Vajon tényleg be vagyunk zárva saját elménk, gondolatainknak börtönébe? Színházunk legújabb nagyszínpadi előadása elgondolkodtat mindezen, miközben szórakoztat. Az abszurd közegben megelevenedő mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik. Érdekesség, hogy az eredeti musical 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban, majd három esztendő múlva a Martin Beck Színházba költözött a produkció, mely összesen 2328 előadást élt meg. Az első európai bemutatót Madridban tartották, de ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar ősbemutatót a Budapesti Operettszínházban tartották, Darvas Ivánnal a címszerepben! Hosszú évtizedek után most újra színpadunkon az előadás, melyet szöveg- és kottahűen, ám modern eszközökkel, gondolatisággal, látvánnyal, lenyűgöző, kifejező jelmezekkel, parádés szereposztással mutatunk be nézőinknek március 20-án.
Egyfelvonásos operák magyar nyelven, magyar és angol felirattal. Wolfgang Amadeus Mozart: Bastien és Bastienne Wolfgang Amadeus Mozart alig volt 12 éves, amikor megkomponálta bukolikus kisoperáját, a Bastien és Bastienne-t, amelyet „alternatív helyszínen”, egy bizonyos Mesmer doktor kertjében adtak elő. Éppen annak a Mesmernek a házában, akinek mágnestalálmányára oly komikus hatással visszautal majd Mozart operaszerzői pályájának vége felé, a Così fan tuttéban. A források szerint a siheder Wolfgang maga költötte Colas varázsló-áriáját halandzsanyelven („Diggi, daggi, schurri, murri…”), a nyitányban pedig egészen különös tényként állapíthatjuk meg, hogy a főtéma gyakorlatilag megegyezik a jóval későbbi, beethoveni Eroica-szimfónia első tételének főtémájával…Gyerekeknek szóló, egy kis varázslattal megspékelt szerelmi történet kerekedik most a Bastienből egy másik kis darab bevonásával, igazán alternatív helyszínen: az Operaház nagytermének előszínpadán, a zenekari árok felemelt platóján – Lotz Károly híres mennyezetfreskója alatt. Szövegíró:Friedrich Wilhelm Weiskern, Johann Heinrich Müller, Johann Andreas SchachtnerRendező: Valkai Andrea Szereplők: Bastien: Halász Gergely e.h., Pál BotondBastienne: Kapi Zsuzsanna, Fenyvesi Gabriella ReaColas: Zajkás Boldizsár, Aron Ottó Jóhannsson Gian Carlo Menotti: A telefon Menotti 1947-es egyfelvonásos operája a bemutató idején bájos tréfa volt. Mára egy kortünet tragikomikus látlelete: a mobilkommunikáció átírta a világunkat, és új jelentésrétegeket adott a műnek is. Előadásunk egy mai nagyváros forgatagába helyezi a történetet, így nem csupán két emberről mesél, hanem arról a generációról, amely telefonon, e-mailen és közösségi portálokon éli életét, miközben lassan elfelejt a másik ember szemébe nézni. Kamaraopera kortárs fizikai színházi elemekkel és (talán) happy enddel.Almási-Tóth András rendezését Valkai Andrea alakítja át a gyermeknézők számára. Zeneszerző és szövegíró: Gian Carlo MenottiRendező Almási-Tóth András rendezése alapján: Valkai Andrea Szereplők: Lucy: Kapi Zsuzsanna, Fenyvesi Gabriella ReaBen: Halász Gergely e.h., Pál BotondTelefon: Dargó Gergely
Dániel András kufli-meséit minden mai magyar gyerek ismeri. A nagysikerű könyv- és rajzfilmsorozat karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő hét kufli ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán kel életre. Miközben megtudhatjuk, hová tűnt Zödön foltja, hogy hívják Hilda virágát, minek öltözik Fityirc a varázsgombák farsangi buliján, és miért jobb néha kirándulás helyett berándulni, a féktelen fantáziával megírt mesék titokban olyan fontos dolgokról szólnak, mint a barátság, a közösség, az önazonosság. A bábszínházi adaptációból természetesen nem hiányozhatnak a könyvek lapjain végigvonuló a vicces mellékszereplők sem (biztosan megjelenik egy mindent kommentáló felhő, egy beszélő fatuskó, a földalatti manótevék és még sokan mások). A zenés előadást élőben kíséri a Varázsgombák Zenekara. Bábszínházi adaptáció: Cseri Hanna
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
Bár a Fekete Péter műfaját tekintve mese, az antivilágbéli operett alapszituációja igencsak aktuális ma is. A gazdasági világválság idején a jóképű világfi, — aki nem mellesleg veszedelmes tőzsdecápa — véletlenül rábukkan a világ legnagyobb balekjára. A balek személye maga a katasztrófa. Bármihez ér, az összeomlik — mi lehetne hát jövedelmezőbb befektetés, mint részvénytársaságot alapítani a balek pechjére? Az üzlet be is indul, csak hogy közbeszól a szerelem: a dörzsölt úriember és a lúzer mindketten találkoznak egy-egy saját világukon kívüli nővel. A megejtő szerelmi kergetőzést legendás örökzöldek tarkítják, miközben a fináléban már a legmeglepőbb párok szorongatják egymás kezét. További dalszövegek: Békeffy István, Dalos László, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, Szilágyi László. Zenei supervisor: Puskás DávidVideótervező: Gothár Márton
A kilencéves "Béna" Benni új tanárnőt és új osztálytársnőt kap az iskolaév elején. Ida, az új osztálytárs, szívesen barátkozna Bennivel, de a fiú ellopja a kislány kedvenc fülbevalóját, tönkreteszi az iskolaigazgató féltett növényét. Vagy ez csak a látszat? Ki segít kibogozni az összekuszálódott szálakat? Csak nem Mister Morrison mágikus állatai?
