Hányszor kívánjuk: bárcsak kedves halottaink újra velünk lehetnének! De vajon mi lenne, ha ez valóban megtörténne? Szabó Dezső írásából ezt az abszurd helyzetet teszi meg története alapjául. Makucskán, húsvét ünnepén a temetőben nyugvó halottak feltámadnak és megindulnak a falu felé. Az élőket azonban nem teszi boldoggá a csodás esemény: vajon milyen jogaik vannak a feltámadó holtaknak? Hatalmas kavarodás veszi kezdetét, melyben törvény és emberség, élet és halál, múlt és jelenhatalma csap össze egymással. A novellából Fazekas István írt színdarabot, melyet Nagy Viktor rendezésében láthat a közönség. A harangozó három kislánya, egy kisfiú: Csíkos Krisztián, Balog Ákos, Dani Heidi, Vágó Léna, Podhorszky Csenge, Jarabik Zorka két gyászhuszár, betlehemesek, farsangozók, három falusi zenész, makucskai férfiak és asszonyok, kocsmatöltelékek, firkászok, országgyűlési képviselők: Krasnyánszky Bianka, Iszak Dorottya, Zuleta Emese, Kelemen Márta, Szél Noémi, Radics Réka, Urbán Viktória, Hajdu Ádám, Szarvas Balázs, Labanc Dániel, Kozma Milos, Vank Richard, Szabó Szása
Etűdök színházi világunk állapotjáról. „A színész művészetének nyersanyagát környezetétől szívja el. Vámpír. A szíved vérével táplálkozik.” „Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.” „Mi az a helyzet, ami neki megfelel? Mit szeretne? Hol érzi jól magát? Neki mi kell?” „Déryné írja naplójában, hogy a színészek számára külön rezervátumot kellene létrehozni, talán egy szép házat, egy nagy park közepén.” „Szabad-e mindezt ennyire kihegyezni a színészre? Csak a színészről van-e szó…?” Tényleg csak a színészről? Popper Péter: A pokol színei
Fellépnek a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművészképző Intézetének növendékei-hallgatói. Az est első felvonásában a néptáncművész szakirány hallgatóinak első önálló műsorára kerül sor az öt éves képzésük derekán. Az előadóművész életút eleje. Mestereik és elismert alkotók által színpadra állított eredeti és feldolgozott néptáncok bemutatásával adnak képet tánc tudásukról és előadókészségükről. Szünet után Túri Lajos Péter koreográfiája olyan egyetemes emberi értékekről üzen a tánc nyelvén, amelyek fontos sarokkövei bármilyen kisebb vagy nagyobb közösség normarendszerének. A formanyelvi gazdagsággal megkomponált előadás a néző számára is átélhető módon ad lehetőséget a színpadon látottak befogadására. Rektor: Fodorné Molnár Márta Táncművészképző Intézet igazgató: Macher Szilárd Művészképző Intézet tanszékvezetők: Brieber Éva - klasszikus balett Ónodi Béla - néptánc Kalmár Attila - moderntánc és színházi tánc
Opera két részben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Monteverdi utolsó színpadi műve 1642-ben született, tehát az operaműfaj hajnalán. Szokás az első igazi operaként említeni a hetvenöt éves mester zenéjét, melyet akkor és azóta sokan méltattak eredetisége, dallamossága, valamint a karakterek emberi vonásának sokrétű ábrázolása okán. Mindebből kitűnik, hogy a Poppea korszerűsége mit sem változott az évszázadok során. A darab rendhagyó formában szólal meg az Eiffel Műhelyházban: Bella Máténak az Opera felkérésére készült, újrahangszerelt, kortárs zenei elemekkel dúsított átiratában lesz látható Almási-Tóth András rendezésében. Az operavizsga a Magyar Állami Operaház és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közös produkciója. Felkészítő tanárok: Prof. emer. Ks. Marton Éva, Meláth Andrea, Fried Péter, Iván IldikóKorrepetitorok: Alter Katalin, Gyökér Gabriella, Holló Mariann, Harazdy Miklós, Rózsa GáborOperaének szakirány zenei vezető: Sándor SzabolcsTanszékvezető: Meláth Andrea A szövegkönyvet írta: Giovanni Francesco BusenelloAz átdolgozás dramaturgja: Orbán Eszter A magyar nyelvű feliratokat Kovács Mária Anna nyersfordítása alapján készítette: Almási-Tóth AndrásAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane Szereplők: Poppea (Nerone szerelme): Baján Zsuzsanna e.h., Kovács Júlia Mária e.h., Híves Boglárka e.h.Nerone (Néró, római császár): Papp Balázs e.h.Ottavia (Nerone felesége): Csejtei-Varga Júlia e.h.Ottone (Poppea jegyese): Halász Gergely e.h.Drusilla (szerelmes Ottonéba): Fujita Júlia e.h.Amore: Fujita Júlia e.h.Arnalta (Poppea bizalmasa): Ortan Vivienne e.h.Nutrice (Ottavia dajkája): Ortan Vivienne e.h.Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Az Új Modern Akrobatika előadása. Program: 19:00 – 20:00 között Új Modern Akrobatika élő performance,valamint az ÜRES SZOBA című videó esszé ősbemutatójaperformer, narrátor: feLugossy Lászlóíró, rendező: Tasnádi József 20:00 – 20:30 szünet és beszélgetés a jelenlévő alkotókkal (büfé – kerthelység) 20:30 – 21:30 között vetítésre kerül a TISZTA LAP című nagyjátékfilm író, rendező: feLugossy László és Szirtes János „Az Új Modern Akrobatika egy olyan akciócsapat, amely nem műtárgyak létrehozására törekedett, hanem radikális zenei, hangi, hangköltészeti és vizuális eszközökkel élve, egy az időben zajló egyszeri és megismételhetetlen eseményeket hozzon létre, a kudarc kockázatát, a sikertelenséget, illetve a feledés homályába való eltűnést is felvállalva. És mint akciózenekar spontán bukkanjon fel jelentős vagy teljesen jelentéktelen helyzetekben, és próbák vagy gyakorlások nélküli improvizációkkal reagáljon, alkalmi közönségét is motiválva az élet kisebb és nagyobb dolgaira, ezzel is kompenzálva a világban felhalmozódott őszintétlenségeket, hazugságokat, mesterkéltségeket és a megsokasodott ostobaságok abszurditásait.Hölgyeim és uraim,múlt időben mondom e rövid ismereteket, mert az Új Modern Akrobatika már nem létezik a létezés direkt értelmében, mert van is meg nincs is, esetleg a többszörös véletlenek pozitív egybeesése folytán létrejöhet az „Újraélesztési fellángolás” az A verzió B variációja, mivel itt tervekről nem beszélhetünk, mert az antiterv csak leírva néz jól ki, és hát kinek kell egy feltámadás nélküli középszerű világ? ezt csak költői kérdésként aposztrofáltam…”/feLugossy László/ Közreműködik: efZámbó IstvánfeLugossy LászlóSzirtes JánosSzemző TiborVendégművész: Tasnádi József.
Ezt a pár sort Neked írom? Mintha le tudnám írni azt a sok mindent, amit akkor nem mondtam el Neked, amit nem mondhattam el Neked. Te pedig szépen odabiggyesztenéd a történetünkhöz, mint egy utolsó tételt, mint egy Kódát a zeneműhöz?
Péterfy-Novák Éva majd minden orvostól azt a diagnózist kapta, hogy kislánya a születés során vált súlyosan mentálisan sérültté. A kislány hét évvel élte túl a diagnózist, édesanyja pedig harminc évvel a történtek után döntött úgy, hogy blogbejegyzésekben megírja együtt töltött éveiket.
Szerelmi leltár. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, éssaját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk. Grecsó Krisztián 2014-es nagysikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbikapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét. Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt. Az emlékezés pedig nem csak keserédes nosztalgiázás, hanem a homályos múlt és vágyott jövő bizonytalan kimenetelű küzdelme. Daru kapcsolatai nevelődési, átalakulási szituációkat idéznek elő, miközben feltárul lelkivilága, belső konfliktusai. Amikor pedig kész a leltár, lehet továbblépni. Vagy mégsem? Sokszor igaz a mondat: „Az akartam lenni, ami csak akkor vagyok, amikor majd az akarok lenni, ami akkor voltam.”„Daru megy, és látja magát, ahogy elhízik, aztán újra lefogy, hogy elköltözik innen, aztán vissza, aztánmegint el, látja a lehetséges jövőt. És egészen biztos benne, hogy így lesz. Megy maga után, elöl megyDaru, utána ő, és ha tudná, sem akarná utolérni, de mivel ilyen kiszámítottan telik majd minden, nem is akarja. Sokkal többet tud magáról, mint amennyit tudni érdemes, vagy mint amennyit el lehet viselni.” Asszisztens: Vincze Petra
„Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.” -- mesebeszéd 5 éves kortól. „Én, a legkisebb, a Pirinyó Minyó, semmiben, de semmiben se tudtam a legügyesebb lenni a testvéreim között. Ezért suttogva kértem anyámat, hogy most lesz szíves csak engem szeretni, lesz szíves csak rám figyelni, és lesz szíves csak nekem mondani egy mesét, olyat, amiből megtudhatom a tündérnevemet, és hogy miben lehetnék a testvéreim között a legügyesebb. Mert a bánatom már akkora, hogy ilyen kicsi létemre, nem is tudom, hogyan fér belém…” Tündéranyám ekkor azt mondta nekem: „Olyan mesét mondok neked, ami a kimondott szavak által a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének a legsötétebb csücskébe vezet.”
