„Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.” -- mesebeszéd 5 éves kortól. „Én, a legkisebb, a Pirinyó Minyó, semmiben, de semmiben se tudtam a legügyesebb lenni a testvéreim között. Ezért suttogva kértem anyámat, hogy most lesz szíves csak engem szeretni, lesz szíves csak rám figyelni, és lesz szíves csak nekem mondani egy mesét, olyat, amiből megtudhatom a tündérnevemet, és hogy miben lehetnék a testvéreim között a legügyesebb. Mert a bánatom már akkora, hogy ilyen kicsi létemre, nem is tudom, hogyan fér belém…” Tündéranyám ekkor azt mondta nekem: „Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.”
Hát ez meg mi? Egy kavics vagy csigaház? Szerintem ez egy mag! Mit kell csinálni egy maggal? Megenni? Dobálni? Eldugni a zsebünkbe? A legjobb az lesz, ha elültetjük! De hogyan? És hova? És utána mi lesz vele? Milyen színű lesz? Milyen formájú? Lesz virága? Lehet, hogy akkora lesz, mint én? Vagy még nálam is nagyobb? És ha több magot ültetünk el, és mindegyik nagy lesz? Az már erdő! Juj, de ott mások is élnek! Állatok! Nálunk őzek, szarvasok, rókák, madarak, borzok, vaddisznók. Medvék? Nálatok vannak? És farkasok, jaguárok, gorillák, csimpánzok, kígyók, orángutánok? Az előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget. Újrahasznosított elemekből álló, műanyagszegény díszlet, labdák retextilből, jelmez másodkézből! Hiszem, hogy minél korábban tudatosul bennünk, hogy környezetünkre érdemes figyelni, annál jobb világ vár ránk! A próbafolyamat során mindent elkövettünk, hogy az előadás a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után! A címválasztás pedig Jane Goodall munkássága előtt tiszteleg. - Markó-Valentyik Anna rendező
Mi lenne, ha a klasszikus operákat áthelyeznénk a huszonegyedik századba? Ha Papagena és Papageno egy házibuliban találkozna egymással pizzának és paradicsomnak öltözve? Ha Don Pasquale zugevő lenne és nem bírna ellenállni egy bonbon kísértésének? Vagy ha a Pomádéban egy rabló és egy szuperhős játszana össze, hogy becsapjanak és rászedjenek? Az OPERA - CINEMA egy olyan egyedülálló esemény, amelynek a célja, hogy elhozza a klasszikus zene szeretetét a gyerekeknek. A program keretében a színpadon élőzenei kíséret mellett találkozhatnak a legfontosabb operák klasszikus feldolgozásaival, majd pedig a történetek átkerülnek a színpadon legördülő vászonra. Mert mi lenne, ha ezek az operarészletek ma játszódnának, minden műfaji keretet átrajzolnának és filmekben szólnának a legfiatalabbakhoz? OperaCinema! A vásznon Balázs Ádám – egy Oscar díjas film zeneszerzőjének, külön ehhez a produkcióhoz komponált filmzenéje, és Tiszeker Dániel, napjaink legnézettebb magyar filmjének rendezője segít az ifjaknak, hogy elképzelhessék, megérthessék, átélhessék a zenében és szövegben rejlő érzelmek sokszínűségét.
Zenés színpadi játék Karády Katalin tiszteletére egy felvonásban, Gregor Bernadett előadásában. Gregor Bernadett gondolatai az előadásról: "Karády Katalin legendás és varázslatos személyisége már tinédzser koromban lenyűgözött. Kedvenc időtöltéseim közé tartozott csodálni őt filmjei főhősnőjeként és bakelit lemezeken hallgatni bársonyosan mély, búgó hangját. Kezdő színésznőként kezdtem el sanzonestjeimen énekelni néhány ismertebb slágerét, és munkásságának, életének tanulmányozása során egyre lázasabb kíváncsiság fogott el, hogy felkutassam a titkot, amely személyét körüllengte. Karády iránti rajongásom okán összeállítottam egy 70 perces emlékestet, amely során személyes kötődésem mellett életének és pályájának főbb állomásait is megemlítve, dalain keresztül igyekszem megidézni a Nagy Példaképet. Törekedtem arra, hogy távolságot tartsak mélyen tisztelt személyétől és véletlenül se utánozzam, örökzöld dalait saját, személyes stílusomban igyekszem tolmácsolni." Zongorán közreműködik: Hegedűs Szabolcs
Egy New York-i műkereskedő házaspár gondtalanul éli életét egy pazarul berendezett lakásban. Egyik nap váratlanul beállít a feleség nővére és annak férje, azzal a szándékkal, hogy mivel ők elutaznak Buffalóba, erkölcstelen életmódot folytató lányuk ügyeinek elrendezésére, addig édesanyjukat itt hagyják náluk. A kedves, szókimondó, idős hölgy megjelenése rengeteg komikus helyzetet teremt a műkereskedő házaspár életében, s egy szép napon, - amikor beállít a világhírű festőművész, - ez csak fokozódik. Díszletkivitelező: Miskolczi László
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar és angol felirattal. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito állítja színpadra a Genfi Grand Théâtre-ral koprodukcióban. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira Mendelson Videó: Sarah Derendinger Magyar nyelvű feliratok: Alter Katalin
Egy átlagos napon elindulsz hazafelé, de nem találod az utcát, a házat, ahol laksz. Talán évek teltek el észrevétlenül, vagy csak elfelejtetted reggel bevenni a gyógyszeredet? Vagy egyszer csak meglepődve nézed azt az embert, akivel együtt élsz, és nem emlékszel, hogy vannak-e gyerekeitek. A képzeleted tréfát űz veled? Esetleg van mindennek egy mélyebb üzenete? Egy történet, ahol az évek egyetlen pillanatba zsúfolódnak. Egyetlen pillanat, ami évekké tágul. Nem tudjuk már többé, kik is vagyunk pontosan, hol vannak a határaink, hol kezdődött az élet. Mi lett szépen megálmodott terveinkkel? Kivé váltunk, kinek a hipnózisában élünk? Mi építettük fel ezt a valóságot, vagy a valóság hozott létre bennünket?Ebben a darabban egy párkapcsolat történetén keresztül mágikus utazásra hívunk a képzelet, az érzékelés és az érzelmek határvidékeire.
A Deep Fake egy tárgyak, emberek, hangok, fények és táncok által lakott koreografikus tér, amely mind az autentikus, mind a virtuális valóságunkban létezik. A testet impulzusok és érzelmek által vezérelt apparátusként felfogva a Deep Fake az élő és az élettelen, az anyagi és az immeateriális közötti határok összeomlását vizsgálja, azokon a struktúrákon keresztül, amelyek rejtett utakon (újra)termelik ezeket a kettősségeket. A Deep Fake-ben az előadó Csernovszky Márton finom, néhol hátborzongató, érzékeny és tágas tereket alkotó zenéje, valamint egy Grid nevű gyengéd tárgy kíséretében olyan extrém szerepek között vándorol, mint a házigazdáé vagy épp egy hiányzó testé. A Deep Fake a néző figyelmét finoman a hang, a fény és a tárgy decentralizált együttesére irányítva, a teret mozgó entitássá változtatva kérdőjelezi meg a szóló formátum monokráciáját. Az együttlétezés új lehetőségei mellett a Deep Fake-et legkülönösebben az foglalkoztatja, hogy hogyan lehetséges egy kevésbé antropocentrikus tekintettel figyelni a világot, vagy saját esetében: a színpadot. Koreográfia és előadás: Farkas D. GergőAsszisztencia és művészeti vezetés: Cserna EndreZene: Csernovszky MártonFények: Dézsi KataTanácsadás: Vass ImreVideó: Ofner GergelyWeb design: Kophelyi Dániel, Ofner Gergely
A Jóbarátok egyik írójának komédiája rengeteg humorral mutatja be az emberi játszmák változatos és hol vérre menő, hol röhejes természetrajzát. Helyszíne két egymásra néző erkély. Az egyiken Alvin, aki képtelen felvenni a ritmust a világgal. Inkább elszigeteli magát, és lakásába zárkózva találja meg a vágyott nyugalmat, könyvekkel és sportközvetítésekkel. A szemben levőn azonban egyszer csak megjelenik a lehengerlően vidám és rendíthetetlen Karen, és a világ máris újból kézzel fogható közelségbe férkőzik. Összecsap két szemben álló nézőpont, férfi és nő, optimista és pesszimista, Jin és Jang. Azt pedig már mi is jól tudjuk, milyen, amikor nem léphetünk egymáshoz másfél méternél közelebb.
Szigligeti Színház Nagyvárad Táncegyüttes előadása. A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt. Ebből az autentikus tudástárból merít az előadás, amely egy fordított élettörténet dramaturgiáját követve, a temetéstől a születésig, a koporsótól a bölcsőig kíséri végig a lét állomásait. Miként viszonyulunk az elmúláshoz és az öregkorhoz? Mennyire tesz boldoggá a megállapodottság vagy milyenné a magány? Örök érvényűek-e a barátságról, szerelemről alkotott fogalmaink, boldog-e a gyerekkor, s megpróbáltatás-e a születés? Népművészetünk erdélyi dialektusai kivételesen „beszédesek” az emberi kapcsolatok terén, megrendítően jelenítik meg a közösségi, családi, férfi és női viszonyok relációit. Több generáció számos koreográfusának munkái bizonyították, hogy az autentikus kifejezésmód alkalmas a sokrétű, szofisztikált tartalmak színpadi megjelenítésére. – Ezt a szakmai örökséget kívánjuk követni magunk is! Ugyanakkor, igazodva a társulat adottságaihoz, az előadás a kortárs műfajok formanyelvéből is merít, ekképpen folytatva az idén 20 éves Nagyvárad Táncegyüttes szellemi hagyományait. Táncosok: Barabás Hunor, Barkóczi Réka, Benedek Janka m.v. / Herman Bori m.v., Brugós Sándor–Csaba, Drimba Máté, Forgács-Popp Jácint, Forgács Zsombor m.v., Imre Béla, Kádár Orsolya, Kerekes , Dalma–Gabriella, Krupár Luca, Nagy Dominika, Rácz Lajos–Levente, Törteli Nadin
A Futótűz egy nyomozás története: Nawal a halála után végrendeletben adja gyermekei tudtára, hogy valahol él az apjuk, és van egy bátyjuk is. Azt a feladatot kapják, hogy találják meg a két elveszett családtagot, és adjanak át nekik egy-egy borítékot.
