Dániel András kufli-meséit minden mai magyar gyerek ismeri. A nagysikerű könyv- és rajzfilmsorozat karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő hét kufli ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán kel életre. Miközben megtudhatjuk, hová tűnt Zödön foltja, hogy hívják Hilda virágát, minek öltözik Fityirc a varázsgombák farsangi buliján, és miért jobb néha kirándulás helyett berándulni, a féktelen fantáziával megírt mesék titokban olyan fontos dolgokról szólnak, mint a barátság, a közösség, az önazonosság. A bábszínházi adaptációból természetesen nem hiányozhatnak a könyvek lapjain végigvonuló a vicces mellékszereplők sem (biztosan megjelenik egy mindent kommentáló felhő, egy beszélő fatuskó, a földalatti manótevék és még sokan mások). A zenés előadást élőben kíséri a Varázsgombák Zenekara. Bábszínházi adaptáció: Cseri Hanna
„Gyerekek voltunk a nővéremmel, ő kilenc, én ötéves, és tudtuk, hogy valami történt. Tudtuk, hogy nem kapunk igazi válaszokat, amikor azt kérdezzük, hogy apa miért dolgozik ennyit. És anya miért nem kel fel reggel, és csinál nekünk reggelit. És tudtuk, már azelőtt, hogy a nagynénénk megjelent itt, hogy valami nagyon megváltozott. Éreztük, hogy ez most egy új élet, és anya mostantól másféle anya lesz, mi pedig másféle gyerekek, és nem tudom, hogy a tesómnak mi járt a fejében, én viszont ezt gondoltam: egy olyan kisfiúnak, akit most hagyott el az apukája, egyáltalán nem kéne holnap óvodába mennie. Megérdemelném, hogy itthon maradjak, egész nap pizsamában a tévé előtt, és ha már itt ragadt a nyakunkon a hülye nagynénénk, csináljon nekem bundáskenyeret tejföllel és kakaót színes pillecukorral.” A Médea gyermekei kiskamaszoknak beszél a válásról, a családi egység felbomlásáról az azt megélő gyerekek szemszögéből. Suzanne Osten és Per Lysander koncepciója alapján az előadás szövegét írta Németh Nikolett. A szövegben részletek szerepelnek Max Porter A bánat egy tollas állat és Elena Ferrante Amikor elhagytak című műveiből.
Zenés életrajzi játék (kisoperett) Fényes Szabolcs és felesége Csikós Rózsi életéről, sok-sokslágerrel fűszerezve. A mosoly, a nevetés, önmagában is csodás gyógyító erővel, energiával bír. Fényes Szabolcs születésének 110 éves évfordulójára az alkotóknak a korábrázolás és a szórakoztatás olyan egyvelegét sikerült létrehoznia, ami több, mint egy életrajzi játék. Fényes Szabolcsról, az operettszínház egykori igazgatójáról, erről a kalandos életű, igazi bohémről, a zseniális zeneszerzőről könyvet ugyan írtak, de színmű még nem készült. Érdekes a mű, mert tanít, bemutatja a kort, amelyben éltek, a politikai és társadalmi hangulatot és visszaidézi a csengő népszerű zenét, amit milliók daloltak. Korhangulat, életút, játék, munka, emlékezés, humor, tisztelet, öröm és bánat… ez mind együtt, ebben a darabban.
„Oh Hamlet! mi volt ijedésed,Mikoron megláttad atyád lelkét,Ahhoz képest, amint megijedtA helybeli lágyszívü kántorfeleségének látásán?” A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta. – A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Továbbá: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna
Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-iBloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek…
Klasszikus dilemma. A világ tökéletlen és csonka. Hamlet viszont tökéletesnek, egésznek akarja. Hogy lehet, hogy az a hely, ahol együtt pulzál Shakespeare, Da Vinci és Bach ennyire vágyik az önpuszításra? Mert az ember képtelen legyőzni a benne rejlő gonoszságot és mindent elpusztít maga körül. Hogyan vezethet egy ember személyes tragédiájához, ha nem kap elég szeretetet, és az ő tragédiája hogyan vezethet az egész világ tragédiájához? Előadásunk középpontjában ezek a kérdések állnak.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Dosztojevszkij regénye alapján írta: Gáspár IldikóGörög Imre és G. Beke Margit fordítása nyománKórusszövegek: Tóth Réka Ágnes és Gáspár Ildikó
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
Darwin azonos című művéből kiindulva egy olyan formai kísérletre vállalkozunk, mely ötvözni próbálja a tudományos ismeretterjesztést a költészettel.
