Máté Edina, a Szegedi Hittudományi Egyetem másodéves hallgatója meglátja az emberiség jövőjét. Látomásának lényege a következőképpen írható le: Az "ipszilon kromoszóma jelenség" következtében, a fiú újszülöttek száma a közeljövőben drasztikusan lecsökken. Egyfajta "nemi pólusváltás" zajlik le a földön száz éven belül. Minden jelentős pozíciót nők foglalnak majd el, a miniszterelnöktől a pápáig. A végső kataklizma azonban akkor következik be, amikor találnak Egyiptomban egy négyezer éves, ó- héber cserépdarabot melyen nőnemben olvasható Isten neve. Ilyen, és ehhez hasonló víziókat lát tehát Edina. Tapasztalatait megosztja néhány emberrel, akik teljesen félreértik. Őrültekházába kerül. Sorsa egyre több hasonlóságot mutat egy kétezer évvel ezelőtti zsidó-szekta alapítójának életútjával.
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Dosztojevszkij regénye alapján írta: Gáspár IldikóGörög Imre és G. Beke Margit fordítása nyománKórusszövegek: Tóth Réka Ágnes és Gáspár Ildikó
#transzgenerációsemlékezés #cenzúra #betiltás #élőarchívum Megindító szellemidézés: a Börcsök Boglárka által készített videofelvételek és a precíz megszemélyesítés segítségével három elhunyt táncos elevenedik meg - és velük együtt a modern tánc szabadságát és a 20. századi ideológiák elnyomását tükröző megható élettörténetük. Az alkotók Aerowaves Twenty23 művészek: a Figuring age-et európa legjelentősebb helyein mutatták be, valamint 2023-ban Börcsök és Bolm a Lábán Rudolf különdíjat is elnyerte a produkcióért. A Korszellemidézés olyan transzgenerációs, magával ragadó performansz-installáció, amely a film, a tánc és a színház határterületein mozog. A fiktív szellemidézésen a látogatók három idős táncossal, a 90 év feletti Évával, Irénnel és Ágnesssel találkoznak, akik az 1930-as években részesei voltak a hazai mozdulatművészet fejlődésének. Az alkotók a táncosokról otthonaikban készített felvételek alapján aprólékosan dolgozták ki azt koreográfiát, amellyel Börcsök megidézi hősnőit a színpadon. A Börcsök és Bolm nyomon követik, ahogy ezek a hölgyek átformálták életüket és táncos gyakorlatukat, hogy túléljék a 20. század társadalmi-politikai változásait, és azt kutatják, hogyan íródik be a testbe és a mozgásba a túlélés, a hallgatás és a trauma. A mozdulat művészete című filmjük (a film megtekinthető április 9-én az Eötvös10-ben) alapján készült előadás Irén, Ágnes és Éva halála után is folytatja a párbeszédet velük. A Figuring Age az intim környezet és a közönséggel való szoros interakció révén arra invitálja a nézőket, hogy találkozzanak saját szellemeikkel, és gondolkodjanak el öregedésről és halálról, és olyan, ma is aktuális kérdésekkel foglalkozzanak, mint a cenzúra és a kulturális elnyomás. Koncepció, koreográfia és produkciós megvalósítás: Boglárka Börcsök & Andreas BolmIdős táncosok: Kovács E. Éva, Preisich Irén, Roboz ÁgnesElőadó: Börcsök BoglárkaFény és hang: Andreas BolmJelmez és díszlet: Börcsök Boglárka & Andreas BolmAngol fordítás: David Robert EvansAz előadás producere: Boglárka Börcsök & Andreas BolmVideó: Andreas Bolm & Börcsök Boglárka (vágás), Lisa Rave (kamera), Elisa Calosi (gyártásvezető)
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Egy spanyol kisvárosban eljegyzést tartanak: Mayor Mendoza, a helyi polgármester férjhez adja lányát, Catarinát José Riverához. Az esemény azonban váratlan fordulatot vesz, amikor megérkezik Carmennel az élen egy cirkuszi vándortársulat. A forróvérű, vadító, féktelen természetű lány megbolondítja Josét, olyannyira, hogy a férfi képes érte feladni addigi kiegyensúlyozott életét. Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben. A Budapesti Operettszínház új, hazai ősbemutatója kivételes módon egyesíti magában a drámai zenés színházat a káprázatos látványvilágú show elemeivel, aminek fókuszpontjában a cirkusz, mint műfaj és színpadi környezet áll. A lehengerlő zene pedig magával sodor mindenkit, akár csak Josét Carmen… Vezető hangmérnök: Sándi Balázs Világítástervező: Bodor Ákos Vizuális hatások: Somfai Péter
