Maria Luisa egyedül élő, idős, büszke nő, aki szokatlan módon igyekszik megragadni az élet örömeit, amíg nem késő. Barátnője, Angelines, valamint titokzatos férfiak (akad köztük portás, költő és katonatiszt is) gyűrűjében apró kalandoknak és csínytevéseknek hódol. Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről. A spanyol Juan Mayorga matematika és filozófia szakos tanárként diplomázott, mielőtt drámaírásba fogott volna. Rendkívül termékeny szerző, műveit világszerte játsszák. Színpadán megszűnik a határ a fizikai keretek közé zárt világ és a szárnyaló képzelet között.
Bill az esküvője reggelén egy idegen lány mellett ébred a nászutas lakosztályban. A menyasszony már az ajtón dörömböl, az anyós a legrosszabbkor érkezik, az após a szálloda halljában csinál botrányt, a vőfély pánikol, a szobalány kezdi elveszíteni ép elméjét. Az idegen lány pedig gyönyörű... Pörgős vígjáték, ami egy percre sem engedi elkalandozni a nézőt. Fordította: Danicska Mónika és Straub Dezső
A kabaré, a pesti kabaré és a klasszikus kávéház édestestvérek. Az 1900-as évek pestje híres volt szerzőiről, előadóiról. Napjainkra az igazi, a naprakész humor, az élő kabaré - Hofi Géza halálával - szinte teljesen eltűnt a palettáról.A Stand-Up az egyik legnehezebb műfaj, egyedül a színpadon, díszletek, speciális effektek és jelmezek nélkül csak a szövegre, a gesztusokra és az előadó egyéniségére hagyatkozva kell elvarázsolni a nézőket, nap mint nap megújulva, s kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol a nézők az asztalaiknál esznek, isznak, esetleg megszólalnak, avagy megszólaltatnak, ahol a pincérek állandó mozgásukkal elvihetik a figyelmet az apró nüanszokról. Fellépők: Aranyosi Péter, Ács Fruzsina, Bács Miklós, Badár Sándor, Beliczai Balázs, Bellus István, Benk Dénes, Csenki Attila, Dombóvári István, Elek Péter, Éles István, Fábry Sándor, Felméri Péter, Fülöp Viktor, Hadházi László, Hajdú Balázs, Janklovics Péter, Kertész Richárd, Kiss Ádám, Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Litkai Gergely, Maksa Zoltán, Mogács Dániel, Musimbe Dávid Dennis, Ráskó Eszter, Szabó Balázs Máté, Szomszédnéni Produkciós Iroda, Szupkay Viktor, Tóth Edu, Szobácsi Gergő.
1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet. Az elkövető édesanyjával Vajda István készített tényfeltáró riportot, melyből később megrázó erejű monodrámát írt. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra. Csak erős idegzetűeknek!
– Bocs.– Ki hívott?– Senki se hívott.– Miért nem vetted fel?– Ez csak figyelmeztető volt.– Mire figyelmeztet?– Hogy el ne felejtsek valamit.– Te nem szoktál elfelejteni dolgokat.– Dehogynem… Csak nehezen. A dráma a kommunikációképtelenségről beszél: hogy tudunk-e még kérdezni egymástól; egyáltalán akarunk-e kérdezni; van-e erre igénye az embernek. Hogy tartunk, vagy egyenesen félünk-e a kérdésektől.… aztán meg már késő. Anya és fia. Egy halogatott, fontos beszélgetés. Egy színdarab. Az élet. A halál.
A nyolcvanéves, visszavonultan élő ügyvéd életében egyszer csak felbukkan egy tizenkilenc éves csinos vidéki lány. Főz rá, gondoskodik róla, kiváltja a gyógyszereit és betölti az űrt, amit a néhány éve elhunyt felesége hagyott maga után. Az öregúr boldog, hogy ilyen kellemes hölgytársasága akadt, a két fia azonban kevésbé, mert az apjuk bankszámlájáról hirtelen eltűnt minden pénz, és már a számláit sem tudja kifizetni. Tasnádi István legújabb darabjának ősbemutatójára készül a Vígszínház Házi Színpadán. Az előadást a szerző rendezi.
