A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó. És érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel. A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese arról szól, hogy hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei az utóbbi években hatalmas sikert arattak az óvodás gyerekek és szüleik körében. A mesék egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel. Főhősük, Babaróka a történet kezdetén hároméves, és éppen óvodába (vagy ahogy Rókáéknál mondani szokás: kölyökőrzőbe) készül. Milyen lesz egész nap a kölyökőrzőben lenni Mamaróka nélkül? Lesznek Babarókának barátai? Egyáltalán hogyan kell barátkozni? A bájos és humoros történetek mind egy-egy ismerős konfliktus és annak feloldása köré szerveződnek: szorongás az új társaságban, játék a nagyobbakkal, hiszti a boltban, családi súrlódások, költözés, kistestvér születése. A mese komolyan veszi a kisgyerekkor egyszerű és mégis bonyolult kérdéseit, miközben megmutatja, ahogy egy kisróka számára lassan kinyílik a világ.
Próza, színházi nevelési előadás Az előadás az Árt-Járóban látható. Három középiskolás diák. Három barát. Három teljesen különböző családi háttér. Ami közös, az a homályos jövőkép… Az előadásban három gimnazista utolsó középiskolai tanévét láthatjuk. Ahogy haladunk előre az időben, egyre kevésbé tudják, hogy mit is akarnak kezdeni az életükkel. Természetesen elérkezik a pillanat, amikor kénytelenek döntést hozni. Ezen a ponton kezdődik a nézőkkel a közös játék. A szereplők dilemmáit együtt dolgozzuk fel, így a résztvevő diákoknak lehetőséget teremtünk arra, hogy a szereplők sorsán keresztül, önmagukról, jövőképükről, saját félelmeikről beszélhessenek, gondolkodjanak. Szcenikus: FILEP ANDREA
A gyermeki borzongás teljesen természetes dolog. A félelem mint sok más pozitív és negatív érzelem, egyszerűen az élethez tartozik. Tehát nem probléma, ha a gyerekek időnként bizonytalanok, bátortalanok. Ugyanakkor érdemes megmutatni nekik, mi az, amit le kell és le lehet győzni, és hogy a világ akkor teljes, ha ezekkel a félelmekkel együtt egyensúlyoznak benne.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van. Az előadás a korunkat alapvetően meghatározó természet-, illetve környezetvédelemre és annak fontosságára reagál. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt darab középpontba helyezi a veszélyben lévő, és megvédendő természetet, az állatok, a növények fontosságának hangsúlyozásával, és igyekszik rámutatni arra a globális rendszerre, hogy minden élő függ a másiktól, egyik nem létezik a másik nélkül. Az előadás a Méhkirálynő című népmeséből kiindulva, illetőleg annak a jelenkorba való átemelésével a jövő nemzedékének figyelmét kívánja felhívni a közelgő klímakatasztrófára oly módon, hogy a természet szeretetét hangsúlyozza, és nem a pusztítás mértékét. A darab három táncossal, egy színésszel és egy festővel, - vagyis a különböző művészeti ágak komplex összekapcsolódásával áll össze egy egésszé. Előadók: Horváth Bence, Kiss Rebeka, Laza Tímea, Szalontay Tünde
A Csongor és Tünde nem pusztán dramatizált népmese, hőse nemcsak szerelmesét, a maga boldogságát, de az emberekét is keresi. A hármas út vidéke az emberiség fóruma.
Annyira rossz, amennyire csak lehet. A Vertigo Szlovák Színház előadása, szlovák nyelven, magyar felirattal. Játsszák:Gubík ÁgnesJókai Ági / Holecskó OrsolyaNagy AndrásMichal Spielmann / Marián Viskup Rendező: Nagy AndrásDramaturg: Daniela OnodiováDíszlet: Árva NóraFény: Niederkirchner István, Laczkó AttilaHang: Kunszt GergőZene: Kunszt Gergő (az azonos című film zenei motívumainak felhasználásával) Az Annyira rossz, amennyire csak lehet c. dal szövege: Viktor Csudai, Marián Čurko Zenéje: Marián Čurko Az előadás Viktor Csudai, a Viktor Film Kft. és a Punkchart Films Kft. engedélyével jött létre. Történeteink a parkok padjain játszódnak, amik akarva-akaratlanul is a legkülönfélébb emberibeszélgetések tanúivá válnak.E beszélgetések közös nevezője, – eltekintve maguktól a padoktól -, az emberi kapcsolatok.Szeretetteljesek és kegyetlenek, örömtelik és fájdalmasak, de mindenekelőtt tökéletesenkiszámíthatatlanok. Amikor azt hiszed, ennél rosszabb már nem lehet…, de, lehet.Annyira rossz, amennyire csak lehet(avagy: öt történet szerelemről és sokminden másról)
Az előadás részben vallomás, részben dokumentumfilm, részben nyílt beszélgetés, tinédzsereknek készült színházi találkozás, amely az intim kapcsolatok: a vágy, a beleegyezés és az elutasítás göcsörtös, de megkerülhetetlen témáit járja körül a #metoo és a #timesup árnyékában. A téma A megfelelési kényszer egyik csapdája, hogy sokszor képtelenek vagyunk nemet mondani. Mindannyian éreztük már egy-egy meghatározó beszélgetés után, hogy „nem azt kellett volna mondanom, amit mondtam”. Az IGEN helyett NEM-et, a NEM helyett IGEN-t, a TALÁN helyett MINDENKÉPPEN-t. És felnőtt emberként tudjuk, hogy mindenképpen lesz következménye annak, ha nem azt mondjuk egy helyzetben, amit kell, amit jónak érzünk. Hanem megfelelésből, az együttműködés hamis illúziójából kiindulva mást mondunk. Felnőttként is nehéz, de gyerekként, serdülőként pedig az egész életünkre hatással lehet egy-egy ilyen rossz döntés. NEM megyek el a buliba, mert olyan emberek lesznek ott, akik nem kedvelek. NEM ölelhetsz át, mert nem szeretném, hogy átölelj. NEM megyek be a szobába, ahol kettesben leszünk, mert félek attól, hogy ott mi minden történhet. De, ha NEM-et mondok, akkor azt hogyan kell tennem, hogy ne tűnjön agresszívnek a válaszom? Hogyan ne bántsak meg másokat? Hogyan vegyem rá a másikat arra, hogy tiszteletben tartsa a döntésemet? Az előadás és a hozzá tartozó színházi nevelési foglalkozás ezt a témát járja körül. Az előadás A nemzetközi sikert elért, új-zélandi darab és előadás alapján készítjük el az Igen, Igen, Igen! magyar változatát. Ebben a sok szempontból szabálytalan produkcióban, mindössze egyetlen szereplő van (Grisnik Petra); ő vezeti végig a tinédzser nézőket olyan nehezen megbeszélhető témákon, mint a konszenzuális intimitás, a párkapcsolaton belüli egészséges, biztonságos viselkedés. Az előadást előre felvett, tinédzserekkel készített interjú-részletek tagolják, a nézők pedig aktívan is részt vesznek a különböző jelenetek improvizatív létrehozásában. Az előadás nem klasszikus színházi nevelési program, de nem is hagyományos színpadi előadás: a kettő határán van. Mivel mi hiszünk abban, hogy mindenről lehet beszélni és hiszünk abban, hogy a kellő szakmai körültekintéssel megvalósított, kortárs nyelvezettel és közvetlen hangnemmel rendelkező színházi előadásaink erősen hatnak a fiatalokra, fontosnak tartjuk, hogy most a döntés felvállalásának nehézségéről készítsünk új ifjúsági előadást. Az előadást követő színházi nevelési program fókuszában is a döntés szabadságának tisztelete áll, amit az produkcióban résztvevő színésznő, valamint drámatanárok irányítása mellett hozunk létre. Az Igen, igen, igen! társadalmi céljai elválaszthatatlanok az előadáshoz kapcsolódó művészi ambícióinktól. Szerzők: Eleanor Bishop és Karin McCracken Fordította: Rupp AnikóVideo-interjúk: Zurbó DorottyaSzínházi nevelési szakértő: Gyevi-Bíró EszterPedagógiai tanácsadó: Eck Attila Technika, szcenika: Farkas István
Élettan egy felvonásban. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban. A Karinthy Színház előadásának meghatározója a színésznő, Balázs Andrea.
