Egy mindennapos bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrség szolgálatkész közreműködésének.
Egy egész estés műsor, azoknak, akik elviselik, ha fúr a felső szomszéd, tudomásul veszik, ha váratja őket a telefonos ügyfélszolgálat, megértik, ha megállítják a biztonságiak a plázában, sőt még az sem zökkenti ki őket, ha valaki mindenből a mindenmentest akarja. Egy előadás azoknak a névtelen hősöknek, akiket nap, mint nap idegesítenek, bosszantanak és irritálnak olyanok, akik amúgy is „nem azért mondták”. Mielőtt a teljes idegösszeomlás szélén agyonvernél valakit egy szívlapáttal, mert azt mondta nyugodjunk le, nézd meg a Szomszédnéni Produkciós Iroda Karinthy-gyűrűs humoristáinak, Bálint Ferencnek és Tóth Szabolcsnak az előadását. A lapát megvár.
Térey János regénye alapján színpadra alkalmazta Bíró Bence és Dömötör András. Csáky Alex a budapesti Füst Milán Színház ifjú titánja, fiatal kora ellenére nemzedékének egyik vezető színésze. Versengenek érte a rendezők, rajong érte a közönség, ostromolják a nők. Alex pedig harapja az életet, a szerepeket, a sikereket. Ő Hamlet a színpadon és Botond a Káli holtak című zombiapokalipszis sorozat főszereplője. Egyre magasabbra szalad, a csúcson beleszédül az őt figyelő mélységbe, a zsigeri otthontalanságba. Gyerekkorában elhunyt Nagyapja hangját hallja meg, és beburkolózik a Káli-élménybe. A Káli-medencét övező kúpokat, a tágas és tiszta égboltot kémleli, szinte arcát karcolják a csillagok. Elemi és mélységes nyugalom árad szét a testében, egy pillanatra eggyé válik a Föld-anyával és szerelmesen öleli Hegyestűt, a szent hegyet. De ha a kettémetszett vulkán ennyire szent, akkor miért hiányzik a belseje, miért hagyták így kibelezni?
Kőhalmi Zoltán új önálló estje. Mi köze Kőhalmi Zoltánnak a szobanövényekhez? - A humorista új önálló estjéből ez is kiderül. De nem ez az egyetlen titok, amit leleplez, beszél kertészkedésről, kotyogós kávéfőző bűnözésről és homályos próféciákról. Összeesküvés-elmélet hívőknek kötelező!
Kovács András Péter új önálló estjének előadása. „Miért érzi azt az agyam negyven felett, amit a gyomrom Karácsony után? Miért én hazudok a kutyám helyett, aki egy presszókávé hatására bulizni ment? Miből veszi észre a feleségem, mikor beszél hozzám, hogy igazából nem figyelek, csak csendben vagyok? Mi tart vissza attól, hogy rendszeresen összeszereletlen IKEA-bútorra igyam magam, ami fölött ketten állnak tanácstalanul?” Ezeket kérdezi Kovács András Péter, mikor elbeszélget saját agyával, hogy kiderüljön: a valóság közel sem az, amit ez a koponyába zárt kocsonyás anyag annak vél.
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja.
Pottyondy Edina – Angyallátó, boszorkány és táltos. Napjegye kos, ennél többet nem is kell mondanunk a humoráról. Aszcendense oroszlán, így nem lesz meglepő a témaválasztása sem. A sárkány évében jött világra, így születésnapja a legfontosabb Grabovoj-számot, az 19880408-at adja ki, amely sorsfordító energiák kiáradását jelöli. Az óvodában szívecske volt a jele, úgyhogy akinek sikerül bejutni az előadására, az a következő hetekben végre találkozhat és életre szóló kapcsolatra léphet az Igazival.
Bödőcs Tibor a következőket mondta legújabb stand up estjéről: "Barbárglamour című, új estemben a gyermekkori élményeimről készült vázafestményektől a hazafias és bordalokig sok minden felbukkanhat. Várhatóan a világ eseményeit is érintem majd, meg sok mindent, amiket nem tudok nem érinteni. Forr az anyag, cikáznak a motívumok. Jöjjenek, ha van kedvük!" "Előzenekar": Hajdú Balázs
Wass Albert Jönnek! és az Adjátok vissza a hegyeimet! c. kisregényeiből írt A világ és a vége c. előadás már szerepelt sok évvel ezelőtt az Udvari Kamaraszínház repertoárján, de most ismét elérkezett az idő, hogy új formában, új színművészekkel kerüljön a nagyérdemű elé.Drámai-zenés formában, új hangzásvilággal dolgozzuk fel a témát, ahol a zenének és az énekszónak legalább olyan fontos szerepe lesz, mint a kimondott szónak és a mozdulatoknak.A cselekmény a két világégés között játszódik, Erdély elvesztéséről szól, arról a ma is képtelen és szinte elképzelhetetlen helyzetről, amikor este nyugovóra tér az ember Magyarországon, reggel pedig Romániában ébred, anélkül, hogy egy tapodtat is mozdult volna jobbra vagy balra. Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól.Hogyan lehet ezt feldolgozni lelkileg? Mi, akkor még nem élt magyarok, de szívünkben, genetikánkban hordozva ezt a traumát, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk közelíteni hozzá több mint száz év távlatából, és hogyan tudjuk enyhíteni, felmutatva utódainknak megoldásokat, akár a humor, az irónia eszközeivel is. Wass Albert veretes magyar nyelvezete keveredik Andrási Attila Jászai Mari-díjas író-rendező ízig-vérig modern stílusával. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Színházi stílusparódia a negyediken. A Színházrendezők Viadalában a Momentán színházat játszik: népszerű drámaírók, karakteres színházrendezők, öntudatos statiszták és hóbortos színészóriások bőrébe bújva improvizál. Tragikus királydrámák, vérbő vígjátékok, gimnáziumi kötelezők és posztmodern abszurdok - a társulat sosemvolt színdarabokat ír, rendez és játszik el Shakespeare, Csehov, Beckett vagy épp Spiró György stílusában, mindezt megfejelve a színházi próbák különleges atmoszférájával. Tisztelgés és paródia a klasszikus színház varázslatos világa előtt, persze kiforgatva, átalakítva, momentánosítva és 100%-ban improvizálva, a közönség ötletei alapján. Az előadásban (a filmes műfajokat megidéző Rendezők Viadalához hasonlóan) négy különböző színházi rendezésbe pillanthat be a néző, majd szavazhat, hogy melyik hármat nézné tovább. Az újabb kör után újabb szavazás és újabb kiesés, majd legvégül egyetlen győztes, nagy rendezés és improvizált színházi történet befejezése bontakozhat ki a közönség döntése alapján.
A világsikert kiérdemelt darab páratlanul szellemes színpadi játék, elegáns komédia. Pazar mulatság, melyben szétválaszthatatlanul összegabalyodik valóság és látszat, igazság és hazugság, élet és színház.
Egy lakásfelújítás – mint tudjuk – maga a rémálom. A nem várt bonyodalmak, véget nem érő huzavonák sora idegőrlő, és gyakran semmi nem úgy alakul, ahogy az ember reméli. A lakásfelújítás mindig áldozatokkal jár – még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy már tényleg napokon belül elkészülnek a mesteremberek, és a középkorú házaspár végre boldogan élhet álmai otthonában. De váratlanul titokzatos dolgok történnek: építőanyagok, falak, lépcsők tűnnek el, és ez még csak a kezdet…A népszerű skandináv drámaíró, a dán Line Knutzon egyszerre végtelenül szórakoztató és rettenetes helyzetekkel teli darabja az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kortárs vígjátéka.
„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.” Ebben az előadásban egyáltalán nem biztos, hogy az apa férfi és az anya nő, hőseink esküvő helyett válási partit tartanak, a férfi szüli meg a gyereket, és egy metodista lelkész bigott feleségétől szaftos szexuális felvilágosítást kapunk. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy miként lehet életben tartani évtizedeken át egy intenzív testi és lelki kapcsolatot, tágabb értelemben: hogyan lehet együtt tartani a családot? Kin múlik? A nőn? Az elmúlt párezer évben egyértelműen IGEN volt a válasz. A nő a család lelke, gyökere. Ha a nő eléggé aláveti magát a férfinek, ha eléggé biztos, nyugodt, meleg otthont tud teremteni számára úgy, hogy közben szexuálisan is izgató maradjon, akkor a férfi maradni fog. És ma mi a helyzet? Előadásunk egy száz évvel ezelőtti leánynevelő brosúra tanácsaiból kiindulva igyekszik megtalálni a mára érvényes válaszokat.
Megint egy LEGÉNYBÚCSÚ. Történik ma, egy háziorvosi rendelőben. Az író-rendező-színész Szente Vajk újabb történetében ismét hihetetlen helyzetekbe keveredik a két jól ismert, szeretnivalóan mulatságos hőse. Simont és Alexet megint bomba nők és sármos férfiak veszik körül, bár most sem tudni, ki kinek a kicsodája – ám a végére megint minden elrendeződik. Vagy mégsem?
