A Recirquelt - mely mára a világ egyik vezető újcirkusztársulatává nőtte ki magát - 2012-ben alapította Vági Bence rendező-koreográfus. Az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvöző előadásaikkal mind a magyar, mind a nemzetközi közönséget lenyűgözték.A társulat legújabb cirque danse produkciója nyújtotta immerzív színházi élmény elrepíti a nézőt a földi lét fizikai valóságából. A világegyetem mélységét idéző installáció belső utazásra invitál: a milliónyi pontból kitörő fény által életre hívott, pulzáló térben a Lélek, maga mögött hagyva az Egót, elindul saját útján. Eltávolodva a jelen zajától, az univerzum magányában, időből és térből kiszakadva meghallja saját létezésének hangját. Mint a társulat korábbi munkái esetében, az Ima ereje is a csoda utáni modern kori vágyódásban gyökerezik. IMA-installáció: Vági Bence, Vladár TamásElőtérdesign: Iványi Árpád Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár TamásA rendező kreatív munkatársa: Várnagy Kristóf Előadja: a Recirquel Társulat.
Kalandra fel, vár rád az ABC küldetés. Hajózd át a nyílt óceánt a magánhangzók megmentéséért, fedezd fel a titkos szigetet, ahol a mássalhangzók partot értek, vágj keresztül a vad dzsungelen és engeszteld ki a sértődött y-t, de vigyázz, a szókalózok lesben állnak és zsákmányra vadásznak. A küldetés végére igazi hősi diadalokkal és megannyi új ismerettel gazdagodhatsz. Interaktív digitális színházi előadás általános iskolák 1-3. osztályos tanulói számára. Videó animáció tervező: Papp Zoltán Gábor Videó programozó: Drozda József Grafikus: Gulyás Győző Vizuális rendezőasszisztens: Kolostori Ráhel Videó animáció rendező: Kolostori Gábor Diák: Deák Demeter / Kuna Márk Károly
Alex játékmedvéjét Vasárnapnak hívják. Füle kockás, mancsa puha, gombszemével szelíden néz. Vajon mit gondol a medve, miközben egy szárítókötélen lóg a fürdőszobában? Fáj-e neki, ha megtépázzák, örül-e, ha megölelik?
Élőszereplős vásári bábjáték - az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház közös produkciója. Nem mindennapi látványosságot: felnagyított bábszínházi előadást, élőszereplős bábjátékot láthat a néző, aki az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház közös Vitéz Lászlójára kíváncsi. Kemény Henrik eredeti szövege elevenedik meg ezúttal is sok játékkal és sok nevetéssel. Ám generációk kedvenc paprikajancsija most Éder Enikő alakításában kel életre és vág bele az elátkozott malom felszabadításába. Ördögökkel, szellemekkel hadakozik a csalafinta legény, aki világot látni indult és egy bajbajutott molnárral találkozott; és még a csaplárosné báli legyezője, avagy Vitéz László világhírű palacsintasütője is előkerül…A történet kevesek számára ismeretlen, ám annál újabb a megfogalmazás. Élő hanghatások biztosítanak hangkulisszát, és elismert színművészek mókáznak a felnagyított bábszínházi paraván díszletében, fergeteges szórakozást biztosítva kicsiknek, de ezúttal nagyoknak is egyaránt. Díszlettervező: SZVATEK PÉTERJelmeztervező: VARSÁNYI ANNAVilágítás: BALOG ARNOLDHang: BALOG ARNOLD Szereplők: Vitéz László: ÉDER ENIKŐMolnár: VARGA BÁLINTSzellem 1.: BALOG JÓZSEFSzellem 2.: KANCSÁR ORSOLYAÖrdög 1.: GULYÁS HERMANN SÁNDORÖrdög 2.: KÁLMÁN ZSÓFIAÖrdög 3.: GERNER CSABAFrici: BALOG JÓZSEF
Hányszor kívánjuk: bárcsak kedves halottaink újra velünk lehetnének! De vajon mi lenne, ha ez valóban megtörténne? Szabó Dezső írásából ezt az abszurd helyzetet teszi meg története alapjául. Makucskán, húsvét ünnepén a temetőben nyugvó halottak feltámadnak és megindulnak a falu felé. Az élőket azonban nem teszi boldoggá a csodás esemény: vajon milyen jogaik vannak a feltámadó holtaknak? Hatalmas kavarodás veszi kezdetét, melyben törvény és emberség, élet és halál, múlt és jelenhatalma csap össze egymással. A novellából Fazekas István írt színdarabot, melyet Nagy Viktor rendezésében láthat a közönség. A harangozó három kislánya, egy kisfiú: Csíkos Krisztián, Balog Ákos, Dani Heidi, Vágó Léna, Podhorszky Csenge, Jarabik Zorka két gyászhuszár, betlehemesek, farsangozók, három falusi zenész, makucskai férfiak és asszonyok, kocsmatöltelékek, firkászok, országgyűlési képviselők: Krasnyánszky Bianka, Iszak Dorottya, Zuleta Emese, Kelemen Márta, Szél Noémi, Radics Réka, Urbán Viktória, Hajdu Ádám, Szarvas Balázs, Labanc Dániel, Kozma Milos, Vank Richard, Szabó Szása
Történik napjainkban, sajnos.. Az Adáshibát Szakonyi Károly 1970-ben írta, és azóta töretlen a sikere a magyar és a világ színpadain. Több tucat nyelvre lefordították, maga Neil Simon is érdeklődött iránta. Remek szerepek, remek komikus helyzetek, remek, ma is friss szövegek. És ez most, 2022-ben is igaz, amikor már nemcsak a televízió az egyetlen kütyü a lakásban.
