A Kolibri Színház bábművészei, Bodnár Zoltán, Szívós Károly, Tisza Bea és Török Ágnes, a bábozás legmodernebb irányzatait és a babákkal való játék legősibb gesztusait ötvözik előadásukban. Orosz Klaudia bábjai egyszerű játékelemekből összeállíthatóak, s a szemünk láttára az előadás során új és új formát öltenek. Az eseménysor három átváltozó bohócfigura csetléséből, botlásából alakul ki. Az átváltozásokat énekhang és improvizált zenekíséret teszi még változatosabbá.Az előadás időtartama: kb. 20-30 perc
"Matricás Laci, a híres rabló nagy nehezen kibújik az ágyból, és útnak indul. Miközben oson, lopakodik, csodálatos zenét hall... Vajon honnan jön a muzsika, és hogyan tudná megszerezni magának?” A Pagony Kiadó a legkiválóbb magyar gyerekkönyvírókat kérte fel egy olyan sorozat megalkotásához, amely a 6-10 éves, olvasni tanuló korosztály számára is izgalmas, élvezetes, könnyen olvasható szövegeket tartalmaz. Így született meg a Most én olvasok!-sorozat, melyben megismerhettük Matricás Lacit és Sárikát is.Az alkotó csapatunk közös célja az volt, hogy játékosan, könnyedén, egyszerűen meséljünk el egy történetet a gyerekeknek, hogy a Vadadi Adrienn által megalkotott és sziporkázóan megírt karaktereket magunkra húzzuk, „minden lében kanál” kislánnyá válhassunk, és felidézzük a gyermeki kíváncsiságot, őszinteséget, amivel a világot érdemes nézni. Hogy híres Rablóvá váljunk, aki a világ érdekességeit, kincseit, látszólag értéktelen dolgait magának akarja, miközben a matricáival nyomot hagy a világban. Hiszen a szíve mélyén ez a morcos, mogorva alak is talán arra vágyik, hogy a nyomára akadjanak. Sztár fellépő?A könyv Rendőrbá’-ját egy fantasztikus muppet formájában láthatják a nézők, melyet Horváth Márk bábtervező alkotott meg számunkra.Igyekszünk olyan könnyedén és fantáziadúsan játszani, akár a gyermekek, Matricás Laci is lakhat egy harminc centis játék lakóautóban – miért ne –, és ha mind elhisszük, hogy a papagáj ott hintázik a kalitkában, akkor még fütyülni-kiabálni is hallhatjuk! Egyszerű, a gyerekek számára is ismerős tárgyakkal alkottuk meg az előadás terét és világát ésegy bárhol felállítható díszletet valósítottunk meg.Fontosnak tarjuk, hogy kisgyermekkorban olyan észrevétlenül szokják meg a gyerekek a színházat, hogy életük természetes részévé válhasson. A gyerekek nappali világítás mellett, párnákon, babzsákokban ülve, vagy egy ismerős környezetben – ami lehet akár a saját osztálytermük is – tapasztalhatják meg, hogy milyen csodálatos dolog közösségben élvezni az előadást.A Matricás Laci-történetek közül pedig azért a Nagy zenebonára esett a választásunk mert a hangszerek, ritmusok, dallamok talán még több lehetőséget adnak arra, hogy kapcsolódhassunk a gyermekközönségünkkel, és reményeink szerint minden előadás végén a gyerekek részvételével, bekapcsolódásával egy nagy zenekarrá válhassunk. 10.15 kapunyitás10.30: meseelőadás11.05-12.00: kézműveskedés az előadás témájában, színező/olvasó kuckó, Pagony könyvvásár (csak készpénzes fizetés lehetséges) Az előadás után a Kávézóban gyerek - és pénztárcabarát ebéddel várnak!
Részvételi Színházi előadás 10-15 éves diákoknak, családi és osztályközösségeknek. Kazuo Ishiguro azonos című regénye alapján írta: Neudold Júlia. Színházi nevelési referens: Hajós Zsuzsa Videó: Tóth Fruzsina Rendezőasszisztens-gyakornok: Simon Orsolya
Dániel András kufli-meséit minden mai magyar gyerek ismeri. A nagysikerű könyv- és rajzfilmsorozat karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő hét kufli ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán kel életre. Miközben megtudhatjuk, hová tűnt Zödön foltja, hogy hívják Hilda virágát, minek öltözik Fityirc a varázsgombák farsangi buliján, és miért jobb néha kirándulás helyett berándulni, a féktelen fantáziával megírt mesék titokban olyan fontos dolgokról szólnak, mint a barátság, a közösség, az önazonosság. A bábszínházi adaptációból természetesen nem hiányozhatnak a könyvek lapjain végigvonuló a vicces mellékszereplők sem (biztosan megjelenik egy mindent kommentáló felhő, egy beszélő fatuskó, a földalatti manótevék és még sokan mások). A zenés előadást élőben kíséri a Varázsgombák Zenekara. Bábszínházi adaptáció: Cseri Hanna
Lengyel városka a galíciai határon. A plakátragasztó hirdetményt függeszt ki, amely felhívja az emberek figyelmét a harangavatási ünnepségre és táncversenyre. Swanilda, a harangöntő lánya is részt vesz a versenyen, és büszkén mutatja barátnőinek új táncruháját...
