Vitaszínház az online életünkről. A képernyőn, virtuális terekben töltött idő egyre nagyobb részét teszi ki az életünknek. A kütyük, online terek megkönnyítik a hétköznapjaink, de akadályozzák is hogy jelen legyünk az életünkben; segítik a kapcsolatteremtést, és egyben el is szigetelnek minket. Bonyolult kérdések elé állítanak mindannyiunkat. A mesterséges intelligencia térhódítása tovább komplikálja a valóság és virtualitás, az ember és gép viszonyát. Vitaszínházi előadásunk olyan kérdéseket nyit meg színházi jelenetei segítségével, amelyekről érdemes gondolkodnunk, beszélgetnünk, sőt vitatkoznunk is. Erre kínál lehetőséget majd programunk interaktív része.
Christine-nek elege van a nagyvárosból, a zajból, de főleg a nemrég elvesztett férjével közös helyszínekből. Költözik tehát: New Yorkból Floridába. Már pakolnak is a költöztetők, egy nap marad a régi életből. Ekkor toppan be Herman.
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
„Tudjátok, ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészről? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM Herki! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél! Na, szóval ez a Héraklész - nem én vagyok. (Csak majdnem.) Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Mondjuk nem túl sokáig. A tesóm eléggé kipattintotta magát, és akkor... Mindegy, majd meglátjátok. Én egy egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre. Például már a bölcsőben megmentette az életemet.” Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős) Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak.A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban.Kreatív időtöltést ajánlunk egy tea mellett (később talán egy-egy résztvevő hazai rágcsálnivalót is hozhat, de ha nem, az se baj). Cseveghetünk arról, hogy festményeket nézegetve milyen versek jutnak eszünkbe, írásokat olvasva milyen képek jelennek meg előttünk, és hogy ezekhez milyen zenék szólaltathatók meg. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Tóth Árpád és Debussy, Bartók, Vivaldi, Mozart mellett Picasso, Van Dyck, Rouault, Turner, Matisse, Gulácsy Lajos, Sisley, Manet, Matiss Teutsch, Velázquez, Giotto, El Greco, van Eyck, Rembrandt?tovább is van, mondjam még?
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter
Az életünk apró sztorik sora. Történetekkel emlékezünk, történeteken keresztül tanulunk, meghatnak vagy éppen mmegnevettetnek bennünket. Minden közösségnek megvannak a maga történetmondói, verbálhéroszai, akik tartalommal, élettel képesek megtölteni a legelcsigázottabb estéket is. Legyen szó baráti összejövetelről, családi vacsoráról vagy épp közös vonatozásról a Balatonra, sztorik bújnak meg a könyvespolcon, a poharak alján, a kalaptartókon, s előbb vagy utóbb elszabadulnak. Ezen az estén azoké a sztoriké a főszerep, amiket a jelenlévők megéltek és elhoznak - egy zenész és két imprószínész segítségével ki tudja, hány sztori és karakter elevenedik meg az Itt és Most színpadán. Ha nem jártál még improvizációs előadáson:Igen, ez valóban egy olyan előadás, aminek jelenetei, karaterei nincsenek előre meghatározva.Tényleg nincs szövegkönyv.Nem próbáltunk be előre jeleneteket, viszont sokat tréningezünk, hogy bátran mondjunk igent az ismeretlenre.A színpad a színészeké és közreműködőké – nézői széked biztonságából figyelheted, mi történik az előadásban. Játsszák: Bakonyi Péter (m.v.), Varju NándorZenész: Szőllősi Dániel
Életrajzi stand up est. Az Egy életem sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről a Momkult színpadán. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja. Grecsó Krisztián napjaink talán legnépszerűbb írója. Mint minden író, személyes élményeit elsősorban a könyveibe sűríti. De nemcsak azokat, hanem bármilyen más impulzust, amit a könyv megkövetel tőle.Ezen a jókedvű estén viszont csak magáról fog mesélni. Leginkább arról, hogyan válhatott belőle egyáltalán író. A szegvári gyerekkorról, a béna csajozásokról, a megmosolyogtató művészi kísérleteiről a néptánc, a festészet és a könnyűzene területén. Majd az első tétova irodalmi lépéseiről, amelyek lassan elvezették a Pletykaanyu kötet botrányáig. De az est folyamán szóba kerül magánélete, házassága, betegsége, lányuk örökbe fogadása és sok minden más is, ami személyiségét formálta. Látvány, VJ: Katona KatiFény: Farkas Gábor
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látleletet jelünkről és közelmúltunkról. 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsa az a prizma, amely által megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet. A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Párban szép az élet, hát, még ha egy bankigazgató (Egy, kettő, három…) és egy színházigazgató (Az ibolya) édes-sanyarú sorsát vetheti össze a közönség egy este, egy színpadon, két előadás során. De messzire menő következtetéseket nem kell levonni: mindkét hős (és holdudvara) magáért beszél, mindkét történet egy-egy „napi bölcselet”, rácsodálkozás a karrierre, hatalomra, és nem utolsó sorban a szerelemre, azóta sem változó világunkban. Mert ami változott, az „csak” a stílus, kérem szépen, s habár a mai elegancia csupán egy fényes gomb egy száz évvel ezelőtti frakkon vagy zsaketten, az igény megmaradt. S ezzel együtt a problémák megoldásával járó édes-bajos küzdelmek is. „Az elnök úr igazán büszke lehet arra, hogy „így” rendelkezésére áll úgyszólván az egész emberiség.” „Kedves öreg barátom… az, amit maga az egész emberiségnek nevez, az szégyellje magát.” Egy, kettő, három Mi történik, ha Norrison úr, egy bank vezérigazgatója rádöbben, hogy a családjánál immár fél éve vendégeskedő Lydia, aki egy amerikai autóipari konszern tulajdonosának a lánya, szerelembe, majd teherbe esik? Az illető (tettes) egy egyszerű taxisofőr, aki ily módon, hirtelen kilép az ismeretlenség homályából. Ennek nem éppen pozitív hozadéka viszont, hogy küllemét, jellemét, és státuszát azonnal meg kell változtatni, különben dugába dől a bank és az autóipari konszern, már eltervezett, közös jövője. A lány szülei ugyanis, akik már Európában utazgatnak, egy órán belül megérkeznek, látogatóba. A feladat tehát, fából vaskarikát, egy óra alatt… Norrison úr, fontossága teljes tudatában, a percenként múló idővel versenyt futva, munkához lát. Az ibolya Mi sem természetesebb egy színházban, minthogy időnként női kóristákat kell felvenni egy készülő operetthez. Nem is keveset, nyolcat-tízet. A meghallgatás persze nem csak az énektudásra összpontosít, fontos a személyes háttér, a motiváció, és a jellem kifürkészése is. Ez a dolga az Igazgatónak, aki tiszta lelkiismerettel, és kigyúrt erkölcsi magatartással lát munkához. Vagyis, a felkínálkozás, ami történhet en face (pofába, arcátlanul), vagy átgondolt és kikezdhetetlen női ravaszsággal, nem biztos, hogy a jelentkező hölgy malmára hajtja a vizet. Sőt. Az unalomig megélt próbálkozások, horribile dictu, még az igazi tehetséget is sarokba szorítják, azaz kitessékelik a direktori irodából. De azután, talán a terhet megosztandó, megjelenik a szerző, és egy szerepcserével magára vállalva a „kasztingolás” ódiumát, azonnal szerelembe esik Ilonkával, az egyik szerény, de öntudatos jelentkezővel. S ha a kör itt nem is zárul be, a tanulság levonható: légy szerény, mint az ibolya, akit… Függöny?
Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság... Danny Robins misztikus thrillere a londoni West Endről érkezik hozzánk. A 2:22 csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni. Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Martinovics Dorina, Ágoston Kati, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
Különös játékot talál ki egy baráti társaság: bárkinek megszólal a telefonja, képes vagy szövegesüzenetet kap, együtt hallgatják, olvassák, nézik... A hétköznapi estén váratlan titkok pattannak föl,évtizedes szövetségek kapcsai kezdenek kilazulni... Pedig eddig úgy gondolták, jól ismerik egymást –ám lassanként elszabadul a pokol...Paolo Genovese 2016-os filmje szinte percek alatt hódította meg Európa mozijait, sőt több országban ahelyi remake-jét is leforgatták. A görög, spanyol, török, francia, mexikói, koreai, kínai változat melletta magyar is elkészült. Most pedig végre színpadon is látható ez a furcsa, egyszerre vicces és drámaitörténet, Magyarországon először a Játékszínben.
Linda unja 17 éves házasságát, angol kertvárosi életét, a negyedik x közeledtét, de főleg a férjét, George-ot. Erről azonban a férfi nem akar tudomást venni, neki minden úgy jó, ahogy van. De amikor George elalszik szeretkezés közben, Lindának végképp elege lesz: úgy érzi, joga van még minőségi érzékiséghez, figyelemhez, szerelmemhez, élethez. Válni akar. Kamasz fiuk becsajozik, a szenilis nagypapa katonatörténeteket darál, a legjobb barátok elképesztő tanácsokat adnak, és a felfordulás közepén ott áll szegény George. Aki – némi rásegítéssel a bárszekrényből – veszélyes útra lép: elhatározza, hogy megfiatalítja a házasságát. Mesterien megírt brit komédia, igazi sztárszereposztásban! A Fórum Színház legújabb vígjátéka rólunk mesél, kacagtató helyzetekkel és imádni való karakterekkel.
Egy este a Mindenhatóval. Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van az Univerzum-projektről, megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit. David Javerbaum tizenháromszoros Emmy-díjas szövegíró, producer, a Daily Show, az Agymenők, a Kominsky-módszer és a Disjointed sorozatok forgatókönyv-írójának darabja a Broadwayn Jim Parsons főszereplésével aratott nagy sikert.
2011-ben a zágrábi Kos-család esküvőre készül, miközben új korszak előtt állnak: nemcsakHorvátország EU-csatlakozása nagy fordulat az életükben, hanem az otthonukat jelentő egykoriarisztokrata ház teljes birtokbavétele is, a szomszédok kivásárlását követően. A családtagok közülpáran még őrzik az emlékét annak, amikor több mint hatvan évvel ezelőtt, 1945-ben – a kommunistahatalomátvétel után – a baloldali érzelmű Ruža nagyi beköltözött ide, más szegény sorból származócsaládokkal együtt, és otthonává tette azt a helyet, ahol az anyja egykor cselédként szolgált. Azótagenerációk nőttek fel, az államszocialista rendszer megbukott, és a délszláv háborúk során megingottaz a sokakban táplált eszme, hogy a különböző nemzetiségek együtt élhetnének békében ésközösségben a határok megvonása nélkül. De a múlt árnyai továbbra is jelen vannak, hogyszembesítsenek minket azzal, hogy ugyanazok a traumák és dilemmák képesek generációkon átrabságban tartani egy közösséget.Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európaitörténetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel,szeretettel és fájdalommal. A családtagok a széthullt Osztrák-Magyar Monarchia romjain, atörténelem viharaiban, változó idők változó kihívásai közepette próbálnak a felszínen maradni,miközben újra és újra szembesülnek a „menni vagy maradni” kérdésével. Tena Štivičić nőinézőpontból vizsgálja meg a régió történelmét, és Falcsik Mari, kortárs költő által fordított drámaaprólékos karakterábrázolással megannyi izgalmas női sorsot mutat be. Magyarországon először aRadnótiban láthatják a nézők ezt a nagyszabású művet, amelyből egy színészközpontú, sok szereplőtmozgató előadás készül Alföldi Róbert rendezésében. Horvát nyelvi lektor: Lantos László
Négy egyfelvonásos balett három részben. Paquita-szvit, Petite Mort, Hat tánc, Etűdök. A Magyar Nemzet Balett talán legelegánsabb estjére invitálja a nézőt az Operaház csodálatos színháztermébe: a szimfonikus zenekarral kísért, klasszikus technikára épülő egyfelvonásos táncművek a műfaj igazi gyöngyszemei. A Paquita-szvit virtuóz szólói, duettjei és együttesei igazi jutalomjáték a balettművészek számára, a világhírű Jiří Kylián Mozart műveire készített koreográfiái megmutatják a balett komoly és humoros arcát, míg az Etűdök betekintést enged a színpadhoz vezető út állomásaiba. Koreográfia Marius Petipa nyomán: Mirzoyan Albert, Prokofieva Irina, Solymosi Tamás Zeneszerző: Ludwig Minkus, Édouard Deldevez, Riccardo Drigo, Daniel Auber, Nyikolaj Cserepnyin, Yuli GerberDíszlettervező: Oleg Molchanov Jelmeztervező: Rományi NóraPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Prokofieva IrinaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Chernakova Olga, Kirejko Dmitrij Taraszovics
Argan, jómódú párizsi polgár, életét kitölti betegségébe vetett hite. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé.Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a színpadon rosszul lesz. A címszereplőt alakító Moliére még aznap meghal.
A kultikus, világhírű regény titokzatos szereplői most a Víg színpadán is életre kelnek. Gatsby, a titokzatos múltú aranyifjú fényűző világot teremt maga körül, hogy visszaszerezze élete nagy szerelmét, Daisy-t. Scott Fitzgerald műve nyomán a színpadi változat zenéjét Kovács Adrián komponálta, szövegkönyvét Vecsei H. Miklós írta, dalszövegeit Vecsei H. Miklós és ifj.Vidnyánszky Attila jegyzi, aki egyben az előadás rendezője is. Közreműködik: Adamovich Ferenc, Aranyi András Csaba, Ágoston Krisztina, Bálint Barna, BiczóAnna, Drahota Albert, Fehér Laura, Forrás Adél, Harangozó Boglárka, Kolozsvári Ádám, KóborBalázs, Misik Renáta, Nagy Lili Anna, Nánási Attila, Orosz Gergő, Papp Tamás, Rábaközi Gergő,Rimár Izabella, Safranka-Peti Zsófia, Stohl Luca, Szabó Rebeka, Szigethy Norbert, Tokai Rita,Tóth Brigitta, Viola Péter, Vitárius Orsolya, Zenészek: Balázs Tamás, Bali Gabriella, Báthori János, Bettermann Rebeka, Bille Gergő, BrunnerBence, Cser Huba, Donáth Gergő, Dörnyei Szabolcs, Görbicz Fülöp, Kalocsai Eszter, Kiss-VargaRoberta Izabella, Kiss Vilmos Tibor, Kovács Tamás, Mester Dávid, Paczári Viktor, Pintér Ferenc,Raboczki Balázs, Sárdi Ádám, Standovár Mátyás, Szentgallay Verekedés: Balázs László Sztepp: BÓBIS LÁSZLÓHangszerelés: KOVÁCS ADRIÁN, MESTER DÁVID Elektronikus hangszerelés: TERJÉK GÁBOR
Azt kérdezi az orvos:-Az apja miben halt meg?-Kocsmában.Heveny lövöldözés meg ilyesmi.-Iszik?-Most hogy meghalt,nem hiszem. -És dohányzik?-Nem tudom,inkább innék valamit.-De nem kínáltam. -Elég baj ,mert dohányzom. -Dolgozik? -Nem. -Hogyhogy? -Tavaly Szingapúrban loptam egy kockás zakót ,és azóta úgy érzem úrnak születtem.Elhatároztam,hogy többé nem dolgozom. -Miért,azelőtt dolgozott? -Nem,de hiányzott az elhatározás. _Te mi a f… csinálsz? -Bocs főnök,csak olvasok.-Munkaidőben b…meg,nincs még kész a fürdőszoba!-De kész van . -De hiányzik róla a felső sor csempe! -Az az egy sor hiányzik ,de a többi az kész van… -De akkor ne mondd hogy kész van b…meg amikor nincs kész!