A különleges vizes technika igazi kuriózum a magyar cirkuszművészet történetében, ennek köszönhetően egy egyedülálló vízi cirkuszi show-t láthat a közönség Budapesten. Az ismerős porond hol fényjátékos szökőkúttá, hol csendes tóvá, hol háborgó tengerré változik át – így egészítve ki a fellépő művészek csodálatos produkcióit. Neon pillangókká változó levegőakrobaták, varázslatos illúziószámok, tréfás bohócok, a kupola alatt szárnyaló ara papagájok, mókás kutyaszám és megannyi csoda vár a Fővárosi Nagycirkuszban!
avagy a világ legjobb gyereke A méhek istene. Egy ember. Egy hírhedt ember. Egy mindenki által közismert személy, ahogy eddig még senki sem látta, és ahogy még senki nem gondolt rá. A történet középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. A készülő előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítják a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is. Mindezt játékosan, humorosan, de komolyan véve a témát, a történetet, és a történelmet. Az előadást 13 éves kortól ajánlják.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
Zenedráma három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattalBarátság, szerelem, adott szó, szerződés, vendégjog – mind olyan alapvető emberi értékek, illetve azok hordozói, amelyek válság idején kiüresedhetnek, semmissé válhatnak. Richard Wagner monumentális, romantikus Ring-tetralógiája nem csupán egy tőlünk távoli mese a germán mitológia hőseivel, hanem az elmúlt két évszázad és még inkább a jelen gazdasági-társadalmi-ökológiai változásairól, értékválságairól is szól. Mindez különösen fontos M. Tóth Géza rendező számára, aki A Rajna kincse, A walkür és a Siegfried után az Opera 2021/2022-es évadában Az istenek alkonyával teljessé teszi tetralógiarendezését. Színpadi víziójában a korábbi három esthez hasonlóan a zeneszerző és egyben szövegkönyvíró társadalomkritikáját domborítja ki. Különleges, archaikus és futurisztikus elemeket egyaránt alkalmazó színpadi formanyelvével olyan világot tár a nézők elé, ahol megmutatkozik: az ember olyan módon használja ki tudását, a másik embert és ezt a világot, hogy az szükségszerűen világkatasztrófához vezet. Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme – mint a Tetralógia korábbi három részében is – a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében.
"Nő és férfi és még egy nő. Meg még egy. És egy férfi is. Klasszikus párkapcsolati szereplők. Vergődnek, miközben mi nevetünk."Egy musicalbe csomagolt tragikomédia? Vagy egy savanyú vígjáték, megtűzdelve musical-betétekkel? Mindegy is. A lényeg, hogy a Néző nevethessen és/vagy sírhasson az élet görbetükrén átlesve, miközben fülbemászó dallamok ritmusára dobban meg a szíve: hiszen ezek a főhősök még szerencsétlenségükben is szerethetőek!(Felhívjuk Nézőink figyelmét, hogy az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas - és hangos! - zenei betétek hangzanak el!)
Negyedik öntés - Esti kohász - féknyúz-varieté a 9 magazin és a Pinceszínház féknyúz-varietéje. Vendégsszerkesztők: Suzie Dada és Kovács Gergely (Kétfarkúak). Sorozatszerkesztő: Artner Sisso.
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Az elismerésért és megbecsülésért küzdő fiú lebilincselő kalandjai a Pesti Színházban elevenednek meg Csőre Gábor előadásában.