Két szép lánya van Julis néninek és Józsi bácsinak. A lányok ügyesek is, okosak is, szeretik is őket szüleik. Mindennap ebéddel várják a lányokat otthon, egyszer azonban, oly éhesek voltak, hogy az ételt mind megették. Apjuknak sem maradt semmi estére, vacsorára. Anyjuknak azonban nagy ötlete támadt: főzzék meg a padláson maradt gömböcöt! Szerencsére! Szerencsére? A gömböc ezt valahogy máskép gondolta. Szereplők: Józsi bácsi, Julis néni, a gömböc és a gyerekek
A bájos mesét bizonyára minden kisgyermek ismeri már, de most végre színpadon is életre kel e csodás történet, melyben találkozhatunk Micimackóval, Malackával és a Száz Holdas Pagony többi hősével.
Akciósztárnak készül a magyar színművész. Elhatározásában segíti az ügynöke, a feladatra felkészíti az egykori filmsztár, s támogatja Feri, az egyszeri rajongó.Persze nem minden úgy sikerül, ahogy tervezték...
A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel. Anthony McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta (film később lett belőle) a „furcsa pápapár” történetét, akik kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában Isten rottweilerének is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám argentin, szerény. A konzervatív Benedek Mozartot játszik, a progresszív Bergoglio ABBA-ra táncol. Előbbi semmilyen sportért nem rajong, utóbbi nagy focirajongó. Anthony McCarten darabja a lelkiismeret-krízis drámája. Mindkét embert kísérti a bűn érzete: Benedeket azért, mert túlvédelmezi a papjait, Bergogliót azért, mert nem tudta megvédeni követőit a katonai juntától. McCarten a saját aggodalmaikat mondatja ki velük. Ahogyan Bergoglio fogalmaz: „A bűn nem egy folt, amit a mosodában el tudnak távolítani. Az egy seb, amit kezelni és gyógyítani kell.” A darab a két pápa elképzelt teológiai vitáit mutatja be. A mű elmélkedésre késztet, és mer humoros is lenni.
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Lengyel városka a galíciai határon. A plakátragasztó hirdetményt függeszt ki, amely felhívja az emberek figyelmét a harangavatási ünnepségre és táncversenyre. Swanilda, a harangöntő lánya is részt vesz a versenyen, és büszkén mutatja barátnőinek új táncruháját...
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
A Fórum Színházi Közösség improvizációs előadása.Borzalmas gyilkosság történt! Mindenki gyanús! De vajon ki a gyilkos? Ebben az előadásban te magad lehetsz a nyomozó, miközben a krimi a szemed láttára születik a színpadon - teljesen improvizálva. Így minden előadás új, egyedi és egyszeri! Szereplők: Botka Ákos, Éliás Anna, Frigyik Aldó, Halmos Dani, Tóth Bella, Viczay Zsuzsa, Wollner Matyi, Zömbik Zsófi Rendezők: Montvai Hanna és Karsai Tamás,Zene: Nemeskéri Csaba
A Nemzeti Lovas Színház történetében először folytatást kap egy családi musical! A legsikeresebb darab, a Szilaj visszatér! A Zabolátlanban újra láthatják Kenait, a lovaival szabadon szárnyaló indián fiút, a jó útra tért kapitányt, aki a világ első Suttogója lesz. De megtudhatjátok, hogy mi lesz Jenna valamint Töltőtoll és Golyóstoll sorsa és még egy kiscsikó is születik.