Ki szeret játszani? Kérdezi a darab elején Janó. Kaphatsz szerepet te is! Vagy csak néznéd azelőadást? Akkor csak nézd! Semmi nem kötelező, de semmin ne lepődj meg! Ami az előbb egytócsa volt, a következő pillanatban bizony már egy erdő lesz. Van ott egy Platánfa is, amirőlletörik valami és rácsodálkozik az új, az ismeretlen világra. Ez a valami nem tudja, kicsoda is ő?Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- ésnövénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?”Az egy részes, 75 perces, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét,valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek és a …, na de mindent nemárulhatunk el!
„A jóért, a boldogságért küzdeni kell. A jó nem magától győzedelmeskedik, azért tenni kell. A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe. Nem tétlenkedhetünk. A jóért való küzdelmünket nem adhatjuk fel.” - Fésűs Éva A palacsinta a desszertek királya, a királyok desszertje, nem csoda hát, ha mindenki szereti. Legyen az sós vagy édes, csak jó sok legyen belőle! Legalább hetvenhét! A palacsinta a nagyevő Tóbiás király kedvence, aki a fiát, Éliás királyfit is annak a lánynak szánja, aki úgy tud megsütni hetvenhét palacsintát, hogy se nem szakad, se nem ragad. Vajon kinek áll érdekében meghiúsítani a palacsintasütő versenyt? Hogyan és miért? Minderre fény derül A palacsintás király című zenés mesejátékban.
Ha tehetném, körbeutaznám az egész világot. Végiglátogatnám a különböző országokat az Egyenlítőn innen és túl, megismerném a sokszínű kultúrák varázslatos lakóit, a változatos épületeket, a színes tájakat és az illatokat, ízeket, mosolyokat. Hallgatnám a tenger hangjait, mert biztosan más a Vörös-tengeré, mint a Feketéé, nem beszélve a Csendes-óceánról. Játszanék a különböző hangszereken a bőrdoboktól az indiai szitáron át, a kínai húros erhuig, és táncolnék az óceán partján a naplementében.Kipróbálnám az összes lehetséges régi utazási eszközt: gőzhajóval utaznék Hongkongba, az Orient expresszről bivalycsordát néznék, elefántháton barangolnék az indiai őserdőben, lóháton pipázgatnék a sziú indiánokkal, és végül léghajóval repülnék vissza Londonba.Útitársnak csakis Phileas Foggot választanám, akitől sokat tanulnék a világ kultúrái iránti odaadó tiszteletről, a felelősségvállalásról és a becsületszó erejéről.Fogad velem valaki? 80 nap alatt a Föld körül? Kuthy Ágnes rendező
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, de a kacsakirály és kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából kiderül az is, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.
Fekete István azonos című regénye alapján. Kedves fiatal barátom! Lehet, hogy Neked a Tüskevár nem sokat mond. De ha megkérdezed a szüleidet, meg fogsz lepődni, hogy milyen lelkesen mesélnek az ő fiatalkoruk legendás ifjúsági regényéről. Mert a Tüskevár valóban egy egész generáció legkedvesebb története volt, s reméljük, hogy hamarosan Neked is a kedvenceddé válik! A Pesti Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel. De ennél is fontosabb, hogy megtanítja őket a természet szeretetére és tiszteletére. S amikor Tutajos és Bütyök ősszel visszatérnek Budapestre, a suliba – már egészen másként tekintenek a világra, mint addig. Kedves fiatal barátom! Mi, itt a Pesti Magyar Színházban azt reméljük, hogy Te is másként fogsz tekinteni a világra, miután megnézted a Tüskevár különleges előadását.
Paul Gallico világsikerű regényének (Jennie, te drága) zenés színpadi feldolgozása a távoli Londonba kalauzolja el nézőit: "alulnézetből" ismerhetjük meg a várost, egy macskalány és egy macskává lett kisfiú szemével.
A kiváló humorú Mrs. Bradshaw egy nap Görögországba szóló repülőjegyet kap, ami gyökerestül felforgatja az életét. Szembe kell néznie fiatalkori önmagával, a szabadszellemű, lázadó Shirley Valentine-nal, aki Mrs Bradshawként mára olyan magányossá vált, hogy élete sorsfordító döntéseit kénytelen a konyhafallal megbeszélni. Például, hogy elhagyja-e Liverpoolt és a férjét, hogy Kolombusz Kristóffal együtt elhajózzanak Klitorisz szigetére… Willy Russel remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni nagyszerű tolmácsolásában. Az előadást, a színházunkban nagy sikerrel játszott Büszkeség és balítélet rendezője, Ujj Mészáros Károly állította színpadra.
