Egy férfi. És még egy. Meg két nő. Egy ideális narrátori bariton, valamint egy rakás leszokófélben lévő ápolt egy drog-és alkohol rehabilitációs intézetben. Egynéhány viszonzatlan szerelem. Aztán mégis. Aztán mégsem. Némi EU-s támogatosítás, színház a záhníszben. Görbetükörerdő, disznógömb, telefonfül. Pár művészi vénával megáldott vendégmunkás, plusz egy talicska aprómajom. Vagyis lidérc. Lúdvérc. Osszátok be. Egy szamár, egy szonár és egy szamovár. Na de kire? Biztosan Puckra, a dílörre... Oh, no! Pont a klinikán? Épp ma? Gyarországon? Vagy az egész csak egy álom? Szentivány Néni álma? Hmm. Utye-utye? Na de komolyra fordítva a szót: tósz. Zenei- és sounddesign: Keresztes GáborIntim koordinátor: Egyed Bea m.v.Trükkmester: Ujvári Bors e.h.
Ellen harminc éve eltűnt az emberek elől, azt rebesgették, gyilkosság áldozata lett. Pedig él, és igencsak megvan a véleménye mindenről. Kate, a fiatal filmes kapja a feladatot, hogy felkeresse őt és kiderítse: miért, ki elől szökött a tengerparti sziklán álló házba az egykori nagy színésznő. Mi a titok, amit végre el akar mondani? Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot. A brit írónő friss darabja a 2024. évi londoni színházi szezon nagy eseménye volt. Korrepetitor: Gellért-Robinik Péter
A Réka és az Oltatlanok című előadásukban lesznek majd olyan szereplők, akik nem akarják beoltatni magukat, de nem róluk szól majd elsősorban a darab. Sokkal inkább arról, hogy a „gyűlöletbomba” mindenkit elpusztít, ha felrobban egyszer. Azokat is, akik jelenleg „gyűlöletbombával” a kezükben manipulálják, félemlítik meg, rabolják ki és butítják le az embertársaikat. Lesz majd min nevetni, az biztos! A történet úgy kezdődik, hogy a címben szereplő Rékát kirúgják a munkahelyéről, és egy budai villában fejeződik be, bizarr körülmények között. Ha kíváncsi rá, hogy mi történik közben, jöjjön el, nézze meg, aztán menjen haza és soha senkinek ne beszéljen arról, amit látott! Soha senkinek. Technikai munkatárs: Berecz Csaba, Bokor LászlóFodrász: Bari Boglárka
Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot. Fordítása megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz: attól, hogy nem archaizálva, irodalmiasan, hanem mai, élő nyelven és – nem mellesleg – érthetően szólal meg, közel került a mához Dante világa, a dantei utazás pedig egyszerre lett megrendítő és szórakoztató.
A közönség egy olyan egyszemélyes színházi estet láthat, ami tudatosan egymás mellett megidézi Molnár Ferencet a "színházi írót" és a "kávéházit", nem színpadra szánt szövegein keresztül. Az estet 3 fős zenekar kíséri, az elhangzó zenék Fesztbaum Béla szerzeményei.
"Ez az előadás nem önálló est, nem koncert, nem zenés önvallomás, nem egyéni műsor vagy sanzoncsokor. Pontosan mi sem tudjuk, hogy mi, és nem is akarjuk meghatározni. Dalokat fogok énekelni, újakat és jól ismerteket, amiket szeretek, amikhez kapcsolódni tudok vagy hozzám kapcsolódnak – műfaji megkötés nélkül. Évek óta tervezek egy ilyen estét. Most értek össze a szálak, most találkozott az az alkotócsapat, akikben megbízom, és akik nélkül hozzá se mernék kezdeni. Mindent ki kell várni, hogy megtörténjen." (Takács Nóra Diána) Az előadásban részletek hangzanak el Jónás Tamás Cigányidők című írásából és Tina Turner Én, Tina című önéletírásából. Énektanár: Berecz BeátaIrodalmi munkatárs: Ari-Nagy BarbaraRuha: Frank Mónika
A mélység hív, sötét, mégis fényes, Titkokat rejt, melyek szent fényben égnek. Lelkem mélyén, hol a csend uralkodik, Isten hangja suttog, s a lélek szólít. A föld mélyén, gyökerek kapaszkodnak, Élet forrása, mely sosem fogy el. A tenger mélyén, kék titkok rejteznek, S a csillagokban, végtelen távolság. Mélységben él a hit, a remény, a szeretet, A lélek forrása, mely örökké él. Merülj le mélyre, s fedezd fel a csodát, Isten szeretete, mely mindent betölt. A mélységben rejlik az igazság, A bölcsesség forrása, mely megvilágít. Nyisd meg szívedet, s fogadd be a fényt, A mélységből származó, szent erőt. (ismeretlen szerző) A 20 éves fennállását ünneplő Gangaray Dance Company legújabb produkciója, a Down, egy misztikus utazásra invitálja a nézőket az érzelmek mélységeibe. A történet nélküli darab a zene erejével ragadja magával a közönséget, a Gangaray Experimental Music hipnozikus dallamai pedig megelevenednek a táncművészek lenyűgöző mozdulataiban. A női energia által vezérelt koreográfia a Gangaray védjegyévé vált lendülettel és eleganciával repíti a nézőket egy különleges élménybe. Táncművészek: Bali Boglárka, Bánki Bernadett, Baumgartner Krisztina, Bujdosó Anna, Kovács Enikő 3D visual: Szilágyi Benjami (Beno)Tartalomgyártó: Ivanov GáborZene: Gangaray Experimental Music- Hámor József
Két tolvaj nekiáll, hogy a temetkezési vállalkozó melletti bankot kirámolják, a pénzt pedig egyikük nemrég meghalt anyjának koporsójában helyezik el megőrzésre, amíg a váratlanul beállító nyomozót nem sikerül lerázniuk. Szatirikus bohózat gyilkos humorral.
Vecsei H. Miklós - Kinek az ég alatt már senkije sincsen (tantermi változat) ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához. Petőfi Aranyhoz írt levele, 1848. november 15-én: „My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod.” Szereplők (Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila prózai színművész osztály tagjai): Nyomárkay Zsigmond, Molnár András, Németh Áron, Atlasz Barnabás, Lukács Ádám, Bukovszky Orsolya, Pigler Emília,l Juniki Noémi, Biró Kristóf
Heath Ledger Színkör és a META Művészeti Központ közös produkciója. Két válságban lévő perifériára szorult színésznő elhatározza, hogy változtat az életén. Vajon az álmok valóra válhatnak egy ilyen rideg és reményvesztett valóságban? Halmos Fatime és Záhonyi Enikő ötlete alapján írta: Halmos Fatime és Miklós Marcell
Berecz András ének- és mesemondó estje. Tisztelet Hazug Pistának és Szamár Jóskának Az énekes, mesemondó most a hangyász vérmedvék szokásainak leírása ürügyén fordítja ki a világot, hogy rejtekébe pillantsunk. Pincét ás, hogy tornyot emeljen. Nyílvesszeit, szavait most is kéjjel húzza hátra, hogy azok, legalább mire a só megnyüvesedik, láthatárig repüljenek. Berecz még tudja a feledésbe merülő dzsungeltörvényt: ha medve hátára hulltál, a fülit szorítsd meg jónyugodtan, lép az úgy, mint a huszárló. Az is az emlékei közt van, hogy jobb így, medvegelve száguldozni - mintha a nyakadba makkfa dőlne - vitézül! A mesék nagy része abból a gyergyói dzsungelből származik, melyről egy gyergyószentmiklósi általános iskolai dolgozatban ez áll: „A dzsungel: Az az erdő, ahová emberi kéz a lábát még nem tette be.”
Az vagy nekem, mi testnek a kenyérs tavaszi zápor fűszere a földnek;lelkem miattad örök harcban él,mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;csupa fény és boldogság büszke elmém,majd fél: az idő ellop, eltemet;csak az enyém légy, néha azt szeretném,majd, hogy a világ lássa kincsemet;arcod varázsa csordultig betölts egy pillantásodért is sorvadok;nincs más, nem is akarok más gyönyört,csak amit tőled kaptam s még kapok.Koldus-szegény királyi gazdagon,részeg vagyok és mindig szomjazom.
A kelet-magyarországi Végend mellett öt éve zárt be az üveggyár. A település azóta süllyed: munka nincs, az alkoholisták és az öngyilkosok száma napról-napra nő, aki tehette, már rég elköltözött innen. Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha e szegregált helység egyik napról a másikra valóban örökre eltűnne. Egy láthatatlan erő azonban mégis felszínen tartja a falut: vasárnaponként pályára lép az itt maradtakból verbuvált focicsapat, és kilencven percre életre kel a tetszhalott közösség. A fő attrakció a közönségkedvenc csodacsatár, a kaszálók Maradonája, a falusiak messiása, a falu végén élő Lóri, akinek arany bal lábáról az egész megyében legendák szólnak. Mikor Lórit próbajátékra hívja a Fradi, családja számára egyértelművé válik: a fiú profi karrierje véget vethet nincstelenségüknek. A kitörés lehetősége ráadásul Lóri anyjának, mostohapjának, barátnőjének és edzőjének is a megfelelő alkalom arra, hogy mentsék önmagukat, és helyrehozzák azt, amit korábban nem tudtak. Vállán az ígéret terhével Lóri felutazik a fővárosba, hogy a próbajátékot követően zsíros szerződést kapjon az ország legnagyobb klubjától és egyetlen hétvége alatt váltsa meg családja évtizedes nyomorúságát. Vajon léteznek efféle mesék a mai Magyarországon?
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri. Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem."3D mozi élőben": A klasszikus krimi színházi változata, elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal. Ha velünk utazik, foglalja le a helyét idejében – Poirot-nak is protekció kellett, hogy feljusson a vonatra.A darab Magyarországon elsőként a Thália Színház nagyszínpadán látható. Látványtervező: Emil Goodman Látvány: Freelusion Kislány: Kollár Lilian/Prokopius Maja Roxána
Friedrich Schiller: Stuart MáriaKálnoky László fordítása alapján a szövegkönyvet készítette Sándor Júlia és Nagy Péter István Két királynő. I. (Tudor) Erzsébet az angol trónon, Stuart Mária skót királynő az ő fogságában. Sorstársak, rokonok, ellenségek. Ketten vannak, de se az angol trónon, se a férfiak szívében nincs helye, csak egynek. A börtön szűk, a vád hamis, az ítélet halálos. A rang kötelez, a nép követel, az érdekek kényszerítenek. Az egyiknek halnia, a másiknak ölnie kell. Minden eldőlt már, de még minden megfordulhat: ez az utolsó előtti pillanat. Egy férfiak által kitalált világban, ahol a politikai érvényesülés kíméletlen mészárszék-logikája uralkodik minden felett, két nő áll szemben egymással - és képükben a szabadság fordul szembe az önkénnyel. De lehet-e esélye előbbinek az utóbbi felett? Két királynő a két térfélen. Az egyikük beletörik, a másikuk hozzátöri magát a rendszerhez. Jelmez kivitelező: Vas Kitti