Adrien Lepage kicsit más, mint a többiek. Bukdácsol az iskolában, nemigen barátkozik, ám egy nap rátalál élete értelmére, a dobolásra. Eleinte jobb híján anyja mosóporos dobozain üti a ritmust. Kisvártatva viszont a szülei motivációs jelleggel megígérik, hogy vesznek neki egy dobszerkót, ha megerőlteti magát. Adrienből egy szempillantás alatt osztályelső és házitündér válik. Azonban ahogy zenélni kezd, szemernyi ideje sem marad semmi másra. Heti tíz eurót fizet az öccsének, hogy az ő leckéjét is megírja. A dobolás kezd a család idegeire menni, de Adrien felfedezi, hogy létezik elektromos dobszerkó is. De honnan szerez rá 4000 eurót? A darab humora, költőisége és embersége a francia és belga színpadokon minden korosztály szívét megnyerte.
New York, 1930.A valaha ünnepelt színésznő a nagy visszatérésre készül. Következő bemutatójának ifjú szerzője rendkívül ígéretes mint férfi, de a színdarabján lenne mit javítani. A bölcs producer nagyvonalú szponzort talált a maffiafőnök személyében, aki a sztriptíztáncos barátnőjéből akar sztárt csinálni. A próbák megkezdődnek, csakhogy mindenki érzi: az elsöprő sikerhez valami hiányzik. Talán a legkegyetlenebb bandatag, aki maga se hitte volna, hogy zseniális drámaíró? Az alvilági háborúk közben megszületik az előadás. És a Broadway-premier hatásosabb nem is lehetne: élesben lőnek a színpadon. A film alapján készült musical Woody Allen saját átirata – a swing-korszak fantasztikus slágereivel. Gengszterek: Rocco, Richie, Johnny, Tulio, Jimmy, Atta-görlök, vendégek, nézőközönség, járókelők
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.A Macskák című előadásunk a 2017/2018-as évadban a 35. születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból új helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban kerül színre. A Madách Színház 1983. március 25-én mutatta be a Macskákat Szirtes Tamás rendezésében és Seregi László koreográfiájával, közvetlenül a londoni ősbemutató után. Az eltelt 35 évben az előadás közel 1500-szor került színre, és rendkívül sok szereposztást megért: a különböző szerepekben összesen több mint 200 művésznek tapsolhatott a közönség.
Az Üvegfigurák az emlékezés drámája. Tom Wingfield a harmincas évek gazdasági válságába sodródó Amerikában apa nélkül nehezen boldoguló családja történetét idézi fel. Az anya, Amanda, ifjúságának emlékeivel próbálja szépíteni kilátástalan helyzetüket, és igyekszik a biztonság révébe kalauzolni gyermekeit. Tom költői babérokról álmodik, a húga, Laura lelki betegsége miatt kiszolgáltatott, képtelen a való világban boldogulni. Reménybeli vőlegénye, a reálisan tervező Joe megjelenése minden ábrándot szembesít a kegyetlen valósággal… „Ha az ember szemügyre vesz egy finomra sodort üvegtárgyat, két dolog jut eszébe: milyen gyönyörű és milyen könnyen összetörhet” – írta az előadáshoz fűzött jegyzetében a szerző, Tennessee Williams. Ilyen törékeny „holmi” minden ember a zajos nagyvilágban. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Tennessee, aki sose tagadta, hogy témái önéletrajzi ihletésűek, akárcsak az Üvegfigurák. A Mississippi államban lévő Columbus városkában született Tennessee az amerikai délen nőtt fel. Gyermekkorában egy súlyos betegség miatti kényszerű elszigeteltségben sokat olvasott és történeteket írt, tizenhat évesen már jelent meg írása egy helyi lapban. Az érzékeny ifjú személyiségét meghatározta a goromba apa, az őt mindentől óvó anya és a szkizofréniával kezelt, tragikus sorsú nővéréhez való ragaszkodása – mintha csak az Üvegfigurák alakjairól volna szó. Tennessee Williams (1911–1983) a 20. század egyik legfontosabb amerikai drámaírója. Első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-en is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle John Malkovich főszereplésével Paul Newman rendezésében. Legnagyobb sikerű darabját, A vágy villamosát 1947-ben mutatták be, és már 1951-ben filmre vitték Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével. Ma is népszerű darabjai még a Macska a forró bádogtetőn és Az ifjúság édes madara… Összesen húsz drámát és számtalan egyfelvonásost, valamint regényt, verset, novellát, esszét írt. Az előadás rendezője a norvég Eirik Stubø, aki többek között egy másik nagy amerikai drámaíró, Eugene O’Neill Amerikai Elektrájával aratta első sikerét Nemzeti Színházban, a MITEM-en. 2019-ben pedig a Nemzeti társulatával rendezte meg Euripidész Médeiáját.