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja.
Egy egész estés műsor, azoknak, akik elviselik, ha fúr a felső szomszéd, tudomásul veszik, ha váratja őket a telefonos ügyfélszolgálat, megértik, ha megállítják a biztonságiak a plázában, sőt még az sem zökkenti ki őket, ha valaki mindenből a mindenmentest akarja. Egy előadás azoknak a névtelen hősöknek, akiket nap, mint nap idegesítenek, bosszantanak és irritálnak olyanok, akik amúgy is „nem azért mondták”. Mielőtt a teljes idegösszeomlás szélén agyonvernél valakit egy szívlapáttal, mert azt mondta nyugodjunk le, nézd meg a Szomszédnéni Produkciós Iroda Karinthy-gyűrűs humoristáinak, Bálint Ferencnek és Tóth Szabolcsnak az előadását. A lapát megvár.
Emberekről és bábokról, emberekkel és bábokkal. Amikor megmozdítunk egy bábfigurát, azt mondjuk, lelket adunk neki, animáljuk. A bábozás energia az élettelen és az élő között. Ezt az intim és izgalmas kapcsolatot feszegeti az Anima című előadás. Négy sematikus, fehér bábfigura életre kel, személyiséget kap, majd saját léte okát, az emberek/mozgatókhoz való viszonyát próbálja meg értelmezni. Tud-e egy báb érezni, ha csókolózik? Szerelembe eshet-e egy mozgatóval/emberrel? Mivel kevesebb és több, mint egy élő ember? Ki mozgat és ki írányít valójában? A bábszínész hallgatók ezekre a kérdésekre keresik a választ. Az előadás jelenetei improvizációk alapján születtek meg, melyeket összefűzve megszületett az osztály bábműfajról alkotott közös ars poeticája. A Budapest Bábszínház örömmel ad otthont a pályakezdő bábszínész osztály lendületes, őszinte, fiatalosan szemtelen produkciójának. Zeneszerző: Szászi Petra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves alkalmazott zeneszerző hallgatója.Kurzusvezető: Ellinger Edina
Magyarországi Német Színház / DBU előadása. Tragédia német nyelven, magyar felirattal. „Minden ember szakadék, szédül, aki belenéz…” Franz Woyzeck egyszerű közlegény. Házasságon kívül született kisfiát és barátnőjét elkeseredetten szereti. Annak érdekében, hogy családját el tudja tartani, testét áltudományos orvosi kísérletek számára ajánlja fel. Woyzeck szüntelenül hajszolja magát: hogy elég pénzt keressen, hogy szeressék, hogy mindenkinek megfeleljen. Felettese, orvosai is addig hajszolják, amíg ki nem ölnek belőle minden emberséget. Georg Büchner e drámatöredékében olyan társadalmi modellt állít fel, ami ma is érvényes: nem az egyén terhelhetősége vagy gyengesége áll a középpontban, hanem egy arrogáns és képmutató társadalom erőszakossága, mely a kiváltságokért, a pénzért és a hatalomért folytatott küzdelemben nem rest Woyzeck-et mentálisan és testileg is megtörni. Amikor mindez tragédiába torkollik, az egész nem jelent többet egy újabb tökéletes gyilkosságnál. Szereposztás: Franz Woyzeck – Otto BeckmannMarie Zickwolf – Sipos EszterKapitány – David FöldszinTamburmajor – Dominik SpiesMargreth – Melissa HermannDoktor – Niklas SchülerDoktornő – Paula DonnerAndres – Horgász Dezső Rendező, díszlet és jelmez: Nemanja Petronje Rendezőasszisztens, ügyelő, súgó: Palya NoémiFény: Imre TiborHang: Szebeni KálmánÖltöztető: Palánki ZsuzsannaKellék: Arghavan ShekariTechnika: Antal Viktor, Kovács Krisztián
2017 január végén hallottam egy megtörtént esetet. Úgy éreztem, alkalmas lehet arra, hogy bemutassam, hogyan működik mostanában a mindenkit legázoló pofátlan pimaszság ott, ahol a dolgok eldőlnek, a mindennapi életben. Elkértem a sztorit, két hónap múlva kész lett a darab. Izgalommal várom, mi lesz belőle a színpadon. (Spiró György)