A Spinozától csupán néhány méterre született Max Nordau és néhány száz méterre Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek alapvető szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak?
Másfél óraEnnyi idő kell ahhoz, hogy kiforduljon sarkaiból a világ.Vagy ahhoz, hogy a helyére kerüljön egy kidöccent fogaskerék.Nézőpont kérdése.És ahhoz is, hogy hősünk, a férfi elérje az úticélját. Autóval. És közben telefonáljon…A feleségével, akit megcsalt.A gyerekével, aki hazavárja, mert kezdődik a meccs.A főnökével, aki éppen most rúgta ki.A beosztottjával, aki e pillanatban veszi át a helyét.És a nővel, aki épp gyereket szül neki.És ő csak megy megállíthatatlanul a végzete felé. Miért? Hiszen visszafordulhatna, mégvisszacsinálhatna mindent és akkor talán nem lenne semmi baj…De meg lehet-e állni?90 perc.Ennyi a játék ideje.És ebben van az a fél óra is, amelyben ön, kedves néző elmondhatja, eljátszhatja avéleményét erről a sorsfordító helyzetről.A darab felénél ugyanis játékba vonjuk a nézőket is, akik véleményt nyilváníthatnak atörténtekről, vagy akár felhívhatják a beszélgetésfolyamban lévők bármelyikét, mintegytanácsot adva nekik, ők mit tennének a helyükben. A kisfiú hangja: Demeter Igor Ilián
2022. A tér egy szabadulószoba. Mai fiatalok, akiket a történelemtanár elvisz a régi idők átélésére alkalmas játékra. Ebben a történetben a gyerekek nem valamelyik horrorfilm borzongató jeleneteit élhetik át. A játék nagyon is visszarepíti a fiatalokat a XX. század nagy drámáinak közepébe, ahol átélik és megértik szüleik, nagyszüleik, illetve koruk tragédiáit, személyes múltját. Nem valamelyik sorozatgyilkos, vagy fantasy hős szerepébe bújnak, hanem olyan hétköznapi emberek bőrébe, akik emberiességük, együttérzésük, hazaszeretetük vagy hitük szerint - a legnehezebb pillanatokban, tudtuk nélkül - hőssé váltak akár a saját életük feláldozásával. Vajon a világcéggé növekedett vállalat tulajdonosa, Richter Gedeon miért nem hagyta el hazáját? Vajon hogy döntött a kivégzéssel dacolva Salkaházi Sára, szerzetesnővér, amikor több száz ember élete forgott kockán? Milyen túlélési technikával tartotta a lelket Placid atya a hazájuktól sokezer kilóméterre lévő munkatáborokba hurcolt emberekben? A produkció a Magyar hősök c könyv alapötletéből született, mely a Nemzeti EmlékezetBizottsága, valamint a Mathias Corvinus Collegium gondozásában jelent meg 2021-ben. A RENDEZŐ HANGJA: Kamarás Iván
Makszim Gorkij „Makar Csudra” című elbeszélése és „A cigánytábor az égbe megy” c. film nyomán. A Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz és a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia közös előadása Repülöm a piros eget, égve reped,siratom-e, siratom-e majd eleget?Ha valami így fáj, mélybe talál,nem a seb, a lélek,az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét. Zenészek: BABINDÁK ERNŐ, SZAJKÓ NÁNDOR, BARANYI ZOLTÁN, MENDI MILÁN Gyerekek: MARTON JOHN ARJUN, MARTON JOHN TARUN, BERKI BENCE, MENYHÁRT BOGLÁRKA Közreműködnek a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia növendékei: ANDRÉKA LÍVIA, GALLÓ ÁLMOS, KOVÁCS DÁNIEL, SZEITL MOLLI Valamint a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES táncosai.Piac szereplői: kofák, cselédek, úriasszonyok, csendőrök, koldusok, vásárosok / Álom szereplői:cigányok, fehér gyerekek, angyalok, szentek, katonák, tarka szoknyák minden mennyiségben. Árva Tamás, Bálint Szintia, Barka Dávid, Béli-Orbán Amanda, Benedek Attila, Bordás Barnabás, Cruz Heather Laura, Csabai József Márk, Csicsmann Dániel, Csicsmann-Tomory Kinga, Deák Luca, Egyed Mátyás, Ertl Balázs, Fekete Bence, Fekete Sarolta, Hajdú Flórián, Hetrovicz Brigitta, Jantek Dóra, Juhász Bence Zsombor, Kerepesi Zoltán, Kiss Bálint Barnabás, Kovács