“A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.” Wass Albert, az amerikai emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója, a rendszerváltás után vált igazán ismertté. Legnépszerűbb sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre fordított regénye, “A funtineli boszorkány”. Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet. Nuca, a megejtő szépségű, veszedelmes havasi tündér–boszorkány lírai történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag, mozgalmas, látomásos és látványos formában, az Újszínház társulatával.
Közösségi színházi előadás a kivándorlásról. Kivándorlási hullámok mindig is voltak és valószínűleg mindig is lesznek. De mi az, ami miatt maMagyarországon valaki azon gondolkodik, hogy külföldre költözzön? És mi az, ami mégis visszatartja? Aki élt már hosszabb ideig külföldön, miért költözik vissza? És hogyan hat a legközvetlenebb kapcsolainkra, ha az egyik fél külföldre költözik?Ilyen kérdésekről gondolkodtunk a próbafolyamat során 13 civil résztvevővel, az ő megéléseiket pedig olyan emberek történeteivel hoztuk kölcsönhatásba, akik, vagy a szüleik, 1956 környékén hagyták el az országot. Mi közünk van ilyen távolságokból egymáshoz? Alkotótársak: Fodor Fanni (drámainstruktor), Fazekas Ella (közösségi színházi hallgató), RóbertJúlia (író-dramaturg), Török Tímea (projektvezető drámainstruktor). Szereplők felvételről: Kiss Éva, Lux Antal, Mira Furth, John Szűcs Temesváry Mária. Szereplők: Albert Zoltán, Avarkeszi Kati, Dósa Szelina, Dömötör Adrienne, Fóti Klára, GálGabriella, Haris Péter, Horváth Anna, Laczkó Andrea Veronika, Pokol Júlia, Schütz Brúnó, ZatikGábor, Zelencsuk Kata Márta.
avagy jelenetek Meyerhold életéből. Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-benálmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára. „Hogyan torzít el a félelem? És hogy a megfelelni akarás? Hogy a túlélési ösztön? Hogyanmondjunk igazat, anélkül, hogy igazmondásunkkal ártanánk magunknak, szeretteinknek,lehetőségeinknek, munkánknak, karrierünknek? Össze lehet-e egyeztetni a belső szabadságot, amiaz alkotáshoz elengedhetetlen, egy világgal melynek vezetői csakis a feltétlen engedelmességet, alojalitást és a gondolattalan, gondolkodás nélküli parancsvégrehajtást tartják mércének.” SzikszaiRémusz„Vagy velünk vagy, vagy nem is vagy.” Mi történik ilyenkor? Betiltják a III. Richárdot? És habetiltják, valójában ki tiltja be?
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után.
Pataky Klári Társulat előadása. Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat. Halmozzuk a tárgyakat "tökéletes" világunkban, tökéletes mosollyal az arcunkon. Mutogatjuk is őket. Magunkat, a ruháinkat, lakásunkat, a programjainkat, a szokásainkat, az utazásainkat, az ebédeinket, a vacsoráinkat, az ünnepeinket, a gyerekeinket, a párunkat, a barátainkat, az emlékeinket, a vágyainkat.... Szép nagy társas képeskönyvet alkotunk magunkról. Másoknak. Mindenki nézegetheti. Mint egy véget nem érő kifutó. Vonulunk a fotóinkkal, a videóinkkall, csillogunk - villogunk, időnkét el is botlunk ugyan, de akkor is megyünk rendületlenül előre a rivaldafényben. Előadók: Bot Ádám, Bacsó Gabriella, Temesvári Zsófia
Galaktikus szorongás. Ha lenne rá lehetősége, ön elmenne a Marsra? Te elmennél? Elmehetnek. Bárki önök közül megélheti, hogy a Mars felszínére lépjen. Azt is elmondjuk, hogyan. Húszezer magyar ember már jelentkezett a magyar Mars-programba. Húszezer ember érzi úgy, hogy szívesebben élne egy mérgező, gyilkos bolygón egy három négyzetméteres fémdobozba zárva, mint mondjuk Tápiószelén. Mit árul ez el az országunkról?
Tatár Rózsa drámája 2020-ban a Cédrus Művészeti Alapítvány Nivódíját kapta. Adélnál vagyunk, aki 62 éves múlt, a betegágyán fekve összegzi életét, melyben fel-felcsillan az öröm a szenvedések tengerében. Gondolatai Adyra összpontosulnak, aki már 16 éve meghalt. Előveszi a tőle kapott régi, megsárgult leveleket, verseket. Ady hangja ott leng körülötte, miközben férje, Diósy Ödön, némán, segítőkészen szolgálja őt utolsó óráiban is...