Amikor Eddie is mágikus állat birtokába jut, őt irigyli az egész osztály. Azaz majdnem mindenki. Helént hidegen hagyják a mágikus állatok, őt csak a prímabalerina tanfolyam érdekli. És hogy mit szól ehhez Miss Cornfield? Ő leginkább az olvasás éjszakájának megszervezésével van elfoglalva. Aztán az ominózus éjszakán, a toronyszoba sötétjében minden megváltozik… Nádori Lídia fordítása alapján színpadra írta és a dalszövegeket írta: Horváth Péter
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
Egy színházi alkotóközösség új előadásra készül. A romantikus regény nyomán írt darab a 16. századba, a végvári harcok időszakába repíti vissza a nézőt. A két szálon futó cselekmény a színházi kulisszák mögötti világ mindennapjait, a kisebb-nagyobb konfliktusokat, illetve a régmúlt daliás cselekedeteit fűzi egybe. A párhuzamos történetek erkölcsi alapigazságokra mutatnak rá: az egymás iránti megbecsülés fontosságára, az ellenfél tiszteletére, a becsületesség és a bátorság példáira - ám mindezt könnyed és vidám formában. A palettáról nem hiányozhatnak a szerelmi bonyodalmak sem, melyek ugyanúgy, mint évszázadokkal ezelőtt, ma is szenvedélyt ébresztenek két ember között. A kalandos tánc-szín-játék zenéjét - melyben hatásosan keveredik a 16. század végének zenei miliője a népzenével, a modern hangszeres effektusok a tánczene temperamentumával - Eredics Benjamin szerezte, a mű a Müpa 2020-as Zeneműpályázatának díjazottja. A bemutató a Liszt Ünnep keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.
Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező "műmesének" vagy egy naiv hőséneknek.
A színdarab szövegét Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne.
A lány veszélyben van, egyszerre bujkál befolyásos anyja és egy titokzatos aktivista elől. Senkiben sembízhat, úgy érzi, minden lépését figyelik, követik, ezért úgy dönt, a saját kezébe veszi az irányítást:minden technikai lehetőséget bevet, hogy szemmel tartsa üldözőit. Társa az akcióban egy egyszerűpizzafutár, aki – a nézőkkel együtt – próbál segíteni a lánynak. A tét nem kicsi: biztonság vagyszabadság, kontroll vagy veszélyekkel teli jövő. Hős legyen a lány vagy áruló? A PlayOn! nemzetközi együttműködésben készült előadás a maga nemében egyedi vállalkozás: afordulatokkal tarkított eseménysort a nézők egy telefonos applikáció segítségével alakítják,befolyásolják, így a nézők valóban résztvevőknek érezhetik magukat, nem csak passzív szemlélődőnek.A döntés a kezükben van. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a University of York (UK) és a Teatr Ludowy (Lengyelország)koprodukciója. Esther Richardson és Cecilie Lundsholt „Traitor” című eredeti műve alapján, Rupp Anikó fordításának felhasználásával írta: Eck Attila és Vidovszky György. Technikai kivitelezés – Farkas IstvánAdmin – Fekete Balázs / Keszte Bálint Videófelvétel – Bárdi Gergő, Albert KingaKlipek – Krausz Attila, Ab Ovo StúdióSzínházi nevelési konzulens – Gyevi-Bíró Eszter
Tóth Károly előadóművész és Hód Adrienn koreográfus munkabemutatójaHód Adrienn koreográfus, a HODWORKS alapítója, pályája kezdete óta törekszik a tabuk nélküli megfogalmazásra. Az utóbbi három évben amatőr és profi fogyatékossággal élő előadókkal dolgozott. 2022-ben debütált a Lábán Rudolf-díjas Harmonia című produkciója a Theater Bremenben az Unusual Symptoms társulatával együttműködésben. 