Kemal Tahir regényét színpadra alkalmazta Osman Özkan. Török Állami Színházak- Ankarai Állami Színház, Ankara, Törökország előadása, török nyelven magyar és angol felirattal. „Ellenségeink elűztek minket a hazánkból... Két évszázaddal ezelőtt, hátunkat lándzsaheggyel döfködve, fejünk fölött éles kardot suhogtatva földönfutó nomád néppé tettek bennünket. Ide űztek, beszorítottak minket... Az országban eluralkodott a zűrzavar, az állam összeomlott. Bármerre néztünk kétségbe esve, sehonnan nem jött segítség. Mégis kitartottunk valahogy, tudván, ha útra kelünk, a pokol bugyrai nyílnak meg előttünk." 1290-et írunk... Kis határvidéki fejedelemségben, az egykori Bithüniában járunk a mai Márvány-tengeri régió délkeleti részén... Három oldalról mocsarak, lápok határolják. A káoszból csakhamar állam, majd világbirodalom nő ki. Ám színpadi történetünk idején ez még nem tudható. Közép-Ázsiából és Horászánból hozott türk szokásaink helyi színekkel keverednek a„határvidéki hagyományok" egyedülálló világában, új anatóliai mozaikot hozva létre. Bithüniában, ahová a vegyes etnikumú és vallású mongol harcosok elől menekültünk, Oszmán bég vezetése alatt összefogtak dervisek, parasztok, harcosok. Vallási különbségeiket toleránsan, a szolidaritás jegyében meghaladva küzdenek a fennmaradásért bizánciak, mongolok, anatóliai szeldzsukok között. Közben igyekeznek kideríteni, ki ölte meg a türkmén Demircant és kedvesét, a görög lányt, Liát. Kemal Tahir író mesterien szövi egybe az Oszmán fejedelemségből állammá válás folyamatát egy krimi cselekményével; regénye most színpadon elevenedik meg. A Dede Korkut mondák nyelvezetével megszólaló, számos nép rítusaival, dalaival, táncaival kiegészült történet mai színpadképpel és koreográfiával várja a közönséget, életre keltve az anatóliai kultúra elemeit. Rendező: Ayşe Emel Mesçi Zenészek: Azerbajdzsáni hangművész: Arzov Kurbani, Kamancsa: Muhsin Aycan Kurbani, Baglamasz: Dilan Kayacı, Ütőhangszerek: Hüseyin Çiğdem, Díszlettervező: Murat Gülmez Jelmeztervező: Gazal ErtenFénytervező: Yakup ÇartıkZeneszerző: Tuluyhan UğurluKoreográfus: Ayşe Emel MesciKorrepetítor: Erdem BaydarÉnektanár: Pınar YükselNépi tánc és Szemah coach: Sinem Sezgi, M. Gence ÇaydaşiSzínpadi harc tréner: Altınbek ShakenSminktervező művész: Dr. Yeşim Arsoy BaltacıoğluRendezőasszisztens: Sercan ÇelikMozgás asszisztens: Hülya Yıldız- Omid DervishiAsszisztens: İrfan Atav Színészek: Nusret Şenay, Kutay Sungar, Mehtap Öztepe, Nejat Armutçu, Tolga Tuncer, Tunç Yıldırım, Evren Çağrı Turan, Özgür Cengiz, Cihan Korkmaz, Özgür Deniz Kaya, Sercan Çelik, Begüm Sarp, Erkan Alpago, Fuat Çiğiltepe, Ahmet Kılıç, Anıl Eroğul, Oğuz İnce, Burcu Kahyaoğlu, Ekin Yeşer, Cihan Kaymak, Nurefşan Binici, Başak Güleç Gökalp, Yağmur Savaşkan, Aylin Akın, Mehmet Tahir Sertakan, Muhammed Gence Çaydaşi, Yaseri Şahbudak, Barış Dizer, Talip Oğuzhan Yıldız, Selin Hasgül, Sinem Sezgi, Buğrahan Gülbek, Furkan Çelebi Güllü, Halil İbrahim Begit, Hasan İrfan Buzcu, Ayşenur Yaman, Petek Ocakçı, Omid Dervıshı, Ahme Efe Gürses, Arzov Kurbani, İrfan Atav
“Az Anyanapló első változatában volt egy szereplő, - a legjobb barátom egyébként -, akit a színdarab kedvéért Alíznak neveztem el. Ott ült velem az első genetikai ultrahangon, amikor kiderült, hogy baj van. Később mikor ezt a jelenetet írtam, segített kiegészíteni, mindazt, amit az én agyam közben már kitörölt… Egy nő nincs egyedül mikor várandós, mert ha más nem is, egy nagy pakli fehér köpenyes furcsa szerzet biztosan körülveszi. Egy nő mégis végtelen egyedül maradhat a várandóssága közepette, mert a sok “növekedéshez és töpörödéshez, változáshoz és érzelemhez, jó darabig talán még neki sincsen hozzáférése… Aztán tesszük a dolgunk és egyszer csak elsurran előttünk a Fehér Nyúl, beugrik a fa odvába és ott marad mögötte a feneketlen tátongó mélység, mindazzal ami történt. Nincs mit tenni. Beugrom én is.A szereplő kimaradt a jelentből és én lettem Alíz…”"Mindenben van tanulság, csak meg kell találni." (Lewis Carroll) Az előadás után az érdeklődők művészetterápiás feldolgozó foglalkozáson vehetnek részt (kb 60 PERC)
