Leül, feláll, körbenéz, jobbra szalad, balra ugrik, játszik, felfedez. Keres. Talál? Mit rejthet a színes doboz? Kincseket vagy kacatokat? Mindennapi tárgyakat? Mit kezdjünk a cipővel és a tűzzel vagy a vízzel? Mit csináljunk ha elakadunk, ha a saját kezünkbe gabajodunk? Ha a lábunk hátra felé halad, ha a fejünk magától bólogat? Próbáljuk meg felfedezni! Ha erre ennyi, akkor arra mennyi? Hány ujjam van? Ez a térdem? Ha erre ugrok, oda érek? Ez mind én vagyok és nem más? Milyen egyforma minden és mégis mennyire más! Góbi Rita táncművész, koreográfus mozdulatokra és gesztusokra épülő játékos előadása saját magunk és környezetünk felfedezéséről a legkisebbeknek, Fekete Ágnes bábművész előadásában.
AZ EMBERISÉG ELSŐ TESTVÉRPÁRJÁNAK TÖRTÉNETE- Színházi nevelési előadás. Ez a különleges előadás a bibliai Káin és Ábel, vagyis az emberiség első testvérpárjának ősi meséjén alapul, de nem követi szolgai módon az eredeti történetet, és aktualizálni sem kívánja azt. Az előadás Madák Zsuzsanna rendezésében kifejezetten a 10-14 éves korosztálynak szól. A Káin és Ábel ringbe száll egy egyszerre mély és elgondolkodtató, ugyanakkor a mai fiatalok nyelvén szóló, szórakoztató produkció. Az előadás ezúttal is interaktív, azaz a történet egyes pontjain bevonjuk a fiatal nézőket, kreatív együtt gondolkodásra, közös játékra, közös alkotásra hívják őket. Színházi nevelési alkotótárs: Romankovics Edit Rendezőasszisztens: Földesi Zorka Színpadi mozgás: Gyöngyösi Máté, Kovács Géza
Az 5.a osztály tagjai irodalomórai feladatként együtt készítették el Kukoricza Jancsi Facebookját. Mindenki tudja a profilhoz tartozó jelszót, és bárki bármikor posztolhat itt – mindenféle János vitézhez köthető dolgot. Aztán az üzenőfalon megjelenik egy megkötözött, álarcos alak képe, feje fölött „Az osztály vesztese” felirattal. Az osztályból bárki lehet a tettes. És az áldozat is. A Wéber Anikó nagy sikerű regényéből készült előadás tíz ötödikest mutat be: megtudjuk, mik a félelmeik, kire szeretnének hasonlítani, miközben a külső és belső feszültségeikből születő bántás és bántalmazás jelensége áll a középpontban.
Ifjúsági színházi előadás. Az iskolai és internetes zaklatás elviselhetetlen fájdalmat okoz. Megoldása, feloldása csak egymás elfogadása, tisztelete, szeretete lehet. Ki kell mondani mindent, ami fáj. Szembe kell nézni a valósággal, amely sokszor sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk, mert mindig van segítség, mert nem vagyunk egyedül, mert a bajban is kell, hogy legyenek barátok. Az I’m online – Fórum c. előadás a zaklatás témáját az áldozat szemszögéből dolgozza föl. Az elmagányosodott, önmagát hibáztató kamaszlány már nem ért semmit, miközben álnevek mögé rejtőzött ismeretlenek ostromolják az interneten. Ne legyen tabu a zaklatás, oldjuk meg együtt a problémát! Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas hang- és fényhatások vannak.
Sven Nordquist Pettson és Findusz-történetei világszerte népszerűek mind az óvodás-kisiskolás gyerekek, mind szüleik körében. A címszereplők egy egyedül élő falusi ezermester, Pettson és minden lében kanál macskája, Findusz.
Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók…szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc…Dehogy… hiszen ez a vekker…A vekker csönget…De hiszen akkor fél hét van már…fel kellene kelni.Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik.A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: “Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság”
Eltűnt a mészáros.131 romát elítéltek.Nincs holttest.41 romát nyilvánosan kivégeztek.Nincs még mindig holttest, se bizonyíték.Csak vallomások, amiket kínzások közepette csikartak ki.A sötét középkorra emlékeztető történetnek, állít emléket a Független Színház Magyarország új előadása, az Emberevők. Az előadást feldolgozó foglalkozás követi.
Egyszer volt, hol nem volt, réges régen, vagyis nem is olyan régen, sőt, most is, a messzi-messzi Corvin sétány mellett, a nyolcadik kerület szívében, a Práter utcában élt egy család…Egy Szent Család, Lakatosék! Ha mese lenne az életem, valahogy így kezdeném, hát DE NEM AZ! Gyerekként vannak álmaink, milyen lesz a családunk, a filmekben is láthatjuk, miként működhetNÉNEK a családok, de ez általában nem fedi a valóságot. Nálam legalábbis tuti nem!Gyönyörű gyerekkorom volt, emlékszem, a barátaimnál zsúrok voltak, összejövetelek, nálunk meg bolondok háza mindennap, ahogy apám mondta. Mondjuk Apám mást is mondott amikor még kicsi voltam, például hogy engem a kukán találtak. Felnőtt fejjel már csak nevetek ezen, mert szerintem meg az öcsémet találták a kukán. 31 évesen már nekem is van saját családom, nem is akármilyen!Egy asszony, a fiam, a nevelt fiam, és két kutya egy lift nélküli, negyedik emeleti 49 nm2-es panel lakásban. Minden adott ahhoz, hogy bármelyik pillanatban agyvérzést kapjak. Mesékben, filmekben láttunk már famíliákat, most bemutatom nektek az enyémet és hogy hogyan is élünk a Szent Családommal.
Élettan egy felvonásban. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk a tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban. A Karinthy Színház előadásának meghatározója a színésznő, Balázs Andrea.
Radnóti és Fanni belső világa. „Születtem. Itt vagyok.Felnőttem. S mire?Igértek néked valamit?kérdeztem egyszer énmagamban még süldőkoromban.S mindjárt feleltem is:Nem. Senki semmit nem igért.S ha nem igért, a senki tudja mért.(Részlet az előadásban elhangzóElőhang egy „monodrámához” című Radnóti versből) Idén novemberben lesz 80 éve, hogy Radnóti Miklóst az abdai tömegsírba fektették több tucat társával együtt. Halálának körülményei, életének utolsó évei és Gyarmati Fannival való kapcsolata, melyhez Gyarmati Fanni 102 éves koráig hűséges maradt, mind olyan motívumai a magyar történelemnek – és ezen belül persze a magyar irodalomtörténetnek is –, amelyekről fontos, hogy beszéljünk, és fontos, hogy ne csak beszéljünk, de amennyire tudjuk, tisztázzuk a még tisztázatlan pillanatokat és viszonyokat. Látvány: KiégőIzzók A harmadik éve működő, fiatal zenészekből és képzőművészekből álló társulás, a QJÚB a Nemzeti Színházzal együttműködésben próbál reflektálni ezekre az évtizedekre Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni életeseményein, egy világháborúk árnyékában születő életmű, valamint a krisztusi kereszt szabadságát és terhét tudatosan és tudat alatt is kereső fiatal magyar művész történetén keresztül. A koncertszínházi előadással Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.
A "Nem Komplett Shakespeare Művek", azaz a "Shakespeare Összes Rövidítve" (becenevén: S.Ö.R.) alkotói (Kálloy Molnár Péter, Kálid Artúr és Gáspár András) 2000-ben újabb merész vállalkozásba kezdtek. Nem kevesebbet vállaltak magukra, mint azt, hogy a görög rege- és mondavilág, valamint (kisebb-nagyobb) tragédiák és vígjátékok világába kalauzolják a nézőket. Kedves nézők, semmi jóra ne számítsana, mert a fiúkkal mindig történik valami...
Imposztor Színházi Társulat előadása. Egy színházi társulat elfelejtett kellékese véletlenül összekeveri a kelléktárban a mérget és a szerelmi bájitalt rejtő üvegeket, így a Shakespeare drámák halálra ítélt szereplői egymásba szeretnek, a szerelmesek pedig meghalnak. Egyedül Pöcök, a kétbalkezes kellékes mentheti meg a darabokat, de ehhez kivételesen ő is kénytelen rálépni a világot jelentő deszkákra. Látványtervező: Büki Flóra Zenei vezető: Radnóti Róza Rendezőasszisztens: Potyondi Petra Technika: Bognár Eszter, Kálmán Erik Író, rendező: S. Papp Máté Szereplők Pöcök - Wettstein Márk Mimi - Fabiny Lujza Anna - Demeter Boglárka Novák - F. Tóth Gergely Robi - Kereki Kristóf Schuller - S. Papp Máté Cselló - Szőgyényi Júlia Zongora - Csanálosi Ilonka
A másodéves szerda esti imprócsoport mutatkozik be az Impró színpadán! Gyertek, nézzétek meg mit tanultak az elmúlt másfél évben az impróról, önmagukról és a közös építkezésről. Megmutatják, hogy mernek hibázni és kockáztatni, mernek nevetni és nevettetni, hogy szeretik a történeteket és hogy játszani: jó dolog.Ez az előadás nem csak barátoknak szól, hanem mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy lehet ennyi idő alatt improvizációs játékokon és gyakorlatokon keresztül megtanulni egymásra figyelni, működtetni a közös kreativitásunkat, a semmiből jeleneteket, történeteket építeni. Az impró szemlélet, játék, kihívás - és mind a játékosoknak, mind a közönségnek szórakoztató!
