Carl Orff főművét 1937-ben mutatták be Frankfurtban, a 13. századi versgyűjteményt kantátaszerűen megzenésítő Carmina Buranát eredetileg színpadi játék formájára tervezte a zeneszerző, de önmagában, oratóriumként előadva is a 20.század egyik legkarizmatikusabb és leghatásosabb alkotása. A táncegyüttesek az 1960-as években fedezték fel maguknak a Carmina Buranát, hiszen keretszerű felépítésével, összetéveszthetetlen, pajzán lüktetésével, pimasz dimenzióváltásaival hálás alapanyagként szolgálja és végtelennek ható, kreatív inspirációval látja el a művészet bármely műfajában mozgó alkotókat. “Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról.” (Juronics Tamás)
Euripidész nyomán írta: Bagossy Júlia Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilenvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egy rakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk egy rakáson. Bagossy Júlia
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét. Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi most, egy teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra. Az alkotó eszköze a flamenco tánc, melynek válfajait mélyen ismeri a 2013-ban, Sevillában , első külföldiként végzett táncművész. A darab közponptjában öt flamenco stílussal ismerkedhetünk meg, melyek egy-egy személyiséghez kapcsolódnak. Bulerias-Derry, Farruca-Nola, Seguiriyas-Jinx, Tangos-Bella, Alegrias-Az ötödik Sally. Zeneszerzők: José Manuel León, Antal Gábor, Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Andrzej Lewocki
Mi történik, ha a tehetséges ügyvédnő — aki nemi erőszak ügyekben sikeresen védi vádlottjait — maga válik áldozattá? A férfiakra szabott jogrendben megáll-e a szava az elkövetővel szemben? Elég-e a tehetsége bebizonyítani az igazságot, ha ő a szenvedő fél, a vádlott pedig szintén sikeres ügyvéd? Suzie Miller elsöprő erejű darabja korszerű és kínzó kérdésekre válaszol.
Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon. Ingmar Bergman(Csatlós János fordítása) Testkoordinátor: Mezei Bence
Kinyílik a hírességek postaládája. A Független Színművészetért Alapítvány és a MOMkult közös produkciója. Jane Austen megviccelte a fivéreit. Nick Cave határozott véleménnyel van a mesterséges intelligenciáról. A Monthy Python egyik tagjának sajátos bocsánat-kérési technikája van. A természet egy hatalmas macska – vallja egy rendkívül híres tudós.Mindezekről bővebben és tisztábban szó (hiteles levél) kerül, valamint sok más titokra is fény derül a Beszélő levelek legújabb előadásán. A Beszélő levelek előadás-sorozat különleges utazásra hívja a nézőket: híres emberek, történelmi személyek, ismert művészek életébe pillanthatnak bele legizgalmasabb, legviccesebb, legtragikusabb leveleiken keresztül. Minden alkalom különleges és megismételhetetlen: minden este más előadók olvassák fel más-más hírességek leveleit, továbbá nem hiányozhat az adott est hangulatához illeszkedő zenei kíséret sem. Szerkesztő, produkciós vezető: Megyeri Léna
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
Mark St. Germain: Freud's last session című darabjának magyarországi bemutatója Jordán Tamás és Alföldi Róbert szereplésével és rendezésében.
Kétféle rokon létezik- a szerencsés, és a szerencsétlen rokon. De az a szerencsétlen rokon, akinek lesz egy szerencsés rokona, rögtön maga is kicsivel szerencsésebb. Értelemszerűen a szerencsés rokon, akit megtalál a fent említett szerencsétlen rokon, viszont szerencsétlenebb lesz. A rokonok közt válogatni pedig nem lehet. Csak úgy várhatjuk el szerencsésebb rokonainktól, hogy szükség esetén gondoljanak ránk, ha mi is gondolunk a hozzánk képest szerencsétlenebb rokonainkra. Így egyensúlyozódik ki az országban a szerencse. Másrészről kérni sokkal könnyebb és kellemesebb, mint adni. Rokontól kérni nem is olyan szégyenletes, mint valami idegenektől. De ha rokonnak ad az ember, rögtön kritizálják. Azok, akik nem rokonok. Persze, azoknak is élniük kell. Ráadásul ők vannak többen. És nekik is megvannak a saját rokonaik. És akkor a lyuksógorokról még nem is beszéltünk. Zene: Carson Coma Asszisztens: Kovács Aliz Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján írta: Preiszner Miklós, Znajkay Zsófia és Peer Krisztián, a végső változatot készítette: Mózsik Imre Összeesküvők: Lestyán Attila, Losonczy András, Hajmási Péter, Higany, Martinkovics MátéZenekar: Biro Kristóf, Lukács Ádám, Molnár András, Nyomárkay Zsigmond, Urbán Kristóf
