Mi volt nagyobb boldogság, az első szerelem, vagy gödröt ásni az óvoda udvarán? A tengeren voltam boldogabb, vagy a palackozóüzemben? Hogyan tesz keresztbe egy nadrág az oroszpiacról vagy egy nyaláb mogyorófaág? Miért ne menj boldogan biciklivel? Van értelme utólag megállapítani, hogy boldog voltam, ha akkor nem éreztem így? És ha utólag kiderül, hogy fölöslegesen éreztem magam boldognak, az számít? Boldogságkereséseim történtei után kutatok így életem felénél, rosszabb esetben háromötödénél, amelyet szívesen megosztok veletek is. Rossz hír, hogy az előadás végére nem fog kiderülni, mi a boldogság. A jó hír, hogy lehet tovább keresni.
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter
Az őrült naplója című Gogol-műben Popriscsin, a sorsával elégedetlen irodai rabszolga nagyzási hóbortba esik, és elmegyógyintézetben végzi. Ács Tamás intenzív kontaktust keres és talál a nézővel, játéka nem csupán egy, az őrület felé sodródó szerencsétlen hivatalnok sorsát követi, hanem lényegi kérdéseket vet fel: Mit jelent ma nekünk ez a történet? Mennyire fontos az emberi kapcsolatok ereje és szerepe a hétköznapi kommunikációban egy olyan tendenciával szemben, mint az elidegenedés, elszemélytelenedés? A produkció 2005 óta több mint 110 előadást élt meg.
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
rokendroll + csajok + fájás Van ez a srác, aki nem a Dózsa György unokája, de azért lehet belőle valaki. Jár is hát rendületlenül gitárórákra. Persze a leckékből a legmerészebb fantáziával sem lesz nagyszóló meg Dzsimi Hendriksz.Majd jövőre, ha leteszi a vizsgát.Útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot. „Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.” (Háy János)
A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.Bíróválasztásra készül a falu. A falu bíráját Sári bírónak csúfolják, mert helyette a felesége Sári irányítja az ügyeket. Diktál, nemcsak a családnak, a falunak is. A pozíciójában megőszült bíró szívesen szabadulna székéből, de az asszony nem engedi. Most ő egyengeti férje útját a választáson. A bíró kénytelen összefogni fiával, Jóskával, aki szerelmes az ellenjelölt Pengő Kovács lányába, Lizibe. A fiatalok csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő Kovács nyeri a bírói tisztet egyhangú szavazással. A bonyodalom a klasszikus vígjátékok tanulságai szerint szövődik: A két öreg vetélytárs gyermekei egymást szeretik és szövetkeznek a háttérben. A terv remekül beválik. A régi bíró megmenekül megunt hivatalától, a szerelmesek megkaphatják a suszter házát a falu közepén és egymást. A hatalmát veszni féltő bíróné végül megenyhül és örömmel fogadja a családba Lizit, aki méltó folytatója anyósa család- és faluirányítói munkásságának, és így Sári bírónénak is megmarad a beleszólása a közügyekbe.Anélkül, hogy az előadás aktualizálni kívánna örökérvényű és tökéletesen mai, Nagy Viktor rendezésében egy múltat és jelent összekötő, sok zenés, édes-bús vígjátékká bővül, mely megejtően festi le ennek a falusi kis világnak igazságait, humorát és érintetlen báját.
