Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító. Laetitia Colombani darabja tele van szeretettel, emberséggel és gyengédséggel. És rendkívül humoros.
Dalok, izgalmas történetek, mozi-legendák Szűcs Gabi Fonogram- díjas énekesnő és Schell Judit Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, valamint a Szűcs Gabi Quintet előadásában. Századok óta érdekes a nő, aki csábító, végzetes, „szeretőnek való” és a „másik oldal”, az odaadó házastárs, anya, támasz a férfi életében: a feleség. Megannyi könyv, film, zene, dal, szól erről a témáról.Az esten Szűcs Gabi és egy kiváló színész a 20. század első felének zenéin és írásos emlékein, naplórészleteken, önéletrajzi vallomásokon keresztül idéznek fel legendás nőket, akik feleségek és anyák is voltak, mégis szerelmeikről, szeretőikről lettek híresek. Ők voltak koruk leghíresebb „Végzet Asszonyai”, ugyanakkor történeteikből mindig kitetszik a vágy: feleségnek lenni.Mesélnek, énekelnek híres művészekről, színésznőkről, mint Marilyn Monroe és Marlene Dietrich, de megismerjük a rajongott, Karády Katalint, és a társaságbeli úrihölgy, Böhm Aranka, Karinthy Frigyes feleségének történetét is. Szerelemről, örömről és bánatról mesélnek, nőkről, akik olyanok, mint mi mindannyian: hol szeretők, hol feleségek: bonyolult kapcsolatban a szeretett férfival.Felcsendülnek többek között: Wives and Lovers, a Whatever Lola Wants, az I wanna be loved by you, a Fever és a Hamvadó cigarettavég c. dalok. Közreműködik: a Szűcs Gabi Quintet
Lugosi András - Stand Up History előadása Jókai Mór 74 éves korában, 1899. szeptember 16-án Budapest Székesfőváros V–VI. kerületi anyakönyvi hivatalának Gyár utcai épületében feleségül vette „a korban hozzá illő”, 20 éves zsidó színésznőt, Grosz Bellát. Az író titokban akarta tartani házasságkötését, és vejének, Feszty Árpádnak, a nászútra való elutazása után cselédje útján kézbesítendő levélben kívánta csak tájékoztatni döntéséről még a legközelebbi családtagjait is. A nősülési szándékairól szóló pletykák azonban már a Grosz Bellával közös balatonfüredi nyaralás után nyilvánosságot kaptak némely újságcikkekben, amiket ekkor még eléggé agresszívan cáfoltak, és végül cselédje is szólt Feszty Árpádnak a tervezett házasságkötés és elutazás előtt néhány nappal.A családtagok rögtön aktivizálódtak a házasság megakadályozása érdekében, amelyben olyan közéleti személyiségek is komoly szerepet vállaltak, mint Hegedűs Sándor, kereskedelmi miniszter, az író unokahúgának férje, valamint Dárday Sándor, az Állami Számvevőszék alelnöke. A házasság megakadályozásának hatékony eszközeként az is felmerült, hogy Jókai Mórt elmebeteggé nyilvánítják és gondnokság alá helyeztetik, így téve őt jogi értelemben cselekvő- és házasságképtelenné, de végül is csak Dárday Sándort bízták meg azzal, hogy szerkesszen meg és állítson össze egy memorandumot Jókai házasságkötésének körülményeiről és az azt megelőző napok eseményeiről.Felmerül az a fontos kérdés, hogy rekonstruálható-e utólag, hogy mi volt a családtagok szándéka ezzel a memorandummal? Megállapítható-e 126 év távolából, hogy Jókai pusztán egy szerelem bolondjává válva határozta el magát a másodszori nősülésre 1899 nyarán és őszén, vagy csakugyan az időskori író hanyatlóban lévő mentális állapotát használta ki az epreskerti művésztelep, a Jókai és Feszty család szűkebb pátriája közelében, de egy térbeli-társadalmi választóvonal másik oldalán, a Szondy utca környéki külső-terézvárosi slum-ban élő Grosz Bella a Jókai révén elérhető felsőosztályi jólétre és társadalmi felemelkedésre vágyva? Mit tudhatunk meg a Jókai-Grosz kézfogó nyomán felszínre került konfliktusokból és a helyenként elszabaduló botrányból a polgári mentalitásról és az ún. polgárosodás folyamatáról? Mivel magyarázható Jókainak a házasságkötése utáni években a művei eladásából befolyó bevételei nagymértékű csökkenése? Pusztán azzal, hogy súlyos mértékben megsértette az olvasóközönsége által követett társadalmi normákat, és radikálisan túllépett a családja körében, őket támogatva, visszavonultan élő, de még azért alkotó, írogató, a nemzet, megöregedett, koszorús költőjével szembeni szerepelvárások korlátain, vagy egyenesen a szunnyadó vagy talán nem is annyira szunnyadó antiszemitizmus felerősödését kell látnunk a korabeli olvasóknak a Jókaitól való átmeneti elfordulásában? Van-e létjogosultsága Jókai lépésének, mint egy a középosztályi átlagot nagy mértékben meghaladó jómódban élő öregúr feltehetően hímsovén motivációktól (is) hajtott stratégiája feminista kritikájának, miszerint ezen házasságkötés mögött a férfiuralom logikája sejlik fel: „ha elég gazdag vagyok hozzá, hogy partiképes legyek, akkor öregkoromban is jogom van hozzá, hogy pénztőkémet szociális tőkévé alakítsam, és fiatal házastársat szerezzek magamnak”? Vagy inkább amellett érvelhetünk, hogy az idős, de korántsem vén Jókai Mór 1848 után 1899-ben újra forradalmi helyzetben találja magát? Mindezen azt értve, hogy az egykori márciusi ifjú, aki Magyarország modernizációja útjában álló akadályok felszámolásáért küzdve robbantott ki forradalmat Pesten sokadmagával, most mintha a modern öregkori életforma jogaiért, autonómiájáért szállna síkra a mindennapi élet magányos forradalmáraként a családjával, a politikai közvéleménnyel, a személyéről a nyilvánosság fórumain, de legfőképpen a sajtóban kialakult leegyszerűsítő reprezentációkkal, az olvasóközönséggel, a társadalmi szokásokkal és előítéletekkel szemben.
Világítás: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter Koreográfus-asszisztens: Incze Kitti Cirkuszművészeti munkatárs: Csicsely Zoltán Step oktató: Csömör Marcell Krisztián
Nieto Mercedes és a Nimfeum Táncstúdió Orientális Táncestje. Egy ikonikus énekesnő, egy legendás dallam, negyven táncosnő, ezeregy érzelem. A Nimfeum előadása egy személyes utazásra hív a közel-keleti táncok világába, ahol néző és táncos együtt fedezi fel újra a műfaj határait (és határtalanságát), inspiráló összehangoló erejét világok, emberek, érzelmek között. Az éppen ötven éve elhunyt egyiptomi díva, Oum Kalthoum “Enta Omri - Te vagy az életem” című dala talán a legtöbbet feldolgozott és eltáncolt dal a Raqs Sharki (keleti tánc) és zene világában. Mégis, ritka komplexitásának és érzelmi intenzitásának köszönhetően minden megközelítés egyedi és megismételhetetlen. A Nimfeum Orientális Táncstúdió most egy teljes, táncszínházi igényű előadásra invitálja mottóul a dalt. "Ki vagy te?Egy táncba szőtt emlék, egy múló érintés nyoma –előtted nem ismertem az öröm ízét.A szemed fényében láttam meg önmagam,és attól a perctől kezdve élek igazán, hogy te lettél. Milyen rövid az élet, s mennyi elszállt már –mégis, mintha most kezdődne minden.A hajnal sugárkoszorújában, ebben a végtelen pillanatban,itt vagy – és én is itt vagyok.Ez a tánc a mi időnk: pillanatnyi, örök." Fellépnek: Nieto Mercedes - Varga Alexandra - Ballabás Lina - Kajtár Anna Dalma - Wittmann Dalma - a Nimfa Orientális Társulat - a Nimfeum tanítványai és csoportjai, valamint vendégművészek: Bihari László (szaidi tánc), Balogh Zsófia (ének)
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből. Főleg azok után, hogy felfedezi a saját értékeit, s ráébred a lelki és a testi szenvedélyek varázslatos természetére. Mint egy ritka, különleges könyvet, úgy nyitja ki előttünk az életét, s még a legtragikusabb élményeket is természetes, magától értetődő humorral meséli. Az emlékeit “hattyú-epizódokban” idézi fel; mindegyik epizód egy kis gyöngyszem nemiségről, hitről, szerelemről, erkölcsről és erkölcstelenségről – azaz tulajdonképpen csupa olyan dologról, ami minden ember életében megvan, legfeljebb nem merünk beszélni róla. Csokonai Lili viszont mer; nekünk is, helyettünk is. Jelmez: VELKEY VIRÁG eh., ZIEGLER KATALIN eh. Beszédtechnika: KELEMEN MÁRTASzcenikus: BALÁZS ANDRÁS – FILEP RÉKA ANDERA
„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.”Schneider Mátyás szállítmányozó mondja ezt Hippolytnak, az úri lakájnak, amikor már minden türelme elfogy. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb közönségsikere volt a Hippolyt, a lakáj. Szövegei szállóigévé váltak. Az első színpadi átdolgozása az 1980-as években szintén kultikussá vált. A Bartók Színház – együttműködésben a Kőszegi Várszínházzal – most egy újabb fergeteges változatot hozott létre pazar szereposztásban; Őze Áron rendezésében többek között Molnár Piroska is színre lép. A nyári rendkívül sikeres kőszegi bemutató után szeptembertől a Bartók Színházban is látható a Hippolyt, a lakáj.
Zenés utcaszínház. A Világjáró Marionettek egy sokszorosan díjnyertes egyszemélyes produkció, mely bejárta a világot Egyiptomtól Ausztráliáig, Indiától Dél-Koreáig, Kolumbiától Kanadáig. Sarkadi Bence, Magyarország egyetlen nemzetközi hírű marionett-mestere hat kontinens legnagyobb utcafesztiváljain és legkisebb utcasarkain bűvölte el felnőtt és gyermek közönségét saját készítésű, faragott marionettjeivel. Ő az első és egyetlen magyar bábos, aki a világ legrangosabb bábszínházi találkozója, a Charleville-i Nemzetközi Bábfesztivál versenyprogramjában szerepelhetett két előadásával is, majd a következő évben a fesztivál díszvendégeként léphetett színpadra.
