A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott. A filmből készült családi musical immáron több mint huszonöt éve hódít az egész világon, és 2005-ös bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend Magyarországon is. A családi musical nemcsak nyolc éve tartó német nyelvű turnéját folytatja a 2019/20-as szezonban, de Böhm György rendezésében visszatért a Budapesti Operettszínház színpadára is, sőt szeptember 20-án már az ezredik előadást ünnepelhették.
Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle. Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét. A Színész erre egy kissé bizarr, de hibátlannak tűnő ötletet talál ki: testőrnek öltözik, s így, a katonatiszt személyében kezd el udvarolni a saját nejének, illetve megpróbálja zavarba hozni, hűtlenségen kapni. El is kezdődik a nagy visszaszerző hadművelet, ám – ahogy az Molnárnál lenni szokott – nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy a Színész és a nézők sejtik…
"Haldokló asszony keresi szeretteit. Irdatlan vagyon forog kockán..." - olvassa a hirdetést Leo és Jack, a két állástalan Shakespeare-színész egy pályaudvar füstös várójában. Agyukban máris megfogan egy ördögi gondolat.
1213, II. Endre magyar király udvara. Mivel Endre járja az országot, helyette otthon, Esztergomban felesége, a meráni Gertrudis uralkodik. A magyar urak fortyognak: nem elég, hogy Gertrudis idegenszívű, nem magyar vérből származik, nem csak a magyaroknak oszt kiváltságokat, de ráadásul még nő is! Erre tér haza Bánk bán, az ország nagyura, aki hol féltékenyen őrjöng itthon hagyott felesége, Melinda hűtlensége miatt, hol puhítani próbálja a főurakat és csillapítani az indulatokat, hol csak meztelen fegyverrel; magánkívül sok ideig tipeg-topog, mert főúri és magánéleti vágyai és kötelességei között képtelen döntéseket hozni. A Bánk bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus a felszínre bugyog. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni. „ PETÚR (…)Egy oly teremtés, akinek nem ezhazája, - cinteremjeinkben a-kinek lenyúgodott szülői nem tevék le csontjokat, - ki gyermekijátékainkban is nem osztozott volt:bennünket az vajon szerethet-e? BÉKÉTLENEKNem, nem!” ///„BÁNK BÁNVilágot, itt! világot!”
2045-ben az Újorosz Birodalomban dúl az ellenállás. Elégedetlen emberek tízezrei fognak össze, hogy véget vessenek a féldiktatórikus, elnyomó vezetésnek. Vágyaik sokfélék, szövetségük ingatag, de indulatuk közös, ezért ijesztő. Egyetlen kormányzóság akad csak, ahol rend van és nyugalom, egy félreeső kis tartomány: Vengrija, azaz Magyarország. Kormányzója egy asszony, aki minden erejével igyekszik elhitetni a moszkvai vezetéssel, hogy Vengrija-tartományban is dúl az ellenállás, tehát Moszkva küldjön neki még pénzt, pénzt és még több pénzt. Nagy igyekezetében észre sem veszi, hogy a káosz már tényleg ott kopogtat az ajtaján... Káosz, zűrzavar, vagy ahogy az oroszok mondják ezt a furcsa magyar szót: zsűrzsavjar. Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján készült szövegkönyvmegírására összeesküdtek: Bánki Gergely, Gábor Sára és Polgár Csaba Médiadesign: Juhász András, Táborosi András
Schumann Dichterliebe című dalciklusa nyomán – az Óbudai Danubia Zenekar előadása. Robert Schumann Dichterliebe dalciklusa előadásukban egy elképzelt szerelem története: egy olyan szerelemé, amelyhez egy ember is elég. A túlfűtött, hol visszaemlékező, hol dühös, hol lemondó dalok belső történésekről szólnak, nem egy valódi, megélt kapcsolat kínjairól és boldogságáról. A külső és a belső világ konfrontációját emeli ki koncert-film-színházi előadásukban a különböző műfajok ütköztetése. A dalciklus zenekari feldolgozását Balogh Máté Erkel-díjas zeneszerző készítette el a Zenekar számára, így az előadás egyben a kortárs zeneművészetet is reprezentálja.
2013-ban az írónő halálának 10. évfordulója alkalmából a budapesti Katona József Színházban került ősbemutatásra A lemez két oldala című prózai mű színpadi szövegváltozata. Az eddig 35 alkalommal játszott képzeletszínházi produkció ezúttal egészen különleges formában, teljes sötétségben tárul a közönség elé Tollár Mónika színpadi adaptációjában és rendezésében.