Tanulmány két részben. Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György. Ikonikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni. Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált mára. Ezért döntöttünk úgy, hogy színpadi változatot készítünk belőle. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis latintanára ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami természetesen senki nem érdekel, egészen addig, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, hogy egy elmaradt cikket sürgősen pótoljanak vele. Nyúl egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban is említik nevét, a kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap jön a kijózanodás, a dédelgetett ókori dolgozat politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva „politikai uszítássá” minősül. Nyúl teljesen tehetetlen, hogy megvédje magát az elvtelen vádak ellen. Felfüggesztik tanári állásából, és arra kényszerítik, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Díszlettervező-asszisztens: Illés Haibo Produkciós koordinátor: Nyulassy Attila Zenekar/zongora: Szép AndrásZenekar/dob: Nagy Zsolt, Czibor AttilaZenekar/nagybőgő: Pál Gábor
A döntés című előadás Csányi Sándor és Tenki Réka első közös színházi munkája, Dr. Edith Eva Eger világsikerű művét dolgozzák fel, és mutatják be a MOMKult színpadán. A könyv önéletrajzi ihletésű mű, egy élettörténet elmesélése, ami az Auschwitzba deportálást követő borzalmakról, a túlélésről és megbocsátásról szól. Az írónő azt üzeni az olvasónak, hogy a múlttal való szembenézés út a gyógyulás és újrakezdés felé. Dr. Edit Eva Eger a mai napig praktizáló klinikai pszichológus, a Kaliforniai Egyetem oktatója, szakterülete a poszttraumás stressz kezelése.
Élő hangoskönyv. “Semmink nincs, csak a történetünk, és ez a legtöbb, amivel bírhatunk, erre kell vigyáznuk és ezt kell gazdagítanunk valahogy, nem a láthatóból áll elő a látható, hanem bizony a láthatatlanból…” “Mindent megjegyzek és majd mindent megírok, ha eljön az ideje, ezzel vigasztalom Anyánkat, amikor rajtakapom a síráson, a megírokat a megbosszulok szinonimájaként használom, nem tudva, mit beszélek…” Az Író kétéves volt, amikor 1956-ban református lelkész édesapját, Ferencet huszonkét évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Édesanyjával Júliával, valamint hat nagyobb testvérével egy Duna-delta környéki lágerbe, a romániai Gulagra telepítették ki. Velük tartott Nényu, egy angyalszerű lény, aki cselédlányként került a családhoz, és önkéntes sorsközösséget vállalt velük. Az apát végül hat év után kiengedték. Az előadás ezt a hat évet sűríti, a legkisebb fiú immár felnőtt Íróként idézi meg a lágerélet nyomorúságos küzdelmeit, és rajzolja újra meg újra az elmosódó apaképet; valamint a nyolc éves kisfiú és az édesapa katartikus újra-találkozását. Megrendítő történet egyrészt az otthon és az apa elvesztéséről, a száműzöttségről, meghurcoltatásról, kényszermunkáról, a puszta létért való küzdelemről, másrészt a családi szeretetről, a nők földöntúli erejéről, a minden racionalitást nélkülöző hitről és a gondviselés megtartó erejéről.
Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján John Buchan és Alfred HitchcockLátványos akcióvígjáték, menekülés szárazon, vízen és levegőben. Hitchcock klasszikusa az ártatlanul üldözött hősről a kémek és titkosügynökök kalandokkal teli világában. Négy színész jutalomjátéka negyven szerepben. Patrick Barlow adaptációjaSimon Corble és NobbyDimon eredeti ötlete alapján
Traumaköltészet. Azért jó lenne tudni, mire ülsz be, nem? Hogy mire számíts. Mit kapsz a pénzedért, az idődértcserébe. Ha a következő mondat mondana végre valamit az előadásról is. Vagy az előző. Olyan,amilyeneket a Hegymegi korábban csinált a K-ban? Nem. Ez sokkal személyesebb lesz. Vagy akiajánlotta, viccből ajánlotta? Nyugi, nem impró. Nem interaktív. Tényleg nem.Kontroll: nemzetközi szó, jelentése rögzített: ’irányítás, ellenőrzés, uralom’.Miért hisszük azt, hogy képesek vagyunk kezünkben tartani a sorsunkat? Vagy legalább a színpad eseményeit.Miért érzünk kényszert? Nem lehet, hogy ez nálunk szakmai ártalom is, ami leszivárgott a magánéletbe?Elég, ha követjük a megfelelő helyről érkező instrukciókat?Miért akarjuk néha kiengedni a kezünkből az irányítást? Nagy kockázatot vállal, aki az előadás megtekintése mellett dönt: K úr nem csak hogy betekintéstenged legszemélyesebb gondolataiba, de sok álmatlan éjszakán át szőtt rémálmába is becsalogat.
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét. Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi most, egy teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra. Az alkotó eszköze a flamenco tánc, melynek válfajait mélyen ismeri a 2013-ban, Sevillában , első külföldiként végzett táncművész. A darab közponptjában öt flamenco stílussal ismerkedhetünk meg, melyek egy-egy személyiséghez kapcsolódnak. Bulerias-Derry, Farruca-Nola, Seguiriyas-Jinx, Tangos-Bella, Alegrias-Az ötödik Sally. Zeneszerzők: José Manuel León, Antal Gábor, Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Andrzej Lewocki
Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
„Ha a korszellemnek megfelelően focinyelven kéne bemutatkoznom, nos: fiatal, ígéretes, de kissé elkényeztetett játékosként először parádés gólokat rúgtam, majd sárga lapokat kaptam, mert többnyire elaludtam a pályán, aztán tudatosan lefejelve a bírót, önkéntesen levonultam a gyepről, hogy a kispadról nézzem a meccseket; majd szép lassan a B-középen kötöttem ki, hogy később valahogy mégis felszivárogjak a dísztribünre, hogy onnan egyenesen a pályán kívül találjam magam… de a lejtőn nincs megállás.” Az előadásra kizárólag gyönyörű félvér (lehetőleg etióp-brazil keverék) 18 és 25 év közötti lányok, és csúnya, öreg, impotens zsidó férfiak jöhetnek. Online jegyvásárlásnál igazolni kell a Tinder profilt, valamint mellékelni a telefonszámot és a szabad estéket is előre három hétre - de csak a hölgyeknek. Az uraktól csak a pénzt, a bankkártyaszámot és a PIN kódot kérjük. * * A fenti feltételektől színházunk megpróbált elhatárolódni, de ez csak részben sikerült..(Ez már a kompromisszumos változat.)
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik.
