február.mostakkor. S01E06. hamarosan... A mostakkor. igazából egy sorozat, de úgy egy sorozat, hogy azért tulajdonképpen ez az egész egy egyéves előadás, amibe bele lehet nézni minden hónapban. Egy részt is meg lehet nézni, és akkor kiderül valami arról, hogy éppen akkor mi érdekel minket, vagy, hogy mit akarunk csinálni. Tehát minden résznek van egy témája, és akkor ezek előadások. Ha meg valaki az egész évadot végig nézi, akkor megtudhatja, hogy mi lesz, vagy, hogy milyen az, ha túl komolyan vesszük magunkat, és véletlenül megcsinálunk mindent, amit szeretnénk, és hogy vajon ettől olyan leszünk-e, amilyenek lenni szeretnénk, úgy, hogy még nem tudjuk, hogy milyenek szeretnénk lenni.
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
Két kíváncsi kis pingvin a hosszú vándor úton új barátokra és ismeretekre tesz szert, míg megtalálják a jegesmedvét, akivel barátságot kötnek. A látványos, nagyméretű bábokkal előadott vidám műsor a gyerekek egyik kedvence.Szereplők: Pingvin óvónéni, kispingvinek: Pon, és Gvin, Rozmár,Bálna bátyó, Teve Tivadar, Oroszlán, Zsiráf, Jegesmaci, Medvemama.
Piros szín van legfelül,Narancssárga mellé ül.Sárga fénylik alatta,Zöld a sárgát támasztja.Kék folytatja most a sort,Lila csík még úgysem volt.Ibolya fut legalul,Hét szín együtt domborul.Kitalálod, mi lehet?Szivárvány a domb felett! (Bartos Erika) A Vaskakas Bábszínház aprószínházi játéka a színek csodálatos világába kalauzolja a legkisebbeket, tánccal, bábbal, zenével. Az előadás időtartama 20 perc, melyet 20 perc játékidő követ.
Dániel András kufli-meséit minden mai magyar gyerek ismeri. A nagysikerű könyv- és rajzfilmsorozat karakterei, az elhagyatott réten egy kupacban élő, és folyamatosan különös kalandokba keveredő hét kufli ezúttal a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán kel életre. Miközben megtudhatjuk, hová tűnt Zödön foltja, hogy hívják Hilda virágát, minek öltözik Fityirc a varázsgombák farsangi buliján, és miért jobb néha kirándulás helyett berándulni, a féktelen fantáziával megírt mesék titokban olyan fontos dolgokról szólnak, mint a barátság, a közösség, az önazonosság. A bábszínházi adaptációból természetesen nem hiányozhatnak a könyvek lapjain végigvonuló a vicces mellékszereplők sem (biztosan megjelenik egy mindent kommentáló felhő, egy beszélő fatuskó, a földalatti manótevék és még sokan mások). A zenés előadást élőben kíséri a Varázsgombák Zenekara. Bábszínházi adaptáció: Cseri Hanna
Az őszinte barátság meséje ez. Megmutatja, hogy nem baj, ha valaki értéktelennek tart, másnak talán attól leszel a legszerethetőbb, amit korábban nem is tudtál magadról. A lyukas hordó, a törött létra és a fogatlan gereblye a szemétdombra kerülve fellázad és elmenekül, de ezzel végül a Fecskefiút és a Rózsalányt is megmentik. CSUKÁS ISTVÁN színműve humorral, játékosan tanítja és szórakoztatja a gyerekeket, de persze szüleiket is, hiszen a mese egy szimbolikus történet, amely általános emberi problémákat és lehetséges megoldásokat fogalmaz meg. Az előadás a Madách Színházban első rendezése Vaszilenko Eugeniának, aki több mint 10 éve Szirtes Tamás munkatársa a világsikerű musicalek színrevitelében. Pályáját a színházban táncművészként kezdte, mára széleskörű tapasztalattal bír a zenés színpadi művek alkotói folyamatában. Gulyás Levente zeneszerző új szerzeményei teszik a darabot olyan zenés művé, amely illik a teátrum repertoárjához. Jelmeztervezőként Horányi Juli, díszlettervezőként pedig Vízvárdi András neve garancia arra, hogy az előadás a közönség legújabb kedvence legyen. A szövegkönyvet szerkesztette: Kósa Melinda Korrepetítor: Felszegi Dalma
Mi köze egymáshoz Nyúlnak, Medvének, Farkasnak? Micsoda kérdés! Ezt már tudjuk a mesékből. Jó, de mi köze hármuknak a Gravitációhoz, a Lavinához és a Nyúlbogyóhoz? Na, ez már korántsem olyan nyilvánvaló…Julian Gough cseppet sem szokványos mesekönyve szakít a hagyományokkal, és humorral ötvözi a klasszikus mesék jellegzetes báját, valamint a Micimackóból már ismerős bonyolult, vicces, érdekes karaktereket a David Attenborough-természetfilmekben megjelenő egészen-másképp-érdekes létező valósággal.Hiszen a valóságban a farkasok meg akarják enni a nyulakat. A nyulaknak pedig van jó pár roppant megdöbbentő szokásuk… Író: Julian Gough Zenész: Kaboldy András
Egy varázslatos musical látványos ötletekkel és megoldásokkal, különös és mókás karakterekkel, mindez humorral fűszerezve mutatja be kicsiknek és nagyoknak, hogy nem csupán a szuperhősök szolgálhatnak példaként, hanem egy kedves és bátortalan, ám csupa szív karakter is lehet igazi hős. Egy történet a valódi értékekről, arról, hogy nem erőnktől és pozíciónktól válunk „valakivé”, hanem emberségünk révén is elérhetjük célunkat. A Kálmán Imre Teátrumban Bozsik Yvette látványos rendezésében a Rozsda Lovag és Fránya Frida című musicalünk várja a legkisebbeket és Szüleiket.
Soha nem vehetné fel futásban a versenyt a teknős, a nyúllal. Egyszerűen sokkal rövidebbek a lábai. Egyszer mégis kihívja Őt a pökhendi nyúl. A teknős nem akar szégyenben maradni, ezért állja a kihívást!
Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért. Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának.
Ismerkedés a betűkkel, mondókákkal - amire az anyukák, nagymamák is emlékeznek. Mondókás, zenés mesejáték a mának, a mai csöppségeknek. Kedves dalocskák, igazi színházi élmény a karonülőknek - és anyukáiknak, nagymamáiknak! Egy gyerekszoba, majd egy ház udvarának hangulatát szeretnénk megteremteni ezekkel a friss, mai mondókákkal. Előadásunkban egyszerűen két testvér játszik ugróiskolát, fogócskát, bújócskát és minden olyasmit, ami nélkül egy gyermek sem nőhet fel, és amit nem lehet megunni. A mondókák között rövid, fülbemászó kis dalok csendülnek fel, amik hangszerelésükkel és dallamvilágukkal a gyerekszoba zörejeiből születő muzsikát varázsolnak a színpadra. Az előadás végén közös játékra invitáljuk a gyerekeket.
A babaszínház(1), más néven csecsemőszínház vagy aprók színháza keretein belül olyan 0-4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc. Ez 20-25 perc előadásra és 20 perc közös játékra oszlik. Az előadások a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeikkel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával. Az előadás időtartama a befogadóképességük határáig tart, ami egy ilyen korú gyermeknél 20-25 percet jelent és az utána következő játékban a színészekkel közösen mélyítik el az előadásban látottakat. Az új színházi formátumunkat rögtön három, egymásra épülő előadással kezdik meg. Ez a sorozat a LEPORELLÓ nevet viseli. Sorozatunkban különös figyelemmel vagyunk a legkisebbek felé, ezért az előadások témái a gyermekek fejlődési szakaszait követik. Hangora: Vonalak, pontok, pattogó foltok, tekeredik, kerek, gurul, lebeg! Nézem, megérintem, ujjammal kísérem. Mozog! Látom! Megbirizgálom! – Fekete és Fehér, kerek és szögletes, ritmus és tánc játéka klasszikus zeneművekkel. A kontrasztos képek inspirálta előadást, már 6 hónapos kortól ajánlják. Kisgyermekkori művészeti nevelő: Gerbert Judit
Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában. Fölötte egy tábla lógott, filccel rá volt írva jól ott: „FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY! SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!” Elmélázott a kis Eino, a jó szóra juszt se hajló, a kíváncsi lébenkanál, megkérdezte mélán magát, azt kérdezte kíváncsian: „Hozzáérek, akkor mi van?” Színpadi adaptáció: Cseri Hanna
A készülő példány Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című, 2023-ban megjelent regényének színpadi változata, amelyet az író az előadás rendezőjével, Máté Gáborral szoros együttműködésben készít. A különös hangvételű darabban, amelyben narráció és hagyományos jelenetek sora váltja egymást, az óvodáskorától a főiskolás koráig követhetjük a főhős, Pálfy Andris életét – és a Kádár-rendszer utolsó húsz évét. Szülők, rokonok, barátok, szerelmek, példaképek portréi alkotják a tablót, amelyből kirajzolódik a rendszerváltást megelőző évek, évtizedek hangulata és a benne élők közérzete. Jellegzetes helyek és jellegzetes életutak; túlélési és boldogulási stratégiák, a szabadságkeresés és a megalkuvás különféle módozatai. A darabban megjelenő szereplők a kor tipikus alakjai, a mindennapok szocializmusának ismerős figurái. Andris és szülei egy értelmiségi, polgári család tagjai, az orvos szülők ’89 után aztán nem azon az úton mennek tovább, amit a családi helyzetük látszólag kijelöl a számukra. Andris keresi a saját útját, menekül, lázad a rendszerben kijelölt helye ellen, miközben a családja elvárásainak is próbál megfelelni, és valójában nem tart semerre sem; története a felnőtté válásának története, amely félbemarad a rendszerváltás évében. Jánossy Lajos szövege lélekbe maróan idéz meg egy korszakot, a Kádár-kor szocializmusát és annak szűk levegőjét.
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány okozta lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett. Egy gengszter és családja a történet főszereplői, meg egy lopott Raffaello-festmény, melyet egész Európa keres. Felbukkan egy dörzsölt orgazda, és a kép hamarosan ott díszeleg a maffiafőnök szobájának falán.... De mi történik ezután? Kire hogyan hat, hogy a világ egyik legszebb alkotásának tulajdonosa lett? Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
Nem nagyon van időszerűbb, provokatívabb és elképesztőbb történet a Networknél. Sidney Lumet sokszorosan Oscar-nyertes filmjének látványos színpadi adaptációja apokaliptikus szatíra a média pokoli hatalmáról. Howard Beale, az esti Híradó bemondója. Amikor huszonöt év után alacsony nézettség miatt a csatorna kirúgja, végső kétségbeesésében közli, hogy élő adásban lesz öngyilkos. A morbid bejelentés példátlan reakciókat szül - az egész világ a feje tetejére áll… További szereplők: Bartha László | Boda Attila | Boronkay-Szalay Olimpia | Bányai Mirjam | Csongor Nóra | Gats Éva | Gyöngyösi Márton | Juhász Lajos | Kele Gábor | Kovács József | Kovács Norbert | Nyulászi Fruzsina | Popovics Gyula | Sáfár-Kovács Zsolt | Suba Attila | Tóth Mihály
Victor Hugo másfél évszázada született, hatalmas ívű, megrendítő regényének méltó zenés színpadi adaptációja Boublil és Schönberg világhírű szerzeménye, amelynek ma már szintén jelentős a múltja és világszerte óriási a sikere. A musicalt a londoni ősbemutatója óta eltelt négy évtizedben a világ 53 országában játszották, lefordították 22 nyelvre, és díjai között szerepel a Laurence Olivier-, Tony-, valamint a Grammy-díj is. Schönberg áradó, az emberi lélek legmélyebb regisztereit megérintő zenéje új minőséget ad a regényben feltáruló szenvedélynek, szabadságvágynak, fájdalomnak és emberszeretetnek. „Lélekre hangszerelve” kelti életre a 19. század forrongó, nyugtalan Franciaországának hányatott sorsú, emblematikus alakjait, az álmaiktól megfosztott, összetört életeket. Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében. Szavaik erejét Miklós Tibor kivételes szépségű fordítása adja. CAMERON MACKINTOSH különleges engedélye alapján új produkcióban bemutatja, BOUBLIL-SCHÖNBERG: LES MISÉRABLES - A NYOMORULTAK című musicaljét. ALAIN BOUBLIL ÉS CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG szerzeményét, VICTOR HUGO regénye alapján. Zene: CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG Dalszövegek: HERBERT KRETZMER Eredeti francia szöveg: ALAIN BOUBLIL és JEAN-MARC NATEL További anyagok: JAMES FENTON Színpadra alkalmazta: TREVOR NUNN és JOHN CAIRD Eredeti hangszerelés: JOHN CAMERON Új hangszerelés: CHRISTOPHER JAHNKE, STEPHEN METCALFE és STEPHEN BROOKER Az előadást a Music Theatre International (Europe) és a CAMERON MACKINTOSH LTD ügynökségekkel kötött különleges megállapodás tette lehetővé. Animáció: Vízvárdi András Hangmérnök: Farsang Áron, Miskolci Márton, Nagy Gergő, Póczak Bence, Tóth Zoltán Korrepetitor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Bóna Ilona, Drexler Vajk, Felszegi Dalma Szereplők: Kis Cosette: Csemer Olívia, Goitein Júlia, Pekár Jázmin Aisha Kis Eponine: Csemer Olívia/Palásti NóraEnsemble: Balázs Dávid, Balog Tímea, Bánsági Petronella, Braga Nikita, Cseke Brigitta, Eszlári Judit, Galbenisz Tomasz, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miskovics Róbert, Murvai Márton, Nagy Attila, Németh Gábor, Széphalmi Júlia, Vecsei LászlóTovábbá: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa