Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.
Popfesztivál 2017 Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozataA SZINDRA TÁRSULAT előadása üzenet a mai fiataloknak, hogyan veszíthetjük el egymást, és magunkat egy fesztivál mámorában.További szereplők:Kovács FanniEőry AnnaLovas JuciPaizs ÁdámTrautmann MátéMajor Mátyás
„…az egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban”Bartis Attila Bartis Attila 2015-ös nagyregényéből Mikó Csaba készít adaptációt a Radnóti Színház számára. A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története. A több generáción átívelő, emlékezetes alakokkal teli történet Szabad Andrásainak szerepében három színészt is láthatunk, az előadást Porogi Ádámmal, László Zsolttal és Katona Péter Dániel egyetemi hallgatóval a főszerepben Nagy Péter István rendezi. “Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.” | Kemény István
Jerry Sloan reklámdal szerző, felesége sikeres ügyvéd. A boldog párral él együtt Alice apja, aki egy nyugdíjas taxisofőr és rendkívül vicces figura, de szarkasztikus humora sem segíti a helyzetet, amikor Jerry anyjának leég a háza és ő is hozzájuk akar költözni. Ezen a ponton elszabadul a pokol, mert a két "öreg" ki nemk állhatja egymást. Elkezdődik az adok-kapok harc, mely olyan humoros, hogy csak kapkodjuk a fejünket és a végén boldogan vesszük tudomásul, hogy a szerelem nem korhoz kötött. Ha sírva akar nevetni, ezt az előadást ne hagyja ki!
“Az Anyanapló első változatában volt egy szereplő, - a legjobb barátom egyébként -, akit a színdarab kedvéért Alíznak neveztem el. Ott ült velem az első genetikai ultrahangon, amikor kiderült, hogy baj van. Később mikor ezt a jelenetet írtam, segített kiegészíteni, mindazt, amit az én agyam közben már kitörölt… Egy nő nincs egyedül mikor várandós, mert ha más nem is, egy nagy pakli fehér köpenyes furcsa szerzet biztosan körülveszi. Egy nő mégis végtelen egyedül maradhat a várandóssága közepette, mert a sok “növekedéshez és töpörödéshez, változáshoz és érzelemhez, jó darabig talán még neki sincsen hozzáférése… Aztán tesszük a dolgunk és egyszer csak elsurran előttünk a Fehér Nyúl, beugrik a fa odvába és ott marad mögötte a feneketlen tátongó mélység, mindazzal ami történt. Nincs mit tenni. Beugrom én is.A szereplő kimaradt a jelentből és én lettem Alíz…”"Mindenben van tanulság, csak meg kell találni." (Lewis Carroll) Az előadás után az érdeklődők művészetterápiás feldolgozó foglalkozáson vehetnek részt (kb 60 PERC)
Tanulmány két részben. Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György. Ikonikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni. Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált mára. Ezért döntöttünk úgy, hogy színpadi változatot készítünk belőle. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis latintanára ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami természetesen senki nem érdekel, egészen addig, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, hogy egy elmaradt cikket sürgősen pótoljanak vele. Nyúl egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban is említik nevét, a kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap jön a kijózanodás, a dédelgetett ókori dolgozat politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva „politikai uszítássá” minősül. Nyúl teljesen tehetetlen, hogy megvédje magát az elvtelen vádak ellen. Felfüggesztik tanári állásából, és arra kényszerítik, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Díszlettervező-asszisztens: Illés Haibo Produkciós koordinátor: Nyulassy Attila Zenekar/zongora: Szép AndrásZenekar/dob: Nagy Zsolt, Czibor AttilaZenekar/nagybőgő: Pál Gábor
A döntés című előadás Csányi Sándor és Tenki Réka első közös színházi munkája, Dr. Edith Eva Eger világsikerű művét dolgozzák fel, és mutatják be a MOMKult színpadán. A könyv önéletrajzi ihletésű mű, egy élettörténet elmesélése, ami az Auschwitzba deportálást követő borzalmakról, a túlélésről és megbocsátásról szól. Az írónő azt üzeni az olvasónak, hogy a múlttal való szembenézés út a gyógyulás és újrakezdés felé. Dr. Edit Eva Eger a mai napig praktizáló klinikai pszichológus, a Kaliforniai Egyetem oktatója, szakterülete a poszttraumás stressz kezelése.