Dzsepetto asztalos mester, évek óta családra vágyik, ezért egyik nap farag magának egy fabábút. Esti imájában azt kéri, hogy bárcsak igazi fiú lenne Pinokkió. A házában lakó Tücsök tanúja lesz, ahogy éjjel a Kéktündér varázslatával megeleveníti a bábut, s kinevezi őt a nevelőjének, lelkiismeretének. Itt indulnak a kalandok, melyben nagyon sok érdekes figurával találkoznak, s ahol a sok nehézség közepette megtanulnak szeretni, kiállni egymásért, összekapaszkodva családot alakítani. Díszlet: MAXIMUS Zene: Paddy – Oravetz Kristóf
Mi a gyógyír egy zsiráf fájós torkára? Mihez lehet kezdeni a sötétben? Hogyan lehet gyorsan elaludni, akkor is, ha nem akarunk? Mit csináljunk a kisautónk nélkül egy tanyán? Mi az úszófrizura titka? Hogy kell kibékülni? Lehet élvezetes a takarítás? Milyen a jó szülinapi buli? Maszat és barátai körül a világ állandóan változik, de együttes erővel könnyedén néznek szembe a kihívásokkal, a vadasparkban, egy sötét szobában, a vonaton, vagy akár a fodrásznál is! És az is kiderül, hogy egyedül felöltözni sem olyan nehéz! Az országban először látható, Berg Judit író óriási népszerűségnek örvendő mesekönyvének színházi adaptációja. A Pagony Kiadó gondozásában, Agócs Írisz rajzaival megjelent Maszat sorozat 2009 óta az egyik legkedveltebb mese a kisgyermekek körében. A történetet és karaktereit Kárász Eszter és zenésztársai segítenek életre kelteni a színpadon, dallal, prózával, hangszerekkel, varázslatos kellékekkel, mindentudó kockákkal, jelmezekkel, na meg a gyerekekkel. Mese-összeállításként, elbábozva, elénekelve, eltáncolva kap új formát a sorozat, egyetlen, komplex élménnyé fűzve össze Maszat és barátai kalandjait. A jól ismert mesehősök történetei saját dalokkal elevenednek meg, új köntösbe bújtatva mindazt, amit eddig csak olvasni lehetett. Maszat, Sári és Hochóc kalandjait sok zenével, de a szokásos koncertektől eltérően, különleges összeállításban ismerhetik meg a gyerekek. Aktív közreműködésüknek köszönhetően pedig mindez nem csak nekik szól, de a mese velük együtt kel életre, válik egésszé.
"Fogadjunk, nem tudtátok, hogy Vitéz Lászlónak van Afrikában is rokonsága? Van bizony, s micsoda fickó! Sok mindenben hasonlítanak egymásra, például mind a kettőjüknek piros a sipkája, egyik sem ijed meg saját árnyékától, és ha kell, mind a kettő előkapja a maga palacsintasütőjét-majomkenyérfa husángját és ... ám most nem árulunk el többet. Gyertek, és ismerkedjetek meg Batu-tával!"
Egy lusta délutánon Gulliver függőágyában álomra szenderült. Hősünk ágya vitorlát bontva hajóvá alakult s egyszeriben a tengeren találta magát - ezzel kezdetét vette egy fantasztikus utazás.
Nyúl Péter átszökik a szomszéd Gergelyfi bácsi veteményeskertjébe, ahol nem várt találkozások és hihetetlen kalandok várnak rá. A több évet felölelő történetben Péter testvérei felnőnek és családot alapítanak, de vajon a rosszcsont nyúlfinak benő valaha a feje lágya?
Történetünk Tündérország megismerésével kezdődik: egy olyan birodalomba léphetünk be főszereplőink, Jancsi és Iluska segítségével, ahol „nem sír a bánat” és „örökös a tavasz pompája”. A kérdés csupán az, hogy lehet ide eljutni és vajon milyen árat kell fizetni érte? Az utazás, a kaland és a veszély pillanataiban követjük végig hőseinket, akik megélik az egymásra találás szépségét, a másiktól való elszakadás fájdalmát, majd az újbóli viszontlátás örömét. A Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából készült produkció nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy újra – vagy sokak számára éppenhogy először – elmesélje két fiatal szerelmes, Jancsi és Iluska varázslatos történetét. A mesélésben fontos szerep jut a versnek is: ritmusát és dallamát követve gyerekek és szülők egyaránt elmerülhetnek a szavak zenéjében és ismét rácsodálkozhatnak azok teremtő, a képzeletet lángra gyújtó erejére. Zene: Brandenburg ÁdámLátvány: Márkus Sándor