunk.Okoljuk magunk, felmentünk.Összekuszáljuk, ragaszkodunk, kapaszkodunk, majd kézen fog minket az idő és segít kibogozni az emlékek közül a fájdalmat.Történet az életről, halálról, szeretetről, csalódásról, elárultságról, a mélyünkben szunnyadó fájdalomról, egy Anya és Lánya története.Csernus Mariann lánya halála utáni gyászában Kató régi kézirataiba és levelezéseibe menekül, kutatja hátha a papírra vetett betűk között újra rátalálhat lányára. „Én megírtalak lányom, és az írással újból a világra hozlak.”Sok mindenre taníthatnak minket a sorok, de legfőképpen arra, amíg szeretünk valakit,sosem felejtjük el igazán.„A kör bezárul.”
A Liliom Produkció legújabb előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik ... Íme, négy nő. A mai hetvenesek,Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják. Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük. Négy nő. Rajtuk keresztül látjuk a huszadik század történelmét amelynek stigmáit ma is őrizzük ... Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Nevetnek Isteneken, a társadalom korlátain, szerelmeken, betegségeken. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes ... Ez a komédia minden mondatával azt üzeni: NEVESS ÉS ÉLJ.
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
Interaktív lélekbúvárkodás. Szórakoztató szituációk kapcsolatainkról – a kigabalyodásban segítpszichológus szakértőnk.A Fröccs című előadásban a Momentán Társulat mindennapi élethelyzetekre improvizál. A témamindig más, de a módszer közös: jellegzetes szituációkat, életszerű jeleneteket játszunk a jól ismertproblémák kapcsán, mindig az adott közönség ötletei alapján.Bemutatunk alternatív viselkedési formákat, végigjárjuk egy-egy helyzet különböző lehetségeskimeneteit. Követhetjük mindennapi hőseink útját a jövőbe, vagy éppen visszamehetünk a múltba,hogy felderítsük: mi az oka ismétlődő konfliktusaiknak, hol gyökereznek rosszul működő viselkedésimintáik.Az imprószínházi eszközök és a közönség ötletei, tapasztalatai minden este új darabot írnak. Célunk,hogy humorral, nyitottsággal és empátiával nézzünk rá problémáinkra.Egyedi recept a la Momentán: 1 deci pszichológia, 2 deci játék.Megnevettet és felszabadít. Néha kicsit fejbe vág, de már alig várod a következőt.
Az Art Színtér előadása. 3 nő 1-1 életszakaszban vagy 1 nő 3 életszakaszban? Játsszunk! Az életünkkel! Játsszuk azt, hogy előre tudjuk a sorsunkat! Mikor a legjobb, ha már túl vagyunk rajta, ha benne vagyunk a közepében vagy, ha még minden előttünk áll? Erre a kérdésre keresik a választ a Pulitzer- díjas darab szereplői és talán mindannyian. De vajon megkapjuk-e a választ… A „Három magas nő” világpremierje a bécsi English Theatre-ben volt 1991. júniusában, Franz Schafranek producer irányításával. Az első Egyesült Államok-beli produkció létrehozója a River Arts, Woodstock, New York, színházigazgató: Lawrence Sacharow. A színdarabot New York City-ben a Vineyard Theatre mutatta be. A Vineyard Theatre produkcióját az Off-Broadway-n Elizabeth I. McCann, Jeffrey Ash és Daryl Roth mutatta be a Leavitt/Fox/Mages-szel együttműködésben a Promenade Theatre-ben, New York City-ben.
NONSTOP IMPRO A SZINDRA TÁRSULATTAL. Az impró előadásokon minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket és részt vehet a játékban is. Műsorvezető: FÖLDESSY MARGIT.
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című műveiből.
Avagy a vérfarkas nem válik vizigóttá (sajnos). "Mindannyian meg vagyunk hasonulva, meghasonlottságaink próbálnak egymáshoz idomulni, amikor szerelmesek vagyunk - hasonulgatunk, idomulgatunk farkasvakon és vizenyősen. Hiába, mindannyian benne vagyunk a tepsiben, a testbenlétezés pácában tespedünk. Nekem a meghasonlás saját testképemmel alapélmény, oxigénhiányos születésemnél fogva fogva tart saját imidzsem, a járásomé, a testemé. Hogy velem van-e ez a polip (Proust szerint) vagy ellenem, hogy baj-, sors-, házas- vagy üzlettársak vagyunk-e… Gondolom: ez mind, egy időben.Máté: gerincferdült influenszer & héraklészimitátor. Tünde: apácakomika. Mindketten apaképek, anyaképek late night útvesztőjében keringenek (ld. hetedik kerület!). Egymás álmában élnek: találkoznak, szétválnak, elzárkóznak, megtébolyulnak, flagellálnak, meghosszabbodnak. Harcolnak: a szeretettel, az írással, az alkohollal, Istennel, a gyásszal, múltjuk rémálmaival. Van jövőjük? Vagy talán jobb lett volna nem is találkozniuk?" (Fekete Ádám)
Bíró Bence 2019-ben elnyerte az Örkény István Drámaírói Ösztöndíjat, 2022-ben a Kortárs Magyar Dráma-díjat. A magyartenger az első egész estés önálló színdarabja, egy kortárs családi dráma. Huszonnégy óra egy balatoni nyaralóban. Egy tipikus családi ünnep nem mindennapi módon bemutatva. Talán komédia, hat férfi, négy női szereplő, viharfelhők a tóparton, sok beszélgetés a politikáról, a színházról, kevés cselekmény, öt kiló szerelem és fegyveres kertitörpék. „A Balaton régen sós volt, tudtátok? A könny sós, mint az izzadság. Még az isten könnye is. Csak aztán annyira nem törődött velünk az isten, hogy még sírni is elfelejtett miattunk. A tóból meg szép lassan elpárolgott a só. Az élet sója. Így szűnt meg a magyar tenger.”
„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.” Ebben az előadásban egyáltalán nem biztos, hogy az apa férfi és az anya nő, hőseink esküvő helyett válási partit tartanak, a férfi szüli meg a gyereket, és egy metodista lelkész bigott feleségétől szaftos szexuális felvilágosítást kapunk. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy miként lehet életben tartani évtizedeken át egy intenzív testi és lelki kapcsolatot, tágabb értelemben: hogyan lehet együtt tartani a családot? Kin múlik? A nőn? Az elmúlt párezer évben egyértelműen IGEN volt a válasz. A nő a család lelke, gyökere. Ha a nő eléggé aláveti magát a férfinek, ha eléggé biztos, nyugodt, meleg otthont tud teremteni számára úgy, hogy közben szexuálisan is izgató maradjon, akkor a férfi maradni fog. És ma mi a helyzet? Előadásunk egy száz évvel ezelőtti leánynevelő brosúra tanácsaiból kiindulva igyekszik megtalálni a mára érvényes válaszokat.
Sorsjáték. Korunk embere a cégvezető. A napi hajsza vagy megedzi, vagy egy életre megcsömörlik. Mindenből a legjobb jár neki: nőből, karórából, öltönyből, autóból. Ez határozza meg napi értékítéletét, életstílusát: marad a könyörtelen egyes szám első személy, az ÉN. Ehhez idomulnia kell feleségnek, szülőnek, gyereknek, mert a cég mindenek felett – és egy pillanat műve a bukás.
Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján. A trianoni békediktátum országcsonkolással járó fantomfájdalma még ma is érezteti hatását. A korábbi világrend visszaállítása után vágyakozó magyarság egy újabb háború véradósságát megfizetve volt kénytelen rádöbbenni arra, hogy ha történelmi egyensúly létezik is, az csak a győztesek szempontjait tükrözi. Ami pedig ezt felülírja, az nem más, mint a szülőföldön való megmaradás ténye. Ahogy Wass Albert szerint a Jóisten kezdetben markából hintette szét a székelységet, dolgos és konok embereket szórva a földnek egy szegletére, úgy lesz időtlenné az a jelenlét is, mely egy nép örökkévalóságát szavatolja. Ezt a tényt hivatott bemutatni előadásunk is, mely Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot veszi górcső alá. Ezen belül Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye lenne az a kiindulópont, mely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A békediktátum fogalma, a határok újra mozdításának esetlegessége – a magyar ember még a hátizsákjában is saját határait cipeli, vagy ha ki sem mozdul lakóhelyéről életében, több ország polgára is lehet – egy száz éve tartó önellentmondás. S ugyanúgy, ahogy a béke és a diktátum, mint szavak egymásnak feszülnek, szemben állnak azok a népek, azok a semmiről sem tehető, ide-oda lökött családok is, melyek egy ilyen döntést elviselni kényszerültek