A gazdasági világválság idején két vándormunkás egy barátságtalan kaliforniai tanyán vállal munkát. A történet két főszereplője ez a furcsa pár: George gyors és ügyes, Lennie viszont szellemileg visszamaradott, bivalyerős óriás, aki együgyűségében rendre halálra szorongatja a dédelgetni kívánt egereket.
Az Art Színtér előadása. Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…Mi törtènik, ha a bűnözőnek ez éppen kapóra jön, mert egyébként pszichiáterre van szüksége…Mi történik, ha az orvos nem akarja elvállalni… de aztán mégsincs más választása…Mi történik, ha az egész helyzetről a pszichiáter leendő felesége semmit sem…Mi történik, ha egy friss férjet “hazaszállítanak” akarata ellenére a nászútjàról, mert befolyásos páciensének éppen szüksége van rà…Mi történik, ha a bűnöző aztán már azt látja a gyógyulása biztos módjának, ha oda is költözik az orvosához…Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichiáter és a bűnöző életre szóló barátságot köt… Producer: Fekete Mária, Ernhaft Attila
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt. Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili, Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta
Egy nő elindul, hogy a párkeresés zsákutcái után megtalálja a helyes irányt egy olyan élet felé, amit érdemes élni. Útja egy idegen országon át kanyarodik vissza önmagához. Ezalatt nemcsak azt próbálja megérteni, hogy hol van az ő helye a világban, hanem arra is választ keres, hogy a mesterséges intelligencia korában mit jelent embernek lenni. Mik vagyunk és mivé leszünk, ha ezt az utat járjuk. „A MI vagyok lírai, filozofikus és érzelmi töltetű mű, amely mélyen rezonál mindazokkal, akik az élet értelmét keresik a veszteség árnyékában” – írja a darabról a mesterséges intelligencia.
A Patáliától a Szeretetkertig - improvizációs játék önmagunkról.Ízelítő kapcsolataink hétköznapjaiból. A társas-játékban a közönség is aktív részesévé válhat párkapcsolatainkról szóló forgatókönyvek alakulásának. Szokásos zsákutcák kelnek életre, és az improvizációs jelenetek segítségével, görbetükrön keresztül sírva-nevetve láthatunk rá önmagunkra. "Célunk: közösen alkotva, játszva, nevetve, szórakozva tanulni magunkat, egymást. Játékos „Pár-tan” elevenedik meg, az iskolapad helyett az élet tanítómesterétől. Hogyan űzzük ki magunkat a szerelem paradicsomi állapotából?Miért nem tudjuk megőrizni a közelséget, az inspirációt, az intimitást?Miért végződik a házasságok csaknem fele válással?Hogyan, miért veszítjük el egymást?Mi történik velünk, és bennünk ezen az úton?Mit rontunk el, miközben mindannyian a feltétel nélküli szeretet, elfogadás megtapasztalására vágyunk? Hogyan építünk torlaszt, falakat játszmáinkból?Mit kellene megtanulnunk, hogy esélyt adjunk önmagunknak és a kapcsolatunknak? A kapcsolat maga is olyan mint egy kis élőlény. A szerelemben megszülető első gyermek maga a kapcsolat. Ahelyett, hogy gondoznánk, ápolnánk, hogy virágzó „szeretetkertben” éljünk, mit is teszünk vele? Hogyan változzunk, változtassunk, hogy a szerelmet, annak energiáját, s az abban kialakuló szeretetet tartósan megőrizzük? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az est folyamán, amikoris mindannyiunk számára ismert, hétköznapi élethelyzetek elevenednek meg. Szerző és rendező: az életünk, mi magunk." Játékmester: dr. Piczkó Katalin
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
Szcenikus kantáta két részben, eredeti nyelveken, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal. O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina Burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”.Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, közel 100 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodtak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek”. A produkció előtt a Bordó Sárkány hangolja középkori dallamokra a közönséget. Közreműködnek: Bordó SárkányBevezető: Csémy Balázs, Kőrösi András Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészei. Szoprán: Zemlényi Eszter, Sáfár Orsolya, Kapi ZsuzsannaAlt: Meláth Andrea, Balga Gabriella, Farkasréti MáriaBariton: Fülep Máté, Nagy Gyula, Balázs Norbert 3D vizuális látványvetítés: Freelusion Vezető grafikus: Herczeg Ádám Magyar szöveg: Pödör FerencAngol szöveg: Ismeretlen szerző
