Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három…) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során. De messzire menő következtetéseket nem kell levonni: mindkét hős (és holdudvara) magáért beszél, mindkét történet egy-egy „napi bölcselet”, rácsodálkozás a karrierre, hatalomra, és nem utolsó sorban a szerelemre, azóta sem változó világunkban. Mert ami változott, az „csak” a stílus, kérem szépen, s habár a mai elegancia csupán egy fényes gomb egy száz évvel ezelőtti frakkon vagy zsaketten, az igény megmaradt. S ezzel együtt a problémák megoldásával járó édes-bajos küzdelmek is. „Az elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy „így” rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség.” „Kedves öreg barátom… az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az szégyellje magát.” Egy, kettő, három Mi történik, ha Norrison úr, egy bank vezérigazgatója rádöbben, hogy a családjánál immár fél éve vendégeskedő Lydia, aki egy amerikai autóipari konszern tulajdonosának a lánya, szerelembe, majd teherbe esik? Az illető (tettes) egy egyszerű taxisofőr, aki ily módon, hirtelen kilép az ismeretlenség homályából. Ennek nem éppen pozitív hozadéka viszont, hogy küllemét, jellemét, és státuszát azonnal meg kell változtatni, különben dugába dől a bank és az autóipari konszern, már eltervezett, közös jövője. A lány szülei ugyanis, akik már Európában utazgatnak, egy órán belül megérkeznek, látogatóba. A feladat tehát, fából vaskarikát, egy óra alatt… Norrison úr, fontossága teljes tudatában, a percenként múló idővel versenyt futva, munkához lát. Az ibolya Mi sem természetesebb egy színházban, minthogy időnként női kóristákat kell felvenni egy készülő operetthez. Nem is keveset, nyolcat-tízet. A meghallgatás persze nem csak az énektudásra összpontosít, fontos a személyes háttér, a motiváció, és a jellem kifürkészése is. Ez a dolga az Igazgatónak, aki tiszta lelkiismerettel, és kigyúrt erkölcsi magatartással lát munkához. Vagyis, a felkínálkozás, ami történhet en face (pofába, arcátlanul), vagy átgondolt és kikezdhetetlen női ravaszsággal, nem biztos, hogy a jelentkező hölgy malmára hajtja a vizet. Sőt. Az unalomig megélt próbálkozások, horribile dictu, még az igazi tehetséget is sarokba szorítják, azaz kitessékelik a direktori irodából. De azután, talán a terhet megosztandó, megjelenik a szerző, és egy szerepcserével magára vállalva a „kasztingolás” ódiumát, azonnal szerelembe esik Ilonkával, az egyik szerény, de öntudatos jelentkezővel. S ha a kör itt nem is zárul be, a tanulság levonható: légy szerény, mint az ibolya, akit… Függöny?
Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
Különös játékot talál ki egy baráti társaság: bárkinek megszólal a telefonja, képes vagy szövegesüzenetet kap, együtt hallgatják, olvassák, nézik... A hétköznapi estén váratlan titkok pattannak föl,évtizedes szövetségek kapcsai kezdenek kilazulni... Pedig eddig úgy gondolták, jól ismerik egymást –ám lassanként elszabadul a pokol...Paolo Genovese 2016-os filmje szinte percek alatt hódította meg Európa mozijait, sőt több országban ahelyi remake-jét is leforgatták. A görög, spanyol, török, francia, mexikói, koreai, kínai változat melletta magyar is elkészült. Most pedig végre színpadon is látható ez a furcsa, egyszerre vicces és drámaitörténet, Magyarországon először a Játékszínben.
