Retrófuturista kémdráma - a Budapesti Anarchista Színház előadása. A darab 2177-ben játszódik, az apokalipszis után csak a magyarok élték túl a katasztrófát. Az egész emberiség sorsa múlik tehát azon, hogy le tudják-e győzni utolsó megmaradt ellenségüket: a szerelmet. Webdesign: Sas Orsolya Fénytechnika: Nagy Ferenc Látvány/jelmez: Zalai Ágnes, Pintér Vivien Dramaturg: Kalmár Lalita
ARTASHAT ÖRMÉNY NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ előadása. Örmény zenei betétekkel tűzdelt, magyarul beszélő színmű. A színdarab központi eleme, főszereplője egy középkorú, mai modern nő figurája. Z generációs gyermekek édesanyja. Energikus, karrierista. Férje, gyermekei vannak. Annak ellenére, hogy tinédzser korában teljesen más tervei voltak, most egy multinacionális cégnél dolgozik. Rohan egyik helyről a másikra, intézi a családja ügyeit, ápolja demens édesapját. Férje, ahol tud, segít, de egyre ritkábban partnere az örmény nemzetiségű nőnek, aki másságával, különböző nyelvi környezetével, hagyomány és nemzetiségi kultúrájával anno levette a lábáról a magyar nemzetiségű férfit. Kezdenek elhidegülni egymástól, de próbálják egyben tartani a kapcsolatukat, mert van bennünk annyi szeretet, ami tovább tudja őket lendíteni ezen a válságon. Aggódnak egymásért és vannak néha intim pillanataik is. A nő jó humorú, szókimondó, igazi vagány csaj. A túlhajszoltság miatt sokat cigarettázik és feszültségoldásnak lecsúszik egy kevés borocska is. Sportol. Szinte minden edzésformát kipróbált már, de legjobban a zumbát szereti. Ezeken a táncórákon érzi magát a legjobban, itt tudja elfelejteni a nyűgjét, baját, kiadni a frusztrációját. Miközben éli megszokott mindennapjait, egy pillanat alatt omlik rá az álvilága és elementáris erővel tör elő a való élet. Ekkor döntenie kell, hogyan folytatja tovább az életét, vagy egyáltalán folytatja-e! Alkotók:Tóth G.-Keller Linda: Produkciós vezetőAntal Tímea: író, rendezőÁlmosd Phaedra: LuszineBolyóczki Zsófia: BábAntal Enikő: Rendező asszisztens
A mostakkor. igazából egy sorozat, de úgy egy sorozat, hogy azért tulajdonképpen ez az egész egy egyéves előadás, amibe bele lehet nézni minden hónapban. Egy részt is meg lehet nézni, és akkor kiderül valami arról, hogy éppen akkor mi érdekel minket, vagy, hogy mit akarunk csinálni. Tehát minden résznek van egy témája, és akkor ezek előadások. Ha meg valaki az egész évadot végig nézi, akkor megtudhatja, hogy mi lesz, vagy, hogy milyen az, ha túl komolyan vesszük magunkat, és véletlenül megcsinálunk mindent, amit szeretnénk, és hogy vajon ettől olyan leszünk-e, amilyenek lenni szeretnénk, úgy, hogy még nem tudjuk, hogy milyenek szeretnénk lenni.
Kinek nem voltak megvalósíthatatlan álmai? Egy magányos kisfiú, Lackó, elgurult üveggolyóját hiába keresve, elalszik. Elgurult golyójátéka álmában is csak gurul, csak gurul…. Utazása során találkozik a szófacsaró Seregélyekkel, az izgő-mozgó-éneklő Nyulakkal, az igazmondó Vakondokokkal, a Scherlock Holmes-t idéző, kiérdemesült Sánta Kutyával, a csupaideg Pukkancs Egérrel és a titokzatos Keresztes Pókkal, mely figurák a természeti világot ötvözik mulatságos és költői módon az emberi természet esendő, ám mégis szerethető tulajdonságaival.Hősünket egy hűséges kísérő, a Hangya kíséri, akinek szeretete, tiszta barátsága, önfeláldozása katartikus szituációkba helyezi Lackót. Végül a megtalált üveggolyó örök barátokat szerez, akik ugyan csak az álomban elérhetők, de létezésük a valóságot teszik elviselhetőbbé, teljesebb emberré formálva a kisfiút. Zeneszerző/zenei vezető: Talamba Ütőegyüttes. Operatőr: László Péter. Smink: Borsányi László.