A Budapesti Operettszínház 100. jubileumi évének díszelőadása − ez a vadonatúj nagyoperett − mágikus időutazásra hívja a becses publikumot. Az Operettszínház épületének megálmodója és építtetője, Somossy Károly minden idők legnagyobb magyar életművésze volt. Élete több kalandregény témája lehetne. Nemcsak Budapestet tanította meg mulatni, hanem egész Európát. Az 1894-ben megnyílt Somossy Orfeumba jártak szórakozni a bécsi, a berlini, de még a szentpétervári urak is. A leendő angol király, VII. Edward is gyakori vendége volt az Orfeumnak, és az ős csárdáskirálynő, Carola Cecília kegyeit kereste. Somossy építtette föl a magyar Las Vegast: a Konstantinápoly Budapesten nevű vigalmi negyedet is. Az orfeumi miliőben gyökerezik Kálmán Imre operettforradalma, a 20. század első felének magyar előadóművészete, irodalmunknak az a vonulata, melyet Krúdy Gyula és Heltai Jenő neve fémjelez, de bizony Hollywood és a Broadway megálmodói közül is többen ebből a világból merítettek ihletet. Ebbe a varázslatos miliőbe röpít vissza Az Orfeum mágusa című nagyoperett, amely egyféleképpen a Csárdáskirálynő előtörténete. Bolond világ ez, mindenki úgy mulat, mintha nem lenne holnap. Somossy az éjszaka királya, és úgy is él, mint egy király. Szeretője az Orfeum gyönyörű primadonnája, Carola Cecília, aki egyúttal üzlettársa is: együtt fosztogatják a mágnásokat. Minden a legnagyobb rendben zajlik, mígnem Somossy felfigyel egy új tehetségre, a sziporkázó Bellára, az Orfeumba pedig nagy csinadrattával bevonul Lazarovics Zdénkó, a Monarchia leggazdagabb mágnása, aki Carola Cecília kezét jött megkérni. Somossy irodájába ugyanekkor váratlan látogató érkezik: Ármina, a felesége, aki megelégelte férje kicsapongásait. A szelíd feleség harcos sárkánnyá vedlik. Az éles eszű új primadonna kemény diónak bizonyul mind Somossy, mind Carola Cecília számára, a könnyű prédának tűnő, bohó búzamágnás, Zdénkó pedig a lehető legkeményebb ellenfélnek, bármennyire imádnivaló bohóc is. Kitör az őrület. A szerelmi szálak gordiuszi csomóvá bonyolódnak, mindenki mindenkibe szerelmes – és a hatodik hősszerelmes, a herceg még meg sem érkezett. Az Orfeumban fogadásokat kötnek, hogy ki lesz a győztes. A helyzetet kihasználva Somossy ellenségei is akcióba lépnek, a mágus meggyilkolását tervezik, és a szédült, érzelmes komédia átcsap vérizgalmas thrillerré. Pedig a herceg még mindig nem érkezett meg… Ki győz? Somossy vagy a haragosai? A feleség vagy a szerető? Vagy ennél komplikáltabb a végkifejlet? Váratlan fordulatok sokasága után kiderül. Csak annyit árulhatunk el, hogy egy győztes garantált: a 3. évezredben ismét feltámadt magyar operett. "Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az előadás speciális díszlete miatt a fordítás angol nyelvű szövege az emeleti nézőtérről korlátozottan látható, ezt jegyvásárláskor kérjük, vegyék figyelembe."
Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb arcunkat mutatni másoknak és önmagunknak? Az énképünket egy online világ hamis képeihez illesztjük. Kénytelenek vagyunk a meg nem tűrt, ciki részleteket, a kevésbé ragyogó tartalmakat valahova betuszkolni, eldugni. A titok egy történés, érzés, tudattalan impulzus, motiváció, vágy, erő, információ, valami, amit elrejtünk a világ és sokszor önmagunk elől is. Egy kis szikra elég ahhoz, hogy a mindig bennünk lévő, lebegő titkokból, információkból valami erőre kapjon és megjelenjen az életünk könyvében. Az események, amik történnek velünk, arról mesélnek milyen feltáratlan képzetek futnak bennünk, mikor kitárjuk a tudatalatti birodalmunk ajtaját. Ezernyi érzés raktára nyílik fel: a magány, a magunkra záródás, kirekesztettség, az önbántalmazás, az önmagáért való szenvedés, árulás, féltékenység, irigység, a veszteségtől való félelem, önbecsapások és önmegcsalások tárháza. Mindezt másokkal játsszuk, mint egy színdarabot. Tudattalanul szerződtetjük életünk színterének szereplőit, akikkel meg tudjuk élni mindazt, ami belülről fakad. Valójában mi magunk vagyunk az írói a történetünknek. Egy szerelmi történetet láthatunk, amiben nyomon követhetjük, az elrejtett titkokat és a titok által szőtt történéseket. A valódi kérdés: Hogyan tudunk kiszabadulni a múltunk szorításából? Meg tudjuk-e állítani a titkok sokszor felkavaró hatásait az életünkre? Szembe tudunk-e nézni, azzal, amit lezártunk magunkban? Táncművészek: Emanuela Santonocito, Somogyi Zita, Győrfi Erik Díszlet: Nagyváradi Szandra
Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…Martin McDonagh, ahogy Kékesi Kun Árpád fogalmaz, az angolszász drámairodalom csoda-és fenegyereke. Fekete humorú, erőszakról és kiábrándultságról szóló komédiáira jellemző a pontos, dramaturgiailag hatásosan felépített szerkezet és az izgalmat végig fenntartó történetmesélés. A groteszk figurákat és helyzeteket kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral elővezető darabjaiban a szatíra bármelyik pillanatban képes tragédiává, a tragédia pedig rémbohózattá alakulni.A kilencvenes évek második felében született trilógia első (Leenane szépe) és harmadik része (Vaknyugat) a hazai színházakban is gyakran műsorra kerülnek. Ám a középső darab, A koponya magyarországi ősbemutatóját a Thália Színházban láthatják. Az előadást első kőszínházi rendezéseként Zayzon Zsolt, társulatunk színművésze jegyzi.
Hollow Szeri Viktor koreográfus, Páll Tamás játéktervező/médiaművész és Muskovics Gyula kurátor közös hallucinációit testesíti meg. A három alkotó 2018 óta valósít meg immerzív performanszokat és installációkat Budapest és más Európai városok színházaiban és kiállítótereiben. Legújabb munkájukban a színház és a valóság viszonyát, valamint a közös képzelet világteremtő erejét vizsgálják. Az előadás emellett felteszi a kérdést, hogy mi van egy csoportban a tagok összességén túl. Hollow korábbi munkáihoz hasonlóan a közönség itt sem marad kívülálló: ezúttal egy képzeletbeli utazás része lesz, aminek a történetét, a tájait és a karaktereit a költészet, a médiaművészet, a kortárstánc, a szerepjáték, a kísérleti elektronikus zene és az éneklés módszereivel teremtik meg. Az előadáshoz a kiindulópontot egy nemzetközi kutatás jelentette, amelyben a három alkotó alulról szerveződő közösségek működésmódját és világépítő stratégiáit vizsgálta Kelet-Európában. Az intuitív és élményalapú kutatási folyamat során emellett egy közös test és tudat megalkotásával kísérleteztek, amin keresztül saját csoportjuk működését is megpróbálták újraértelmezni. 12+ / Stroboszkóp és erős hanghatások használata miatt az előadás megtekintését gyerekeknek, epilepsziásoknak, valamint pace-makerrel rendelkezőknek nem javasolják. Alkotók: Muskovics Gyula, Páll Tamás, Szeri ViktorZene: Thea Soti, YinnaElőadók: Glaser Márton, Kacsó Imola, Muskovics Gyula, Páll Tamás, Szeri Viktor, Thea Soti, Yinna, Vass ImreFény: Dézsi Kata