A premier buli minden egyes létrejövő színházi produkció rendkívül fontos eseménye. Ilyenkor az utolsó meghajlások után újra összegyűlik a teljes stáb, hogy megünnepeljék közös munkájuk gyümölcsét, megerősítsék az egymáshoz fűződő kötelékeiket, és folytassák az örökké változó előadáson való munkát, most már a premier közönség reakcióit is figyelembe véve. Ez a munka jó esetben felszabadult és örömteli, ugyanis a létrehozás első gesztusán túl van az alkotói közösség, és a nehéz munka után jár egy kis jól megérdemelt pihenés – és alkohol és tánc és bódulat – is Különösen akkor fontos ez, amikor a munkafolyamat nem volt feltétlenül felhőtlen. Amikor van sok egyéb más is, amit ki lehet és kell beszélni közösen. A Premier Bully színházi dinamikákról szól. Emberi kapcsolatokról színész és rendező, színész és színész, rendező és dramaturg, rendező és látványtervező, tehát színházi művészek és kollégák között. A ’bully’ szó az angolból ered: elsősorban iskolai szleng, amely olyan fiatalt jelöl, aki hatalmaskodik osztálytársai felett, üldözi a közösség szélére sodródott gyengébbeket, és önző indokból – gyakran félelemből – visszaél hatalmi helyzetével. Lehetne remek vezető is, ha szem előtt tartaná beosztottjai, csapattársai érdekeit és szempontjait is… Ugyanígy a kreativitás és az ihlet is lehet egyszerre szép és fenséges, a biztonságos színházi játék pedig olykor bizony kevésbé izgalmas, mint a lüktető, inspiráció által hajtott, bátor és vérre menő harc a színpadon.
Hatan Társulat előadása. Csernus Mariann azonos című regényének adaptációja Horváth Patrícia ötletei alapján.A gyászban nincs kettős mérce, a szembenézés rideg tükör, annak kell lennie.Nem hallgattatik már meg a másik fél.Ők mennek, mi maradunk.Okoljuk magunk, felmentünk.Összekuszáljuk, ragaszkodunk, kapaszkodunk, majd kézen fog minket az idő és segítkibogozni az emlékek közül a fájdalmat.Történet az életről, halálról, szeretetről, csalódásról, elárultságról, a mélyünkben szunnyadófájdalomról, egy Anya és Lánya története.Csernus Mariann lánya halála utáni gyászában Kató régi kézirataiba és levelezéseibemenekül, kutatja hátha a papírra vetett betűk között újra rátalálhat lányára. „Én megírtalak lányom, és az írással újból a világra hozlak.”Sok mindenre taníthatnak minket a sorok, de legfőképpen arra, amíg szeretünk valakit,sosem felejtjük el igazán.„A kör bezárul.”
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
Az Art Színtér előadása. 3 nő 1-1 életszakaszban vagy 1 nő 3 életszakaszban? Játsszunk! Az életünkkel! Játsszuk azt, hogy előre tudjuk a sorsunkat! Mikor a legjobb, ha már túl vagyunk rajta, ha benne vagyunk a közepében vagy, ha még minden előttünk áll? Erre a kérdésre keresik a választ a Pulitzer- díjas darab szereplői és talán mindannyian. De vajon megkapjuk-e a választ… A „Három magas nő” világpremierje a bécsi English Theatre-ben volt 1991. júniusában, Franz Schafranek producer irányításával. Az első Egyesült Államok-beli produkció létrehozója a River Arts, Woodstock, New York, színházigazgató: Lawrence Sacharow. A színdarabot New York City-ben a Vineyard Theatre mutatta be. A Vineyard Theatre produkcióját az Off-Broadway-n Elizabeth I. McCann, Jeffrey Ash és Daryl Roth mutatta be a Leavitt/Fox/Mages-szel együttműködésben a Promenade Theatre-ben, New York City-ben.
NONSTOP IMPRO A SZINDRA TÁRSULATTAL. Az impró előadásokon minden a pillanat műve, a közönség instruálhatja a szereplőket és részt vehet a játékban is. Műsorvezető: FÖLDESSY MARGIT.
Avagy a vérfarkas nem válik vizigóttá (sajnos). "Mindannyian meg vagyunk hasonulva, meghasonlottságaink próbálnak egymáshoz idomulni, amikor szerelmesek vagyunk - hasonulgatunk, idomulgatunk farkasvakon és vizenyősen. Hiába, mindannyian benne vagyunk a tepsiben, a testbenlétezés pácában tespedünk. Nekem a meghasonlás saját testképemmel alapélmény, oxigénhiányos születésemnél fogva fogva tart saját imidzsem, a járásomé, a testemé. Hogy velem van-e ez a polip (Proust szerint) vagy ellenem, hogy baj-, sors-, házas- vagy üzlettársak vagyunk-e… Gondolom: ez mind, egy időben.Máté: gerincferdült influenszer & héraklészimitátor. Tünde: apácakomika. Mindketten apaképek, anyaképek late night útvesztőjében keringenek (ld. hetedik kerület!). Egymás álmában élnek: találkoznak, szétválnak, elzárkóznak, megtébolyulnak, flagellálnak, meghosszabbodnak. Harcolnak: a szeretettel, az írással, az alkohollal, Istennel, a gyásszal, múltjuk rémálmaival. Van jövőjük? Vagy talán jobb lett volna nem is találkozniuk?" (Fekete Ádám)
Az előadásban részletek hangzanak el Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című műveiből.
Sorsjáték. Korunk embere a cégvezető. A napi hajsza vagy megedzi, vagy egy életre megcsömörlik. Mindenből a legjobb jár neki: nőből, karórából, öltönyből, autóból. Ez határozza meg napi értékítéletét, életstílusát: marad a könyörtelen egyes szám első személy, az ÉN. Ehhez idomulnia kell feleségnek, szülőnek, gyereknek, mert a cég mindenek felett – és egy pillanat műve a bukás.
Trianoni utótörténet Wass Albert szövegei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján. A trianoni békediktátum országcsonkolással járó fantomfájdalma még ma is érezteti hatását. A korábbi világrend visszaállítása után vágyakozó magyarság egy újabb háború véradósságát megfizetve volt kénytelen rádöbbenni arra, hogy ha történelmi egyensúly létezik is, az csak a győztesek szempontjait tükrözi. Ami pedig ezt felülírja, az nem más, mint a szülőföldön való megmaradás ténye. Ahogy Wass Albert szerint a Jóisten kezdetben markából hintette szét a székelységet, dolgos és konok embereket szórva a földnek egy szegletére, úgy lesz időtlenné az a jelenlét is, mely egy nép örökkévalóságát szavatolja. Ezt a tényt hivatott bemutatni előadásunk is, mely Trianont több szempontból megvilágítva, az első világháborútól napjainkig tartó időszakot veszi górcső alá. Ezen belül Wass Albert Tizenhárom almafa című kisregénye lenne az a kiindulópont, mely a túlélés eszméjét a székelység állhatatos, néha keserű, időnként jóízű, de mindig zsigerből fakadó humorára alapozza. A békediktátum fogalma, a határok újra mozdításának esetlegessége – a magyar ember még a hátizsákjában is saját határait cipeli, vagy ha ki sem mozdul lakóhelyéről életében, több ország polgára is lehet – egy száz éve tartó önellentmondás. S ugyanúgy, ahogy a béke és a diktátum, mint szavak egymásnak feszülnek, szemben állnak azok a népek, azok a semmiről sem tehető, ide-oda lökött családok is, melyek egy ilyen döntést elviselni kényszerültek és kényszerülnek. Trianon nem egy történelmi adat vagy címszó, hanem egy történeti időívet kifeszítő közérzet. Ebben viszont emberek élnek, magyarok, románok, szászok, és sorolhatnánk, hiszen a Kárpát-medencét lakó népek térképe nem vizsgálható egy adok-kapok viszonyrendszer kisebb-nagyobb harcai nélkül. Mert: „Vannak vidékek” írja Kányádi Sándor, s ezek a vidékek máig, valamiféle szívbéli, benső kis országokká alakultak. „Trianon” – állandó megszállás egy állandó szabadságharc tükrében. Mozgó föld a kiszámíthatatlan időben. Ami viszont állandó ezen a földön, az egy nép, esetünkben a magyar, vagy a székely, aki éppen itt lakik. Aki itt él már egy jó ideje, és itt is fog élni, mert számára a létezés maga a hely. Történelemtől, időtől, történelmi időtől függetlenül. A korabeli dokumentumok, levéltári adatok, valamint Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye alapján írt szövegkönyv alapként szolgál egy olyan előadás színreviteléhez, melynek célja egy „nagy világrendben” állhatatosan tovább élő kis nép harcának és életre ítéltségének a bemutatása. Szereplők: Kicsi Mózsi - Andirkó László/Andirkó Mikes
Magyar Táncművészek Szövetsége | Pécsi Balett előadása. 1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ „A Tánc Világnapját”. A Magyar Táncművészek Szövetsége – a Nemzeti Táncszínházzal együttműködve – már hosszú évek óta gálaestet rendez a táncművészet legnagyobb ünnepén, amelynek keretében kerülnek átadásra a Magyar Táncművészek Szövetsége szakmai díjai. Ugyancsak ezen az estén kerül sor az Imre Zoltán Alapítvány, és az Ifj. Nagy Zoltán Alapítvány díjainak átadására is. A gálaesten, a díjátadásokat követően – többek között, „2024 legjobb alkotója” díját elnyert koreográfus előadása kerül bemutatásra. Faust, az elkárhozott „Amikor megtudtam, hogy a Pécsi Nemzeti Színház műsorára tűzte a “Faust, az elkárhozott” c. táncdrámámat, izgatottan vártam a bemutató időpontját. Ugyan a mű elhangzott 2016-ban a MÜPA-ban és a pécsi Kodály Központban, amire 22 évet vártam, de az igazi színházi bemutató most volt 2023-ban. A színpadi cselekmény és a zene a színházi térbe koncentrálódott, így sokkal hatásosabb lett a sokféle művészeti kifejezési eszköz céltudatos használatával.A táncosok a tánccal, színészi játékkal, arcmimikával, teljes szívükkel-lelkükkel, emberi mivoltukkal mindent megtesznek a mű mondanivalójának megjelenítéséért. Vincze Balázs koreográfiája, a színpadi díszletek, jelmezek, világítás-és hangtechnika kitűnően szolgálják Goethe örökérvényű gondolatait.Az eredmény döbbenetes élmény, aktualitása a tánc nyelvén is tökéletesen megmutatkozik.Így az előadás minden várakozásomat felülmúlta. Boldog vagyok, hogy egy ilyen minőségű előadás született! Ilyen színházi élményről csak álmodozhattam 27 évig, de megérte kivárni.Kívánom, hogy a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett minden évben hasonló színházi élménnyel ajándékozza meg a közönséget!” Dubrovay László zeneszerző„Nagy megtiszteltetés és felelősség egy kortárs zeneszerző mesterművéhez elsőként koreográfiát készíteni. Dubrovay László Faustja monumentális, szinopszisa aprólékosan részletezett, elképesztően színes, a zenemű szinte tánc nélkül is vizualizálható. Ez bizonyos szempontból segített, de ugyanakkor extra feladat elé is állított, hiszen a saját elképzeléseimet úgy kellett összhangba hoznom a zeneszerzőjével, hogy végül a kettőnk víziója eggyé váljon. A Pécsi Balett repertoárjának visszatérő szereplői a nagy klasszikusok mellett a kortárs magyar zeneszerzők művei. Számos alkalommal dolgoztam már én is kortárs szerzővel, csakhogy akkor a koreográfiai folyamat részeként íródott a zene. Most nem én diktáltam, de örömmel léptem be Laci bácsi világába, mert hihetetlenül izgalmas, szenvedélyes és dinamikus. Személyisége legalább annyira inspirált, mint Faust bolyongása, szerelmei és pokoljárása. Óriási öröm számomra, hogy ezt a nagyszabású táncdrámát anyaszínházunk, a Pécsi Nemzeti Színház közönsége is megtekintheti a 2023/24-es évadban.Vincze Balázs rendező-koreográfus. Felvételről közreműködik a Szent István Filharmonikusok, vezényel Záborszky Kálmán Kossuth- és Liszt-díjas, kiváló művész Nimfák: Horváth Réka Annamária, Karin Iwata, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, valamint Andrasics Alexa a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékeAlvilági nép / Világi nép: Horváth Réka Annamária, Karin Iwata, Reetta Riikonen, Domján Kristóf, Matola Dávid, Szendrői Bence, Varga Máté, valamint Andrasics Alexa és Nagy Natália, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium növendékei