Bill az esküvője reggelén egy idegen lány mellett ébred a nászutas lakosztályban. A menyasszony már az ajtón dörömböl, az anyós a legrosszabbkor érkezik, az após a szálloda halljában csinál botrányt, a vőfély pánikol, a szobalány kezdi elveszíteni ép elméjét. Az idegen lány pedig gyönyörű... Pörgős vígjáték, ami egy percre sem engedi elkalandozni a nézőt. Fordította: Danicska Mónika és Straub Dezső
- történet- Marianna D. Birnbaum Mici forgatókönyve és Apu című elbeszéléseiből színpadra adaptálta: Borgula András Anyu, szorítsd meg a kezem, ha hallod, amit mondok – ismételgeti egy kétségbeesett nő egy kórteremben, kómában fekvő édesanyja ágya mellett. Anyu nem válaszol, pedig talán nem öntudatlan, talán meg tudná szorítani a kezét, hiszen hallja, amit mond – csak úgy dönt, hogy nem teszi. Ők ketten sosem tudtak kommunikálni egymással, miért pont most kezdenék el? Valahol, valamikor márpedig el kell kezdeni. Mici, a magyar-zsidó asszony, és Daisy, a lánya, aki eddigre már ízig-vérig amerikai, beszélgetni kezdenek. A lány nem tudja, hogy az anya mindent hall, az anya nem tudja, hogy a lány korábban mit hallott. Most, az öntudatlanságban, a halál küszöbén, végre megpróbálnak egymásra figyelni. Vajon igaz a mondás, hogy sosem késő? Marianna D. Birnbaum irodalom- és kultúrtörténész, aki évtizedekig a kortárs magyar irodalom nagyköveteként tevékenykedett az Egyesült Államokban, egyszer csak úgy döntött, megírja a szülei történetét. Hogyan bántak édesanyjával az országok, az évtizedek, az emberek. Hogyan bánt vele a férje, és hogyan bánt vele ő maga. Animáció és vetítés: Tóth Zs. Szabolcs Ez egy igaz történet. De nem csak az ő igaz története. Számtalan 20. századi anya és lánya története, akik nem tudtak meglenni egymással, de nem akartak meglenni egymás nélkül. Történet egy anyáról és egy anya lányáról, történet az átveszekedett évtizedekről, történet arról, hogyan hagyja el egy ország a polgárait, aztán a polgárai egy országot, történet egy egyszerűnek hitt emberi kapcsolatról, történet a múltról, történet a múlt férfijáról, férjről és apáról, történet a szeretetről, történet a történtekről. Szorítsd meg a kezem
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!” A helyszín a 20. századi Anatevka, egy zsidók és oroszok lakta falu, ahol a közösségéletét a vallás és a mindenre kiterjedő hagyományok határozzák meg. Itt él Tevje, a tejesemberfeleségével, Golde-val, valamint öt lányukkal. Az apa mindent elkövet, hogy a családot összetartva lányait a tradíciók szerint adja férjhez. A fiatalok azonban vallási eszmék helyett, szerelemből kívánnak házasodni, így a legidősebb lány, Cejtel a dúsgazdag férj helyett a szegény szabólegényt, Mótelt választja; húga, Hódel Szibériába utazik fogvatartott kedvese, Perchik után; Háva, a harmadik lány pedig egy más vallású fiú mellett talál rá a boldogságra. Mindeközben a helyi zsidó közösségnek különböző megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: az egyre erősödő antiszemitizmussal, a politikai megmozdulásokkal és végül a rendelettel, hogy vagyonukat hátrahagyva el kell hagyniuk őseik földjét! A darabot Magyarországon először az Operettszínházban mutatták be 1973. február 9-én Vámos László rendezésében, a főszerepben Bessenyei Ferenccel. Nagyon fontos mű, mely egyfajta átmenetet képez az operett és a musical műfaja között, különleges zenei világával és keserédes humorával szólítja meg a nézőket. A darabot 1974-ben betiltották, és csak tizenegy év múlva, 1985-ben mutatták be újra, ugyancsak az Operettszínházban. 2021-ben Bozsik Yvette rendezésében, a színház valamennyi művészének közreműködésével tér vissza repertoárunkra! Sólem Aléchem novellái alapján. Közreműködik: a Budapesti Operettszínház ÉNEKKARA, BALETTKARA és ZENEKARA, valamint a BOZSIK YVETTE TÁRSULAT táncosai.
Gyermekkor - halljuk - és máris feldereng lelki szemeink előtt egy békés, szeretettel teli mesevilág, bárányfelhőkkel keretezett idilli képe.* Ezúttal hősünk, Kosár Erika kalauzolja el Önöket saját kis világába. Bepillanthatunk hétköznapjaiba, megismerhetjük családját, kis barátait. Kérem, engedjenek a parányi kéz szorító ösztönzésének, és éljék át újra a gyermeklét örömeit, és bizony apró bánatait is. Azért ne féljenek! Jó vége lesz. Mi akkor lennénk a legboldogabbak, ha Önök a nézőtéren felkiáltanának - természetesen, szigorúan csak magukban - "Gyermek vagyok, gyermek lettem újra!"** Mert bizony mindannyiunk lelke mélyén ott szunnyad a tágra nyílt szemű gyermek.Pintér BélaCsak 16 éven felülieknek!****Akinek más jut eszébe a gyermekkorról, az most hagyja abba az olvasást, de az előadásra mindenképpen jöjjön el!**Petőfi Sándor: Szülőföldemen***Ez nem vicc!