Élő hangoskönyv. “Semmink nincs, csak a történetünk, és ez a legtöbb, amivel bírhatunk, erre kell vigyáznuk és ezt kell gazdagítanunk valahogy, nem a láthatóból áll elő a látható, hanem bizony a láthatatlanból…” “Mindent megjegyzek és majd mindent megírok, ha eljön az ideje, ezzel vigasztalom Anyánkat, amikor rajtakapom a síráson, a megírokat a megbosszulok szinonimájaként használom, nem tudva, mit beszélek…” Az Író kétéves volt, amikor 1956-ban református lelkész édesapját, Ferencet huszonkét évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Édesanyjával Júliával, valamint hat nagyobb testvérével egy Duna-delta környéki lágerbe, a romániai Gulagra telepítették ki. Velük tartott Nényu, egy angyalszerű lény, aki cselédlányként került a családhoz, és önkéntes sorsközösséget vállalt velük. Az apát végül hat év után kiengedték. Az előadás ezt a hat évet sűríti, a legkisebb fiú immár felnőtt Íróként idézi meg a lágerélet nyomorúságos küzdelmeit, és rajzolja újra meg újra az elmosódó apaképet; valamint a nyolc éves kisfiú és az édesapa katartikus újra-találkozását. Megrendítő történet egyrészt az otthon és az apa elvesztéséről, a száműzöttségről, meghurcoltatásról, kényszermunkáról, a puszta létért való küzdelemről, másrészt a családi szeretetről, a nők földöntúli erejéről, a minden racionalitást nélkülöző hitről és a gondviselés megtartó erejéről.
A DART Dance Company kortárstánc estje. Az előadások során a közönség egy olyan világba csöppen, amely tele van ösztönösséggel ésérzéki zenei darabokkal. A zenei árnyalatokban gazdag táncprodukciók egy hatalmas ésváltozatos érzelmi tájon keresztül vezeti végig a nézőt, amely a szabadság világában csúcsosodikki. A táncosok szabadjára engedik kreatív erejüket, életre keltve Jiri Pokorny “The one AND lonely”és Roy Assaf “Birds Dont Sing They Screech In Pain” című műveit. Első felvonás: Roy Assaf: Birds Dont Sing They Screech In Pain Második felvonás: Jiri Pokorny: ”The one AND lonely” Roy Assaf: Birds don't sing, they screech in pain “Az élet egyik legnehezebb kihívása a nem tudás, és mi mélyen meghajlunk azok előtt, akikneksikerül együtt élniük az ismeretlennel anélkül, hogy elveszítenék a lelküket. Minden alkalommal,amikor belépek a stúdióba, eszembe jut, hogy a kiindulópontunk itt is ismeretlen, és az énfeladatom az, hogy megtaláljam az ismeretlen megtartását. Ennek a gyakorlatnak az eszközeikéntolyan szimbólumokat használok, amelyek foglalkoztatnak, olyan rituálékat, amelyek felkavarnak,olyan elvárásokat, amelyek megijesztenek, olyan mintákat, amelyek vonzanak - és különösenazokat, amelyek történelmi töltetet hordoznak. Szeretem szétszórni őket az alkotás terében, hogylássam, mi történik, hogy kipróbáljam, képesek vagyunk-e átalakulni”. Jiri Pokorny: The one AND lonely A “The one AND lonely” egy új mű, amelynek középpontjában a társadalmi környezetünk témái állnak. Egy olyan rendszer, amely apró összetevőkre, egységekre vagy különböző entitásokra bomlik, amelyekben elfelejtjük meglátni a köztük lévő kapcsolatokat. Lehet, hogy egyedül vagyunk,de magányossá válunk, ha nem kapcsolódunk egymáshoz. Az “ÉS/AND“ az átfedési pont, amelyaz egységet képviseli, egy olyan helyet, ahol a kapcsolatok egy teljesen új tájképét fedezhetjük fel.Az “ÉS” jelentése mindkettőnk számára közös. “Azt gondolod, mert megérted az ”EGY”-et. Meg kell értened a “KETTŐ”-t is. Mert az egy és az egy alkotja a “KETTŐ”-t.De meg kell értened az ÉS-t is”. Rumi
Dacára annak, hogy ez a komédia a magyar rokokóban született, iskoladrámaként látott napvilágot, a darab annyira modern, hogy egészen közelállónak érezzük magunkhoz, mert tele van emberi drámával és szerethető karakterekkel. A történet kíméletlen szatírával mutat be általános emberi tulajdonságokat, létező konfliktushelyzeteket, a groteszk, sőt az abszurd eszközeivel, miközben frissen és őszintén mesél, felhőtlenül szórakoztat.Karnyóné özvegyként éli napjait, két éve nincs hír kereskedő férjéről. Kezéért, és persze vagyonáért, két kérő is verseng, a két szeleburdi: Tipptopp és Lipitlotty. Hogy miként járnak pórul az udvarlók, hogyan esik szerelembe és csapódik be Karnyóné, és mire ér haza e felfordulásban Mantuából az addig fogságban rostokolt férj, mitől tündéri ez a mű, mind megtudható az előadásból.
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet.
Kemal Tahir regényét színpadra alkalmazta Osman Özkan. Török Állami Színházak- Ankarai Állami Színház, Ankara, Törökország előadása, török nyelven magyar és angol felirattal. „Ellenségeink elűztek minket a hazánkból... Két évszázaddal ezelőtt, hátunkat lándzsaheggyel döfködve, fejünk fölött éles kardot suhogtatva földönfutó nomád néppé tettek bennünket. Ide űztek, beszorítottak minket... Az országban eluralkodott a zűrzavar, az állam összeomlott. Bármerre néztünk kétségbe esve, sehonnan nem jött segítség. Mégis kitartottunk valahogy, tudván, ha útra kelünk, a pokol bugyrai nyílnak meg előttünk." 1290-et írunk... Kis határvidéki fejedelemségben, az egykori Bithüniában járunk a mai Márvány-tengeri régió délkeleti részén... Három oldalról mocsarak, lápok határolják. A káoszból csakhamar állam, majd világbirodalom nő ki. Ám színpadi történetünk idején ez még nem tudható. Közép-Ázsiából és Horászánból hozott türk szokásaink helyi színekkel keverednek a„határvidéki hagyományok" egyedülálló világában, új anatóliai mozaikot hozva létre. Bithüniában, ahová a vegyes etnikumú és vallású mongol harcosok elől menekültünk, Oszmán bég vezetése alatt összefogtak dervisek, parasztok, harcosok. Vallási különbségeiket toleránsan, a szolidaritás jegyében meghaladva küzdenek a fennmaradásért bizánciak, mongolok, anatóliai szeldzsukok között. Közben igyekeznek kideríteni, ki ölte meg a türkmén Demircant és kedvesét, a görög lányt, Liát. Kemal Tahir író mesterien szövi egybe az Oszmán fejedelemségből állammá válás folyamatát egy krimi cselekményével; regénye most színpadon elevenedik meg. A Dede Korkut mondák nyelvezetével megszólaló, számos nép rítusaival, dalaival, táncaival kiegészült történet mai színpadképpel és koreográfiával várja a közönséget, életre keltve az anatóliai kultúra elemeit. Rendező: Ayşe Emel Mesçi Zenészek: Azerbajdzsáni hangművész: Arzov Kurbani, Kamancsa: Muhsin Aycan Kurbani, Baglamasz: Dilan Kayacı, Ütőhangszerek: Hüseyin Çiğdem, Díszlettervező: Murat Gülmez Jelmeztervező: Gazal ErtenFénytervező: Yakup ÇartıkZeneszerző: Tuluyhan UğurluKoreográfus: Ayşe Emel MesciKorrepetítor: Erdem BaydarÉnektanár: Pınar YükselNépi tánc és Szemah coach: Sinem Sezgi, M. Gence ÇaydaşiSzínpadi harc tréner: Altınbek ShakenSminktervező művész: Dr. Yeşim Arsoy BaltacıoğluRendezőasszisztens: Sercan ÇelikMozgás asszisztens: Hülya Yıldız- Omid DervishiAsszisztens: İrfan Atav Színészek: Nusret Şenay, Kutay Sungar, Mehtap Öztepe, Nejat Armutçu, Tolga Tuncer, Tunç Yıldırım, Evren Çağrı Turan, Özgür Cengiz, Cihan Korkmaz, Özgür Deniz Kaya, Sercan Çelik, Begüm Sarp, Erkan Alpago, Fuat Çiğiltepe, Ahmet Kılıç, Anıl Eroğul, Oğuz İnce, Burcu Kahyaoğlu, Ekin Yeşer, Cihan Kaymak, Nurefşan Binici, Başak Güleç Gökalp, Yağmur Savaşkan, Aylin Akın, Mehmet Tahir Sertakan, Muhammed Gence Çaydaşi, Yaseri Şahbudak, Barış Dizer, Talip Oğuzhan Yıldız, Selin Hasgül, Sinem Sezgi, Buğrahan Gülbek, Furkan Çelebi Güllü, Halil İbrahim Begit, Hasan İrfan Buzcu, Ayşenur Yaman, Petek Ocakçı, Omid Dervıshı, Ahme Efe Gürses, Arzov Kurbani, İrfan Atav
Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján John Buchan és Alfred HitchcockLátványos akcióvígjáték, menekülés szárazon, vízen és levegőben. Hitchcock klasszikusa az ártatlanul üldözött hősről a kémek és titkosügynökök kalandokkal teli világában. Négy színész jutalomjátéka negyven szerepben. Patrick Barlow adaptációjaSimon Corble és NobbyDimon eredeti ötlete alapján
Forgács Gábor már majdnem önálló szerzői műsora. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „Humorforgácsok” jelentése – az alkotó szerint - hogy a humoros, vicces, szórakoztató jelenetek, magánszámok – lásd: stand-up - és bohózatok úgy követik egymást a műsorban, mint jól tartott tengerimalac alomjában a forgácsok. A „Forgács Gábor” egy még létező személy, aki fennállásának 76 évének jelentős részében úgy képzelte, illetve képzeli, hogy képes embereket derűre, sőt hangos nevetésre késztetni - legalábbis az alkotó szerint. A „már majdnem önálló” azt jelenti, hogy a műsorban két neves közreműködő is van. Nevezetesen Csifó Dorina, aki kiváló színésznő, szinkronhang, és végig a NŐ szerepét fogja alakítani kedvesen, aranyosan és kiváló humorral. Továbbá Kárpáti Levente (nem ez a teljes neve, hogy Továbbá Kárpáti Levente, csak Kárpáti Levente. Az alkotó megj.) aki - szintén kiváló színész, rendező és szinkronhang - közreműködik, szerkeszt, rendez, idegesít és vitatkozik. Legtöbbször neki van igaza, de ez csak és kizárólag az alkotó szerint van így. Végül a „szerzői est” jelentése, hogy a fent nevezett működése során írt, illetve szerzett rengeteg vicces, szórakoztató kabaré jellegű művet, amiből ebben a formában előadhatónak ítélt kb. 80 percet, és ezzel tökéletesen egyetért az alkotó is!