Ibsen Peer Gyntje a világirodalom egyik legszebb, legkülönösebb műve. Skandináv népmesék ihlette szabálytalan fantasy, lételméleti kérdéseket boncolgató emberiségköltemény, izgalmas pikareszk, megkapó szerelmi történet, nyugtalanító sorstragédia. Egy ember élettörténete, aki ott se volt, akiből talán semmi sem marad, ha lehántjuk róla a felvett szerepek hagymahéjait. Peer, a végtelen fantáziával megáldott-megvert fiatalember szerepből szerepbe ugrálva, virtuális világokon átrohanva menekül egész életében az élete elől, a képzelet és valóság folyamatosan egymásba játszó bábszínházi labirintusában. Zene: Eklics Dániel Mozgóképtervező: Varga Vince
Ki volt Török Sophie?Babits Mihály felesége. Az irodalmi babérokra törő fiatal hölgy 26 évesen ment hozzá a már országosan ismert költőhöz. Babits rendszeresen olvasta és javította Sophie írásait, újra és újra kortársai figyelmébe ajánlotta felesége munkáit. Szellemi társak lettek, szövetségük kitartott egészen a költő haláláig. Amíg férje élt, a házasság gondtalan anyagi jólétet biztosított Sophie számára, míg társa egyben mentora is volt. Babits hosz szú,elnyúló betegsége alatt felesége kitartóan ápolta, segítette őt a további alko tásban.Sőt halála után is már-már megszállottan igyekezte gondozni hagyatékát. Miért olyan fájdalmasak mégis Sophie versei? Babitsné Tanner Ilona legnagyobb szerencséje és átka, hogy Babits felesége. Élete során soha nem tudhatta, vajon hol húzódik meg a saját valósága. Az olykor-olykor kíváncsi figyelem csak férje miatt vetül rá? Vagy a férje nyilvánvaló tündöklése miatt sosem válhat szembetűnővé az ő elvitathatatlan tehetsége? Kí vánta-e a nevet, amit Babits aggatott rá, és szintén egy nagy költő többre hivatott feleségétől rabolta el? Hogyan esne neki, ha olvasná magáról az életrajzokat, és látná: legfőbb tulajdonsága máig az, hogy Babits felesége volt. Hogy minden róla szóló életrajzi kötet vagy fejezet előbb-utóbb Babitsról szól. Szétválaszthatóak? Lé tezett-e Török Sophie Babits Mihály nélkül? Párkapcsolat, önbizalmi kérdések, vá gyódás gyermek után, vágyódás a szakmai elismerésért, önmarcangolás, a beteg társ ápolása, özvegység. Megannyi fontos megélés, amiben nem a költő, hanem a felesége lép a főszerepbe. Ki volt Török Sophie? Tudhatjuk egyáltalán?Keressük meg a sorok között.
Világhírű bűvészek és az ország legjobb illuzionistái együtt, egy vadonatúj műsorban! New York, Peking, Dubai, Las Vegas, Monte Carlo és Tokió után újra Budapesten Az illúzió mesterei! Világhírű bűvészek és az ország legjobb illuzionistái együtt, egy vadonatúj műsorban! Az előző években rendezett, nagy sikerű előadássorozatok után az Illúzió Mesterei új fellépőkkel, sosem látott műsorszámokkal térnek vissza. A nagyszabású gálaműsorban szereplő előadók nemzetközi TV showk, rangos fesztiválok és óceánjáró luxushajók rendszeres fellépői. Las Vegas, New York, Peking, Dubai, Párizs és Monte Carlo színpadai után az Illúzió Mesterei most készek arra, hogy a hazai közönséget is elvarázsolják. Ketté vágott nők, lenyűgöző kézügyesség, meghökkentő gondolatolvasás és sok minden más egy egész estés, humorban gazdag előadásban. A műsorban szerepel An Ha Lim az elképesztő kézügyességű bűvész világbajnok Dél-Koreából. Hihetetlenül látványos, nagyszínpadi illúziókkal készül az óceánjáró hajók bűvésze Zee Zeus és partnernői. A gondolatolvasás rejtelmeibe avatja be a nézőket Kelle Botond, ötszörös magyar bűvész bajnok. És újra fellép a műsorban a kártyatrükkök mestere, a tv-s showműsorokból ismert Badár Tamás. Ne maradjon le erről az egyedi élményről, vegye meg a jegyét még ma!
A Follia annyit tesz: őrület. A négy táncosnőre készült koreográfia a külvilág és a belső megélések konfliktusáról beszél. Amikor mindenki úgy csinál, mintha minden rendben lenne, hogy lehet, hogy neked mégis fáj? Biztosan az a helyes, amit mások tesznek?Ki vagy te ebben a rendszerben? Meddig hagyod, hogy elnyomjon?Őrjítő, mikor nem tudjuk hol van az igazság. Vajon ő passzív agresszív, vagy te vagy a paranoiás? Nem tudod, hogy monoton vagy biztonságos, hálátlan vagy jogos, szorgalmas vagy kihasznált. Közben a környezetünk sem hagy nyugodni, követeli tőlünk az általa képviselt normát.Mégis hogyan lehet feldolgozni az ebből fakadó szorongást?Talán ha kicsit megőrülünk: némi énekkel, nyelvtörőkkel és sok-sok tánccal. Mentor: Duda ÉvaKülön köszönet: Molnár Csaba
Musical az I. világháború alatt, a török-oszmán birodalom által megsemmisítésre és hontalanságra ítélt örmény nemzet küzdelmének egy heroikus fejezetét dolgozza fel.