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.” A Szépséges Mezőség mintegy 300 településen, a magyar, a román, a cigány és a szász kultúra összefonódása révén kialakult sokszínű világon kalauzolja végig a nézőket. Ez a multikulturalitás áll a műsor tematikai centrumában is, melyet énekszó, Wass Albert prózái, valamint tangóharmonika és a Göncöl zenekar játéka színesít. A színpadkép alapvetően a mezőségi dombságot jeleníti meg absztrakt díszletekkel, monumentális, gurítható dobogókkal. A bemutatóra készülve több kiváló táncos szakember segítette az Együttes munkáját: a darab Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Farkas Tamás és Juhász Zsolt koreográfiáira épül. Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar: Ének: Kacsó Hanga BorbálaPróza: Tóth KárolyTangóharmonika: Barcza ZsoltBrácsa: Árendás Péter Táncmesterek: Busai Norbert, Busai Zsuzsanna, Farkas Ágnes, Kádár Ignác, Nagypál Anett, Szabó Csaba, Sáfrán BalázsSzakmai tanácsadó: Varga Sándor
Nem. Nincs múlt. Most van. És a mostból gondolunk dolgokat a múltról. Mi az emlékezet? Hát idegtudomány, gyerekek. Az emlékek megbízhatatlanok és trükkösek és sikamlósak, mert eleve az a biológiai funkciójuk, hogy megtámasszák a narratíváinkat. Emberek vagyunk, a koherenciát keressük. Nem tudunk együtt élni az ellentmondásokkal. És nem az emlékeinkből rakjuk össze a világképünket, hanem a világképünk, az már megvan, és ahhoz csipegetjük, gyurmázgatjuk hozzá azokat az emlékeket, amik igazolják, hogy igen, jól látjuk, a világ tényleg ilyen. És az én helyem itt van. Az övé meg ott. Áldozat. Szabadságharcos. A csúnya, gonosz bácsi. A hetedik Orbán-kormány második éve. Gelléry Károly, az Európai Polgár díjas művész, legendás egyetemi tanár és színházigazgató osztálytalálkozóra várja egykori rendező hallgatóit. Budapesten egész éjjel intenzív havazás várható. Sound design: Ujvári Bors.
A Sicc Production bemutatja Cseh Tamás és Bereményi Géza Frontátvonulás című előadását. Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.
Szünet nélküli komédia. Julien Ventroux az ambíciózus parlamenti képviselő feleségének szabados viselkedése szöges ellentétben áll a párt elveivel, így veszélyeztetve a férj karrierjét. Márpedig Ventroux máshoz sem ért, mint a politikához. Kellően álszent és hazug, és az így kivívott pozícióját próbálja mindenáron megőrizni. Otthon is kínosan ügyel a látszatra. Mert egy családi botrány könnyen a képviselő úr bukásához vezethet. Hiába a száz évvel korábbi történet, a közéleti problémák ma ugyanúgy beszivárognak a házasságba is, mint hajdan.
Horror musical. Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján. Szeptember havának huszonegyedik napján az emberiség váratlanul halálos veszedelemmel találta magát szemben. Ez a létét fenyegető félelmetes ellenség – az ilyen ellenségek szokása szerint – látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkant fel. Elsőként New York egyik nyomornegyedének kis, félreeső virágüzletében. Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott horror musical paródia azonban már minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után Varró Dániel új fordításában visszatér a magyarországi ősbemutató helyszínére, a Pesti Színházba. ALKESZEK, JÁRÓKELŐK, BÁBMOZGATÓK: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint, Nánási Attila, Vati Luca. Koreográfus asszisztens: HARANGOZÓ BOGLÁRKA Vokális hangszerelés: ROBERT BILLIGZenekari hangszerelés: ROBBY MERKIN
(The girl on the train)Paula Hawkins bestseller regénye és a DreamWorks film alapján. Rachel mindennap vonattal megy be a városba, így mindennap kétszer halad el a régi háza előtt.Az a ház előtt, ahol a volt férje az új feleségével és nemrég született gyermekükkel lakik.Rachelnek még mindig fáj a szakítás, amit alkohollal enyhít, és egy fiatal párról, Meganről és Scottról talál ki történeteket, akik az elképzelése szerint gyönyörűek, szerelmesek és hűségesek. Ám egy nap valami olyat pillant meg a vonat ablakából, ami félelemmel tölti el. Tanúnak jelentkezik a rendőrségen, ám senki se hisz neki – a végén már ő maga sem magának... Írta: Duncan Abel & Rachel Wagstaff