Hamupipőke történetét mindenki ismeri. A hősnő csodás átváltozása és felemelkedése igazi gyógyító, reményt adó mese, amelyet az ókorban meséltek először, és mesélik azóta is szerte a világon, számtalan változatban. A Budapest Bábszínház új előadása ezúttal a kosztümös filmekből jól ismert korba, a 19. századba helyezi a történetet. A ragyogó bálok, táncrendek, szigorú viselkedési szabályok korába. Az ipari forradalom, a természettudományos felfedezések, a világ körüli utazások korába. Egy világba, amelyben nincs még Instagram, mégis mindennél fontosabb a látszat. Egy világba, ahol a tudomány, a fizika is lehet igazi varázslat. Hamupipőkének, a mindig úton lévő hajóskapitány kamasz lányának mostohája szeretetlensége és mostohatestvérei bántásai mellett saját bizonytalanságával is meg kell küzdenie, hogy elindulhasson a felnőtté válás útján. Segítőtársai a korlátlan fantázia, a csillapíthatatlan tudásvágy, a kérlelhetetlen igazságérzet. Vajon sikerül-e megtalálja a saját útját? És mi történik, ha ezt az utat véletlenül épp egy, elrendezett jövője elől menekülő trónörökös keresztezi? Árnytervező: Kuthy Ágnes, Michac Gábor Szcenika: Torma Gábror Árnyjáték: Bánky Eszter, Juhász Ibolya, Karádi Borbála, Kemény István, Kovács Katalin, Rusz Judit
Ki szeret játszani? Kérdezi a darab elején Janó. Kaphatsz szerepet te is! Vagy csak néznéd azelőadást? Akkor csak nézd! Semmi nem kötelező, de semmin ne lepődj meg! Ami az előbb egytócsa volt, a következő pillanatban bizony már egy erdő lesz. Van ott egy Platánfa is, amirőlletörik valami és rácsodálkozik az új, az ismeretlen világra. Ez a valami nem tudja, kicsoda is ő?Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- ésnövénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?”Az egy részes, 75 perces, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét,valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek és a …, na de mindent nemárulhatunk el!
Részvételi Színházi előadás 10-15 éves diákoknak, családi és osztályközösségeknek. Kazuo Ishiguro azonos című regénye alapján írta: Neudold Júlia. Színházi nevelési referens: Hajós Zsuzsa Videó: Tóth Fruzsina Rendezőasszisztens-gyakornok: Simon Orsolya
A Karaván Színház rendhagyó zenetörténeti előadása. A Zenemenő című interaktív zenetörténeti előadást elsősorban 4-8. osztályos gyerekeknek tervezzük játszani, de a felnőtteknek is nagy élvezetet nyújt. A gyerekek szórakoztató módon találkozhatnak a komolyzenével, talán életükben először, de remélhetőleg nem utoljára. Az előadás egy zenetörténeti előadási ívre van felfűzve, amit megszakítanak, illetve ízessé, színessé tesznek a bohóctréfák, az animált kvízek és egyéb interaktív részek. A zenetörténeti kiselőadást audiovizuális illusztráció teszi szemléletesebbé. A produkció reflektál a gyerekek életkori sajátosságaira úgy, hogy figyelembe veszi előzetes ismereteiket, érdekessé, emberivé, személyessé és közvetlenné teszi a műveltségi anyag átadását. Az előadás interaktív. Kérdéseket kapnak a gyerekek. Bevonjuk őket a zenélésbe is. Szeretnénk olyan kultúrtörténeti ismereteket is átadni, amikről az iskolában valószínűleg nem hallanak. Mindezt úgy, hogy ne kötelezőnek éljék meg, hanem a felfedezés izgalma jellemezze az egész produkciót, mert akarjuk kedveltetni velük ezeket a remekműveket, a komolyzenei kincset. Díszlet: Nyári OszkárJelmez: Nyári SzilviaVilágítás: Kalóz IstvánDigitális látvány: Papp LászlóFotók, videófelvételek: Simara László, Nyári Pál Asszisztens: Baranyi Csaba Rendező: Nyári Oszkár
Kosztolányi Dezső fordítása, Mészöly Dezső fordítása részleteinek felhasználásával „A szerelem?… Hogy gyenge? Nincs erősebb!És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!” Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban.Előadásunknak nem célja a felelősöket kutatni, sokkal inkább a létezés fő misztériuma, a szerelem – a mindenkori ifjúság megdicsőülése – és az értelmetlen halál elutasítása. Hol vagytok, ellenségek? – Capulet –Montague – lám gyűlölségtek mily átok:Szerelemmel gyilkolta meg az ÉgÖrömetek, s én, mert tűrtem viszálytok,Két atyafit vesztek: – így bűnhődünk mind. Közreműködnek: Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret
Vecsei H. Miklós - Kinek az ég alatt már senkije sincsen (tantermi változat) ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához. Petőfi Aranyhoz írt levele, 1848. november 15-én: „My dear Dzsenkó! Áj em itthagying Debrecent, zászlóaljunk Becskerekre megy holnapután, én pedig Erdődre With Úrláb januáriusig. Tehát oda légy nekem firkáling még pedig mocs. Tiszteleting end csókoling a tied familia és kendet, vagyok barátod.” Szereplők (Hegedűs D. Géza és ifj. Vidnyánszky Attila prózai színművész osztály tagjai): Nyomárkay Zsigmond, Molnár András, Németh Áron, Atlasz Barnabás, Lukács Ádám, Bukovszky Orsolya, Pigler Emília,l Juniki Noémi, Biró Kristóf
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon! A SZEX állandó téma a fiúk között az öltözőben. Ráadásul Fülöp apja is folyton és megállíthatatlanul kérdezősködik. Hőseink az érzelmek örvényében keresik önmagukat, azt a megfelelő pillanatot, amikor az ég a szokásosnál is kékebb. Hogyan kommunikáljunk szorongás és megfelelési kényszer nélkül az érzelmeinkről, a vágyainkról, szerelemről, szexről, és hogyan beszéljünk a tinédzserekkel azokról a kérdésekről, amiket feltenni sem merünk. A darabot színházunk több sikeres ifjúsági előadásának – Csöngő, Minden dolgok könyve, A méhek istene – rendezője, Kiss Márton állítja színpadra. A magyar szöveget Sophia Matteikat nyersfordítása alapján Kiss Márton írta. Írta: Eva Rottman
Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt?tovább is van, mondjam még?
Az Amphiteatro előadása, görög-magyar nyelven, magyar felirattal. Mai válságokkal terhes világunkban az ember globális kiszolgáltatottságában, túlélésénekérdekében fogódzkodókat keres, melyet kizárólag múltunk erkölcsi-etikai történetiségénekvázszerkezetében találhatja meg. Sophocles Antigone drámájának intenciói 2000 év óta érvényesek,újraértelmezésük a mű modern adaptációja -akár egy színházi előadás keretében tényleges „segítséget nyújthat „ létünk bonyolult létszerkezete értelmezésének szövevényében.Platon és Aristoteles sok mindenben ellentmondott egymásnak, de a demokrácia szükségességétmindketten pejoratív módon ítélték meg. Pontosan látták, hogy a közérdek és a magánszféranehezen egyeztethető össze. Az Antigoné nemcsak a zsarnokság és a testvéri szeretet összetűzése,hanem a közösség és az egyéni érdek követelményének emblematikus probléma felvetése.Az ember rendeltetésének nincs más lehetősége, mintsem ennek a feloldhatatlan ellentmondásnak a„harmonikus rendbe állítása” az erre való okvetlen törekvés. Ebben az útkeresésben válhat azember Sophocles nyomán a „legcsodálatosabb lénnyé”. -nond- ANTIGONE: Álmosd PhaedraISMENE: Nemcsók NóraKREON: Kollatos FotiosTIRESIAS: Kollatos Fotios, Peták RóbertŐR: Kotsona EleniHAIMON: Peték RóbertKAR: Nikolaidou Phaedra, Radis Afrodite, Wastl Akilina Koreográfus: Bokrossy BarbaraTáncosok: Béres Fanni, Bodócs Diána, Bokrossy Barbara, Dévai Fanni, László Bíborka, Németh Laura Zenészek: Nizalowski Fanni, Stefopulos Alekos, Vellai Ferenc Jelmez: Álmosd PhaedraDíszlet, kellékek: Lipovics JánosMedia: Mukk SándorPlakát: Schilling PálMűvészeti asszisztens : Klitsa Paraskevi, Lotsou Panagiota Zenei rendező: Kollatos JorgosRendező: Kollatos Fotios
Gábor ZsaZsáról (eredeti nevén Gábor Sári) szinte mindenki tud mindent. Tudjuk, hogy kilenc férje volt, hogy szép volt és gazdag, hogy imádta a lovakat és a gyémántokat. És tudjuk, hogy közel száz évig élt.De tudjuk-e, ki volt ő valójában?Mi a titka a sikerének és halálán túl is tartó népszerűségének? Színésznő volt? Díva volt? Celeb volt? Boldog volt?A Spinoza Színház előadásban ZsaZsa önmaga keresi a választ, őszinte szembenézéssel, sajátságos humorával és utánozhatatlan stílusával. Fény-hang design: Vízhányó Kálmán
Tér 12 Kulturális Egyesület előadása. Mi is ez? Ez egy olyan színházi előadás, ahol a néző döntései alakítják a történetet. A történetet, aminek a középpontjában a döntések állnak. A döntések és a színház. No meg persze, az örök kérdés: mi hogyan állunk egymáshoz... A K(i)útkeresőkben igyekszünk a színház világát ötvözni a technikáéval és a videojátékok világával. Egy applikáción keresztül irányíthatod az előadást, amit nézel. Egy jóféle bolyongásra invitálunk egy független színházi társulat próbájára.Kérdés, hogy egyben tudjátok-e tartani a próbafolyamatot. Kérdés, hogy kitaláltok-e a hétköznapok labirintusából. Kérdés, hogy mennyi kérdést találtok! Az app-ot írta: Benkó Barnabás
Az Extázis című előadás felfedezésre szólítja a nézőt. Egy konstruált miniuniverzumba invitál; egy színpadra sűrített, alternatív Budapest-labirintusba. A több szálon és több idősíkon futó multimédia-esemény egy csapat fiatal mindennapjait követi végig, akik arra az egyszerű kérdésre keresik a választ: hogyan lehetne jól vagy legalább jobban lenni. A zene, a tánc, a színház és a film formanyelvét használva áll össze az Extázis sajátos világa. Ebben a világban elmerülve minden néző a saját narratíváját rakhatja össze dialógusokból és képekből. Fenntartható-e a boldogság állapota? Ha igen, a közösségnek vagy az egyénnek van-e nagyobb szerepe benne? Hogyan látja Magyarország jövőjét az Y és a Z generáció? Ki lehet-e lépni a ciklikusan ismétlődő problémák örvényéből vagy csak egy mesterségesen létrehozott menedék segíthet a társadalmi rendszeren belül? eksztázis (gör. eksztaszisz, 'kilépés', lat. exstasis), elragadtatás, elrévülés, transz, a régi magyar nyelvben rüttetés, elrüttetés (röptetés): általános értelemben önkívületi állapot, melyben a tárgyi világgal való kapcsolatot meggyengíti vagy teljesen fölfüggeszti egy, az érzékekre, illetve a tudatra ható, természetes v. természetfölötti (isteni v. démoni) eredetű dolog.
Krum most jött haza külföldről. Nem hozott semmit, nem ismert meg senkit, nem talált munkát, nem lett boldog. Mert bárhol is történik az élet, az nem ott van, ahol ő van... Hanoch Levinnek, az izraeli drámairodalom legkiemelkedőbb szerzőjének remekműve tele van életszeretettel és humorral, miközben fájdalmasan őszintén beszél a legfontosabb dolgokról: a fiatal generáció kiúttalanságáról, a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról. Hanoch Levin 55 évet élt, de rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik nevét. Művei már hosszú ideje részei a Vígszínház életének, hiszen 2013-ban mutatta be a színház az Átutazókat a nagyszínpadon, és 2006 óta töretlen sikerrel játsszák az egyik leghíresebb és legnépszerűbb művét, Az élet mint olyan című tragikus komédiát a Házi Színpadon. A Krumot 1975-ben mutatták be először, de a mű az azóta eltelt évtizedek alatt semmit nem veszített frissességéből és aktualitásából, így az utóbbi években újra felfedezték maguknak nagy európai színházak, és több országban is sikerrel játsszák. A Vígszínház előadása a darab magyarországi ősbemutatója.
Szikora János, pályája alatt páratlan módon a magyar színjátszás közel minden szegletét bejárta. Ezalatt az idő alatt megannyi meghatározó művésszel dolgozott, megannyi történet született. Most, több mint 12 év székesfehérvári színházigazgatás után lezár egy korszakot. A Vörösmarty Színpad nagyszínpadán ezeket a történeteket meséli el a teátrum igazgatója, és nem lesz egyedül. Az öt alkalommal megrendezett beszélgető-show mindegyikén a szakma legkiemelkedőbb alakjai, barátai, pályatársai lesznek beszélgetőpartnerei, az esemény moderátora Seres Gerda, újságíró. A sorozat címe: Vándorállat a libikókán, amely megegyezik El Kazovszkij festőművész annak a művének címével, amit Szikora Jánosnak adományozott. A Vándorállat a libikókán emellett egy jótékonysági eseménysorozat. Az öt alkalomból befolyt összegből egy alapítványi forrást teremt a leköszönő igazgató. Ebből a forrásból a színház pályakezdő művészeit támogatja majd a teátrum. Minden évben az aktuális művészeti tanács kiválaszt egy fiatal színművészt, aki egy külföldi tanulmányúton vehet részt. Kalandozás a rockzene világában - Az első este februárban: Hoboval, Sasvári Sándorral és Feke Pállal a rockzene világában kalandozunk. Felidézzük a Vadászat című legendás lemez sportcsarnoki bemutató előadását 1985-ben, a Jézus Krisztus Szupersztár magyarországi bemutatóját a Szegedi Szabadtéri Színpadon és végül a „Társulat” tehetségkutató tévésorozatától eljutunk az István, a király 25. jubileumi előadásáig.
Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.
Annette és Bernadette, a két párizsi vénkisasszony, idejük nagy részét kilencvenhét éves anyjuk mellett, a kórházban töltik. És azon az estén, az egyetlen estén, amikor végre kiszabadulnak a monotóniából és színházba mennek, anyjuk meghal.Annette és Bernadette, a két elárvult öreglány, a krematóriumból kilépve egyszerre ott találják magukat, urnával a kézben, a szomszédos bár pultjánál. Aztán egy vonatfolyosón. Egy hatvan személyes busz volánjánál. Eldugott temetői ösvényeken. Az eltűnt időben.Annette és Bernadette, a két nyanya, világgá mennek, hogy felkutassák apjuk sírját, aki már huszonöt éve nyugszik valahol északon.Pierre Notte darabja - melyet most két fiatal színésznő játszik - egyszerre fekete humorú kabaré, egzisztencialista bohóctréfa és a francia sanzonok nosztalgiájából ihletődő rafinált giccs, melyben Charles Aznavour (is) énekel. Pierre Notte Párizsban élő drámaíró, zeneszerző - és színész, rendező, aki a kabaré műfajában találta meg a saját színházeszményét."Számomra a kabaré olyan forma, mely folyamatosan változik, ezért nem is lehet egyetlen kifejezéssel meghatározni. Kell, hogy legyen benne valami elementáris és pofátlan életerő, kicsi közönségesség, mely sötétségbe fordul át; egyszóval mindig ott kell legyen benne a halál és a szexualitás már-már gyermekien naiv összetartozása."