Több, mint egy Népmese. Népmesetalálkozó egy szomorkodó királykisasszony nappalijában „Közhírré tétetik, hogy a király egyetlen leánya vészesen szomorú. Egy röpke mosolyt se látott átsuhanni az arcán senki, mióta világ a világ. Sürgős segítségre van szükség! Jöjjenek mindenféle viccmesterek, bátor kecskepásztorok, kelekótya hősök vagy csibész sarlatánok! Bárki, aki megtudja nevettetni, a kezét is megkapja, és vele együtt a fél birodalmat.” A próbálkozók azonban mind kudarcot vallanak, de egy napon megjelenik egy titokzatos pásztor. Aranyszőrű bárány van nála... Zeneszerző: Frank TamásLátványtervező: Lengyel Viola, Maróthy Anna ZorkaRendező: Maróthy Anna ZorkaMentor: Pass Andrea
A Mester és Margarita című regény annak ellenére, hogy a XX. század 30-as éveiben, Sztálin vaskezű uralkodásának ideje alatt íródott, még csak a 70-es években jelenhetett meg teljes terjedelmében, hiszen amennyiben a regény a titkosrendőrség kezére kerül, az valószínűleg az író, Mihail Bulgakov vesztét okozta volna. Az elvárt szociális realizmussal szemben, a Mester és Margarita fényévnyi távolságra van az akkoriban állami rendeletben előírt irodalmi stílustól. Ivan Nyikolajevics „Hontalant” alsóneműben és feszülettel a nyakában beviszik egy moszkvai elmegyógyintézetbe. Teljesen összezavarodva magyarázza az orvosának, hogy a Patriarsije Prudi mellett találkozott az ördöggel, akinek valamilyen köze volt barátja, az irodalmi folyóirat-szerkesztő és elkötelezett ateista Berlioz lefejezéséhez. De az orvosok és ápolónők közül senki sem hisz neki. Ivant, cellájában, titokban felkeresi a rejtélyes Mester, aki ugyancsak páciens, és aki megérti őt. Mi több, a Mester ismeri Poncius Pilátus történetét, ugyanazt a történetet, amit a magát Wolandnak nevező ördög Ivannak mesélt a Patriarsije Prudin. Pilátus történetét és Berlioz halálesetét ketten játsszák el az elmegyógyintézeti szobában található kellékekkel. Az elmegyógyintézeten kívül Woland és csapata mocskos dolgokat művel. Mágikus bűvészkedéssel győzködik a járókelőket, hogy kövessék őket. A színházban ruhákat osztanak és pénz hullik az égből. Az előadás végén, amikor az emberek elhagyják a színházat, a ruhák eltűnnek, és mindenki meztelenül bolyong a városban. A pénznek szintén nyoma vész. Az ember megfosztatott anyagi mivoltától és szemérmétől. Margarita szerint Poncius Pilátus meglelte megváltását. A Mester, talán ebbe hal bele… A szöveget Szőllősy Klára fordítása alapján gondozta: Verebes Ernő. Közreműködik: Badics Luca, Barna Lili, Hoffmann Luca, Jambrovics Viktória, Virga Tímea,Marcell Márton, Székhelyi Dániel, Szigeti Bálint, Vrabecz Botond Díszlet: Numen for Use Díszlettervező asszisztens: Riederauer Dóra Színpadi adaptáció: Nejc Gazvoda Tolmács: Guczoghy Anna
A lány veszélyben van, egyszerre bujkál befolyásos anyja és egy titokzatos aktivista elől. Senkiben sembízhat, úgy érzi, minden lépését figyelik, követik, ezért úgy dönt, a saját kezébe veszi az irányítást:minden technikai lehetőséget bevet, hogy szemmel tartsa üldözőit. Társa az akcióban egy egyszerűpizzafutár, aki – a nézőkkel együtt – próbál segíteni a lánynak. A tét nem kicsi: biztonság vagyszabadság, kontroll vagy veszélyekkel teli jövő. Hős legyen a lány vagy áruló? A PlayOn! nemzetközi együttműködésben készült előadás a maga nemében egyedi vállalkozás: afordulatokkal tarkított eseménysort a nézők egy telefonos applikáció segítségével alakítják,befolyásolják, így a nézők valóban résztvevőknek érezhetik magukat, nem csak passzív szemlélődőnek.A döntés a kezükben van. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a University of York (UK) és a Teatr Ludowy (Lengyelország)koprodukciója. Esther Richardson és Cecilie Lundsholt „Traitor” című eredeti műve alapján, Rupp Anikó fordításának felhasználásával írta: Eck Attila és Vidovszky György. Technikai kivitelezés – Farkas IstvánAdmin – Fekete Balázs / Keszte Bálint Videófelvétel – Bárdi Gergő, Albert KingaKlipek – Krausz Attila, Ab Ovo StúdióSzínházi nevelési konzulens – Gyevi-Bíró Eszter