Roman Polanski hasonló című filmjéből készítette nagy sikerű színpadi rendezését, melyet nemzetközi alkotógárdával állított színre a PS Produkció. Eddig több millió nézőt vonzott szerte a világon a kultikussá vált vámpírparódia. Budapesten, túl a 200. előadáson, tovább folytatódik a különleges, fanyar humorú, látványos, szórakoztató, varázslatos musical sikertörténete.A cselekmény a 19. század végén játszódik a vadregényes, havas Erdélyben. Abronsius professzor a rettenthetetlen vámpírvadász fiatal asszisztensével, Alfréddal követi a vámpírok nyomát. Megérkeznek Chagal fogadójába, ahol mindenütt füzérekben lógnak a vámpírriasztó fokhagymák. A falu lakói közül senki sem ismeri el, hogy a közeli kastélyban vámpírok élnek, bár az ellenszer, a fokhagyma iránti vonzalmuk már a megszállottság határát súrolja. A romantikus és érzelmes Alfréd szerelmes lesz a fogadós lányába, aki hasonló érzéseket táplál iránta. A lány ártatlanul igéző énekére megjelenik a vámpírgróf Krolock és meghívja Sarah-t a közeli kastélyában tartandó bálba. Sarah-ban vágyakozás ébred a gróf és a vámpírok halhatatlan világa iránt. Ez az olthatatlan vonzalom még sok izgalmas bonyodalmat okoz, melyet a vámpírok különös világában csetlő-botló vámpírvadászok humoros kalandjai fűszereznek. Vokál- és táncbetétek hangszerelője: Michael Reed, Steve Margoshes. Zenei vezető: Bernd Steixner. Közreműködik a PS Produkció zenekara. Dance captain: Lopusny Anna Piros csizmák: Horváth Zita, Zsitva Réka, Zsíros Gábor, Rákász Dániel, Babácsi BenjaminFekete vámpír: Túri Lajos Péter, Zsíros Gábor, Kovács PéterFehér vámpír: Baranya Dávid Ensemble: Dance Captain: Lopusny Anna - Ajtai Beáta, Horváth Mónika, Sinkó Réka, Pethő Dorka, Pető Zsófia, Károlyi Krisztián, Jenei Gábor, Braga Nikita, Baksa András, Zsitva Réka, Nagy Sarolta, Eőry Mónika, Szabó Anikó, Tiborcz Fanni, Szabados Tímea, Vincze Kitti, Zsíros Gábor, Túri Lajos Péter, Baranya Dávid, Kovács Péter, Köpösdi Ádám
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig. Jolán, Éva és Zsuzsa három különböző generáció tagja, akik mindhárman válni készülnek. A kalamajka akkor kezdődik, mikor az asszonyok gyönyörű és okos – bár a jogi ügyekben még tapasztalatlan – ügyvédje, Vera felkeresi a mit sem sejtő férjeket. Keleti Mártonfilmjéből készült színpadi adaptáció magyar slágerekkel fűszerezve. Valamint a ’60-as évek hétköznapi figurái. Zenei konzultáns: Várkonyi Attila (DJ Dominique) Hangfelvételek: Kazár Pál és Pásztor Atanáz (EMU Stúdió)
A Mezítlábas Opera előadása.A Mezítlábas Opera társulata immár tíz éve állít színpadra klasszikus műveket, zömmelközépiskolások szereplésével, azzal a nem titkolt céllal, hogy az opera műfaját megszerettesse aközépiskolás korosztállyal. A repertoárunkban szerepeltek többek között Mozart, Purcell, Monteverdiés Gershwin művei is. Nem csak iskolákban játszunk, hanem színházakban, fesztiválokon isbemutatjuk darabjainkat a nagyközönségnek. A társulat összetétele folyamatosan cserélődik, mindenévben érkeznek hozzánk fiatal, tehetséges diákok. Idei jubileumi, tizedik előadásunk Mascagnicsodálatos alkotása, a Parasztbecsület. Alkotók:Zongora, zenei asszisztens - Velki Luca,Zenei rendező - Tóth Árpád,Rendező - Pavelcze István
Egy szakítás története. Olasz nyelven, magyar és angol felirattal. Az előadás a San Diego-i Opera Neóval koprodukcióban jön létre. Szövegkönyv Antonio Tozzi Rinaldo című, Torquato Tasso A megszabadított Jeruzsálem c. eposzán alapuló operája nyomán: Nunziato Porta Az Opera Neo művészeti vezetője: Kozma Péter Videótervező: Czeglédi Zsombor Szereplők: Armida: Emily HelenbrookRinaldo: Pál Botond (operastúdió)Zelmira: Katherine MaloneIdreno: Balázs Norbert (operastúdió)Ubaldo: Tyrese ByrdClotarco: Ortan Vivienne (operastúdió) Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara
Egy este Popper Péter írásaiból / Perjés János motivációs színháza. Különben jól vagyok...vagy mégsem?Popper Péter anyagaiból motivációs estet adni fantasztikus érzés. A motivációs estek sokszor könnyű sikert ígérnek, és felbolygatják a Benned lévő elnyomott érzéseket. Popper Péter azonban az emberi lélek mindentudója volt.Ha ismerte az ellenszert, a gyógyírt, ha tudott valami titkos praktikát, akkor elárulta. Ha nem, akkor minden szépítgetés és kincstári optimizmus nélkül bevallotta: nem hisz abban, hogy az élet minden problémájára létezik megoldás. Vannak olyan helyzetek is, amelyeket csak elviselni lehet, jól vagy rosszul. A tanítás azonban sohasem felesleges, hiszen információk és megoldások mellett vigasztalást is nyújt, segít újragondolni és átértékelni dolgokat, erre pedig valamennyiünknek szükségünk lehet.Az elgondolkodtató, szórakoztató fejezetek hétköznapi életünk egy-egy fontos témájára épülnek, ilyen például a félelem, a szorongás, a depresszió, az egyéni és kollektív hazugságok, a játszmák, a családi és párkapcsolati konfliktusok, krízisek. Ezek az élet nagy kérdései és problémái, melyek alaposan meg tudják gyötörni, sebezni az emberi lelket. Ezeket nevezte ő lélekrágcsálóknak. Hogyan védekezhetünk a lélekrágcsálók ellen, és miként gyógyíthatjuk be az általuk ejtett sebeket? Mesék empátiáról és tapintatról, durvaságról, szeméremről és intimitásról, szakításról és újrakezdésről, férfi- és női szerepekről, hűtlenségről és illúziókról.Az est különlegességeként színészként színpadi hősök példáin keresztül mutatom meg Popper Péter igazságát és megismerkedhetnek saját verseivel. Közreműködik: Huszár Mónika
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskutya. Egy barna szőrű, hosszú fülű kiskutya, aki éppen kedvenc párnáján pihent. Aludt és mindenféle csodálatos dologról álmodott. Álmodott csontocskáról, finom csontocskáról, meg egy labdáról, amivel jókat lehet játszani. Ám egyszer csak valami furcsa hang zavarta meg az álmát…”Az álomszuszék kiskutya sok érdekes állattal találkozik össze a titokzatos nyávogó keresése során. Megismerkedik a félénk kisegérrel, az érces hangú kakassal, a kedvesen zümmögő méhecskével, a hallal és a világ legszebb békájával, végül pedig rátalál az éhesen nyávogó pepita cicára is. Élőzenés babaelőadás tipegőknek Vlagyimir Szutyejev meséje nyomán, 20 perc előadás és 20 perc játék.
Az Ágens Társulat tagjainak gyerekszínházi előadása.Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Tücsök és egy Hangya. A Hangya keményen dolgozott, élelmet gyűjtött a hosszú télre, de a Tücsök csak muzsikált. Ismerős a mese, ugye? Ha kíváncsi vagy, hogyan is szövik-fonják a klasszikus mese szövetét előadóink, tarts velünk! Sok interakcióval,zenével és játékkal vár mindenkit Nikolett és István! Szereplők: Valkó-Mester Nikolett és Orlik István Írta: Vucsics Virág, La Fontaine verse alapjánDíszlet és kellékek: Tóth Tamás és Ferenc GáborTechnikus: Kovács BalázsZenei munkatárs: Boudny Ferenc
„Szervusztok, pajtikák!”, kiáltja a piros ruhás, hegyes sipkás, csizmás lábú vásári hős, Vitéz László. Merthogy régi ismerősünk, aki legyőz ördögöt, halált és mindent, ami ártalmas és kártékony, újra itt van! És újra nagy dologban jár: azt tervezi, otthonra lel. Csakhogy nem megy ám az olyan könnyen! Hogy sikerül-e Lászlónak otthonra lelnie? Ha segítünk, biztosan…