Maria Luisa egyedül élő, idős, büszke nő, aki szokatlan módon igyekszik megragadni az élet örömeit, amíg nem késő. Barátnője, Angelines, valamint titokzatos férfiak (akad köztük portás, költő és katonatiszt is) gyűrűjében apró kalandoknak és csínytevéseknek hódol. Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről. A spanyol Juan Mayorga matematika és filozófia szakos tanárként diplomázott, mielőtt drámaírásba fogott volna. Rendkívül termékeny szerző, műveit világszerte játsszák. Színpadán megszűnik a határ a fizikai keretek közé zárt világ és a szárnyaló képzelet között.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te - és ketten együtt.
Mösziő Barnier-nek rengeteg sok vállalata és rengeteg sok pénze van. És két lánya, de csak az egyikről tud. És a két lányának három kérője. És az egyik lányának elhiszi, hogy terhes. De amikor beosztottja, Christian beállít egy ékszerekkel teli bőrönddel, már semmi nem érdekli, csak a bőrönd. Viszont bőröndből is van még kettő. Ilyet még életében nem látott, pedig olyat is látott, amit nem vallott be senkinek. Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
„Senki. Szólítsatok senkinek.” Tompa Andrea regénye 1944-ben kezdődik Kolozsváron, a gettósítás idején, és a kilencvenes évek elején fejeződik be, a diktatúra alól felszabadult Erdélyben. Középpontjában egy nő áll, akit zsidó édesanyja csecsemőként rábíz a székely cselédre, hogy megmentse az elhurcolástól. A gyermek ebben az új családban nő fel új néven, és színésznő lesz, aki színházi szerepeiben és egész életében a saját identitását kutatja. Előadásunk a történet kevert nyelvű, kevert identitású közegében többnyelvű, többnemzetiségű alkotócsapattal keresi az elhallgatás, a múlttal való szembenézés kérdéseire a saját válaszait. „Három nagy témát fonogattam valójában: a sors és származás kérdését, az örökbefogadást és a színházat, mint lehetőséget arra, hogy valamit megtudj magadról olyan módon, hogy mindig másban merülsz alá. (...) Nagyon fontos kiindulópont volt az, hogy a múlt elveszett. Egy fekete lyuk keletkezett azzal, hogy tízezreket hurcoltak el ebből a városból. Nem csak ennek a gyermeknek a szülei tűnnek el, sokan mások vesznek oda nyomtalanul. A pusztulás akkora, hogy mindenkit érint: a szereplők közül soknak a múltja homály, hazugság, szerepjáték, identitásváltás és minden egyéb. Tehát ami eltűnt, az eltűnt, azt kell megélni, hogy nincs, és nem lehet oda semmit tenni helyette.” Tompa Andrea (részlet a transtelex.ro interjújából) Tompa Andrea regénye alapján az adaptációt írta: Gáspár Ildikó Tolmács: Veres EmőkeAsszisztens-ügyelő: Mészáros CsillaMédia design: Juhász András Zenei közreműködő: Matisz Flóra Lili, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Szaplonczay Mária Szereplők: Ioana Niţulescu, Florian Thongsap Welsch
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.
Erős, hatalmas személyiségek, legendák – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo véletlen találkozása, miután a világ óriásszínpadairól távoztak.A történet kiindulása valós.Monte-Carlo, 1959 júliusa. Egy Christina nevű luxusjacht horgonyoz a kikötőben. Tulajdonosa Aristoteles Onassis görög milliárdos. Onnan irányítja az üzleteit, ott látja vendégül a világ vezető politikusait, mágnásait, művészeit. A jacht Onassis privát szigetére tart, a Scorpiosra. Az egyik idős utas különösen imádja a tengert. Valamikor a brit Admiralitás Első Lordja volt. Majd háromszor is miniszterelnök. Egyik híres beszédében „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígért. Ő Sir Winston Churchill. Miután segített megmenteni a világot, 1955-ben visszavonult. Kissé depressziós. Whiskyzik és szivarozik. És fest. Magányába sétál be Greta Garbo, aki 1941 óta nem forgat. „Krisztina királynő” – fogadja őt Churchill utalva a svéd sztár zseniális szerepére. „A szabad világ megmentője” – szól a viszontüdvözlés. Útjuk során a kölcsönös csodálat felszínét feltépve mélyen emberi vallomásokig jutnak el saját magukról. Szenvedélyes és szeretetteljes beszélgetések két nehéz ember között, akik az életük egy adott közös pontján a legközelebb kerülnek egymáshoz. Életük, választásaik ellentétesek – például Churchill mindig vágyott a dicsőségre, Garbo könnyen lemondott róla –, de azért mindkettejük számára kérdés: mit csináljanak a fennmaradó idővel? Párbeszédükbe olykor bekapcsolódik Churchill titkára, rajta keresztül eljut hozzánk a jacht legendás „édes élete”, követhetjük, mi történik a hajón Maria Callas operadívával.Erős, hatalmas személyiségek, legendák – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo véletlen találkozása, miután a világ óriásszínpadairól távoztak.A történet kiindulása valós. Monte-Carlo, 1959 júliusa. Egy Christina nevű luxusjacht horgonyoz a kikötőben. Tulajdonosa Aristoteles Onassis görög milliárdos. Onnan irányítja az üzleteit, ott látja vendégül a világ vezető politikusait, mágnásait, művészeit. A jacht Onassis privát szigetére tart, a Scorpiosra. Az egyik idős utas különösen imádja a tengert. Valamikor a brit Admiralitás Első Lordja volt. Majd háromszor is miniszterelnök. Egyik híres beszédében „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígért. Ő Sir Winston Churchill. Miután segített megmenteni a világot, 1955-ben visszavonult. Kissé depressziós. Whiskyzik és szivarozik. És fest. Magányába sétál be Greta Garbo, aki 1941 óta nem forgat. „Krisztina királynő” – fogadja őt Churchill utalva a svéd sztár zseniális szerepére. „A szabad világ megmentője” – szól a viszontüdvözlés. Útjuk során a kölcsönös csodálat felszínét feltépve mélyen emberi vallomásokig jutnak el saját magukról. Szenvedélyes és szeretetteljes beszélgetések két nehéz ember között, akik az életük egy adott közös pontján a legközelebb kerülnek egymáshoz. Életük, választásaik ellentétesek – például Churchill mindig vágyott a dicsőségre, Garbo könnyen lemondott róla –, de azért mindkettejük számára kérdés: mit csináljanak a fennmaradó idővel? Párbeszédükbe olykor bekapcsolódik Churchill titkára, rajta keresztül eljut hozzánk a jacht legendás „édes élete”, követhetjük, mi történik a hajón Maria Callas operadívával.Erős, hatalmas személyiségek, legendák – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo véletlen találkozása, miután a világ óriásszínpadairól távoztak.A történet kiindulása valós. Monte-Carlo, 1959 júliusa. Egy Christina nevű luxusjacht horgonyoz a kikötőben. Tulajdonosa Aristoteles Onassis görög milliárdos. Onnan irányítja az üzleteit, ott látja vendégül a világ vezető politikusait, mágnásait, művészeit. A jacht Onassis privát szigetére tart, a Scorpiosra. Az egyik idős utas különösen imádja a tengert. Valamikor a brit Admiralitás Első Lordja volt. Majd háromszor is miniszterelnök. Egyik híres beszédében „vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” ígért. Ő Sir Winston Churchill. Miután segített megmenteni a világot, 1955-ben visszavonult. Kissé depressziós. Whiskyzik és szivarozik. És fest. Magányába sétál be Greta Garbo, aki 1941 óta nem forgat. „Krisztina királynő” – fogadja őt Churchill utalva a svéd sztár zseniális szerepére. „A szabad világ megmentője” – szól a viszontüdvözlés. Útjuk során a kölcsönös csodálat felszínét feltépve mélyen emberi vallomásokig jutnak el saját magukról. Szenvedélyes és szeretetteljes beszélgetések két nehéz ember között, akik az életük egy adott közös pontján a legközelebb kerülnek egymáshoz. Életük, választásaik ellentétesek – például Churchill mindig vágyott a dicsőségre, Garbo könnyen lemondott róla –, de azért mindkettejük számára kérdés: mit csináljanak a fennmaradó idővel? Párbeszédükbe olykor bekapcsolódik Churchill titkára, rajta keresztül eljut hozzánk a jacht legendás „édes élete”, követhetjük, mi történik a hajón Maria Callas operadívával.
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették, az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig - a feloldódásig.Brunner Erzsébet (1910-2001) és édesanyja - a magyar misztikus festészeti hagyomány ismert alakjai - 1930-ban érkeztek Indiába, ahol azonnal elmerültek az akkori modern indiai művészeti és szellemi élet forgatagában. Ebben a pezsgő kulturális közegben zene, tánc, irodalom és képzőművészet, ősi és kortárs mind helyet talált, szimbolizálva azt a különleges indiai erőt, mely minden hagyományt tisztel és ápol, az újat pedig befogadja és beolvasztja, jellegzetesen "indiaivá" teszi. Brunner Erzsébet így lehetett magyarként elismert indiai festő.