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.A Macskák című előadásunk a 2017/2018-as évadban a 35. születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból új helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban kerül színre. A Madách Színház 1983. március 25-én mutatta be a Macskákat Szirtes Tamás rendezésében és Seregi László koreográfiájával, közvetlenül a londoni ősbemutató után. Az eltelt 35 évben az előadás közel 1500-szor került színre, és rendkívül sok szereposztást megért: a különböző szerepekben összesen több mint 200 művésznek tapsolhatott a közönség.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint „magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne.” Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, „nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Pályatársa, Jókai Anna, varázslónak tartja: „Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést. (…) A bűvölő szöveg, mint folyondár, elfedi a régi kövek eredeti, kopott feliratait, valami mást, valami szokatlan-érdekeset sugallnak a már-már elfeledett tények, lett légyen az Trója pusztulása vagy egy öregasszony halála, vagy éppen meghatározó alakja nemzetünk történelmének. Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja.” Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Egy utcalány egy katonával, egy katona egy nővérrel, egy nővér egy diákkal, egy diák egy feleséggel… De mindegy is „hogy hol, hogy kit, hogy mért”, egy azonban biztos, hogy ezek a találkozások nem éppen horzsolásmentesek. A magasztos szerelem pillanatnyi szükségletté aljasul, amelyben a csillapíthatatlan vágy tetten érhetetlenül válik árulássá, hazugsággá, csalódássá vagy éppen bosszúvággyá. A végeláthatatlan érzelmi és testi adok-veszek közepette pedig csak akkor nyerhetbárki, amikor a másik éppen mindent elveszít.Arthur Schnitzler Körtánc című, örökérvényű férfi-nő története Michael John LaChiusa zenés átiratában születik újjá, és a társadalom legkülönbözőbb rétegeit átszelő izgalmi rohamban egy feleség egy férjjel, egy férj egy sráccal, egy srác egy íróval, egy író egy színésznővel… Írta és zenéjét szerezte Michael John LaChiusa Arthur Schnitzler La Ronde című darabja alapján
Politikai kabaré. Mózes és Jézus találkoznak a Margitszigeten. Jézus azért jött Pestre, hogy megnézze mi lett a kereszténységgel, Mózes pedig arra kíváncsi, mit csináltunk a Tízparancsolattal, vajon eleget teszünk-e a mózesi törvényeknek. Közben ők ketten azon vitatkoznak, melyikük adott többet az emberiségnek.. Fontolgatják melyikük népszerűbb, melyiküket tiszteli jobban a mai világ. A vita eldöntését egy pesti újságíróra bíznák, aki viszonzásul tájékoztatja Mózest és Jézust, hogy mi újság a mai Magyarországon.
Lakatos László és Musimbe Dávid Dennis első közös estje. A két fiatal stand-upos humorista igazi színes egyéniségek. Estjükön nem csak magukat mutatják meg, hanem életüket, családjukat is. Sok-sok történeten keresztül mesélnek arról, milyen józsefvárosi romaként és terézvárosi afrikaiként felnőni, élni Magyarországon. Megélni az előítéleteket bölcsen, viccesen, szeretve másokat. A közönség nem csak a két tehetséges fiatal sokszínű és izgalmasan humoros produkcióján, de önmagán is őszintén tud majd nevetni.
SZFE IV. évfolyam prózai színész osztály vizsgaelőadása. “- Ne már...mi...nekünk ti vagytok a példa, és ha már ti is...akkor már nem tudom miben higgyek…”“- Hát higgy a saját családodban.” A darab két család életét mutatja be. Ernella és Eszter testvérek, akik teljesen más körülmények között élnek. Ernelláék, akik mindig úton vannak egy jobb élet reményében, most hazatérnek. Eszterék viszont próbálják fenntartani a stabilitást az életükben, amit most felborít testvére és családja beköltözése. Mi történik akkor ha ez a két élet találkozik? Ha a régi sebek és a jelenlegi problémák felszínre kerülnek és elhallgatott titkok kiderülnek. Az előadást a IV. éves színművész osztály növendékei és további közreműködők adják elő. Hajdu Szabolcs filmjét és színdarabját Hargitai Iván rendezésében láthatjuk. Szereplők: Farkas: Hencz András Eszter: Berényi Nóra Brúnó: Rezes Dominika Albert: Hevesi László Ernella: Biró Panna Dominika Laura: Mari Dorotya.