és kényszerülnek. Trianon nem egy történelmi adat vagy címszó, hanem egy történeti időívet kifeszítő közérzet. Ebben viszont emberek élnek, magyarok, románok, szászok, és sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medencét lakó népek térképe nem vizsgálható egy adok-kapok viszonyrendszer kisebb-nagyobb harcai nélkül. Mert: „Vannak vidékek” írja Kányádi Sándor, s ezek a vidékek máig, valamiféle szívbéli, benső kis országokká alakultak. „Trianon” – állandó megszállás egy állandó szabadságharc tükrében. Mozgó föld a kiszámíthatatlan időben. Ami viszont állandó ezen a földön, az egy nép, esetünkben a magyar, vagy a székely, aki éppen itt lakik. Aki itt él már egy jó ideje, és itt is fog élni, mert számára a létezés maga a hely. Történelemtől, időtől, történelmi időtől függetlenül. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja egy „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása. Szereplők: Kicsi Mózsi - Andirkó László/Andirkó Mikes
Magyar Táncművészek Szövetsége | Pécsi Balett előadása. 1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”. A Magyar Táncművészek Szövetsége – a Nemzeti Táncszínházzal együttműködve – már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén, amelynek keretében kerülnek átadásra a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai díjai. Ugyancsak ezen az estén kerül sor az Imre Zoltán Alapítvány, és az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjainak átadására is. A gálaesten, a díjátadásokat követően – többek között, „2024 legjobb alkotója” díját elnyert koreográfus előadása kerül bemutatásra. Faust, az elkárhozott „Amikor megtudtam, hogy a Pécsi Nemzeti Színház műsorára tűzte a “Faust, az elkárhozott” c. táncdrámámat, izgatottan vártam a bemutató időpontját. Ugyan a mű elhangzott 2016-ban a MÜPA-ban és a pécsi Kodály Központban, amire 22 évet vártam, de az igazi színházi bemutató most volt 2023-ban. A színpadi cselekmény és a zene a színházi térbe koncentrálódott, így sokkal hatásosabb lett a sokféle művészeti kifejezési eszköz céltudatos használatával.A táncosok a tánccal, színészi játékkal, arcmimikával, teljes szívükkel-lelkükkel, emberi mivoltukkal mindent megtesznek a mű mondanivalójának megjelenítéséért. Vincze Balázs koreográfiája, a színpadi díszletek, jelmezek, világítás-és hangtechnika kitűnően szolgálják Goethe örökérvényű gondolatait.Az eredmény döbbenetes élmény, aktualitása a tánc nyelvén is tökéletesen megmutatkozik.Így az előadás minden várakozásomat felülmúlta. Boldog vagyok, hogy egy ilyen minőségű előadás született! Ilyen színházi élményről csak álmodozhattam 27 évig, de megérte kivárni.Kívánom, hogy a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett minden évben hasonló színházi élménnyel ajándékozza meg a közönséget!” Dubrovay László zeneszerző„Nagy megtiszteltetés és felelősség egy kortárs zeneszerző mesterművéhez elsőként koreográfiát készíteni. Dubrovay László Faustja monumentális, szinopszisa aprólékosan részletezett, elképesztően színes, a zenemű szinte tánc nélkül is vizualizálható. Ez bizonyos szempontból segített, de ugyanakkor extra feladat elé is állított, hiszen a saját elképzeléseimet úgy kellett összhangba hoznom a zeneszerzőjével, hogy végül a kettőnk víziója eggyé váljon. A Pécsi Balett repertoárjának visszatérő szereplői a nagy klasszikusok mellett a kortárs magyar zeneszerzők művei. Számos alkalommal dolgoztam már én is kortárs szerzővel, csakhogy akkor a koreográfiai folyamat részeként íródott a zene. Most nem én diktáltam, de örömmel léptem be Laci bácsi világába, mert hihetetlenül izgalmas, szenvedélyes és dinamikus. Személyisége legalább annyira inspirált, mint Faust bolyongása, szerelmei és pokoljárása. Óriási öröm számomra, hogy ezt a nagyszabású táncdrámát anyaszínházunk, a Pécsi Nemzeti Színház közönsége is megtekintheti a 2023/24-es évadban.Vincze Balázs rendező-koreográfus. Felvételről közreműködik a Szent István Filharmonikusok, vezényel Záborszky Kálmán Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló művész Nimfák: Horváth Réka Annamária, Karin Iwata, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, valamint Andrasics Alexa a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékeAlvilági nép / Világi nép: Horváth Réka Annamária, Karin Iwata, Reetta Riikonen, Domján Kristóf, Matola Dávid, Szendrői Bence, Varga Máté, valamint Andrasics Alexa és Nagy Natália, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékei