Kőhalmi Zoltán új önálló estje. Mi köze Kőhalmi Zoltánnak a szobanövényekhez? - A humorista új önálló estjéből ez is kiderül. De nem ez az egyetlen titok, amit leleplez, beszél kertészkedésről, kotyogós kávéfőző bűnözésről és homályos próféciákról. Összeesküvés-elmélet hívőknek kötelező!
Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Mit tudhat az a mű, amely operaigazgatók garmadájának és a közönségnek is csillapíthatatlan és megszakíthatatlan érdeklődésére tart igényt? Az apró részletek zenei kidolgozottsága, a hétköznapi pillanatok érzékeny kifejezése, a szikár, lényegretörő történetmesélés és persze a drámai pillanatok mellett a melódiagazdagság is mind ellenállhatatlanná teszi a Toscát. A festő Cavaradossi és a színésznő Tosca romantikus, érzékeny szerelmi életébe betör a politika és az operairodalom talán egyik leggonoszabb figurája, Scarpia báró. A szerelmespár női és férfi tagját egyaránt emberi nagysággal emeli fölül a másik iránt érzett szerelem kínzáson, zsaroláson, szenvedésen, végül magán a halálon. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Animációtervező: Czeglédi Zsombor
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
Gótikus musicalként szokták emlegetni ezt a különleges zenei ínyencséget. Robert Louis Stevenson klasszikus rémregényének színpadi adaptációja egyaránt szól a bennünk lévő jó és gonosz küzdelméről és a szerelem kiismerhetetlen természetéről. Legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére. A többszörös Grammy- és Tony-díjra jelölt Frank Wildhorn és a kétszeres Oscar- és Grammy-díjas Leslie Bricusse műve 1990-ben indult el világhódító útjára, és számos feldolgozásban, számtalan színpadon aratott sikert. Minden idők egyik legnépszerűbb musicalje. Horror, kaland, gyilkosság, káosz - mély érzelmek, magas filozófia, önfeláldozás: mindez egy pörgő, szenvedélyes és lenyűgözően látványos produkcióban. Az előadás rendezője Vincze Balázs.
Nem tudom, mi lesz ez a dolog, de a munka rajta nagyon érdekel. Érdekel, hogy amiket kigondoltam, működik-e. Ennek kulcsa valószínűleg az, hogy van-e más is, aki így gondolja. És ha van, az hány ember. Tézisem szerint sok. Ha tévedek, akkor végképp működésképtelennek nyilváníthatom a szenzort, amivel fel volnék szerelve. De majd akkor beletörődöm.Igyekszünk majd hozzászólni... Jajj, jajj. Vagyis a szereplők igyekeznek majd hozzászólni. Mindenhez. Ahogy az egy kocsmaszerűségben lenni szokott törzsvendégek között. „A beletörődés és a bele nem törődés közti tűnődés volna esetleg a jelenlegi drámánk nekünk, akik a tevékeny vergődést választjuk megoldásul.” – mondja majd talán tudálékosan egy fontos törzsvendég. „A gondolkodás diadala bizonyos kultúrtörténeti korszakokban érvényes áram tudott lenni. Áramütés. Most inkább fölösleges habverés.” – teszi majd hozzá ugyanő. „Mi van? Áramütés?!” – gondolja majd magában egy másik törzsvendég, miközben átismétli a habverés mozdulatait. „Ezt nem értem, magyarázd el!” – teszi majd hozzá a harmadik törzsvendég halált megvető bátorsággal... Szóval ez a fölösleges habverés lesz ez az előadás szerintem. Hacsak nem történik valami szokatlan dolog... „Maradjunk csak szépen nyugodtan élve.” – gondolják majd hőseink. Izgulok. Kocsis Gergely
Í A DancePro című új sorozatban a magyar kortárs tánc már jól ismert és feltörekvő fiatal koreográfusainak munkái láthatóak. A sorozatban fellépő társulatok nem kötődnek színházhoz – folyton úton vannak és a világ különböző pontjain lépnek fel. Megállnak egy estére és előadásaikon beavatják a nézőket az utazásaik során megismert világokkal vagy épp azzal, ami aktuálisan körülveszi őket és a nézőket. A sorozat szerkesztője Gera Anita, aki előadást követően az alkotókkal beszélget. 