Tél: elcsendesedés, nyugalom, béke. Tél: álom, öregedés, elmúlás, halál. Tél: a régi, a felesleges elengedése, búcsú. Tél: megújulás, újrakezdés, újjáéledés. Karnevál. Tél: változás. Magányos ének, valahol egy szobában, változó hangnemekben. Téli utazás a kinti hómezőből egy saját szobába. Mozgás az időben, változások története a tánc nyelvén. “A Téli ének egy belső utazás, amely konkrét történet helyett inkább hangulatokból áll. A tél alegtöbbször sötétebb tónussal bír, miközben sok egyéb „színe” is van ennek az évszaknak. A tél azelmúlás, az öregedés, a halál, az elengedés, a várakozás, a változás, az újjászületés-újjáéledés, anyugalom, az álom, a karnevál és az ünnep évszaka is. A próbafolyamat során inspirációt jelentettSchubert Téli utazás című dalciklusa, de beszéltünk – az engem mostanában erősen foglalkoztató –mesékről is, így a klasszikus Rapunzel, vagy orosz mesék is szóba jöttek.” /Pataky Klári/
2006 - POSZT: Legjobb előadásA minap azt vágta a fejemhez valaki, hogy én egy moral insanity vagyok. Ez bizony elég rosszul esett, de aztán rájöttem, hogy igaza van. Csakhogy a moral insanity nem tudja magáról, hogy az, én pedig tudom, tehát én mégsem lehetek az. Akkor hát ki a moral insanity?Te vagy az!Igen te, aki most éppen ezeket a sorokat olvasod!Te, aki a világ érzéketlenségétől szenvedsz. Környezeted áldozata, te! Aki a könnyekig tudod sajnálni magad, holott te vagy a legérzéketlenebb és a leggátlástalanabb ember. Most biztosan azt gondolod, hogy te nem vagy az, de csak akkor nem lennél az, ha azt gondolnád, hogy az vagy!Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért ANYÁM ORRA a címe!
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt. A primer kérdésfelvetésen túllépve, hogy az orvos vagy a páciens van-e nagyobb bajban, a modernizmus és a barbarizmus egyetemes emberi kérdéseit járja körül az előadás.Peter Shaffer világhírű drámájának ősbemutatója 1973-ban Londonban volt. Magyarországi bemutatóját pedig 1980-ban tartották. A József Attila Színház történetében most először kerül színre.A különleges történethez párosuló izgalmas színpadi vízió színházunk fennállásának történetében is meghatározó előadást ígér. Lovak: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello Julia, Czakó Gábor, Horváth Ádám, Jakab Roland Zenész (dob): Irmalós Gábor
Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is sok helyen heves vitákat vált ki. Magyarországon jog szerint az aktív eutanázia minden formája tiltott és büntetendő: orvos nem segédkezhet tevőlegesen, aktív módon abban, hogy egy beteg véget vessen az életének. Az etikai kérdés ugyanakkor nyitva áll: segíthet-e egy orvos valakinek abban, hogy méltósággal fejezze be az életet? Ferdinand von Schirach darabjában egy hetvennyolc éves, negyvenkét év házasság után a feleségét elvesztő, de fizikailag és szellemileg tökéletesen ép férfi kér segítséget a háziorvosától ahhoz, hogy rendezett módon, legálisan fejezhesse be az életét. Az orvos vonakodik. A kérdésben nyilvános vitára ül össze az etikai tanács, hogy orvosszakértők, jogászok, és az egyház képviselőinek véleménye mentén döntsenek arról, teljesítheti-e, teljesítenie kell-e háziorvosának a férfi utolsó kívánságát. Az előadásban a nézők véleménye is teret kap. A Terror szerzőjének új darabja, az Isten a magyar jogrendre alkalmazva, és az elmúlás mindenkit érintő problémakörének hazai gyakorlatát is érintve a nagy sikerű németországi bemutatók után itthon az Örkényben látható először, folytatva színházunkban az aktuális közösségi, társadalmi kérdések színpadi megvitatását.