2023-ban pedig az ArtMenőkkel és a Trafóval együttműködésben mutatta be az Idol című produkciót. Mindkét előadásban együtt lépnek színpadra a normatív szempontból ép testű és fogyatékkal élő előadóművészek. Az Idol és a Harmonia által kijelöl út folytatásának ötlete fogalmazódott meg a most látható szóló előadásban, amelyet a koreográfus Tóth Károly mozgáskorlátozottsággal élő, hivatásos előadóművésszel készített, akivel a fenti két előadásban is együtt dolgozott már. Az E10-ben is zajló próbák közben munkabemutatót tartanak, és utána lesz egy beszélgetés is. Projektjükkel szeretnék növelni a figyelmet az inkluzív előadóművészetek iránt, megkérdőjelezve az elvárásokat, és elősegítve egy befogadóbb kulturális környezet kialakulását. Nem terápiát szeretnének nyújtani, hanem ösztönözni a kreativitást, és egy magas színvonalú kortárs táncelőadást létrehozni kísérleti folyamatok révén. Hisznek abban, hogy a kortárs előadóművészet alapvető társadalmi változások katalizátora lehet.„Célunk a tabuk és ismeretlenségek feloldása, amiket mozgáskorlátozottsággal élő emberek felé érezhetünk. Tele vagyunk félelmekkel és prekoncepciókkal, amiktől sokszor megbénulunk. Nem tudjuk, hogyan közelítsünk. Nem tudjuk, mit illik, és mit nem illik csinálni. Nem tudjuk, hogyan kell viselkedni. Karcsi jelenlétén, transzparens létezésén keresztül oldjuk ezeket a helyzeteket, és tapasztalati élménymegosztást hozunk létre előadó és a közönség között. Az alkotói folyamat elengedhetetlen része a közönségtalálkozó, ahol a látottakról tabumentes diskurzust folytatunk és katalizálunk az alkotókkal és a közönség tagjaival. A folyamat ugyanis nemcsak nekünk, hanem a nézőknek is segít abban, hogy ledobhassák felesleges szorongásaikat, és nyitottabban lehessenek jelen. Karcsi jelenléte feloldozhat minket az alól a súly alól, amit a sérültségről gondolunk.” (Hód Adrienn). Az előadás után artist talk keretében részletesen tárgyalják az előadás módszertanát, és a korábbi inkluzív munkáikkal kapcsolatos tapasztalataikat az alkotók. A beszélgetést harmadik alkotótársuk, Surányi Judit szociológus, kulturális antropológus, dokumentumfilmes vezeti, akivel együttműködtek a Testkép, Zavar című, nálunk is bemutatott előadásban. A beszélgetés után (külön, belépős programként) az ő dokumentumfilmjét tekintheti meg a közönség, amelynek egyik szereplője Tóth Károly.Az előadás meztelenséget is tartalmaz, 16 éven felüliek számára ajánljuk. Belépő nincs, de a belépés regisztrációköteles. Regisztrálni az artner.szilvia@eotvos10.hu címen lehet.
Zenés vacsoraszínházi előadás két részben - Arthur Smith – Live Bed Show című műve alapján. Az Orfeum évek óta nagy sikerrel működő vacsoraszínházi előadásai körében az anyaságot humorosan színpadra állító Anyád kínja, és az apává válás folyamatát szórakoztatóan a nézők elé táró Apád füle című darabok után most a nő és a férfi kettősét mutatja be rendhagyó módon egy ágyban - Arthur Smith: Live Bed Show című műve alapján.A könnyed vacsoraszínházi tabumentes „trilógia” harmadik tagja szintén zenei betétekkel tarkított, és igazi kikapcsolódást ígér. Vígjáték két részben egy férfiról és egy nőről, a közös ágyukban, a saját ágyukban, és az ágy körül. A monológok és dialógok felváltva követik egymást: beszélnek a tapasztalataikról, az álmaikról, az előítéleteikről, történetekről a közös és saját múltjukból. Az idősíkok összemosódnak az álmaikkal; azzal, amit szerettek volna, és azzal, amire vágynak. Karakterük egyszerre konkrét és általános, így érintve sok tipikus párkapcsolati témát és helyzetet. A férfi hol hétköznapi férj, hol flegma sztár,máskor féltékeny szerelmes, vagy épp neandervölgyi ősember. A nő pedig, mint feleség, mint diáklány, mint naiv rajongó, vagy hercegnő. Ezek a folyamatosan változó karakterek és helyzetek rajzolják ki végül egy párkapcsolat színeit, alapvetően az intelligens humorra építve, zenei aláfestésekkel és betétdalokkal.Könnyed szórakozás humorosan őszinte jelenetekkel. Ajánljuk nőknek, férfiaknak, szingliknek és pároknak. Egyszóval mindenkinek. „Arthur Smith engedélyét a Josef Weinberger Limited (UK) és a Hofra Kft. közvetítette.” Fordította: Sziklai István Szerkesztette: Nádas BálintZenei vezető: Lombos MártonDíszlettervező: Tóth Kázmér Jegyárak 3-fogásos vacsorával prémium asztalhoz: 11 900 Ft, deluxe asztalhoz: 12 900 Ft.
„Mi, emberek, csak egyféleképpen tudunk szenvedni és örülni, akár az élet elején, akár a végén tartunk” – írja Örkény István a Macskajáték című tragikomédiája elé. Ha előveszünk egy fiatalkori fényképünket, úgy tűnik az életünk egy önfeledt pillanatban megragadható és bár múlnak az évek, szenvedélyeik és szenvedéseink ugyanolyan elevenen élnek bennünk, mint hajdanán. Örkény így folytatja: „E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, Paulával s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra. Megvan benne minden, amire az ember képes: egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Mit is tehetne mást? Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen a halálnak.” A Macskajáték először regényként jelent meg 1965-ben és nagy sikert aratott. Egy rendező, a fiatal Székely Gábor kérésére és inspirációja alapján írta meg Örkény István a levélregény színpadi változatát 1969-ben. Abban az időben a monológokból épített dramaturgiai forma úttörően modern volt, napjainkra már bevett gyakorlat, „posztmodern” forma. Az ősbemutatóra 1971 januárjában Szolnokon került sor és pár hónap múlva Székely Gábor a Vígszínház kérésére a Pesti Színházban is megrendezte Sulyok Mária és Bulla Elma főszereplésével. A Pesti Színházban több mint egy évtizedig műsoron volt. „Orbánné mindannyiunkat túlél” – nyilatkozta Sulyok Mária. És így is lett. Még az ősbemutató évében még két magyarországi bemutató mellett Helsinkiben is színre került. Azóta a Macskajátéknak jóval több mint 100 bemutatója volt a világ számos országában. A századik bemutatón 1986-ban már kortárs klasszikusként tűzte műsorra a Játékszín újabb parádés szereposztásban: Psota Irénnel és Tolnay Klárival valamint az Egérke szerepében remekelő Törőcsik Marival. 1974-ben mutatták be a Macskajátékból készült játékfilmet, melyet Makk Károly rendezett. A Macskajáték a Nemzeti Színházban újra kiváló művészek jutalomjátékára teremt alkalmat és reméljük igaza lesz ezúttal is Sulyok Mária jövendölésének: „a Macskajáték talán mást jelent majd, megváltozhat a darab hangvétele, üzenete is, de a siker nem pártol el tőle.” Szász János rendező csak ennyit árult el a saját koncepciójáról: „Ez az előadás a színészeké. Nekem annyi a dolgom, hogy bátorságot, hitet küldjek nekik ehhez a gyönyörű és velőtrázóan kemény utazáshoz.”
Milyen volt a szerelem száz éve és milyen most? Milyen volt a (köz)élet a két világháború között és milyen most? Miben hittek, mitől féltek, mire vágytak ebben az országban akkor, és miben hiszünk, mitől félünk, mire vágyunk most? Döbbenetes egyezések és különbözőségek mentén elevenítjük fel Szép Ernő fanyar humorú szerelmi történetét egy képzeletbeli lokál színpadán. Szép Ernő után szabadon írta: Tasnádi István
Valahol az Isten háta mögött éldegél anya és lánya, módszeresen gyilkolva egymás idegrendszerét, időtlen idők óta. És mindez jó eséllyel folyna még így a végtelenségig, hacsak a Dooley testvérek nem kavarnák fel, a már amúgy is lábszagú, állóvizüket…Martin McDonagh ír drámaíró neve ma már főleg kultikus filmjei miatt csenghet ismerősen (In Bruges/Erőszakik, Három óriásplakát Ebbing határában) A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott első színdarabja, hasonlóan filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Díszlet kivitelezés: JÁTÉKNAP CSAPAT