Négy jó barát: Zoli, aki karrierista felesége helyett maradt otthon a gyerekekkel; Gábor, a menő ügyvéd kemény elvekkel; Misi a négy gyereket szerény ám annál boldogabb körülmények között nevelő apuci; és a még mindig megállapodni képtelen Tomi - Zoli lakásán gyűlnek össze, hogy míg hármójuk felesége színházba megy, addig ők vigyázzanak az ott alvó gyerekseregre. Gábor tanácsára bébiszittert hívnak, hogy néhány órára ki tudjanak szabadulni. Esti kiruccanásuk tervét Tomi bejelentése akasztja meg, miszerint a főnökének lánya tőle vár gyereket. A három barát mindent megtesz, hogy az életimádó szingli Tomiba „lelket öntsön”. Szakítás, lánykérés, szülés, gyereknevelés: a három tapasztalt apuka mindenben tud tanácsot adni, és természetesen azt a lehető leghumorosabb és legőszintébb módon. Két órás felhőtlen szórakozás kényelmes vacsoraszínházi körülmények között szingliknek, házasoknak, újra kezdőknek. Jegyárak 3 fogásos vacsorával: ■ Deluxe asztalhoz: 12.900 Ft■ Prémium asztalhoz: 11.900 Ft
Talán ő az igazi. Csak nem a megfelelő időben… Szakítani fogunk.Improvizált színházi előadás egy párkapcsolat folyamatáról és utóéletéről. Nem a szakítás közvetlen előzményéről, hanem arról: hogyan ünnepeljük egy kapcsolat teljes egészét, beleértve a döntést is, hogy utunkat nem együtt folytatjuk. A történet végkimenetele nem meglepetés: szakítani fogunk. De a módja és az eredete foglalkoztat minket. Hogyan jut elkét ember az elválásig? Hogyan lehet mindezt szeretetteljesen csinálni? Lehet? Hogyan hozzuk meg a döntést, hogy holnaphoz két évre a másik ember szavak helyett már csak összetett mondatokból fogja tudni, mi van velünk, ha jön a kérdés: hogy vagy?Az improvizált előadásban arra keressük a választ, hogyan lehet egy hosszú, évekig tartó kapcsolatot tisztességgel eltemetni. A karakterekkel találkozunk hétköznapi pillanataikban, az első randin, 15 évvel a szakítás után vagy új kapcsolataikban. Megkeressük azokat a szokásokat, amiért egymásba szerettek, és amik később az őrületbe kergetik őket. A hagyományos színházi formáktól eltérően az előadás folyamán a közönség is bekapcsolódhat az eseményekbe. Ez azonban sohasem kötelező. Az improvizációs műfajhoz hűen, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, interaktivitással tűzdelt előadás. Keith Johnstone improvizációs technikájával dolgozó előadás, amelyet Andrew Hefler rendezett.
„Egy rejtélyes idős úr éli eseménytelen hétköznapjait lányával egy vidéki kúriában. A hajdan volt filmsztár megdermedt életét egy újabb mindenes jövetele töri csak meg. A fiatal gondnok viszont csak gondot okoz a ház körül, hisz a felmosórongynál jobban izgatja a színház, a bevásárlásnál pedig sokkal jobban a helyi boltos kisasszony.” Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és feledhetetlen élőzenével a Karinthyban.
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító. Laetitia Colombani darabja tele van szeretettel, emberséggel és gyengédséggel. És rendkívül humoros.
Carpe diem két részben. A múlt század közepén egy hagyománytisztelő amerikai iskola tanári karában felbukkan egy különc, sajátos módszerekkel oktató pedagógus, John Keating. A rigorózus szabályok szerint tanuló diákok életét felkavarja a jövevény, aki azt szeretné, vegyék észre, hogy gondolataik szabadon szárnyalhatnak, hogy életük maga a művészet.A diákok lassan elkezdik felfedezni saját személyiségüket, az iskolában pedig visszafordíthatatlanul elindul a lázadás...Az 1989-es világsikerű Oscar-díjas filmklasszikus írója, Tom Schulman maga készítette el forgatókönyvének színpadi változatát, ezt mutatja be az Átrium a számtalan szakmai és kritikai díjjal elismert Vidovszky György, az ifjúsági drámák avatott szakembere rendezésében.