Linda unja 17 éves házasságát, angol kertvárosi életét, a negyedik x közeledtét, de főleg a férjét, George-ot. Erről azonban a férfi nem akar tudomást venni, neki minden úgy jó, ahogy van. De amikor George elalszik szeretkezés közben, Lindának végképp elege lesz: úgy érzi, joga van még minőségi érzékiséghez, figyelemhez, szerelmemhez, élethez. Válni akar. Kamasz fiuk becsajozik, a szenilis nagypapa katonatörténeteket darál, a legjobb barátok elképesztő tanácsokat adnak, és a felfordulás közepén ott áll szegény George. Aki – némi rásegítéssel a bárszekrényből – veszélyes útra lép: elhatározza, hogy megfiatalítja a házasságát. Mesterien megírt brit komédia, igazi sztárszereposztásban! A Fórum Színház legújabb vígjátéka rólunk mesél, kacagtató helyzetekkel és imádni való karakterekkel.
Négy egyfelvonásos balett három részben. Paquita-szvit, Petite Mort, Hat tánc, Etűdök. A Magyar Nemzet Balett talán legelegánsabb estjére invitálja a nézőt az Operaház csodálatos színháztermébe: a szimfonikus zenekarral kísért, klasszikus technikára épülő egyfelvonásos táncművek a műfaj igazi gyöngyszemei. A Paquita-szvit virtuóz szólói, duettjei és együttesei igazi jutalomjáték a balettművészek számára, a világhírű Jiří Kylián Mozart műveire készített koreográfiái megmutatják a balett komoly és humoros arcát, míg az Etűdök betekintést enged a színpadhoz vezető út állomásaiba. Koreográfia Marius Petipa nyomán: Mirzoyan Albert, Prokofieva Irina, Solymosi Tamás Zeneszerző: Ludwig Minkus, Édouard Deldevez, Riccardo Drigo, Daniel Auber, Nyikolaj Cserepnyin, Yuli GerberDíszlettervező: Oleg Molchanov Jelmeztervező: Rományi NóraPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Prokofieva IrinaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Chernakova Olga, Kirejko Dmitrij Taraszovics
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé.Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a színpadon rosszul lesz. A címszereplőt alakító Moliére még aznap meghal.
Azt kérdezi az orvos:-Az apja miben halt meg?-Kocsmában.Heveny lövöldözés meg ilyesmi.-Iszik?-Most hogy meghalt,nem hiszem. -És dohányzik?-Nem tudom,inkább innék valamit.-De nem kínáltam. -Elég baj ,mert dohányzom. -Dolgozik? -Nem. -Hogyhogy? -Tavaly Szingapúrban loptam egy kockás zakót ,és azóta úgy érzem úrnak születtem.Elhatároztam,hogy többé nem dolgozom. -Miért,azelőtt dolgozott? -Nem,de hiányzott az elhatározás. _Te mi a f… csinálsz? -Bocs főnök,csak olvasok.-Munkaidőben b…meg,nincs még kész a fürdőszoba!-De kész van . -De hiányzik róla a felső sor csempe! -Az az egy sor hiányzik ,de a többi az kész van… -De akkor ne mondd hogy kész van b…meg amikor nincs kész!