“(…) suttogunk félelmekről, de nem értjük, mitőlfélünk, mert az névtelen; csak sodródunka vad, nyílt óceánon, és nincs utunk Semerre.”/Kállay Géza fordítása/ A Macbeth háborúval indul és háborúval zárul. A bosszúk sora egymást determinálja, és elveszi a jövőképet egy újabb generációtól, egy teljes országtól – mondjuk Skóciától. Ki lehet ebből lépni? Mikor? Hogy? Ki teszi meg az első lépést?És ha megtette, történik majd bármi?Shakespeare a tudatalattiba száműzött legsötétebb félelmeinkre keres válaszokat.Az, hogy 2023-ban újabb és újabb háborúk törnek ki, minket is erre sarkall. Asszisztens: Dimitrov Nikoleta
"2195-ben én kezdő rendőrként a Győr-Moson-Sopron Megyei Alispán Úr, Osztojkán Frodó parancsnoksága alatt teljesítettem szolgálatot járőrként. Már akkor is elsivatagosodott a Rábaköz déli régiója, de a nyolcvanötös és nyolcvanhatos főutak csornai hármas keresztútjánál működött még egy akkumulátor töltőállomás, ahova április 23-án, huszonháromóraharminckor riasztottak engem. Akkor már senki nem tartózkodott ott a töltőállomás kezelőjén kívül, de ő mutatott nekem egy felvételt a telefonján, amin én felismertem Sztojka Szvetlánát."
Bálint Ferenc soha nem próbálta ki a Tindert, a Bumblet, meg a többi társkeresőt, mert a felesége nem engedte neki. Nem tudja milyen egy kínos randi, érdektelen vacsora vagy elbaltázott hosszú hétvége – ezért ezeket a saját házasságában próbálja megélni. A Karinthy-gyűrűs humorista első önálló stand up comedy estjéből kiderül még, hogy miért utálja Tom Cruiset, mi kell ahhoz, hogy ő legyen a férfi a házban, és hogyan kell túlreagálni dolgokat. Egy egész estés szórakoztató műsor, főleg felnőtteknek.
Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből… Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt. Közreműködik/ Elhangzik: Pál Eszter népdalénekes (Megöltek egy legényt, Esti dal)
Naplók, levelek, tárcák, versek, színdarab - és regényrészletek, valamint Csáth zenéi. Csáth Géza, született Brenner József, kamaszként már zenét szerzett, festett, írni kezdett. 14 éves, mikor megjelenik első zenekritikája, és novellát küld a Jövendő című folyóirat főszerkesztőjének, Bródy Sándornak. A 20. század fordulóján fejlődésnek indult Szabadkán nevelkedett, de Pestre vágyott. Apja intelmét megfogadva, a biztos megélhetés érdekében orvosnak tanult. Az egyetem mellett rendíthetetlenül írt, a Budapesti Naplóban publikált, alapításától tagja volt a Nyugatnak. Az elsők között mélyült el Freud tanaiban, a pszichoanalízist értőn használta orvosi pályája során. Egész életében precízen rettegett a halálos kóroktól, melyekkel már fiatalon találkozott: öt éves volt, mikor édesanyja, tizenhat, mikor kishúga meghalt. Mikor tévesen tüdőbajt diagnosztizáltak nála, beadta magának az első adag morfiumot – és kezdetét vette az önként vállalt harc a démonokkal, melyben végül alul maradt: fiatalon, a morfium tébolyában lelőtte feleségét, majd véget vetett életének. Csáth életműve hol eltűnik, hol visszatér az irodalmi köztudatba. Az előadás eredeti levelekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint Csáth irodalmi műveivel és zenéivel próbálja megidézni a nagyszerű polihisztor máig ható zsenijét.
Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az előadás a legérdekesebb találkozásokat gyűjti össze, a neves költő - Szőke István Atilla - első színpadi művének segítségével.