Lemerülő játék. Férfi: Mindenki egyedül hal meg.Nő: De nem mindegy.Férfi: Mi nem mindegy?Nő: Hogy ki van melletted.Férfi: Mikor?Nő: Amikor egyedül meghalunk.(részlet) A dráma a szerző Elem című novellája nyomán készült. Egy idős házaspár hétköznapjaibapillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanóemlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halálközeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Zenés munkahelyi revü. Előadásuk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felörlő hiábavalóság birodalmába. És hogy miért érdemes megismerni a történet hőseit? Mert olyan szánalmasan tengetik napjaikat, hogy Ön, kedves néző hozzájuk képest garantáltan jobban fogja érezni magát. Szerdareggelenként dalolva fog munkába menni akármilyen rémes helyen is dolgozik!Énekelni egyébként a mi figuráink is fognak, mert az előadás zenés, vagyis ez is benne van a munkaköri leírásukban! Az előadás a DUMASZÍNHÁZ, FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre
Interaktív vacsoraszínházi előadás. Négy bérgyilkos, két lövés, Egy hulla egy áruló. számtalan ellenség: ki ölte meg Ózt? Mindenki gyanús, senki sem az, akinek látszik. Válasz sehol. Szerinted melyik bérgyilkos öl a legkevesebb nyomot maga után hagyva? a csábító? Az intelligens? a robbanékony? Vagy az álszent? Sok kérdés, egyetlen válasz, melyhez a megoldás a szemünk előtt van.
Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülyébb, én vagy te? Gyerekkorunk jókedvű, becsapós kérdésére nehéz volna jókedvűen felelni ma már. Erről is szól a Jóccakát. Boldoggá tesz, hogy a Katonában kerül közönség elé, hajdani főiskolás évfolyamtársam, Ascher Tamás rendezésében.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében.
Bankrobbantás a Tháliában: a betörő sikerrel játszott Komédia egy bankrablásról 2022. október 1-jén a londoni West Endről, a Mischief Productions közreműködésével, a Thália Színházba érkezik. 1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy… karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el. Bűn kihagyni.
Musical a legnagyobb Bon-Bon slágerekkel, meglepő fordulatokkal és rengeteg nevetéssel. Miért áll le az énekes a koncert közepén, kit hív fel a színpadra, és miért térdel le előtte? Ez már az elején kiderül, de csak azért, hogy utána egyre furcsább és meglepőbb legyen minden. A barátok legénybúcsút, a barátnők lánybúcsút szerveznek titokban. A dolgok bonyolódnak, a hazugságok szaporodnak, az érzések elszabadulnak. A néző sejti és nevet, a szereplők még nem sejtik és tovább kavarják.Közben persze megszólalnak az elmúlt húsz év legnagyobb Bon-Bon slágerei.A történet vége pedig egy egészen furcsán induló buli, ami végül fergeteges fináléba torkoll, ahol minden és mindenki a helyére kerül.
Egy legenda megidézése a tánc erejével. Kósa Ruben – aki a Zalai Táncegyüttes vezetője is – és Kósa-Kemes Laura egyedülálló, Eredet c. táncjátékában, mint Hunor és Csodaszarvas varázsolják el a nézőket, miközben megküzdenek a természet erejével és különböző népi hiedelemalakokkal. A látványos produkció mélyen gyökerezik a Csodaszarvas mondában, és több éven át tartó kemény munka eredményeként született meg. Az izgalmas történetet követve a közönség egy mesés erdei világba csöppen, ahol a táncok koreográfusai maguk is részt vesznek a cselekményben. A Csodaszarvas története mindenki számára ismerős. Ez ősi mondánk, de számos alkotó hozzátesz valami újat. Az Eredet című Kósart-előadással