A Forte Társulat, a Pannon Várszínház és a Lukács Miklós Cimbiózis Trió közös produkciója. "Nincsenek véges történetek. Az emberek elmúlnak, de a cselekedetek nem. Örökös egy folyás az élet. Bajos volna hát belátni, s mi gyönge szemű emberek ezért aprózzuk föl esetekre. Ígyen csináltunk a nagy folytonosságból kis történeteket. Ígyen törik az élet nagy harmóniája az emberek ajkán mesékre, csodákra, szenzációkra, anekdotákra, vígjátékokra, regényekre és tragédiákra. Kicsi dolgokra nagy kórusok helyett. Kár, kár. Legalábbis meg kellene próbálni összeláncolni a történeteket. Hiszen ezek a történetek egymásból folynak." (részlet Ady Endre Végtelen történet c. novellájából) Ady novellái a köztudatban mindmáig nem foglalják el azt a helyet, amely őket nemcsak szerzőjük, hanem önértékük révén is megilletné. Az inkább anekdotikus elbeszélésekhez szokott olvasóközönség annak idején nem vette észre bennük a lélekrajz tragikus mélységét, az éles megfigyelésekből fakadó belső történeteket és a szerző egyszerűsége mellett, egyénien színes, markáns nagy kifejezőerejű prózai stílusát. Ady költészetéből a ballada tulajdonságai jöttek át novelláiba. Ott váltak formákat megalapozó tényezőkké. Esztétikai hatásukat a nyelvi tömörítés elszánt indulata teszi. Jellemző rájuk az elbeszélő próza határait is áttörő mese-tömörítés, olyan szűkszavúság, amely mégsem kelt hiányt. Horváth Csaba és a Forte Társulat ezt a szűksavúságot bontja ki és ábrázolja saját színházi nyelvén keresztül. Gesztusokkal, mozdulatokkal emeli ki Ady humorát és éleslátását, lelki mélységeit és a korra jellemző társadalmi és szociográfiai sajátosságokat.Ezekben a történetekben a két legerősebb hang, a kortárs magyar valóság ábrázolása és a saját életéből feltoluló emlékek szubjektív színezetű önvallomásai. Ady ezen írásaiból szinte egész fiatalkorát rekonstruálni lehetne, különösen gyermekkorát és az iskolai éveket. Kora Magyarországának morális válsága is érzékenyen tükröződik novelláiban. Önmaga tudatosan vallotta „Hiszek abban, hogy az igazi zene, az igazi dal onnan száll, ahol már a halál a birtokos úr.” Az előadás Lukács Miklós, a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott cimbalomművészének zenéjére épül, aki a kortárs zene, a jazz és a különböző népek népzenéinek ötvözetéből olyan egyéni és emelkedett A színészek játéka és az élő zenei jelenlét a kortárs színház nyelvén kelti életre Ady Endre, a nagyközönség számára ismeretlen és sok titkot rejtő novelláit. Közreműködik:Lukács Miklós Cimbiózis Trió(Lukács Miklós – cimbalom, Orbán György – nagybőgő,Gyárfás Attila – dob) Szöveg gondozása: Földeáki Nóra, Horváth Csaba
Kiről szól valójában a Tartuffe? Egy minden hájjal megkent szélhámosról, aki éppen a morál álruháját felöltve követi el a legnagyobb disznóságokat? Egy kétségbeesett kispolgárról, aki mindenáron be akarja bizonyítani feleségének, hogy az úr a házban csakis ő lehet, és ezért képes egy hűségesnek mutatkozó kutyát farkassá vadítani? Imposztor, becsapott? Tettes, áldozat? A helyzet nem olyan egyszerű, hogy csak úgy, könnyedén bárki beskatulyázhatna bárkit is.De mégis, miről szól akkor a Tartuffe? Egy furcsa családdráma lenne, amelyben a belső problémák egyetlen bűnbakra vetülnek? Egy költői önvallomás arról, hogy amennyiben a helyzet úgy hozza, mindannyian megkísérthetők vagyunk? Ürügyként szolgáló történet, amely leleplezi a láthatatlan és személytelen háttérhatalom önkényes igazságszolgáltatását? Az ellentmondásosságba feszülő racionalizmus tragikomikus tűzijátéka.
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása. A mű máig jelentős irodalmi és emberi értékkel bír, hiszen Karinthy elemi kíváncsisággal fordul a világ titkai felé. Kutatja önmagát, az orvostudomány, a tudomány jellemzőit, megszállottan, mégis némi öniróniával áthatva. Hisz a tudomány erejében, megváltó, emberi életeken átívelő hatalmában. Karinthy racionalista stílusa, örökös önreflexiója és érzékenysége a paródia iránt teszi mélységesenátélhetővé és szórakoztatóvá a műveit. A humor az élet elemi része Karinthynál, ebből a perspektívából elemez mindent. A társulat előadásában, Scherer Péter megformálásban, reményeink szerint, egy minden szempontból Karinthyhoz hű előadás születhet, melyben a kiszolgáltatottság, és magány egyetemes érzésének plasztikus megfogalmazása mellett, a továbblépés lehetősége és a jövőbe vetett remény ismegfogalmazódhat. A kisprózából készülő szövegkönyv, vagyis a színpadi adaptáció elkészítése így igen nagy kihívást jelent az alkotók számára. A mű egyrészt egy rendkívül precíz, analízáló leírása a betegség körül kibontakozó történéseknek, másrészt a belső víziók, álmok és reflexiók bonyolult szövevénye. Éppen ezért az előadás, a színészi játék személyességén túl, erős zenei hatásokra kíván építeni, melyben a rendkívüli muzikalitással rendelkező Marton Róbert színész nyújt segítséget. A zenei betétek és atmoszféra pontosszerkezeti felépítése, a próza és a dalbetétek egyensúlyának megteremtése az alkotók munkájának első, és egyik legfontosabb állomása.A történetet elbeszélő férfi főszereplő mellett, a kiszolgáltatott élethelyzetben folyamatosan jelenlévő, női gondoskodást is plasztikus formában kívánja megjeleníteni az előadás. Az ápolónő és a feleség, Böhm Aranka szerepében valamint egyéb „angyali” formában, az énekben és prózában is egyaránt kíváló tehetségű színésznő, Parti Nóra egészíti ki az alkotói csapatot. Az előadás terveik szerint felnőttek és a fiatalabb korosztály számára is élményt adóvá válhat.