Hát ez meg mi? Egy kavics vagy csigaház? Szerintem ez egy mag! Mit kell csinálni egy maggal? Megenni? Dobálni? Eldugni a zsebünkbe? A legjobb az lesz, ha elültetjük! De hogyan? És hova? És utána mi lesz vele? Milyen színű lesz? Milyen formájú? Lesz virága? Lehet, hogy akkora lesz, mint én? Vagy még nálam is nagyobb? És ha több magot ültetünk el, és mindegyik nagy lesz? Az már erdő! Juj, de ott mások is élnek! Állatok! Nálunk őzek, szarvasok, rókák, madarak, borzok, vaddisznók. Medvék? Nálatok vannak? És farkasok, jaguárok, gorillák, csimpánzok, kígyók, orángutánok? Az előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget. Újrahasznosított elemekből álló, műanyagszegény díszlet, labdák retextilből, jelmez másodkézből! Hiszem, hogy minél korábban tudatosul bennünk, hogy környezetünkre érdemes figyelni, annál jobb világ vár ránk! A próbafolyamat során mindent elkövettünk, hogy az előadás a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után! A címválasztás pedig Jane Goodall munkássága előtt tiszteleg. - Markó-Valentyik Anna rendező
Mi lenne, ha a klasszikus operákat áthelyeznénk a huszonegyedik századba? Ha Papagena és Papageno egy házibuliban találkozna egymással pizzának és paradicsomnak öltözve? Ha Don Pasquale zugevő lenne és nem bírna ellenállni egy bonbon kísértésének? Vagy ha a Pomádéban egy rabló és egy szuperhős játszana össze, hogy becsapjanak és rászedjenek? Az OPERA - CINEMA egy olyan egyedülálló esemény, amelynek a célja, hogy elhozza a klasszikus zene szeretetét a gyerekeknek. A program keretében a színpadon élőzenei kíséret mellett találkozhatnak a legfontosabb operák klasszikus feldolgozásaival, majd pedig a történetek átkerülnek a színpadon legördülő vászonra. Mert mi lenne, ha ezek az operarészletek ma játszódnának, minden műfaji keretet átrajzolnának és filmekben szólnának a legfiatalabbakhoz? OperaCinema! A vásznon Balázs Ádám – egy Oscar díjas film zeneszerzőjének, külön ehhez a produkcióhoz komponált filmzenéje, és Tiszeker Dániel, napjaink legnézettebb magyar filmjének rendezője segít az ifjaknak, hogy elképzelhessék, megérthessék, átélhessék a zenében és szövegben rejlő érzelmek sokszínűségét.
Egy New York-i műkereskedő házaspár gondtalanul éli életét egy pazarul berendezett lakásban. Egyik nap váratlanul beállít a feleség nővére és annak férje, azzal a szándékkal, hogy mivel ők elutaznak Buffalóba, erkölcstelen életmódot folytató lányuk ügyeinek elrendezésére, addig édesanyjukat itt hagyják náluk. A kedves, szókimondó, idős hölgy megjelenése rengeteg komikus helyzetet teremt a műkereskedő házaspár életében, s egy szép napon, - amikor beállít a világhírű festőművész, - ez csak fokozódik. Díszletkivitelező: Miskolczi László
Zenés színpadi játék Karády Katalin tiszteletére egy felvonásban, Gregor Bernadett előadásában. Gregor Bernadett gondolatai az előadásról: "Karády Katalin legendás és varázslatos személyisége már tinédzser koromban lenyűgözött. Kedvenc időtöltéseim közé tartozott csodálni őt filmjei főhősnőjeként és bakelit lemezeken hallgatni bársonyosan mély, búgó hangját. Kezdő színésznőként kezdtem el sanzonestjeimen énekelni néhány ismertebb slágerét, és munkásságának, életének tanulmányozása során egyre lázasabb kíváncsiság fogott el, hogy felkutassam a titkot, amely személyét körüllengte. Karády iránti rajongásom okán összeállítottam egy 70 perces emlékestet, amely során személyes kötődésem mellett életének és pályájának főbb állomásait is megemlítve, dalain keresztül igyekszem megidézni a Nagy Példaképet. Törekedtem arra, hogy távolságot tartsak mélyen tisztelt személyétől és véletlenül se utánozzam, örökzöld dalait saját, személyes stílusomban igyekszem tolmácsolni." Zongorán közreműködik: Hegedűs Szabolcs
Opera tizenhárom jelenetben, két részben, orosz nyelven, magyar és angol felirattal. Lev Tolsztoj Háború és béke című történelmi regénymonstrumából a zenedráma megírására Oroszország náci megszállása ihlette Prokofjevet. Az opera első felének Békéje Prokofjev legszebb és legintimebb tablóit vonultatja fel, és éles ellentétben áll a második, Háború-rész cári (mondhatni szovjet) jeleneteivel. Prokofjev mesterien festi meg a hatalmas tömeg harcát és benne az egyes szereplőket. Szerelem és halál egyetlen gigantikus meséjévé szövi a cselekményt. A 72 karaktert felvonultató operát a katalán származású Calixto Bieito állítja színpadra a Genfi Grand Théâtre-ral koprodukcióban. Librettó Lev Tolsztoj regénye nyomán: Szergej Prokofjev, Mira Mendelson Videó: Sarah Derendinger Magyar nyelvű feliratok: Alter Katalin
A Deep Fake egy tárgyak, emberek, hangok, fények és táncok által lakott koreografikus tér, amely mind az autentikus, mind a virtuális valóságunkban létezik. A testet impulzusok és érzelmek által vezérelt apparátusként felfogva a Deep Fake az élő és az élettelen, az anyagi és az immeateriális közötti határok összeomlását vizsgálja, azokon a struktúrákon keresztül, amelyek rejtett utakon (újra)termelik ezeket a kettősségeket. A Deep Fake-ben az előadó Csernovszky Márton finom, néhol hátborzongató, érzékeny és tágas tereket alkotó zenéje, valamint egy Grid nevű gyengéd tárgy kíséretében olyan extrém szerepek között vándorol, mint a házigazdáé vagy épp egy hiányzó testé. A Deep Fake a néző figyelmét finoman a hang, a fény és a tárgy decentralizált együttesére irányítva, a teret mozgó entitássá változtatva kérdőjelezi meg a szóló formátum monokráciáját. Az együttlétezés új lehetőségei mellett a Deep Fake-et legkülönösebben az foglalkoztatja, hogy hogyan lehetséges egy kevésbé antropocentrikus tekintettel figyelni a világot, vagy saját esetében: a színpadot. Koreográfia és előadás: Farkas D. GergőAsszisztencia és művészeti vezetés: Cserna EndreZene: Csernovszky MártonFények: Dézsi KataTanácsadás: Vass ImreVideó: Ofner GergelyWeb design: Kophelyi Dániel, Ofner Gergely
Egy átlagos napon elindulsz hazafelé, de nem találod az utcát, a házat, ahol laksz. Talán évek teltek el észrevétlenül, vagy csak elfelejtetted reggel bevenni a gyógyszeredet? Vagy egyszer csak meglepődve nézed azt az embert, akivel együtt élsz, és nem emlékszel, hogy vannak-e gyerekeitek. A képzeleted tréfát űz veled? Esetleg van mindennek egy mélyebb üzenete? Egy történet, ahol az évek egyetlen pillanatba zsúfolódnak. Egyetlen pillanat, ami évekké tágul. Nem tudjuk már többé, kik is vagyunk pontosan, hol vannak a határaink, hol kezdődött az élet. Mi lett szépen megálmodott terveinkkel? Kivé váltunk, kinek a hipnózisában élünk? Mi építettük fel ezt a valóságot, vagy a valóság hozott létre bennünket?Ebben a darabban egy párkapcsolat történetén keresztül mágikus utazásra hívunk a képzelet, az érzékelés és az érzelmek határvidékeire.
A Jóbarátok egyik írójának komédiája rengeteg humorral mutatja be az emberi játszmák változatos és hol vérre menő, hol röhejes természetrajzát. Helyszíne két egymásra néző erkély. Az egyiken Alvin, aki képtelen felvenni a ritmust a világgal. Inkább elszigeteli magát, és lakásába zárkózva találja meg a vágyott nyugalmat, könyvekkel és sportközvetítésekkel. A szemben levőn azonban egyszer csak megjelenik a lehengerlően vidám és rendíthetetlen Karen, és a világ máris újból kézzel fogható közelségbe férkőzik. Összecsap két szemben álló nézőpont, férfi és nő, optimista és pesszimista, Jin és Jang. Azt pedig már mi is jól tudjuk, milyen, amikor nem léphetünk egymáshoz másfél méternél közelebb.