A kultikus, világhírű regény titokzatos szereplői most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. Scott Fitzgerald műve nyomán a színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, dalszövegeit Vecsei H. Miklós és ifj.Vidnyánszky Attila jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is. Közreműködik: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Ágoston Krisztina, Bálint Barna, BiczóAnna, Drahota Albert, Fehér Laura, Forrás Adél, Harangozó Boglárka, Kolozsvári Ádám, KóborBalázs, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Orosz Gergő, Papp Tamás, Rábaközi Gergő,Rimár Izabella, Safranka-Peti Zsófia, Stohl Luca, Szabó Rebeka, Szigethy Norbert, Tokai Rita,Tóth Brigitta, Viola Péter, Vitárius Orsolya, Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Báthori János, Bettermann Rebeka, Bille Gergő, BrunnerBence, Cser Huba, Donáth Gergő, Dörnyei Szabolcs, Görbicz Fülöp, Kalocsai Eszter, Kiss-VargaRoberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kovács Tamás, Mester Dávid, Paczári Viktor, Pintér Ferenc,Raboczki Balázs, Sárdi Ádám, Standovár Mátyás, Szentgallay Verekedés: Balázs László Sztepp: BÓBIS LÁSZLÓHangszerelés: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID Elektronikus hangszerelés: TERJÉK GÁBOR
Narratíva - Füge Produkció előadása. A szövegkönyv Euripidész, Franz Grillparzer, Jean Anouilh művei nyomán készült. Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni. Amelynek valami távoli, homályos kezdőpontján Iászont Kolkhiszba küldte nagybátyja, hogy megszerezze az Aranygyapjút, azt remélve, hogy a barbár földön, a vad Kaukázusban, vagy akár útközben, de meghal. Kolkhiszban azonban találkozott Medeával, akivel egymásba szerettek, és az Aranygyapjúval együtt őt is megszöktette a barbár földről. Ez az út tele van titkokkal, cinkos hallgatással, halállal, hazugságokkal, amelyek által egyre messzebbre kerül egymástól a két ember. Iászon ismeretsége révén oltalmat remél Kreontól, Kreon fél Medeától, akit gyilkosnak tart, Medea nem akar semmit, csak Iászont, ahogy annak idején. Esik az eső, a fal mögött ünnepelnek, a sátor ázik, és a határon lézengő kóbor kutyák lassan megszokják a jelenlétüket. A Narratíva Kollektíva Medea gyermekei projektjének kiindulópontja nem egy Medea dráma, hanem Medea mitológiai alakja maga. Euripidész Médeia című drámája, Franz Grillparzer Médea trilógiája, Jean Anouilh Médeia című drámája alkotják az előadás szövegének magját. A különböző századokban született szövegek eltérő stílusban, világban fogalmazódtak úgy, hogy a három felsorolt szerző mindegyike más-más fókuszt, dramaturgiát keresett a Medea mitológiában. Euripidész drámájában a történet tiszta, világos. Az osztrák író és költő, Franz Grillparzer trilógiájában, melynek alapvető szervező eleme az Aranygyapjú, és a körülötte kibontakozó egyre nagyobb zűrzavar, a motivációk, viszonyok bonyolultak és fedettek. Jean Anouilh művében az idegenség, esendőség és a magárahagyatottság motívumai kerülnek a fókuszba. Az idegenség érzete és a kívülállóság mind olyan motívumok, amelyek a hétköznapokban ugyanúgy jelenlévő kérdések, ahogy egy pár éves független társulat életében.
Ildikó kiváló szakpolitikus, aki komoly karrier előtt áll, amennyiben le tudja küzdeni egy apró hibáját: nem tud hazudni. Főnökei egy fiatal, ambiciózus kommunikációs szakembert küldenek el hozzá, hogy közösen dolgozzanak ezen a problémán. A tréning azonban különös fordulatot vesz, a valóság körvonalai fokozatosan elmosódnak és végképp összekeveredik az igazság a hazugsággal.
A történet színtere egy elmegyógyintézet, elbeszélője egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, aki egyfelől elszenvedi az eseményeket, ugyanakkor megfigyelőként követi is a kezeltek sorsának alakulását. A darab valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy. Talán kifogyhatatlan jókedve láttán, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát, rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között. Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes „Üzem”-vezető, vagyis a Főnéni között. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával. Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó alakkal? A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, melynek köszönhetően Ken Kesey nem csupán a beat-nemzedék, hanem a hippik „szószólójává” is válhatott.