Misztériumjáték ma / Misztériumjáték napjainkban. Kékszakállú - asszonyfaló, gyilkos, szörnyeteg. Az 1400-as évekből származó francia monda eredeti alakja. E horror-történetből írta meg Balázs Béla 1910-ben a férfi és nő egymásra találásának, illetve inkább egymásra nem találásának örökérvényű drámáját, mely a lélek rejtelmeit és szenvedéseit, az ember magának valóságát és elmagányosodását mutatja be. Judit maga mögött hagyva az addigi életét a Kékszakállú herceghez költözik. A várba érkezve hét bezárt ajtót talál melynek kulcsait követeli. Kékszakállú végül átadja Juditnak az összes kulcsot, mely a férfi lelkének titkait rejti. Az utolsó ajtóhoz érve azonban az addig növekvő távolságból szakadék lesz, a párból pedig két magányos ember. A 2022-es Kékszakállú című darab szintén a férfi-nő kapcsolatának örökérvényű kérdéseit boncolgatja, feszegeti. A kortalan mű a mába helyeződik, Judit alakja független, szabad, öntudatos és érzelmes. Kékszakállú az opera-figurához hasonlóan titokzatos, misztikus és rendkívül vonzó személyiség. Kérdés, hogy két erős személyiség hogy birkózik meg egymással, tudnak-e, akarnak-e engedni a saját szerepükből? Mi a határ a szerelem és a fanatizmus között? A megváltozott társadalmi normák napjainkban megváltoztatják-e Judit és Kékszakállú történetének végét? Megtartva Bartók Béla operájának formáját, egy felvonásban, hét fejezetben Balázs Béla szimbolikáját és misztikumát megőrizve, a hétköznapi férfi-nő kapcsolatnak magasságaiból és mélységeiből mutatunk egy mai megközelítést, az alapműhöz adva egy fontos újítást: a humort. Balázs Béla misztérium játéka alapján írta: Fabacsovics Lili.
"Ezt a munkámat egykori mesteremnek, Somogyi Istvánnak ajánlom, aki 1986 őszén felvett engem a Tanulmány, későbbi Arvisura Színházba, és ezzel 180 fokos fordulatot vett az életem, hála Neked ezért, István!Részt vehettem többek között az általa rendezett Szentivánéji álom és A Mester és Margarita című előadásokban, mindkét mű nagy hatással volt a későbbi munkáimra, így erre a mostanira is.Hála továbbá Babnig Gézánénak, Aranka néninek, aki 1986-ban minden kedden és csütörtökön egy órával előbb elengedett a Bőripari Szakközépiskola tanműhelyi gyakorlatairól, hogy részt vehessek a Tanulmány Színház próbáin, mondván, „Menj csak, fiam, keress magadnak olyan hivatást, amelyben valóban örömöd leled, és örömet tudsz okozni másoknak is.” – Pintér Béla Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján. Technikai munkatárs: Berecz Csaba
Műsorvezető: Valtner Mályki MiklósZsűri: Orosz Gyuri, Németh Kristóf, Redenczki Marcsi, Maczkó ÁdámExtra fellépő: Gyuricza Balázs A Humortechnikum a nyilvános stand up iskola. A jövő humoristái készülnek hétről-hétre, hogykönnyeket csaljanak a közönség szemébe. A legtöbben poénokkal teszik mindezt, és olyan is akad,aki már annyira rossz, hogy az már jó. Különleges stílusok, egyedi poénok a színpadon. A műsort profistand uposok vezénylik le, és a rendezvény ütőerén tartja az ujját Orosz György is, aki aHumortechnikum mentora. A produkciókat a helyszínen kommenteli. Ha szeretnél friss, ropogóspoénokat hallgatni és véleményezni, akkor itt a helyed, és akár még fel is léphetsz!