Improvizált standup-koncert. A brilliáns zenészduó sosemvolt slágereket improvizál. Receptek, napi hírek, gyerekversek vagy bevásárlólisták: minden szövegben bujkál egy dal!
Dokumentum alapú kortárs kamaraopera-játék a szabadság és diktatúra működéséről, az 1973-as Balassagyarmati túszejtés valós eseményei alapján. Az este célja a történelmi eseményen keresztül rálátni, megérteni és feldolgozni az emberi és hatalmi viszonyainkat. Bemutatkozik a Host_Opera, a 2023-ban a Trafóban is szerepelt bécsi MuPATh Geiseloper (Túszopera) produkciójának új verziója, mely vándorútja során mindig helyi hangszeresekkel és egy kis, a helyi közösség tagjaiból álló kórussal - Budapesten most a Tarka kórus tagjaival - mutatja A Túszopera a kortárs színházi és zenei élményt egyaránt eredeti módon alkalmazó, nemzetközi együttműködésben létrejövő, társadalmi tematikájú mű, mely az általa érintett műfajok hagyományainak ismeretében, azok mai megfogalmazásával él. Ki fizeti meg a szabadság árát? Milyen érzés túsznak lenni? A Magyarországon mai napig jól ismert túszejtési akcióban a helyi laktanya párttitkárának két fiatal fia egy leánykollégium lakóit ejtette foglyul, azt követelve, hogy elhagyhassák az országot. Mi történt az alatt az öt éjszaka alatt 1973-ban Balassagyarmaton? Az előadásban elhangzó szövegek jelentős része valós dokumentum, amelyek forrása Hatala Csenge Hírzárlat című regénye. Hatala Csenge író első dokumentumregénye, a Hírzárlat: A balassagyarmati túszdráma 2015-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál. A kötet különlegessége, hogy a túszdráma egykori szereplőinek többsége itt szólal meg először. Varga Vince tíz éve dolgozik színházi alkotóként Budapesten és vidéken, emellett osztrák, német, svájci színházak előadásain is dolgozott. A Trafóban eddig média design és zeneszerzői munkáival találkozhattunk, többek között a TÁP Színház, Biczók Anna, Molnár Csaba vagy Fülöp László előadásaiban. Gryllus Samu zeneszerző 2008-ban alapította Rupert Bergmann baritonnal a MuPATh - music performance art theater egyesületet a Kollmi Szuzi című, a Trafóban is bemutatott közös munkájukat követően. Az egyesület célja, a nevében foglalt műfajok által határolt művészi területek együttműködését ösztönző új alkotások létrehozása. A Túszopera vokális előadói: Tara Khozein, Budapesten élő amerikai születésű szoprán, Mikecz Kornél Brnóban élő magyar basszbariton, Josefa Beil német születésű bécsi színésznő, és Dominik Förtsch, Bécsben élő színész, zeneszerző. Az előadáson közreműködik a világzenei Tarka Kórus, amely 2023-ban alakult, Oláh Annamária (Meszecsinka) vezetésével. Repertoárjuk Annamari kedvenc dalai - legyen az flamenco, magyar népdal, mexikói-, vagy szerb dal, amiket ő ír át többszólamú kórus művekké. A kórus nevét a zenei sokszínűség mellett az ihlette, hogy a vidám, elfogadó kis közösség tagjai a legkülönbözőbb háttérrel érkeztek (grafikustól, az óvónőig, egyetemistától a hivatalnokig), a zene szeretete és a közös éneklés öröme az abszolút közös pont. Előadják: Tara Khozein, Mikecz Kornél, Josefa Beil, Dominik FörtschZenekar: Mészáros Zsófia (szaxofon), Mészáros Ádám (elektromos gitár), Tornyai Péter (hegedű), Tornyainé Dóry Zsuzsa (cselló)Kórus: Tarka Kórus Angol fordítás: Budai VeraProgramozás: Djindji ErgimenElektronika: Bolcsó Bálint Hang: Makkai JánosProdukciós vezető: Jászai Andrea
Halottat lopnak az orvostanhallgatók a szigorlat előtti éjszaka.Átmegyünk a vizsgán? Látott a portás? Mi lesz, ha lebukunk? Az Arteria maxillaris vagy a Nervus maxillaris oszlik itt végágaira? Elmondtad neki az abortuszt? Mi van, ha stroke-ot kapott? Te iszol a vizsga előtt? Voltál már disznóvágáson? Mióta nem áll fel?Megkötözzük? Eszed a pizzát a halott fölött? Van nálad inzulin? Ha vakarod, attól jobb lesz? Otthon rendszeresen verekszetek? Hamvasztás vagy koporsós temetés? Te odaadnád a tested?Előadásunk a 2005-ös debreceni eseményekből inspirálódott: egy norvég riporter rejtett kamerával leleplezte, hogy Magyarországon tanuló norvég orvostanhallgatók illegálisan járnak be éjszakánként a boncterembe tanulni, a formalinba áztatott szerveket hazalopják. A botrány hatással volt a Magyarországon szerzett orvosdiplomák norvégiai elfogadására, a bonctermek szabályzatának és felügyeletének szigorítására, és ránk is. Hol ér véget a testünk és hol kezdődünk mi? Meg lehet-e húzni a határt a kettő között? “Az anatómia az orvostudomány szolgálóleánya és tanítómestere.”Az anatómia az orvostudomány kurvája és királynője. boncolásra előkészítve (játszók): Balogh Orsolya, Bognár Gábor, Bolla Gábor, Hódi Virág Noémi, Király Cintia, Lakatos Dániel, Tarczali Dorina, Tóth-Lederhaas Csongor, Tóth Szilvia Lillaboncolási jegyzőkönyv (szöveg): Hódi Virág Noémiboncterem és védőruházat (látvány): Molnár Annagyakorlatvezető (rendező, technikus): Nyáry Pál Az előadás explicit meztelenséget tartalmaz.
A gyermekek és a gyermeklelkű felnőttek számára nincs is annál nagyobb csoda, mint mikor egy báb életre kel, és kalandjaival elvarázsol. Hát még ha ez a báb egy szeretetre méltó pöttöm kismalac, aki nagy lélekkel és sok-sok érzelemmel van megáldva.Bálint Ágnes meséjén több nemzedék nőtt fel, akik ma már szülők, sőt nagyszülők, de jól emlékeznek a televízióból megismert tökházikó lakóira. Ha Te is közéjük tartozol, akkor itt az alkalom, hogy gyermekedet, unokádat is megismertesd a kedves kis figurákkal, akiket az Ametist Bábszínház művészei elevenítenek meg.Melyik gyerek ne örülne és búsulna együtt a szeleburdi kismalaccal egy olyan mese nyomán, ahol saját életére ismerhet, örömeit, bánatait láthatja megelevenedni? És melyik felnőtt ne hallgatná szívesen Manócska okos, szeretetteljes szavait, amellyel minden problémát megold, és amellyel akár utat is mutathat a gyereknevelés útvesztőiben?"Elkergetett a gazda, mert azt mondta, olyan kicsi vagyok, mint egy szem mazsola. És belőlem úgysem lesz soha tisztességes disznó!- Tudod mit, te Mazsola? Maradj itt nálam! Úgy is mindig egyedül vagyok, s hacsak nem fúj erre a szél egy-egy újságlapot, bizony, sokat unatkozom magamban." Szereplők: Mazsola, Manócska, Tádé, Egérke, Fülöpke, Varjú bácsi, kismadarak, TV bemondó. Az előadást 3 éves kortól ajánlják.
Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királykisasszony, aki úgy el tud bújni, hogy a királykisasszony nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő???Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!!De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg??Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait?Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…?Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?Ő?? A kiskondás??
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene. A csigafiú és katicalány kalandjai a kisgyerekek nyelvén mesélnek azokról a helyzetekről, kapcsolatokról, jellegzetes problémákról, melyek a mindennapjaik részét képezik. Legyen szó barátságok születéséről egy pók barlangjában, hétköznapi konfliktusokról egy tönkretett hóember miatt, csínytevésekről, az esti lefekvés nehézségeiről vagy akár egy jelmezbálba készülés izgalmairól. A Bogyó és Babóca-mesék ismerős és befogadható helyzeteken keresztül szólítják meg mind a gyermekeket, mind pedig szüleiket. A bábelőadás színpadi valósággá varázsolja a gyermekek számára ezt az oly kedves és meghitt mesevilágot. A Kultkikötő és az Összpróba produkciója Bartos Erika nagy sikerű mesesorozatából válogatva viszi színpadra a legkedveltebb történeteket, amelyek varázslatos világukkal kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvölnek. Altató dalszöveg: Spiegl Máté
Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában. Fölötte egy tábla lógott, filccel rá volt írva jól ott: „FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY! SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!” Elmélázott a kis Eino, a jó szóra juszt se hajló, a kíváncsi lébenkanál, megkérdezte mélán magát, azt kérdezte kíváncsian: „Hozzáérek, akkor mi van?” Színpadi adaptáció: Cseri Hanna
A mese Rómeó és Júlia történetét dolgozza fel gyerekek számára, a szereplők egerek. A fehér és a szürke egerek között feloldhatatlan ellentét van, ám a fiatal szerelmesek dacolnak a családi viszályokkal, mert tudják: minden egér szereti a sajtot, attól függetlenül hogy fehér, vagy szürke a színe. Egerek: Háda Boglárka, Szarvas Balázs
Marék Veronika hőseit az egész világ ismeri, a mackó és a kislány történetein generációk nőttek fel. Hétköznapi kalandjaik legnagyobb varázsa, hogy minden mai és egykori gyerek számára ismerősek.
Kurtafarkú érzékeny, félénk kis nyuszi, nem olyan talpraesett, mint nyúlanyó másik fia, Tappancs. A történet mégis úgy alakul, hogy Tappancs kerül bajba és senki más nem segíthet rajta, csak a gyámoltalan Kurtafarkú.
Az ókor egyik legnagyobb hőse, Thészeusz, tizenhat évesen elindul Athénba, hogy megismerje édesapját, a királyt. Útja során hírhedt rablókkal, marcona tolvajokkal, alvilági állatokkal küzd meg.
Edgar Keret meséje nyomán a színpadi változatot írta: Cseri Hanna Hallottatok már Habakuk kapitány égi kalózhajójáról? Nem? Pedig létezik! És ez a kapitány a fedélzetén olyan állatoknak ad otthont, akiket máshol nem fogadnak be. Például itt van a vigasztalhatatlan katicabogár, aki fehér pöttyeit jött elrejteni a hajóra. Vagy az elefántormányú malac. Vagyis malactestű elefánt. Ő sem tartozott sehová, amíg Habakuk meg nem mentette. De mondhatnám a borzalmas verseket író borzot vagy Gyík Győzőt, akinek fura vágyát, hogy dinó akar lenni, senki se értette meg. A hajón mindig mindenki vidám, itt lehetetlen szomorúnak lenni, vagy honvágyat érezni. Ám egy nap egy különleges állat kerül a bárkára: a Kócos macskaemberkölyök. Róla még senki nem hallott. Az apukája otthagyta az állatkertben, mert fontos meetingje volt. A Kócos érkezésével az egész bárka felbolydul. Vajon mit rejteget Habakuk a táskájában, amit nem láthat senki? Miért akarja, hogy senki ne menjen el a hajóról? És egyáltalán hova tart ez az égi bárka?
Jancsi, Juliska, édesapjuk és mostohájuk nagy szegénységben éltek. Egy napon a mostoha úgy döntött, nem ad többet enni a testvérpárnak: elzavarja őket az erdőbe, éljék ott az életüket, ahogy tudják! Szomorú sors vár Jancsira és Juliskára, de kalandos utuk végén, fondorlatok és a gyerekek segítségével, talán megmenekülhetnek, talán minden jóra fordul egyszer... Szereplők: Jancsi, Juliska, édesapjuk, a mostoha és a boszorkány