1.rész – HEPP Mi lennék ha? Minden. Akkor inkább semmi sem leszek. Dehogy, csak idéztem. Gegétől. Az irodalomtanár reppertől. Bárcsak egyszer lennék akkora, hogy magamtól idézzek! Na, ez is idézet. Mokitól. Na, de akkor legyek már valaki. Mindegy ki. Ha mindegy, akkor viszont jó az úgy, ahogy van. Sőt, úgy a legjobb. Igazából szeretem is, hogy ilyen kis páfrány vagyok. Csak mozizok a polcról. Néha jó lenne, mondjuk, gombának lenni. Varázsolni. De általában beérem azzal, ha zöld vagyok. És jó illatú. Nem kell virág. Akkor már idézettel zárom: Magam adom, megadom magam. Quimby. Ha jobb lennék, az rosszabb lenne. Csuzi Márton és Rácz Réka a személyiség, a jellem tövét keresik. Azok- e, akik lenni akarnak? Ha nem, miért nem? El tudják-e fogadni, hogy azok akik, amik? Hibákkal, gyengeségekkel együtt. Minderre egymásban keresik a választ. A másik tükör, vonalzó: viszonyítási pont számukra. Kellenek egymásnak, hogy önmaguk legyenek. A tánc és a cirkusz nyelvén kommunikálnak, a fizikalitás adja a teret számukra és megoldást is abban találnak. Alkotók, előadók: Csuzi Márton Rácz Réka/Zoletnik Zsófia Zenei szerkesztő: Csuzi Márton Fény: Kovács Gerzson Péter Mentor: Goda Gábor Szöveg: Sára Gergely a.k.a. Gege – Végletek című dalszövegének interpretációja Támogatók: NKA Imre Zoltán Program Inspirál Cirkuszközpont Artus Kortárs Művészeti Stúdió Flying Bodies Fesztivál 2.rész – BOT ÁDÁM – GOSHIWON A goshiwon egy aprócska hálószoba, ami alapvető szükségleti eszközökkel van felszerelve, így lényegében komplett élettérként funkcionál Koreában. Többnyire egy ágyat, íróasztalt, gardróbszekrényt, hűtőt és tévét zsúfolnak be alig 4-5 négyzetméterre. A legjobb az egészben – azon túl, hogy az ágyadban fekve ajtót tudsz nyitni az ételfutárnak -, hogy a papírvékony falaknak köszönhetően nem érzed magad egyedül. És mégis. Úgy éreztem, én is egy goshiwonban élek, amikor megismerkedtem a karantén és a szociális távolságtartás gyakorlatával. Nemcsak arra nyílt lehetőségem, hogy újra értelmezzem az idő kérdését, hanem a fel nem tett, de engem foglalkoztató önismereti kérdésekre még válaszok is érkeztek odaátról, vagyis a szomszédból. Feltörtek bennem, a „paneldzsungel kölykében” azok a gyerekkori emlékek, amik a kis élettér okozta abszurd helyzetekből adódtak, én pedig nevetni kezdtem. És rájöttem, hogy így minden sokkal könnyebb és elviselhetőbb. Összegyűjtöttem hát az élményszerű álmaimat és az álomszerű élményeimet a karanténlét kisebb és még kisebb stációiról, hogy megosszam veled. Csak a hashtag le ne maradjon! Alkotó/előadó: Bot ÁdámAlkotó munkatársa: Lakos FanniMentor: Ladjánszki MártaSÍN Kraft Program mentor: Rácz Anikó
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt.Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló, lélekemelő komédiája. Táncosok: Csonka Ildikó, Jakab Zsanett, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Jakab Roland, Horváth Ádám, Czakó Gábor, Matics Roland, Mocsár Patrik, Brunczlík PéterZenészek: Bartek-Rozsnyói Judit / Szentimrei Noémi, Bartek Zsolt / Tóth Csaba, FerencziJános / Peresztegi Attila, Nagy Zsolt / Papp Dániel
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatótBerényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van. Sokszor a legközelebbi ember nem is tudja, hogy ő a legközelebbi ember, és hogy milyen sokat jelent a másiknak, és van, hogy azt hisszük, mi vagyunk a legközelebbi emberek, de kiderül, hogy mégsem. Van olyan, hogy a legközelebbi ember visszaél azzal, hogy ő a legközelebbi ember, és van, hogy a legközelebbi ember egy szakítás vagy egy haláleset miatt eltűnik az ember életéből. Ez az a magány, amikor nincs legközelebbi ember – és ilyenkor keresni kezdjük azt.
Hajdan szép lányok voltak, az idő azonban eljárt a két Szkalla lány felett. Giza Münchenben él fiával, magányosan, tolószékben. Orbánné Budapesten énektanár. A nővérek nap mint nap felhívják egymást, és mindennap felelevenítik ifjúságukat.
Mi a teendő abban az esetben, ha az ember a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyerekekkel nem tud bánni, a nőkkel sem? Miért a mi hibánk, ha Ők rosszat álmodnak? Miért baj, ha őszintén válaszolunk arra kérdésre, hogy fogytam-e? Érdemes-e, a friss jogosítvánnyal vezető feleségünknek tanácsokat osztogatni a forgalomban? Eljön-e az a pillanat egy nő életében, amikor azt mondja: Köszönöm, van elég cipőm, nem kell több. Illetve, hogy mindezek ellenére, miért dobban meg mégis a szívünk, ha belép a szobába?Nos, ezekre a kérdésekre nem tud választ adni az előadás. Viszont számos hasonló kérdést vet fel az együttélés nehézségeiről, szépségeiről, öröméről. (Magunk között szólva: inkább nehézségeiről.)Egyszemélyes vígjáték, nyolc különböző karakter, hetven percben. Csányi Sándor előadásában.
Látványszínház - mozgó festmények tárlata. A Frida Kahlo, mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép és a táncművészet gazdag kifejezőképességére építve. Akárcsak egy különös tárlatvezetésen, a táncképek során megmutatkoznak a női sors szépségei és kihívásai, szenvedélyes szerelmi történetek, egy impresszív kultúra képei, karneváli hangulat és Frida életének egy-egy meghatározó pillanata. Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról. A 115 éve született Frida Kahlo apai ágon magyar gyökerekkel rendelkezik, de elsősorban mexikói kötődése kapcsán ismerik az emberek. Kultusza sokrétű, így sokféleképpen kapcsolódnak és vonzódnak hozzá az emberek: ideál, ikon, akinek életigenlése páratlan volt, pedig élete tragédiák és viharos szerelmek sokaságával volt tele. Sokaknak múzsa, hiszen különleges és egyedi karaktere mai napig sokakat ösztönöz, akár női egyenjogúságról, művészetről, bátorságról, akár előremutató eszmékről vagy bámulatos életerőről beszélünk. Frida ismert és népszerű művész Magyarországon is, így az előadás lehetőséget ad, hogy újabb nézőpontokat adjunk életének és művészetének megértéséhez. Ez a nagyszabású produkció lehetővé teszi, hogy elmélyedjünk művészetének és hazájának, Mexikónak meglepetésekkel teli látvány- és hangulatvilágában. Célunk, hogy méltóan nyúljunk egy ilyen nagy művész szellemi hagyatékához, hogy életének legmeghatározóbb fordulatait és olykor megrendítő festményeinek mágikus erejét megőrizve pedig korszerű formákba öntsük a szenvedéllyel és végletekkel teli érzelmek különféle hullámait. Frida: Eleonora AccalaiDiego: Kováts TiborTáncművészek: Bundschuh Vera, Déri András, Dragos Dániel, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Kovács Mátyás, Nyeste Adrienn, Pataki Noémi, Temesvári Zsófia. Video mapping: Karcis Gábor Társulati menedzser: Vodál Anita
Az OMG Produkció vendégjátéka. Dr. Martha Livingstone-t, a törvényszéki pszichiátert egy zárdába rendelik ki. Feladata, hogy felmérje egy apácanövendék beszámíthatóságát, akit saját újszülöttjének meggyilkolásával vádolnak. Miriam Ruth anya, a zárda főnöknője eltökélten próbálja Ágnest távoltartani az orvostól, amivel tovább fokozza Livingstone gyanúit. Ki ölte meg a csecsemőt, és ki volt a csöppnyi áldozat apja? Livingstone kérdései arra kényszerítik mindhárom nőt, hogy felülvizsgálják a hit jelentését, a szeretet erejét, és megkérdőjelezzék saját értékrendjüket, viszonyulásukat az emberi bűnökhöz és az isteni akarat(?) megnyilvánulásaihoz. A történet izgalmas krimibe ágyazva vizsgálja, hogy léteznek-e ma jelenkori csodák, hogy feloldhatatlan-e az ellentét a tudomány és a vallás között.
A Sárközi Gyula Társulat előadása. „Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle. Életünk meséje – táncban.” Sárközi Gyula A Sárközi Gyula Társulat elődje, a KFKI Kamarabalett 2001. november 19-én a Madách Színházban mutatta be első előadását „Mindenki – LGT Táncképek” címmel, amely igen nagy sikert aratott. A produkció iránt olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a 2002-es Budapesti Tavaszi Fesztivál is műsorára tűzte, s az előadás vidéken is ugyanolyan népszerűségnek örvendett, mint a fővárosban. A darab a tánc eszközével mutatja be korunkat: különböző emberi sorsokat, karaktereket. Az első felvonást Jurányi Patrick koreografálta, melynek alcíme: Ülök a járdán. Az LGT egyedülálló zenei stílusa ihlette a produkciót, mely a férfi-nő közti érzelmeket is megmutatja a klasszikus baletten keresztül. A második rész formailag a showtánc és klasszikus táncelemek ötvözetéből áll. A második felvonás alcíme: Miénk ez a cirkusz – koreográfusa Sárközi Gyula, aki Kovács Zsolttal és Kováts Gergely Csanáddal a modern tánc nyelvén gondolta újra a tánclépéseket. Sárközi Gyula Presser Gáborral közösen válogatta ki a legismertebb LGT számokat és együtt úgy rendezték azokat sorba, hogy mese szülessen belőle: életünk meséje. Az előadás zenei anyaga: Miénk itt a tér; Engedj el; Szentimentális rakenroll; Boksz; Az ígéret földje; Nem adom fel; A csúnya fiúknak is van szíve; Gondolj rám; Mindenki. Előadják a Sárközi Gyula Társulat művészei és a Madách Táncművészeti Iskola növendékei.
Orsi és Ádám hazaérkeznek a nyaralásból. Valami bűzlik, kikapcsolták az áramot, idegen növény van a konyhaasztalon. És egyszer csak felbukkan a semmiből Kati és Viktor, akik – úgy tűnik – ugyancsak ott laknak. Vagy lehet, hogy ők laknak ott igazából? Egy szürreális fordulatokban gazdag színdarab, amiben semmi sem az, ami. Vajon tényleg a környezetünk határoz meg minket? Kibújhatunk a bőrünkből, szétfeszíthetjük a polgári társadalom kereteit? Az izgalmas dramaturgiájú színdarab számos súlyos témát jár körül humorral és játékosan. Van benne kitörő vulkán, takarítónő-halál és jávorszarvas-szex és egy doboz, amit talán nem kellett volna kinyitni... Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Az vagy nekem, mi testnek a kenyérs tavaszi zápor fűszere a földnek;lelkem miattad örök harcban él,mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;csupa fény és boldogság büszke elmém,majd fél: az idő ellop, eltemet;csak az enyém légy, néha azt szeretném,majd, hogy a világ lássa kincsemet;arcod varázsa csordultig betölts egy pillantásodért is sorvadok;nincs más, nem is akarok más gyönyört,csak amit tőled kaptam s még kapok.Koldus-szegény királyi gazdagon,részeg vagyok és mindig szomjazom.
Táncszínházi előadás William Shakespeare műve nyomán, Kecskemét City Balett - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház „Tragédiának nézed? nézd legott komédiának s múlattatni fog!”Madách Imre akár a Szentivánéji álom jeleneteire is gondolhatott volna, amikor papírra vetette ezeket a sorokat. Shakespeare e talányos műve bővelkedik a kétarcú helyzetekben, amelyek csak a nézőpontunktól függően mutatják szomorúnak vagy vidámnak mindazt, amiről éppen szó van.Egy zseniális színházi elme, aki nemcsak nagy költő, de az emberi jellemről is mindent tud, amit tudni érdemes; egyszerre láttatja életünket szépnek és rútnak, költőinek és közönségesnek, drámainak és komikusnak, magasztosnak és kisszerűnek, szánandónak és nevetségesnek. Felvonulnak itt aktuális bújukkal-bajukkal emberek és tündérek, perlekedő fejedelmek és igyekvő mesteremberek, boldog és boldogtalan szerelmesek, magányos manók és összegabalyodott párok.Egyvalami közös bennük: mindnyájan a boldogságukat keresik az athéni erdőben ezen a bűvös nyárközépi éjszakán. Van aki sikerrel jár, van aki nem annyira. De nem adják fel; kutatják, amíg csak erejükből telik. Sokszor kerülnek nevetséges helyzetekbe, amiket persze roppant tragikusnak látnak egészen addig, míg másnap fel nem virrad egy új reggel, s a tündöklő napfényben már minden siker és kudarc más arcát mutatja, mint az éjszaka sötétjében. A gondok már nem annyira drámaiak, a problémák már nem olyan megoldhatatlanok, s újra jó szívvel derülhetnek magukon és egymáson, de leginkább velük együtt mi nevethetünk magunkon, hiszen ők valójában mi vagyunk, s mi is rájövünk, hogy a lényeg csak annyi, hogy: „Az élet szép… Tenéked magyarázzam?” Táncolják a Kecskemét City Balett tagjai:Puck - Nagy NikolettDemetrius szerelmes Hermiába - Földesi Milán m- v.Heléna szerelmes Demetriusba - Gömöri LaraLysander szerelmes Hermiába - Pavleszek LászlóHermia Egéus lány, szerelmes Lisanderbe - Bakonyi Jusztina m. v., Oberon tündérkirály - Raj MartinTitánia tündérkirálynő - Varga LottiTheseus Athén ura - Szigethy NorbertHyppolita Amazonkirálynő, Theseus menasszonya - Hoffmann LucaZuboly - Rancz IllésEgéus, indiai fiú - Karácsony Anna MagdolnaTündérek - Weisz Tícia Szonja, Wéninger Dalma m. v.Mesterember - Takács István, Rancz Illés
A Trojka Színházi Társulás feldolgozásában a színészek több szerepet játszanak. Közvetlen és természetes módon hangolják át a nézőket egy családi történet privát tanúivá.