A gazdasági világválság idején két vándormunkás egy barátságtalan kaliforniai tanyán vállal munkát. A történet két főszereplője ez a furcsa pár: George gyors és ügyes, Lennie viszont szellemileg visszamaradott, bivalyerős óriás, aki együgyűségében rendre halálra szorongatja a dédelgetni kívánt egereket.
Családi együttlét Gerhart Hauptmann drámája alapján Az Isten, haza, család alkotócsapatával hónapok óta gondolkodunk, hogy ezúttal min dolgozzunk együtt a Kamrában, hogyan folytassuk a közös munkát, mik az előző produkció tanulságai. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne tovább foglalkozni családtörténetekkel. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a társulat frissen szerződött és legfiatalabb tagjai valamilyen fajsúlyos színészi feladatot kapjanak, és érvényesen beszélhessünk velük együtt a generációnk dilemmáiról. Ezúttal egyik kedvenc drámaíróm, Gerhart Hauptmann egy Magyarországon soha nem játszott darabjára esett a választás. Ez a Magányos emberek (Einsame Menschen). A drámát olvasni sem lehetett eddig magyarul, a friss nyersfordítást Boronkay Soma készítette nekünk, ez alapján dolgozunk a saját szövegkönyvünkön. A több mint százéves, gazdag anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy improvizációk és saját élményanyagaink alapján újrastrukturáljuk, a színészekre illesszük és létrehozzuk a mi adaptációnkat. A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyárvégi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig. A kísérlet tárgya továbbá, hogy az audiovizuális hatások éppen olyan fontosak legyenek az előadásban, mint az elhangzó párbeszédek. Tarnóczi Jakab
(The girl on the train)Paula Hawkins bestseller regénye és a DreamWorks film alapján. Rachel mindennap vonattal megy be a városba, így mindennap kétszer halad el a régi háza előtt.Az a ház előtt, ahol a volt férje az új feleségével és nemrég született gyermekükkel lakik.Rachelnek még mindig fáj a szakítás, amit alkohollal enyhít, és egy fiatal párról, Meganről és Scottról talál ki történeteket, akik az elképzelése szerint gyönyörűek, szerelmesek és hűségesek. Ám egy nap valami olyat pillant meg a vonat ablakából, ami félelemmel tölti el. Tanúnak jelentkezik a rendőrségen, ám senki se hisz neki – a végén már ő maga sem magának... Írta: Duncan Abel & Rachel Wagstaff
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”. Az összejövetel persze nem megy olyan simán, mint ahogy azt eltervezték, hiszen a nyaralótulajdonos színésznő mama és Erzsike, a – szinte családtag házvezetőnő – minderről semmit nem tud.A villában sorra megjelennek a nem várt vendégek, a vendégek vendégei, még olyanok is, akikre senki nem számított vagy akire mások régóta várnak. Előkerül a pezsgő és egyéb innivalók így nemcsak a vendégek de a bonyodalmak is egyre szaporodnak, a csontvázak pedig csak úgy potyognak a szekrényből. Ráadásul Laura sütije kifejezetten nehezíti a helyzetet… A négy nő – Erzsikével megspékelve – nagy erőkkel próbálják kibogozni a félreértéseket – kevés sikerrel – ám szerencséjükre megérkezik András… A Liliom Produkció jóvoltából a nézők újra egy remek szórakoztató női darabot láthatnak a színpadon, amelyben most a férfi simítja el a bonyodalmakat. Természetesen mindez nem lenne annyira ütős a süti, Bódi László, Cipő és a Republic együttes dalai nélkül. A musicalben olyan slágerek csendülnek fel sok más népszerű dal mellett, mint a Repül a bálna, Szállj el kismadár vagy a Neked könnyű lehet. Zene: Bódi Làszló, Cipő és a Republic Díszlet: Szvatek Péter
Lev Birinszkij dráma- és forgatókönyvíró feltehetően 1884-ben született a Kijevi Kormányzóság területén, Bukovinában nőtt fel, ahonnan előbb Németországba, majd 1927-ben az Egyesült Államokba emigrált. A tízes években népszerű szerzőnek számított a Monarchiában, ehhez képest meglepően keveset tudunk róla, inkább ellentmondásos pletykák és legendák maradtak fenn vele kapcsolatban. Németországban kezdett forgatókönyveket írni a húszas években, legalább tíz amerikai film kötődik a nevéhez, darabjait játszották a Broadwayn. Élete utolsó hét évéről semmit sem tudunk, vélhetően elszegényedve, magányosan halt meg 1951-ben New Yorkban. Bolondok tánca (Narrentanz) című szellemes társadalmi szatírájának világpremierjét 1912. szeptember 28-án tartották egyszerre tíz színházban: Berlinben, Prágában, Bécsben, Münchenben, Drezdában, Kölnben, Kalinyingrádban, Lipcsében, Frankfurtban és Hannoverben. Még ugyanabban az évben bemutatták New Yorkban, Brnoban és a budapesti Nemzeti Színházban, és azóta is számos európai országban játszották. Birinszkij vígjátékában görbe tükröt tart egy feudális berendezkedésű, korrupt, bürokratikus, a kisebbségekkel szemben rendszerszinten diszkriminatív társadalomnak, mint amilyen Oroszország volt a huszadik század elején. II. Miklós cárral és az uralkodó társadalmi osztállyal szembeni egyre növekvő elégedetlenkedés sztrájkokhoz, tiltakozásokhoz, lázadási hullámokhoz vezetett országszerte. Mivel a radikális forradalmi eszméket valló ellenzékiek közül sokan börtönben vagy száműzetésben voltak, az 1905-ös forradalmat – mely utólag visszatekintve a Romanov-dinasztia bukását hozó 1917-es forradalom főpróbája volt – vérbe fojtották. Ez az elbukott kísérlet szolgált inspirációul Birinszkijnek, hogy megírja váratlan fordulatokban gazdag tragikomédiáját: korrupt politikusok, zavaros eszméket valló forradalmárok, naiv világmegváltók, opportunista hivatalnokok és egy szerelemre éhes polgármesterfeleség burleszket idéző ámokfutását. A színház csaknem teljes társulata szerepel ebben a meglepően mai, abszurd kavalkádban. „Került-e a forradalmak által előre a világ?Mit jelent ma számunkra az egyenlőség, testvériség, szabadság?Milyen veszélyeket rejteget egy fanatikusan képviselt eszme?Elfogadható-e, megbocsátható-e a gyilkolás bármely nemes idea nevében?Mi mindenre képes az ember őrült mániája érdekében, szolgálatában?Hol az a határ, ahol az ember már megszűnik önmaga lenni és csak a szenvedélye, tébolyult mániája irányítja minden cselekedetét?Miből táplálkozik az emberiséget folyamatosan sakkban tartó és egyre fenyegetőbb terrorizmus?Mit mondhat, mit tehet az igazát, helyét kereső kisember a mindenkori politikai és hatalmi játszmáknak kiszolgáltatva?Korrupció és kommunizmus, nacionalizmus és terrorizmus, nimfománia és hatalommánia, forradalom és ellenforradalom, bolondok tánca vagy amit akartok…Szabad lesz? Táncolunk?” | Sebestyén Aba