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat. Dalok: Varró Dániel
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét. Sally Porter érzi, hogy valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, hogy személyisége részekre szakadt. Életét olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, tudata így védekezett. Gyógyulásához szembesülnie kell önmagával, mindegyik én-részével, hogy megszülethessen az ötödik Sally. Erről a folyamatról szól Daniel Keyes regénye, melyet Pirók Zsófi most, egy teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra. Az alkotó eszköze a flamenco tánc, melynek válfajait mélyen ismeri a 2013-ban, Sevillában , első külföldiként végzett táncművész. A darab közponptjában öt flamenco stílussal ismerkedhetünk meg, melyek egy-egy személyiséghez kapcsolódnak. Bulerias-Derry, Farruca-Nola, Seguiriyas-Jinx, Tangos-Bella, Alegrias-Az ötödik Sally. Zeneszerzők: José Manuel León, Antal Gábor, Szirtes Edina Mókus, Cserta Balázs, Andrzej Lewocki
Traumaköltészet. Azért jó lenne tudni, mire ülsz be, nem? Hogy mire számíts. Mit kapsz a pénzedért, az idődértcserébe. Ha a következő mondat mondana végre valamit az előadásról is. Vagy az előző. Olyan,amilyeneket a Hegymegi korábban csinált a K-ban? Nem. Ez sokkal személyesebb lesz. Vagy akiajánlotta, viccből ajánlotta? Nyugi, nem impró. Nem interaktív. Tényleg nem.Kontroll: nemzetközi szó, jelentése rögzített: ’irányítás, ellenőrzés, uralom’.Miért hisszük azt, hogy képesek vagyunk kezünkben tartani a sorsunkat? Vagy legalább a színpad eseményeit.Miért érzünk kényszert? Nem lehet, hogy ez nálunk szakmai ártalom is, ami leszivárgott a magánéletbe?Elég, ha követjük a megfelelő helyről érkező instrukciókat?Miért akarjuk néha kiengedni a kezünkből az irányítást? Nagy kockázatot vállal, aki az előadás megtekintése mellett dönt: K úr nem csak hogy betekintéstenged legszemélyesebb gondolataiba, de sok álmatlan éjszakán át szőtt rémálmába is becsalogat.
Időpont: Karácsony előtt egy nappal. Helyszín: Félkész loft lakás Berlin egyik művésznegyedében. Szereplők: egy darab konzervatív Mama (Csöpi, 60) egy darab mindent relativizáló Papa (Egon, 62)egy darab liberálissá vált lány (Lujza, 33) egy darab vegán és környezettudatos nyugat-berlini vej (Oskar, 32)Feltűnik még: egy darab migránskolbászok, kocsonya és szilvapálinkavegán és környezettudatos zöldségek és gyümölcsökegy Fekete Március-os videókazettakisvárosi kisebbségi magyar világnézetnémet fővárosi „Willkommenskultur“magyar, német, román, angol nyelv külön-külön és összekeverveVagyis: Kelet Európa vs. Nyugat Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Feketevígjáték és sötét utazás Sigmund Freud tudatalattijában.Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?Ebben a sötét komédiában a féllábbal a sírban álló Freud tehát egy meztelen nőt rejteget a szekrényében, miközben beállít hozzá az őrült festőzseni, Salvador Dalí, illetve jelen van Freud mélyen vallásos orvosa és bizalmasa, Yahuda… Ahhoz, hogy Freud az élete végén képes legyen elrendezni a jóhírét fenyegető botrányos félreértéseket, nem csak a rejtegetett nőre, de egész életművére is megfelelő magyarázatokat kell találnia…