A Feledi Project két kortárs zeneszerző, Szentpáli Roland és Orbán György kompozíciói által inspirált táncdarabokat mutat be a Liszt Ünnepen. A Kozmikus konfliktus koreográfiája Szentpáli 2020-ban, a Müpa Zeneműpályázatán díjazott A szél és a nap című munkájára épül. A balett Aiszóposz (Ezópusz) görög meseköltő történetét dolgozza fel, melyben a nap bebizonyítja az északi szélnek, hogy a rábeszélés hatásosabb, mint az erőszakos kényszerítés.A táncest második részében a Müpa évadának kiemelt zeneszerzője, Orbán György misekompozíciójára, valamint kórusműveire készült koreográfiák a spiritualitás, a lélek világába vezetnek. A kiénekelt szavak és a mozdulatok együttesében a természet végtelenségére, kétségbeeséseinkre, örömeinkre, szomorúságainkra ismerhetünk rá, ugyanakkor Orbán György zenéje mindezeket játékosan, sok bájjal és varázslattal szólaltatja meg. Kozmikus konfliktusvezényel: Kollár Imrezene: Szentpáli Rolanda koreográfus munkatársa: Csizmadia Tamásközreműködők: Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei Teremtett világvezényel: Kocsis-Holper Zoltánzene: Orbán Györgya koreográfus munkatársa: Wéninger Dalmaközreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) Missa Duodecimavezényel: Kocsis-Holper Zoltánzene: Orbán Györgya koreográfus munkatársa: Wéninger Dalmaközreműködők: Dráfi Kálmán - hegedű, Fánczi Gábor - nagybőgő, Accord Quartet (Mező Péter, Veér Csongor - hegedű, Hargitai Géza Bence - brácsa, Ölveti Mátyás - cselló), Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Miféle „számokat” tép az ismert zeneszerző-zongorista? Természetesen népszerű zeneszámokat, de fejszámoló mutatványokkal is szórakoztatja közönségét. Mesél magáról és édesapjáról, Darvas Szilárdról, az egykori legendás konferansziéról, akinek néhány slágerét is felidézi. Viccek, anekdoták mellett Kazal László-kuplékat is hallhatunk ebben a vidám, zenés kilencven percben.
Vannak történetek, amiket mindenképpen el kell mondani. Vannak történetek, amikről lehetetlen beszélni. Ezek néha ugyanazok a történetek. Most egy nő beszél a névtelenek közül, életről, halálról, szerelemről. A férfiak beszédes némaságáról. Egy felívelő és egy lefelé csúszó életpályáról. A gyerekek kiszolgáltatottságáról. Arról a gyilkos labirintusról, amit közösen építettünk, pár ezer évig, fiúk és lányok. Dennis Kelly jellemző írói eszköze a késleltetés, a feszültség fokozása, a kiszámíthatatlan fordulatokra építő hatáskeltés - aki egy Kelly-darab cselekményét előre elmeséli, az egyéb aljasságokra is képes. A Lányok, fiúk egyetlen ária, bravúros hangnemváltásokkal, egy stand-up tragedy: hiszik-e vagy sem, időnként nagyokat fognak nevetni és a sírás sincs kizárva. Ezért járunk színházba, nem?Dennis Kelly-vel az Árvák után már másodszor találkozik a csapat. A Girls&Boys című darabot 2018-ban mutatták be Londonban, majd bejárta az egész világot. A díjnyertes angol drámaíró erős, háromdimenziós női karakterre írt történetét most az ország egyik legismertebb és legsokoldalúbb színésznője, Lovas Rozi előadásában láthatják a magyar nézők.
A Gyévuskában főtisztek, tisztek, honvédek, valamint hozzátartozóik és munkaszolgálatosok bonyolítják a cselekményt, laktanyában, bálteremben és a távoli orosz rónákon, feketén-fehéren és egy kissé elemelten. (Az utóbbiak a szó szoros és átvitt értelmében is értendők!) A cselekmény ideje a második világháború, de az előadás nem arról a korról szól, hanem abban a korban játszódik.
Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr, egy intellektuel, egy befolyásolható kispolgár és egy álnépi figura – egymást fenyegeti egy, mindig a másik kezébe kerülő stukkerrel, egy ablak nélküli, zárt szobában?” A válasz rá nagyon egyszerű: önfeledten! Van–e kitörés a bezártságból? Eldördül–e a fegyver? Görgey Gábor igazán mesteri a hatalom hatásmechanizmusának bemutatásában, a feszültség fenntartásában és a jellegzetes karakterek megszólaltatásában, rendkívül ötletesen, sok humorral és sok szeretettel.