Szereplők: Gepetto, Pinokkió, Tücsök Tihamér.Gepettó, az öreg fafaragó mester, különös bábun dolgozik. Lesz neki keze, lába, szeme és úgy mozog majd, mint egy Igazi kisfiú! Bárcsak igaz volna! Bárcsak valóban Pinokkió lehetne Gepettó Igazi Kisfia!....természetesen ilyenek csak a mesékben vannak! De ott aztán igazán!
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
Zenés családi roadmovie. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter
Ott, ahol szaladnak a szőlőszemek, ahol feketéllnek az olajbogyók, ahol a narancsok nem hógolyók: ott mesélik Odüsszeusz történetét. Odüsszeuszét, akitől megremegett a hegyekben az érc, léptétől még az emberevő óriás is félt. Kezében csak úgy táncolt az íj és repült a vessző, eltalált vele mindent, amit a görög hős kiötölt. Hatolt. Hetelt. De hiába volt csavaros az esze, a trójai háború után a tengeren rekedt. Szigetről-szigetre vándorolt hajójával, hogy hazaérjen végre, de az istenek nem szeretik az egyszerűséget. Csábították szirének, ugattak rá Szkülla-kutyák, Odüsszeusz viszont minden bajból kivágja magát, hogy újra lássa családját. De hazajutni nehezebb néha, mint elindulni.
Vajon tényleg be vagyunk zárva saját elménk, gondolatainknak börtönébe? Színházunk legújabb nagyszínpadi előadása elgondolkodtat mindezen, miközben szórakoztat. Az abszurd közegben megelevenedő mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik. Érdekesség, hogy az eredeti musical 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban, majd három esztendő múlva a Martin Beck Színházba költözött a produkció, mely összesen 2328 előadást élt meg. Az első európai bemutatót Madridban tartották, de ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar ősbemutatót a Budapesti Operettszínházban tartották, Darvas Ivánnal a címszerepben! Hosszú évtizedek után most újra színpadunkon az előadás, melyet szöveg- és kottahűen, ám modern eszközökkel, gondolatisággal, látvánnyal, lenyűgöző, kifejező jelmezekkel, parádés szereposztással mutatunk be nézőinknek március 20-án.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy "kölyökkel" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik. Bemutató: 1996. január 28-án a Pesti SzínházbanTovábbi szereplők: Továbbá: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Asztalos Dóra, Bálint Barna, Barna Krisztián, Biczó Anna, Birta Márton, Drahota Albert, Fehér Laura, Furka Ildikó, Gulyás Anna, Hajdu Ádám, Harangozó Boglárka, Hegedűs Dániel, Jónás Roland, Juhász Petra, Koller Nikolett, Kolozsvári Ádám, Magyar Lili, Miskolczi Renátó, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Misik Renáta, Ötvös Bianka, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Rimár Izabella, Schmidt Eszter, Siklódi Szilvia, Szabó Renáta, Szeifert Máté, Tóth Brigitta, Vitárius Orsolya Kis Maugli: Chater Áron
Kellemes családi-baráti vacsora egy párizsi lakás nappalijában. A házigazda tanár házaspár, Pierre és Élisabeth, az asszony luxusingatlan-ügynök bátyja, Vincent és annak bájos várandós felesége, Anne, valamint egy gyerekkori barát, a harsonás Claude. Vincent és Anne gyermeket várnak. Az est jó hangulata egészen addig tart, amíg szóba nem kerül, hogy hogyan fogják szólítani a jövevényt, a választott név ugyanis komoly feszültségeket okoz a társaság tagjai számára, és olyan titkokra derül fény, hogy mindenkinek leesik az álla. A történet filmváltozata 2012-ben két César-díjat is besöpört, a komoly kérdéseket is feszegető vígjáték az egyik legsikeresebb francia film lett.
Angliában vagyunk, London mellett.A Forgószínpad elnevezésű színészotthon nappalijában szoktak teázni, kötögetni, kártyázni a hajdani színésznők, az otthon lakói. Egy napon beköltözik Lotta, a valamikori híres díva. Itt él egykori riválisa, May, akivel harminc éve haragban vannak, s az enyhén szólva bolondos Sarita is, aki piromániás kísérleteivel többször kelt riadalmat, sőt szobáját is sikerül felgyújtania. A tragikai pózokban tetszelgő Mary, a csípősnyelvű Cora, az otthon katonás igazgatónője, a jólelkű titkárfiú, az újságírónő és a többiek sorsa mind összefonódik Noël Coward vígjátékában.Egy kiváló színpadi szerző remek karakterizáló képességével és humorával megrajzolt tündéri világ kel életre egy különlegesen izgalmas szereposztásban, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészek előadásában.
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán. A hollywoodi csillogás káprázata mögött ezúttal is megmutatkozik a valóság a maga sajátos brutalitásában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért lesz a gyökeresen eltérő világból érkező Vivian és Edward találkozása sorsfordító. Szerelmük hosszú utat jár be. Miközben eljutnak valódi önmagukhoz, megtalálják vajon egymást is? Szövegkönyv: GARY MARSHALL & J. F. LAWTON Zene és dalszövegek: BRYAN ADAMS & JIM VALLANCE A TOUCHSTONE PICTURES J. F. LAWTON által írt mozifilmje alapján. Korrepetítor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Balogh Zsolt, Drexler Vajk. Továbbá: Baksa András, Balázs Dávid, Dichter Dóra, Eszlári Judit, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miklós Eponin, Nagy Attila, Németh Gábor, Szilvási Judit.Közreműködik: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
Mit tegyünk, ha egy nap maga a Halál keres fel minket otthonunkban? És ha emléktáblánkat még életünkben elhelyezik a házunk falán? Hogyan búcsúzik a színpadtól és legendás partnerétől az ünnepelt primadonna? És hogy ér véget a találkozás egy régi szerelemmel? Van-e hatékony megoldás arra, hogy végre befejeződjék egy bosszantóan elhúzódó lakásfelújítás? Mitévők legyünk, ha a bálványozott jövendőmondó jóslata sehogy sem akar bejönni? És milyen titkokat őriz egy anya, egy szomszédasszony vagy egy tökéletes partinak tűnő jóképű fiatalember? A hosszú élet titka tizenhat története Magyarországon játszódik a huszadik és a huszonegyedik században és egytől egyig rólunk szólnak. Nagyszerűségünkről és kisszerűségeinkről, lágy- és kőszívünkről és arról, hogy hogyan találunk kiutat a legabszurdabb helyzetekből is, miközben gyakran elbukunk a hétköznapok küzdelmeiben. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek című nagysikerű novelláskötetet jegyző Rényi Ádám keserédes, abszurd és meglepő történeteinek hőseit és antihőseit négy színész kelti életre egysokszínű, sokhangulatú, nevetésben és könnyekben is gazdag, különleges előadásban. Rényi Ádám írásai alapján a színpadi változatot írta: Enyedi Éva és Rényi Ádám. Animációs tervező: Fábián Nikolett
Georg és Doris kényelemben, biztonságban és szeretetben felnevelte gyerekeit. Most, hogy ők elmentek egyetemre, hirtelen kiürült a ház, új életet lehetne kezdeni. Georg ezt egy másik, fiatal nővel képzeli el, Doris viszont kétségbeesetten ragaszkodik a dolgok rendbetételéhez, a terápiához. Kitör a harc, melynek szórakoztatóan emberi fordulataiba újabb és újabb szereplők kapcsolódnak be, és sohasem lehet tudni, honnan hallatszik majd a következő robbanás. A nagy sikerű német filmvígjáték frissen mutatkozott be színpadon, és humorát immár a magyar közönség is élvezheti. Színpadra alkalmazta: Marcus Maria Grube
A családi koncertszínház bábokkal és népdalfeldolgozásokkal várja a gyerekeket. Tudtad, hogy népdalaink szelek szárnyán szállnak, mint a madár? Játékosak, akár egy rókakölyök? Éjt nappallá téve fáradhatatlanul zengnek, miként a tücsök, és úgy perdülnek táncra, mint a pinty? Gyere velünk ágas-bogas hangerdőnkbe, és töltődj fel friss dallamokkal! Zenekar: Soó Gyöngyvér, Mészáros Pancsa, Simon ÁdámZenei feldolgozások: Dr. Nagy Zoltán, Báder Elemér, Zádori Szilárd Szakmai konzulens: Dr. Klem Dénes, Szűcs Réka
Bármilyen versenyben, könnyen legyőzheti a majom a hangyát, mert sokkal nagyobb nála. Ha egyenlő méretű ellenfele lenne, már nem biztos, hogy ő győzne. Ha egyenlő méretű ellenfél nincs, akkor a feladatot kell méretre igazítani. A nagyobb versenyzőnek nagyobb feladat, a kisebbnek megfelelően kisebb dukál. Ki tesz igazságot a majom és a hangya versenyében? Természetesen egy okos nyúl és a még okosabb gyerekek. Végül mindenki győzelmét ünnepeljük mókával, tánccal, zenével! Szereplők: majom, hangya és a nyúl