A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi événekdíszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot. Az Operettszínház épületének megálmodója és építtetője, Somossy Károly minden idők legnagyobb magyar életművésze volt. Élete több kalandregény témája lehetne. Nemcsak Budapestet tanította meg mulatni, hanem egész Európát. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeumba jártak szórakozni a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is. A leendő angol király, VII. Edward is gyakori vendége volt az Orfeumnak, és az ős csárdáskirálynő, Carola Cecília kegyeit kereste. Somossy építtette föl a magyar Las Vegast: a Konstantinápoly Budapesten nevű vigalmi negyedet is. Az orfeumi miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadóművészete, irodalmunknak az a vonulata, melyet Krúdy Gyula és Heltai Jenő neve fémjelez, de bizony Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet. Ebbe a varázslatos miliőbe röpít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett, amely egyféleképpen a Csárdáskirálynő előtörténete. Bolond világ ez, mindenki úgy mulat, mintha nem lenne holnap. Somossy az éjszaka királya, és úgy is él, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is: együtt fosztogatják a mágnásokat. Minden a legnagyobb rendben zajlik, mígnem Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó Bellára, az Orfeumba pedig nagy csinadrattával bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanekkor váratlan látogató érkezik: Ármina, a felesége, aki megelégelte férje kicsapongásait. A szelíd feleség harcos sárkánnyá vedlik. Az éles eszű új primadonna kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára, a könnyű prédának tűnő, bohó búzamágnás, Zdénkó pedig a lehető legkeményebb ellenfélnek, bármennyire imádnivaló bohóc is. Kitör az őrület. A szerelmi szálak gordiuszi csomóvá bonyolódnak, mindenki mindenkibe szerelmes – és a hatodik hősszerelmes, a herceg még meg sem érkezett. Az Orfeumban fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes. A helyzetet kihasználva Somossy ellenségei is akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és a szédült, érzelmes komédia átcsap vérizgalmas thrillerré. Pedig a herceg még mindig nem érkezett meg… Ki győz? Somossy vagy a haragosai? A feleség vagy a szerető? Vagy ennél komplikáltabb a végkifejlet? Váratlan fordulatok sokasága után kiderül. Csak annyit árulhatunk el, hogy egy győztes garantált: a 3. évezredben ismét feltámadt magyar operett.
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
Unod az átlagos, divatos és kiszámítható dolgokat? Szereted ha mások problémái mellett a tieid eltörpülnek? Dombóvári István legújabb önálló estjében semmi sem lesz hétköznapi. Azok a témák is terítékre kerülnek, amiket mások szóba se mernek hozni. Röhögjünk együtt magunkun, ameddig még engedik. Csak vedd meg a jegyed, dőlj hátra és azt est végére te leszel Az élet császára.
A JÖVŐ SEM A RÉGI - FELMÉRI PÉTER LEGÚJABB HUMORESTJEAhhoz, hogy 2023-ban önmagad lehess, elő kell fizess a Spotify-ra. A napodról nem te döntesz, hanem az algoritmusok. A tavalyi 3 évesek átlagéletkora pedig idén már 4. És ki tudja mi lesz itt jövőre? Tavaly még magamnak kellett megírjam ezt a leírást, idén meg akár a ChatGPT is megírhatná. Talán meg is írta… Ki tudja ezt ma már? A mesterséges intelligencia egy 9 éves gyerek szintjén van. Mondjuk rendet nem rak a szobájában. Igaz, szobája nincs is… Volt idő, amikor azt hittem, hogy a jövő nyugis lesz, laza és egyszerű. De már a jövő sem a régi! A 2022-ben megjelent “B-TERV” című humorestem után itt a legújabb, friss, ropogós, vadiúj: “A jövő sem a régi”. Gyertek el, nézzétek meg, nevessünk együtt egy jót!
OSZIP – Színészképzés Pécs 14. évfolyam előadása. avagy rejtélyeit megmagyarázni sokfélekép lehet, a mint kinek-kinek esze, bölcsessége, tapasztalása s jó vagy rossz indulata sugallja. Egyszer, hol nem, 1882. április elsején a változás szeleinek zenéi szólaltak fel, amikor Solymosi Eszter, egy fiatal tizennégy éves keresztény szolgálólány eltűnt Tiszaeszláron. Történt már ilyen eset Hajdu-Nánáson is, ott is elveszett egy gyerek és mit ad Isten, már a zsidókra kezdték ráfogni, hogy ők emésztették el… Eszláron sem történt ez másként és az összmagyar érzelem hites tulipános ládája seperc alatt megtelt a vérvád vádjának vallomásainak égbekiáltóan érces érzéseivel, hogy mire az ember észbe kapott, már az ármányos eszlári zsidókról beszélt az egész ország, sőt a világ is. Mert a vérvád komoly dolog, nem dobálózunk csak úgy vele: rituális célból ne süssünk már bele keresztény gyermekvért a húsvéti kovásztalan kenyérbe, de nem? Hát így gondolta ezt bíró, csendbiztos, pandúr, a falusiak apraja-nagyja, sőt, még egy országgyűlési képviselő is. Innen pedig már csak egy bakugrás, hogy szép magyar anyaföldünk búkoszorúzta tarlóin szárba szökkenjék az Országos Antiszemita Párt termékeny magva… De ne szaladjunk ennyire előre! A tárgyalást ezennel megnyitjuk! nyilvános tárgyalás szünet nélkül, mely ezer éve tart a tiszaeszlári vérvád számtalan elbeszélését megvizsgálván. Gasztronómiai szakértő: Urbán Tibor Osztályvezetők: Novák Tímea és Józsa Richárd Játsszák: Horváth Norman, Koós Csenge, Pálfi András, Rózsa Gabriella, Tóth Rea, Török Lili 13.évf., Vámberszki Kíra, Micsik Péter 13.évf., Radványi Róbert 13.évf.
Mi volt nagyobb boldogság, az első szerelem, vagy gödröt ásni az óvoda udvarán? A tengeren voltam boldogabb, vagy a palackozóüzemben? Hogyan tesz keresztbe egy nadrág az oroszpiacról vagy egy nyaláb mogyorófaág? Miért ne menj boldogan biciklivel? Van értelme utólag megállapítani, hogy boldog voltam, ha akkor nem éreztem így? És ha utólag kiderül, hogy fölöslegesen éreztem magam boldognak, az számít? Boldogságkereséseim történtei után kutatok így életem felénél, rosszabb esetben háromötödénél, amelyet szívesen megosztok veletek is. Rossz hír, hogy az előadás végére nem fog kiderülni, mi a boldogság. A jó hír, hogy lehet tovább keresni.
Heath Ledger Színkör és a META Művészeti Központ közös produkciója. Két válságban lévő perifériára szorult színésznő elhatározza, hogy változtat az életén. Vajon az álmok valóra válhatnak egy ilyen rideg és reményvesztett valóságban? Halmos Fatime és Záhonyi Enikő ötlete alapján írta: Halmos Fatime és Miklós Marcell
Történetek a hátországból, dokumentarista koncert-színház. A Soharóza és a Sarolta Kulturális és Közéleti Tér közös produkciója. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából ki volt tépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. „Átmentek rajta az oroszok” – mondta az anyja. – Nem értettem meg. – „Biciklivel?” – kérdeztem. Az asszony dühös lett: „Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?” A szöveg Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Napló és Polcz Alaine Asszony a fronton c. műve alapján készült. A Soharóza kórus közreműködő tagjai: Dóra Emese, Horváth Réka, Jankó Dániel, Karosi Roland, Kertész Endre, Kégl Lóránt, Kovács Boróka, Sipos András, Tárnoki Tamás, Varga Zsuzsa Adaptáció: Hársing Hilda Produkciós manager: Veres Réka
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét. Az előadás egy időutazás a több száz évvel ezelőtti lovagvárba. Célja az, hogy felmérje, vagy összehasonlítsa az akkori világot a jelenkorival és ennek eredményét a ma emberének vigasztalására elővezesse, miszerint akkor sem volt szebb az élet. Ezért a sajtón keresztül már előzetesen is kéri a közönség mérhetetlen empátiáját és szimpátiáját. Recece. A darab csak a szerző végtelen alázatának és a befogadó Nemzeti Színház iránti tiszteletének köszönhetően nem a „Szégyen és gyalázat” címmel kerül bemutatásra, pedig tartalmilag és formailag is megfelelne a fenti cím összes kritériumának. Mindezekben Molnár Kristóf rendező, Majoros Ágnes bábművész, Madarász Gábor zeneszerző, Racsmány Boriska díszlettervező és Cserháti Gergely koreográfus lesznek a bűntársai. További: „A bábművészet klasszikus interpellációján is túllépve, de azt is megmutatva, egy létösszegző izgalmas, empirikus köntösbe helyezzük Hobó legújabb alkotását, csodaszigetekkel karöltve.” Molnár Kristóf Mozgáskoordinátor: Cserháti Gergely Bábkészítő: Kiss Attila Etele
Pár barát egy zavartalan hétvégét készül eltölteni egy vidéki villában, a nyugalmat és a megérdemelt pihenést keresve.... Ehelyett az idill helyett egy igazi büntény színterén találják magukat: Massimo Ardizzone-t, a gazdag iparmágnást meggyilkolták. Csak a nyomozó tanoncok segíthetnek DeAngelis felügyelonek a bonyolult ügy megoldásában, hogy fény derüljön a titokra.
Szente Vajk egy unikális, néma előadást álmodott színpadra – legalább annyira merészen, mint maga Chaplin, aki már a hangosfilmek időszakában forgatta le nagy sikerű némafilmjét. Fekete-fehér látványvilág, zenére kidolgozott mozgássorok és a némafilmek stílusát idéző színészi játék jellemzi majd az előadást. „A színházban mindig az innovációt kell keresni, ami megújítja azt a formanyelvet, amit előadóművészetnek nevezünk – mondja a rendező. – A Chaplin korabeli színjátszás eszközei megváltoztak már, épp ezért lehet ma újra izgalmas a néma történetmesélés.” A cselekmény középpontjában egy csavargó áll, aki magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül…
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.