Az előadás szövegfolyama Charles Bukowski költészetéből merít. Pritz Péter fordításában 2013-ban megjelent Vegyes felvágott című kötet írásaiból áll össze az előadás. A könyv jelen pillanatban nem kapható, így aki nem ismeri ezeket verseket, az hiteles tolmácsolásban ismerkedhet meg velük, aki pedig ismeri, Hajduk Károly és a More von dir - cselló duó előadásában élvezheti ezeket a remekműveket. Bukowski költészetének valódi erejét, árnyalatait, sokszínűségét közvetíti az előadás, melyben egyenértékű a hitelesség, az irodalom és a klasszikus zene. Egyszerre megrázó és vulgáris, lesújtó és felemelő, életunt és életigenlő, fanyar humorú és fájdalmasan őszinte. Előadják: Hajduk Károly More von dir - cselló duó: Kertész Endre és Friderikusz Péter
1213, II. Endre magyar király udvara. Mivel Endre járja az országot, helyette otthon, Esztergomban felesége, a meráni Gertrudis uralkodik. A magyar urak fortyognak: nem elég, hogy Gertrudis idegenszívű, nem magyar vérből származik, nem csak a magyaroknak oszt kiváltságokat, de ráadásul még nő is! Erre tér haza Bánk bán, az ország nagyura, aki hol féltékenyen őrjöng itthon hagyott felesége, Melinda hűtlensége miatt, hol puhítani próbálja a főurakat és csillapítani az indulatokat, hol csak meztelen fegyverrel; magánkívül sok ideig tipeg-topog, mert főúri és magánéleti vágyai és kötelességei között képtelen döntéseket hozni. A Bánk bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus a felszínre bugyog. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni. „ PETÚR (…)Egy oly teremtés, akinek nem ezhazája, - cinteremjeinkben a-kinek lenyúgodott szülői nem tevék le csontjokat, - ki gyermekijátékainkban is nem osztozott volt:bennünket az vajon szerethet-e? BÉKÉTLENEKNem, nem!” ///„BÁNK BÁNVilágot, itt! világot!”
Egy pincérnő és egy szakács. Frankie és Johnny. És bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben. A félszeg, mégis kitartó munkahelyi flörtből idővel mozi és vacsora, végül egy szenvedélyes éjszaka lesz, ezzel pedig kezdetét veszi egy hajnalig tartó, sziporkázóan mulatságos és kíméletlenül őszinte huzavona. Ezen az éjszakán az óvatos távolságtartás találkozik a szeretetteljes rohamtempóval, a higgadt érvek a sors esztelen kergetésével, hegek a sebezhetőséggel. Nyitni, bezárni? Tele ezernyi kétséggel. Dőlni, nem dőlni? Vajon elkap-e a másik? Vagy csak újabb sebet ejt? Hol körülbástyázzák magukat, hol pedig pimaszul ledöntik egymás falait. De mire feljön a nap, a múlt súlyait a lehetőségek mérlegére pakolja Frankie és Johnny. Van egy ilyen dal
Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki. Magyarországon jog szerint az aktív eutanázia minden formája tiltott és büntetendő: orvos nem segédkezhet tevőlegesen, aktív módon abban, hogy egy beteg véget vessen az életének. Az etikai kérdés ugyanakkor nyitva áll: segíthet-e egy orvos valakinek abban, hogy méltósággal fejezze be az életet? Ferdinand von Schirach darabjában egy hetvennyolc éves, negyvenkét év házasság után a feleségét elvesztő, de fizikailag és szellemileg tökéletesen ép férfi kér segítséget a háziorvosától ahhoz, hogy rendezett módon, legálisan fejezhesse be az életét. Az orvos vonakodik. A kérdésben nyilvános vitára ül össze az etikai tanács, hogy orvosszakértők, jogászok, és az egyház képviselőinek véleménye mentén döntsenek arról, teljesítheti-e, teljesítenie kell-e háziorvosának a férfi utolsó kívánságát. Az előadásban a nézők véleménye is teret kap. A Terror szerzőjének új darabja, az Isten a magyar jogrendre alkalmazva, és az elmúlás mindenkit érintő problémakörének hazai gyakorlatát is érintve a nagy sikerű németországi bemutatók után itthon az Örkényben látható először, folytatva színházunkban az aktuális közösségi, társadalmi kérdések színpadi megvitatását.
Michael Frayn riporterből lett drámaírónak akkor jutott az eszébe a Függöny fel! című komédia ötlete, amikor kis híján elaludt egy barátja színdarabján a nézőtéren, és hirtelen arra ébredt rá, hogy a színház mennyivel viccesebb hátulról, a színfalak mögül, mint elölről.