Az előadás Pányik Tamás, SZFE negyedéves színházrendező szakos hallgató vizsgája. “A legtöbbször pokol ez a hely, szűk kis tüzes pokol.” Ezt mondja Cliff, a dráma egyik szereplője, amikor Jimmyvel és Alisonnal közös életükrőlbeszél. Három fiatal, látszólag ereje teljében lévő ember, akik előtt még ott áll az egész élet,mégis a reményteli jövő képe helyett a pokoli jelen mutatkozik meg John Osborne drámájában.Mennyiben vagyunk felelősek másokért? Hogyan hatnak feldolgozatlan traumáink akapcsolatainkra? Milyen áldozatot vagyunk hajlandóak meghozni azért, akit szeretünk? Meddigmutogathatunk az idősebb generációra a nehézségeink miatt? Többek között ezeket a kérdéseket járja körbe Osborne a Dühöngő ifjúságban, és hiába játszódika dráma az ’50-es évek Angliájában, a hidegháború kezdeti éveiben, mindvégig azt érezni, hogya szövegben felvetett problémák nem megoldódtak, vagy lecserélődtek, hanem még aktuálisabbáváltak. Hangmérnök: Fazekas LászlóVilágítástervező: Pintér KrisztinaLátványtervező: Lonkai Lilla e.h.Kivitelező: Tóth KázmérRendezőasszisztens: Fazekas Flóra e.h.Zenei munkatárs: Gulyás Gergely e.h.Dramaturg: Czene-Polgár Donát e.h. Jimmy – Holló Patrik Albert e.h.Alison – Varga Anna Zsófia e.h.Helena – László Rebeka e.h.Cliff – Bangó Ernest e.h.Redfern ezredes – Rátóti Zoltán
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik az előadás. A hős azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász.
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
Másfél óraEnnyi idő kell ahhoz, hogy kiforduljon sarkaiból a világ.Vagy ahhoz, hogy a helyére kerüljön egy kidöccent fogaskerék.Nézőpont kérdése.És ahhoz is, hogy hősünk, a férfi elérje az úticélját. Autóval. És közben telefonáljon…A feleségével, akit megcsalt.A gyerekével, aki hazavárja, mert kezdődik a meccs.A főnökével, aki éppen most rúgta ki.A beosztottjával, aki e pillanatban veszi át a helyét.És a nővel, aki épp gyereket szül neki.És ő csak megy megállíthatatlanul a végzete felé. Miért? Hiszen visszafordulhatna, mégvisszacsinálhatna mindent és akkor talán nem lenne semmi baj…De meg lehet-e állni?90 perc.Ennyi a játék ideje.És ebben van az a fél óra is, amelyben ön, kedves néző elmondhatja, eljátszhatja avéleményét erről a sorsfordító helyzetről.A darab felénél ugyanis játékba vonjuk a nézőket is, akik véleményt nyilváníthatnak atörténtekről, vagy akár felhívhatják a beszélgetésfolyamban lévők bármelyikét, mintegytanácsot adva nekik, ők mit tennének a helyükben. A kisfiú hangja: Demeter Igor Ilián
Linda unja 17 éves házasságát, angol kertvárosi életét, a negyedik x közeledtét, de főleg a férjét, George-ot. Erről azonban a férfi nem akar tudomást venni, neki minden úgy jó, ahogy van. De amikor George elalszik szeretkezés közben, Lindának végképp elege lesz: úgy érzi, joga van még minőségi érzékiséghez, figyelemhez, szerelmemhez, élethez. Válni akar. Kamasz fiuk becsajozik, a szenilis nagypapa katonatörténeteket darál, a legjobb barátok elképesztő tanácsokat adnak, és a felfordulás közepén ott áll szegény George. Aki – némi rásegítéssel a bárszekrényből – veszélyes útra lép: elhatározza, hogy megfiatalítja a házasságát. Mesterien megírt brit komédia, igazi sztárszereposztásban! A Fórum Színház legújabb vígjátéka rólunk mesél, kacagtató helyzetekkel és imádni való karakterekkel.
Zenés léhaság két részben. “Csupa boldogság vár ezután rád és ráma mesék meseszép kocsiján.” „1935 júliusában Nagy Endre, író-kabaréigazgató, moziba invitálja Móricz Zsigmondot. Megnézik A meseautót. Móricz Zsigmond így számol be a hévízi mozilátogatásról:Mozi alatt (Nagy Endre) bámult, mint egy gyerek.– Hát ez kell az embereknek?”A döbbent Nagy Endre a film végére áthangolódik. Mikor vége lett, azt mondja:– Tulajdonképpen megértem, ez a modern népmese. Éppen az, mint a fonóban, elindul a szegényember fia, és a végén király lesz. Most a király a bankigazgató, és nem a szegény fiú indul el, hanem a szegény lány, és bankigazgatóné lesz. Tiszta népmese.” Szűcs János bank-vezérigazgató nagy nőcsábász, éppen pihenni készül, ám ezúttal egy hónapos szabadságát távol a világtól és messze a nőktől szeretné eltölteni. Mielőtt elindulna, egy remek autót, egy Horch 780-as kabriót vásárol 20 000 pengőért. Ám ekkor egy az autószalonban nézelődő ifjú hölgy felkelti az érdeklődését, és minden másképpen alakul.Ami 1931-ben a Hyppolit volt, az volt 1934-ben A meseautó. Nagysikerű film, éveken keresztül folytatta diadalmas útját.És most bemutatásra kerül a veres1színház felkérésére, az 1934-ben forgatott film, új színpadi változata: A meseautó. Amelyben Márkus Alfréd korabeli slágereivel – HAVI 200 PENGŐ FIX, MESEAUTÓBAN, STUX, A BANKBAN NINCSEN BETÉTEM, NYÁRON A PÁROM EGY VADEVEZŐS, AMIKOR SZOMJAS A KROKODILUS, ALI BABA, AZ ÉN BABÁM EGY FEKETE NŐ, TENYEREMEN HORDOM,OLY JÓL CSÚSZIK EZ A BANÁNHÉJ -, sok humorral és parádés szereposztásban elevenedik meg a filmvászon után a színpadon is a varázslatos történet!És – ha a HATÓSÁG engedélyezi – még az is lehet, hogy az előadáson fellép Josephine Baker! Is! VITÉZ MIKLÓS és VADNAI LÁSZLÓ forgatókönyvét színpadra írta: BÖHM GYÖRGY és NEMLAHA GYÖRGY Dalszövegírók: Márai Lajos, Nádassi László Rendezőasszisztens: Páli Veronika Koreográfus-asszisztens: Géczi Olívia (A Szép kis társadalom szerzője Zerkovitz Béla, a Giloló (Dzsiloló) Jacobi Viktor-Martos Ferenc-Bródy Miksa szerzeménye!) Továbbá FÉSŰS ÁKOS, GÉCZI OLÍVIA, KALMÁR BOTOND, MAROS-SZABÓ RÉKA és OLÁH BÉLA / HERCZEG DÁNIEL
Bodosi György művei alapjánTájképek egy falusi írótól. Horváth Csaba és Földeáki Nóra több mint egy éven át kutatta dr. Józsa Tivadar, írói nevén Bodosi György szellemi hagyatékát a Balaton-felvidéki Pécselyen. A falu és a szomszédos települések körorvosaként hosszú évtizedekig szolgált polihisztor szerzői munkássága sem a saját közegében, sem szélesebb irodalmi körökben nem közismert, pedig indulását Illyés Gyula és Weöres Sándor is támogatta. Fő hivatásának szentelte az életét, s miközben járta a térség falvait, mindent megfigyelt. A falusi ember karakterét, sorsát, életformáját és problémáit, a természeti jelenségeket, állatokat, növényeket, az idők változását és az univerzum tanításait. Az idő marasztalása ennek a lenyomata. Életképek, történetek, karakterek egy falu életéből, költőiség és fizikalitás Dresch Mihály lélekemelő zenéjével, amiből egy saját törvények szerint működő ismerős világ áll össze. Bodosi György életműve a lokálisból merít és az egyetemes felé tart. Ezért is érdemes arra, hogy kiemeljük az ismeretlenség ködéből és közkinccsé tegyük.
Freddie Clegg különleges szenvedélynek él: lepkéket gyűjt. Elfogja, megöli és kitűzi őket. Órákig gyönyörködik bennük. Lottónyereményének hála azonban szenvedélye új szintre léphet. Gyűjteménye egy újabb csodálatos példánnyal gazdagodik; a legeslegszebb példánnyal, amit Freddie valaha láthatott: Mirandával, a húszéves gyönyörű művésznövendékkel. Horgas Ádám adaptációja.