a táncosok is valami újat tettek hozzá a Csodaszarvas legendájához, mindezt a tánc nyelvén kifejezve. Hunor találkozik a Csodaszarvassal, ám a jelenség múló látványa miatt megkérdőjelezi, hogy valóban látott-e valamit. Így hát elindul, hogy megtalálja, és ahogy mélyebbre hatol az erdő sűrűjében, nyomokra bukkan, a hagyományok elveszett darabjaira, ám magát a lényt nem találja. Mikor már majdnem feladná a keresést, a Táltosra akad, aki valamiféle rejtélyes hasonlóságot mutat a Csodaszarvassal, de az nem hajlandó segíteni. Végül mégis megszánja Hunort, és együtt átlépnek egy másik dimenzióba, ahol azonban újabb kihívásokkal kell szembenézniük: a Vadleány csapdájából menekülni, a Lidérccel szemben megpróbáltatni erejüket, majd maga az Ördög fondorlatából egymással is megküzdeni. Ám a Csodaszarvas felé vezető út mégsem ez. De melyik út az? Sikerül megtalálniuk, és ezzel megkapniuk a Csodaszarvastól a legnagyobb ajándékot, az emlékezetet? Mert az emlékek adják identitásunkat, őrzik meg jelenünket. Ha elveszítjük őket, minden eltűnik. Ahhoz, hogy megtudjuk, kik vagyunk, szükségünk van a múltra, az emlékezetre. „Az álom valóra vált, és bízunk benne, hogy minél több ember élheti át” – mondta Kósa Ruben. A művet 9-től 99 éves korig bárkinek ajánlják, azonban fontos megjegyezni, hogy a színházi környezet szükséges hozzá. A Csodaszarvas monda választása mögött a népi hiedelmek szeretete áll. A történetet néptáncalapú, miközben a díszlet és a zenék is különleges élménnyé teszik az előadást. „Noha sok ehhez hasonló legendát ismerünk (amikor is egy népcsoport egy testvérpártól eredezteti magát, pl. Romulus és Remus), az Eredet történetében és úgyszintén eredettörténetünkben mégis van egy közös vonás, amely megkülönböztet bennünket a többi néptől. Ez a közös pont pedig éppen az, amitől manapság sajnos egyre távolabb kerülünk: az összefogás – egymás segítése, mindenféle rivalizálás nélkül”– teszi hozzá a Kósart vezetője. A zenét, amely különleges hangulatot teremt a jelenetekben, Sebestyén Áron komponálta, beleértve Kósa Ruben egyedi közreműködését is. A látványos díszlet, ami teljes egészében magával ragadja a nézőt, Mészáros Tibor műve. A táncszínházi előadás lenyűgöző látványvilággal és vérpezsdítő ritmusokkal mesél nekünk az eredetről, hogy emlékezzünk, honnan jöttünk, és tudjuk, hová tartunk. Vétek lenne kihagyni ezt az egyedülálló táncélményt, amelyben a hagyomány és a modernitás találkozik, hogy új élményeket nyújtson mindenki számára! Koreográfus, producer: Kósa Ruben, Kósa-Kemes LauraZeneszerző: Sebestyén ÁronDíszlet: Mészáros Tibor
Mostantól szabadon a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola kortárstánc szak nyilvános színházi előadásának összefoglaló címe. Az est programjában meghívott koreográfusok mellett önálló diákmunkák kerülnek a színpadra. Az est a különböző darabok sokszínűségén keresztül világítja meg az itthon egyedülállóan működő kortárstánc képzés azon szemléletét, hogy a tánc, mint élő művészeti forma miként tud megszólalni, megszólítani és gondolatokat ébreszteni. Alkotók: Dabis Barbara, Fülöp László, Gelb Nikolett, Guba Dorka, Kiss Lea, Petrovics SándorElőadók: Benedek Adél Jácinta, Csaba Sári, Dabis Barbara, Gelb Nikolett, Guba Dorka, Hofbauer Réka, Huszár Kati, Simona Lazurová, Veera Laurila, Kiss Lea, Murányi Emese, Szőke JohannaFényterv, világítás: Dézsi KataAz est szerkesztője Bakó Tamás.
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére.
Jentl, a jesívanövendék egyike a Nobel-díjas amerikai jiddis író, Isaac Bashevis Singer életművét benépesítő, képzelet szülte és a mindennapok mágikus kavalkádjából ellesett, felejthetetlen alakoknak. A történet főhőse, a galíciai zsidó lány úgy érzi, nem arra született, hogy a falusi gazdasszonyok eseménytelen életét élje. A konyhai sürgölődésénél és a piaci locsogásnál sokkalta inkább érdeklik apja tudós könyvei: a Tóra, a Talmud és a kommentárok. Rabbikat megszégyenítő bátorsággal kérdez rá a világot mozgató erőviszonyokra és az embert nyugtalanító miértekre. Éjszakánként apja könyveit bújja, aki dermedten látja, hogy leányában egy írástudó lelke lakozik. Csakhogy a zsidó törvények a házimunkát rendelik sorsául. Mígnem Jentl egyedül marad. Atyja sírja fölött különös terv ver fészket a szívében: legénynek álcázza magát, hogy egy távolabbi tanházban végre közelébe juthasson a férfiak tudományának. A merész terv eleinte fényesen működik: Ánsel álnéven Jentl felvételt nyer egy jó nevű jesívába. Csakhogy minden összezavarodik, amikor belebotlik Avigdorba, a kikosarazott fiatalemberbe. Jentl első látásra belehabarodik az ifjúba, és hogy bosszút álljon Avigdor sérelméért, még arra is rááll, hogy feleségül vegye a fiú eszményképét, Háddászt. Ám a lány ártatlansága az őrületig fokozza Jentl lelkifurdalását, amiért tudásvágyból megszegte a Törvényt. Amikor már minden összefog ellene, bevallja az igazságot Avigdornak, majd nyomtalanul eltűnik a kisvárosból. A történetet évekkel később, New Yorkban meséli el egy este. Magányos, csak a szeretett holtak lelkei lengik körül.
A 2012-es Könyvhétre megjelent regény epizódjai egy hétköznapi magyar emberről, Vidra Zsoltról szólnak. A Rükverc az ő élettörténete - a cím pedig a történetmesélés sajátos dramaturgiájára utal.
Elmondja Koós Boglárka eh. Sylvia Plath azonos című regénye és versei alapján írta és rendezte Bagossy Júlia eh.Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről. Az öngyilkosság és annak vágya mai napig őrületes tabu, nehezen felvállalható állapot, mely azokat is eléri akik kiváltságos körülmények között élnek. Akik éleslátóak, jóltápláltak, fiatalok és tehetségesek, mint Esther Greenwood. Sylvia Plath kultregénye ördögi pontosságú írás az elidegenedésről.
A Feledi Project két kortárs zeneszerző, Szentpáli Roland és Orbán György kompozíciói által inspirált táncdarabokat mutat be a Liszt Ünnepen. A Kozmikus konfliktus koreográfiája Szentpáli 2020-ban, a Müpa Zeneműpályázatán díjazott A szél és a nap című munkájára épül. A balett Aiszóposz (Ezópusz) görög meseköltő történetét dolgozza fel, melyben a nap bebizonyítja az északi szélnek, hogy a rábeszélés hatásosabb, mint az erőszakos kényszerítés.A táncest második részében a Müpa évadának kiemelt zeneszerzője, Orbán György misekompozíciójára, valamint kórusműveire készült koreográfiák a spiritualitás, a lélek világába vezetnek. A kiénekelt szavak és a mozdulatok együttesében a természet végtelenségére, kétségbeeséseinkre, örömeinkre, szomorúságainkra ismerhetünk rá, ugyanakkor Orbán György zenéje mindezeket játékosan, sok bájjal és varázslattal szólaltatja meg. Kozmikus konfliktusvezényel: Kollár Imrezene: Szentpáli Rolanda koreográfus munkatársa: Csizmadia Tamásközreműködők: Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei Teremtett világvezényel: Kocsis-Holper Zoltánzene: Orbán Györgya koreográfus munkatársa: Wéninger Dalmaközreműködik: Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) Missa Duodecimavezényel: Kocsis-Holper Zoltánzene: Orbán Györgya koreográfus munkatársa: Wéninger Dalmaközreműködők: Dráfi Kálmán - hegedű, Fánczi Gábor - nagybőgő, Accord Quartet (Mező Péter, Veér Csongor - hegedű, Hargitai Géza Bence - brácsa, Ölveti Mátyás - cselló), Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)