Zenés ünnepi játék három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattal „A legmélyebb értelmű szimbólum, amit valaha is a vallás érzékelhető szellemi magjának tartalmaként kitalálhattak” – fogalmazott Wagner a Szent Grálról. Parsifal Wolfram von Eschenbach eposzából megismert alakja szinte egész életében foglalkoztatta, a balga szent végül legutolsó, „fennkölt ünnepi színjátékának” részvétteljes címszereplője és megváltó hőse lett. Az 1882-ben bemutatott művet olyannyira áthatották a vallásos és filozófiai mozzanatok, hogy az öntudatos alkotó el is tiltotta a menthetetlenül profánnak vélt operaházakat a Bayreuth számára szerzett Parsifaltól.Thomas Mann szerint a Parsifalban egyesül „a mese naivitása a körmönfonttal”, s Wagner még arra is képes volt, hogy „a mélységesen groteszket az úrvacsora szentségébe és a csengettyűző átváltozás-csoda köntösébe öltöztesse. A művészetet és a vallást egyetlen operában egyesítette.” Az új előadás látványvilágát a Porgy és Bess, valamint A tündérkirálynő után ismét Sebastian Hannak tervezi, a rendezést Almási-Tóth András művészeti igazgató jegyzi. Fiatal Parsifal: Taba Benjámin Viráglányok: Lőrincz Emma, Egyed Bea, Kapitány Dorottya, Fehér Laura, Rovó Virág Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett)
A világhírű francia mágus, Eric Lee először Budapesten. A francia Eric Lee az illuzionisták vérbeli fenegyereke! Kisujjában van mágia és varázslat, olyan könnyedén mutatja be hihetetlenebbnél hihetetlenebb trükkjeit, mintha így született volna! Vagy így is született? Ez maradjon meg az ő nagy titka! A Fővárosi Nagycirkuszban március utolsó hétvégéjén négy alkalommal látható Magic Show című műsorában megmutatja nekünk is, miért ő a világ egyik legjobb és leghíresebb mágusa. Extremitás, izgalom és boszorkányság jellemzik minden produkcióját, és neki csak egy tanácsa van: nehogy pislogjatok, mert elszalasztjátok a varázslatot! A világhírű Eric Lee négy egymást követő előadásban lép a Fővárosi Nagycirkusz porondjára! Műsorában lesz elképesztő tempójú gyorsöltözés, levitáció és repülő zongora, egy hatalmas középkori inga, aztán egy két ember magas fúrógép és egy sebesen pörgő dupla körfűrész is, Ozmózis című számában átmegy az üvegen, majd szemtanúi lehetünk, hogyan szabadul ki egy vízzel teli, leláncolt akváriumból, végül pedig bevisz minket baldachinos ágyába, és megleshetjük, milyen egy varázsló különös nászéjszakája. Az Európa színpadain már nagy sikerrel bemutatkozott francia mágus, Eric Lee először érkezik Budapestre! Nem érdemes kihagyni, hiszen ki tudja, mikor jár legközelebb Magyarországon…
Interaktív, újgenerációs bűvészműsor, mely színházi elemekkel ötvözve, a közönség bevonásával bemutatja a K.A.M.U. – Központi Akkreditált Mágia-Unio nonprofit Nyrt. hóértékelő meetingjét.A műsor folyamán vendégeinknek betekintést nyújtunk a fiktív cég történetébe, ismertetjük a következő negyedévben kifutó termékkínálatot és a jövőbeni terveket. A műsor humoros formában tart görbe tükröt a klasszikus nagyvállalati kultúra elé.“Termékeinkkel és szolgáltatásainkkal elhozzuk a CSODÁT, új világot tárunk fel“– bármilyen hasonlóság a valósággal, csak a véletlen műve.Szereposztás:Vezérigazgató: NÉMETH GáborKutatás & fejlesztési osztály ügyvezető igazgatója: NAGY (nox) TamásStábtagok:Szöveg: VARGA LillaDesign: PÁLMAI LeventeFénytechnika: HAMZA Attila, ERDÉSZ MárkHangtechnika: KISS - VÁMOSI BrigittaGyakornok: KOCSIS Albert
A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés színművész osztályának előadása. A Balkon egy bordélyház, vagy – ahogy tulajdonosnője, Irma hívja – illúzióház. A kliensek olyan szerepekbe képzelhetik magukat, amelyek a valóságban elérhetetlenek a számukra. Miközben a szobákban szigorúan titkos szerepjáték-szertartásokat tartanak és a vendégek a különféle hatalmiágak képviselőinek szerepeiben tetszelegnek, odakint az utcákon kitört a forradalom… Szereposztás: Első képIrma: Fekete PatriciaA Püspök: Polák FerencA Nő: Vatamány Atanáz Második kép:A Tolvajnő Polák FerencA Bíró: Turi PéterA Hóhér/Artúr: Kerek Dávid Harmadik kép:Irma: Baranyi EmmaA Tábornok: Vatamány AtanázA Colombe: Fülöp KristófArtúr: Kerek Dávid Negyedik kép:A Kis Öreg: Kerek DávidA Lány: Szász Gabriella Ötödik kép:Irma: Szaplonczay MáriaCarmen: Varga-Járó Sáraaztán:Irma: Baranyi EmmaCarmen: Gellért DorottyaArtúr: Krasznai Vilmosaztán:Irma: Fekete PatriciaCarmen: Berkó BoglárkaArtúr: Kerek DávidA Rendőrfőnök: Illés Adrián Hatodik kép:Chantal: Szász GabriellaRoger: Sas ZoltánA Forradalmár: Kerek Dávid Hetedik kép:Irma: Baranyi EmmaCarmen: Berkó BoglárkaA Küldött: Liber ÁgostonA Rendőrfőnök: Nemes TiborArtúr: Kerek Dávid Nyolcadik kép:A Koldus: Kerek Dávid Kilencedik kép:Irma: Fekete PatriciaCarmen: Varga-Járó SáraA Küldött: Liber ÁgostonA Bíró: Tóth DominikA Tábornok: Fülöp KristófA Püspök: Juhász Bence1. Fotós: Kerek Dávid2. Fotós: Turi Péter3. Fotós: Nemes TiborMauzóleum szalon:Irma: Szász GabriellaCarmen: Berkó BoglárkaRoger: Sas ZoltánA Rabszolga: Kerek Dávid