Franciska, Nagy Csomor Márton, Nagy Marcell, Pálffyné Tóth Beatrix, Paput Júlia, Peszlen Csilla, Rencz Norbert, Sánta Gergő, Sánta-Bíró Anna, Sinkó Nikoletta, Székely Máté, Szeverényi Barnabás, Szomjas, Payer Dóra, Tókos Anna Zsófia, Tókos Attila, Tompa Attila, Tóth Alma Dorottya, Wallinger Ágnes A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ segítségével közreműködik:Lovasok: GÁBOR ANITA ÉS ARADI ZSOLT valamint lovaik: SZAMURÁJ (arabkeverék) és NÍLUS (nónius) Korrepetitor: Vitus Eszter Táncos szereplők jelmezei, táncdramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Színházi duett 80 percben - Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatának igaz története alapján. A formabontó darab egy párkapcsolati történet, amelyben Rezes Judit és Szabó Győző népszerű dalok és izgalmas koreográfiák segítségével mutatják be kapcsolatuk ívét, annak csodáit és nehézségeit. Történeteik saját történetek, megélt, igazi állomások. Az előadás személyes érintettséggel, őszintén és kendőzetlenül mesél nekünk róluk, magunkról. Valóság és fikció keserédes keveréke a közismert színész pár által megálmodott egyszerre vicces és szívszorító előadás. Szórakoztató, ironikus és gyakran fájdalmas helyzeteket megmutató játék, amelynek történetei egyediek, mégis mindenki számára ismerősek. "Ha az igazat mondod, nem kell emlékezned semmire." (Mark Twain) Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatának története zenével és tánccal, felrázva, leporolva, gyerekekkel, házassággal és gyufaolimpiával fűszerezve látható a 6színben. Asztali zene: Sáry SándorA zenekar: Wagner-Puskás Péter, Urbán Marcell, Kovács Norbert, Miskolczi Márk, CsizmásAndrás Koprodukciós partner: FÜGE Produkció, NUBU
Játék és tánc Lorca alapján.Mese száz percben az andalúz szerelemről. A flamenco életérzés – sors, dinamika, drámaiság. A mozgás, a gesztus egyenértékű a szöveggel. Salvador Dali és Bunuel barátja, Federico García Lorca kiköveteli magának, hogy a színházról ne a megszokott módon gondolkodjunk. Nyoszolyólányok: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello JuliaFalubeli férfiak: Horváth Ádám, Málits András, Mocsár Patrik
Dajkamesék? Szubverzív utópiák? A kollektív tudattalan utolsó őrzői? A patriarchátus élőhalottjai? A tündérmesék ma megosztóbbak, mint valaha. De velünk élnek – úgyhogy ideje kezdenünk velük valamit. Kiderül a titok – ezt jelenti a híres tündérmese (ami az erdő mélyén történik, nem fogod elhinni)! Saját élettörténeteinkkel dolgozva járatlan útra lépünk, ahol a beavató színház a meseterápiával és a lecture performance műfajával ötvöződik. Hagyjuk magunkat elveszni a meseértelmezések erdejében. Talán találkozunk. Varsányi Péter szabadúszó színházrendező 2017-ben végzett az SzFE-n. Jelenleg a FreeSzFE és a Salzburgi Mozarteum PhD hallgatója. Ezt az előadást a doktori kutatása keretén belül hozza létre alkotótársaival, Juhász Gabriellával, Kovács Domokossal, Sipos Györggyel és Farkas Verával. Meseterapeuta: Farkas Vera
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
„Én magának zsidó vagyok?” Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket. „Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség. „Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok… Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő. Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk.Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal. Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon? Auschwitzot meg lehet pénzben váltani? A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is. Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada. Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója. A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.