Vígopera egy felvonásban, magyar nyelven, magyar felirattal. Mit tegyünk, ha épp egy szerelmes éjszakai órán megszólal a csengő? Aztán még egyszer megszólal, és még egyszer, és még egyszer? Gaetano Donizetti a rá jellemző bravúros humorral tárja elénk ezt a kínos helyzetet, és megmutatja, hogyan lehet némi furfang és álruha segítségével a nemkívánatos férjet távoltartani hitvesi ágyától. A csengő című Donizetti-vígopera a nápolyi Teatro Nuovo színház egy különösen nehéz időszakában született. 1836-ban mutatták be, amikor is a zeneszerző – és ezesetben egyben szövegíró – a színház igazgatójának és művészeinek szeretett volna segíteni a kolerajárvány és az anyagi gondok okozta nehézségekben. Ez sikerült is, ráadásul új műve pillanatokon belül hihetetlen népszerűségnek örvendett szerte Európában. Az évek során történtek változások a darabban, például az eredetileg prózai dialógusokból recitativók lettek, és a rendkívül komikusnak ható, ám kevéssé érthető nápolyi dialektust, melyet a buffó szereplő beszélt, a komponista engedélyével „lefordították” olaszra. A most az Eiffel Műhelyházban látható produkció Toronykőy Attila, az OPERA rendezőjének elgondolása szerint készült. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
A helyfoglalás nem minden esetben érkezési sorrendben történik, a helyszínen ezt az ültető kollégák fogják koordinálni. Kérik, érkezzenek időben, mert későket nem tudják beengedni a felvételre.
Janklovics Péter önálló estje. Vajon mi viszi az embert arra, hogy a vészjósló szülői ábrázatok ellenére és egy valamirevaló béterv nélkül, ellenben kínkeserves munka árán megtanuljon egy mesterséget, a színészetet, hogy aztán reményekkel telve, megveszekedett türelemmel – elhalasztott családi évfordulók és lekésett szülinapok kereszttüzében – a belét maga után húzva vánszorogjon a jelöletlen sírja felé? Erre és sok hasonló kérdésre ezen az esten sem kapnak választ, de egyet megígérhetek, a belem itt is lógni fog.
Janikovszky Éva fiatalkori naplója alapján. „Ha valami rém okos bácsi, mondjuk, egy pszichoanalitikus megfigyelné az életem, egész biztos rém unalmasnak és egész hétköznapinak találna, és nem pocsékolná rám az idejét, hanem visszatérne háromszemű és kétorrú hercegnőjéhez, akinek lelki problémáit biztos sikerrel oldaná meg. De én mégis olyan beképzelt alak vagyok, és azt hiszem, hogy velem annyi érdekes dolog történik, hogy azt föltétlenül szükséges megörökíteni az utókor számára.” Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.” A bejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben vált felnőtté, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben igyekezett derűvel szemlélni az életet, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek saját családját is érintették. A leendő írónő hol kacagtató humorral, hol szívszorító iróniával mesél barátairól és szerelmeiről, kíméletlenül elemzi saját magáról – miközben a háttérben végig ott ketyeg a világtörténelem kegyetlen órája
Valahol, egy franciaországi nyaralóban Bernard és neje, Jacqueline vendégeket várnak egy kellemesnek ígérkező hétvégére. Az egyik vendég, Bernard legjobb barátja, Robert, aki Jacqueline titkos szeretője. A másik vendég Brigitte, Bernard titkos szeretője. A ház ura feleségének úgy állítja be a dolgot, mintha Brigitte Robert párja lenne, de mivel Robert még sosem látta a nőt, összetéveszti a szobalánnyal, akit szintén Brigitte-nek hívnak. És ha mindez nem lenne elég, hamarosan beállít egy "pusszancsra" a szobalány férje is, Bertrand...
Az írónő ’Jaj, Istenem’ című darabja élesen és abszurd humorral megtűzdelve reagál az emberiség legfontosabb kérdéseire. Van-e Isten? Ha van, akkor mi a baj vele? Lehet-e depressziós?
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
“Hogyan legyen a zene mindenkié? Hogyan legyen a színház mindenkié? Aki eljön egy Operabeavatóra, mindkét kérdésre választ kaphat. Csapatunk nem állít kevesebbet, mint hogy e kétdolog – zene és színház – egyesülése, az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni.Jöjjön el és tesztelje magát: vajon ön MINDENKI?” A Dinyés Dániel és Göttinger Pál nevével fémjelzett Operabeavató tíz éve bizonyít telt ház előtt, és teszi mindenki számára élménytelivé az opera műfaját. Az összeszokott páros stand up-ja egy-egyopera szórakoztató elemzésével és improvizációval teszi érthetővé a művet, a műfajt. A rendhagyóelőadás-sorozat célja, hogy a színházkedvelő, a már operarajongó, vagy még operafélő és aszórakozni vágyó néző számára is egyedülálló élményt nyújtson. Az alkalmakon a karmester-zeneszerző Dinyés Dániel vezeti be a nézőket a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatbaGöttinger Pál rendező enged betekintést. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában bemutató, népszerű sorozat a 2023/24-esévadban, a Magyar Zene Házával együttműködésben, Puccini Bohémélet című művét szedi ízekre,méghozzá úgy, ahogyan egy szokványos operaelőadás során nem nyílna lehetőség. A jól ismertopera elsőrangú színdarab is, amely sok együttes jelenetet, alkalmanként négy-öt közreműködőoperaénekest ígér, így a szokásos improvizációs jelenlét még bátrabb formájában mutatkozhat meg. Ezzel párhuzamosan a 6színben látható az Operabeavató új sorozata, A néző közbeszól, amely egy újmagyar opera létrehozását tűzte ki céljául, méghozzá a közönség segítségével. A csapat alkalomrólalkalomra találja ki minden elemét az új műnek, amely így kilenc hónap alatt a nézők szeme láttáraszületik majd meg. Göttinger Pál a nézők által is diktált jelenetek kitalálásáért és a közönség előttirendelkezőpróbák megtartásáért felel. Dinyés Dániel írja a zenét, a Néző közbeszól című sorozatbanpedig csatlakozik a csapathoz Závada Péter költő, drámaíró is, aki a librettót hozza majd létre. Az Operabeavatók az ország élvonalbeli operaénekeseinek közreműködésével valósulnakmeg. A néző közbeszól című sorozat 2023 októberétől a 6színben látható, a Bohémélet egészévadon át tartó elemzésének helyszíne a Magyar Zene Háza.
Adrien Lepage kicsit más, mint a többiek. Bukdácsol az iskolában, nemigen barátkozik, ám egy nap rátalál élete értelmére, a dobolásra. Eleinte jobb híján anyja mosóporos dobozain üti a ritmust. Kisvártatva viszont a szülei motivációs jelleggel megígérik, hogy vesznek neki egy dobszerkót, ha megerőlteti magát. Adrienből egy szempillantás alatt osztályelső és házitündér válik.
Ezen az estén a Dumaszínház tehetséggondozói és a közönség azokat a feltörekvő humoristákat hallgatják meg, akik azért versengenek majd, hogy bekerülhessenek a meghívásos Fiatal Félőrültek Szupergálára! Fellépőnek a fellepo@dumaszinhaz.hu címen jelentkezhetnek - várunk minden magát megmérettetni vágyó Félőrültet és a közönséget, akik részesei lehetnek a humortörténeti pillanatnak! Műsorvezető:Litkai Gergely
"Ezt a munkámat egykori mesteremnek, Somogyi Istvánnak ajánlom, aki 1986 őszén felvett engem a Tanulmány, későbbi Arvisura Színházba, és ezzel 180 fokos fordulatot vett az életem, hála Neked ezért, István!Részt vehettem többek között az általa rendezett Szentivánéji álom és A Mester és Margarita című előadásokban, mindkét mű nagy hatással volt a későbbi munkáimra, így erre a mostanira is.Hála továbbá Babnig Gézánénak, Aranka néninek, aki 1986-ban minden kedden és csütörtökön egy órával előbb elengedett a Bőripari Szakközépiskola tanműhelyi gyakorlatairól, hogy részt vehessek a Tanulmány Színház próbáin, mondván, „Menj csak, fiam, keress magadnak olyan hivatást, amelyben valóban örömöd leled, és örömet tudsz okozni másoknak is.” – Pintér Béla Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján. Technikai munkatárs: Berecz Csaba
Tanulmány két részben. Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György. Ikonikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni. Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált mára. Ezért döntöttünk úgy, hogy színpadi változatot készítünk belőle. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis latintanára ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami természetesen senki nem érdekel, egészen addig, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, hogy egy elmaradt cikket sürgősen pótoljanak vele. Nyúl egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban is említik nevét, a kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap jön a kijózanodás, a dédelgetett ókori dolgozat politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva „politikai uszítássá” minősül. Nyúl teljesen tehetetlen, hogy megvédje magát az elvtelen vádak ellen. Felfüggesztik tanári állásából, és arra kényszerítik, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Díszlettervező-asszisztens: Illés Haibo Produkciós koordinátor: Nyulassy Attila Zenekar/zongora: Szép AndrásZenekar/dob: Nagy Zsolt, Czibor AttilaZenekar/nagybőgő: Pál Gábor
Nem nagyon van időszerűbb, provokatívabb és elképesztőbb történet a Networknél. Sidney Lumet sokszorosan Oscar-nyertes filmjének látványos színpadi adaptációja apokaliptikus szatíra a média pokoli hatalmáról. Howard Beale, az esti Híradó bemondója. Amikor huszonöt év után alacsony nézettség miatt a csatorna kirúgja, végső kétségbeesésében közli, hogy élő adásban lesz öngyilkos. A morbid bejelentés példátlan reakciókat szül - az egész világ a feje tetejére áll… További szereplők: Bartha László | Boda Attila | Boronkay-Szalay Olimpia | Bányai Mirjam | Csongor Nóra | Gats Éva | Gyöngyösi Márton | Juhász Lajos | Kele Gábor | Kovács József | Kovács Norbert | Nyulászi Fruzsina | Popovics Gyula | Sáfár-Kovács Zsolt | Suba Attila | Tóth Mihály
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal.Cso-Cso szan és Pinkerton története a szerelmi tragédiák sorából is kiemelkedik. Az „ideiglenes házasságot” valódi érzelmi és törvényes kötésnek gondoló Pillangókisasszony történetében a remény utolsó morzsájának elvesztése után már csak a halál lehet a kiút. A librettót ihlető műről azt mondták, hogy „ha nem egzotikus helyszínen, tőlünk távol játszódna a dráma, elviselhetetlen volna ez a fájdalom.” Az operarajongóknak Puccini csodálatos zenéje emeli katartikus magasságokba a tragédiát. Magyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
A Budapesti Anarchista Színház úgy gondolja, hogy elég színdarab készült már az etikátlan monogámkapcsolatokról, a Többszörös Orgazmus című produkciójával tehát az etikus nem-monogám kapcsolatok lehetőségeit járja körül. A “poliamória” vagyis sokszívűség olyan szexuális szubkultúra, ahol a szerelemnek nem előfeltétele a kizárólagosság, sem szexuális sem érzelmi értelemben. A darab Dossie Easton és Janet Hardy “The Ethical Slut” című kultkönyvén alapul (magyarul Szexbolondok Illemtana címen jelent meg, ) és olyan értékeket állít középpontba, melyek deficitje nem csupán a nemi életünk minőségét ronthatja: becsületesség, önismeret, intimitás, szabadság. Ilyenformán bátran ajánlhatjuk megrögzött monogámoknak is!
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító. Laetitia Colombani darabja tele van szeretettel, emberséggel és gyengédséggel. És rendkívül humoros.