Egy igazán izgalmas főszereplői páros teszi különösen érdekessé Puccini keserédes és atipikus operájának New York-i előadását. Nicolas Joël 2008-ban bemutatott, art déco ihletésű, elegáns produkciójában ugyanis most a mindig felvillanyozó amerikai szoprán, Angel Blue és honfitársa, a Metben e szereplésével debütáló Jonathan Tetelman egymásra találásának és bús elválásának lehetünk szem- és fültanúi. A fecske zenéjének felszárnyalásáért pedig a biztos stílusérzékű Speranza Scappucci szavatol. „Könnyű, érzelmes, olykor komédiába hajló opera - de kellemes, tiszta, könnyen énekelhető a maga keringőzenéjével, lendületes és magával ragadó dallamaival… amolyan válaszféle a mai kor visszataszító zenéjére.” Komponálás közben így jellemezte kalandos sorsú, eredetileg Bécsnek szánt, ám végül Monte Carlóban bemutatott operáját Puccini, s alighanem maga is tisztában lehetett azzal, hogy a könnyed érzelmesség operaszínpadi megteremtése a gyakorlatban éppenséggel nehéz feladatot fog jelenteni A fecske előadói számára. Ezért is nagy szerencse, hogy Magda és Ruggero Párizsban lángra kapó, majd a francia Riviérán elhamvadó szerelme, ez a tragédiamentes Traviata-történet ezúttal Angel Blue és Jonathan Tetelman vonzó és illúziókeltő párosával kerül elénk. A csodás szoprán több New York-i közvetítésből ismerős lehet már számunkra, s akár első nagy sikerénél is jelen lehettünk, hiszen 2009-ben Budapesten nyert második helyezést Domingo Operalia-versenyén. Tetelmant pedig a Müpa közönsége előbb ismerhette meg, mint a Met publikuma: 2021-ben, amikor Elīna Garanča koncertjén mindenkit lenyűgözött sötét árnyalatú, hódító tenorjával. A közvetítés eredeti nyelven, magyar és angol nyelvű feliratokkal látható. díszlet: Ezio Frigeriojelmez: Franca Squarciapinofény: Duane Schulerrendező: Nicolas Joël szereplők: Magda: Angel BlueLisette: Emily PogorelcRuggero: Jonathan TetelmanPrunier: Bekhzod Davronov Közreműködik: a Metropolitan Opera Ének- és Zenekara
A kétfelvonásos, lendületes és rendkívül látványos zenés darab amellett, hogy ragyogó szórakozást ígér, segíthet újra felfedezni, új oldaláról megismerni a mára közismert név mögött rejtőző csodálatos zseni elmét és életének rejtélyeit. Nikola Tesla kétségtelenül minden idők egyik legkitűnőbb lángelméje, akinek zsenialitását csak Arisztotelészéhez és Leonardo da Vinciéhez hasonlíthatjuk, egész világunkat átalakító találmányait pedig már kortársai is a kerék és az egyiptomi piramisok jelentőségéhez mérték. Főként Tesla felfedezéseinek és szabadalmainak köszönhető, hogy az elmúlt évszázad során az elektronikai eszközök a mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé válhattak, hiszen példának okáért az okostelefon vagy a vezeték nélküli elektromos töltés alapelveit is elsőként személyesen maga, Tesla fektette le. A különleges személyiségű tudóst több ország is joggal érzi magáénak. Kevesen tudják, de a szerb származású, horvát területen született Tesla szakmai karrierje Budapestről, a Puskás Telefontársaságtól (első munkahelye) indult, később, már világpolgárként elérve Amerikába, ahol megvalósíthatta gyermekkori álmát, amikor is megtervezhette a Niagara-vízesésreépített anno világcsodának számító erőművét. És mivel a tudós sok egyéb más emberi, baráti szállal is erősen kötődött Magyarországhoz, ez a tény remek apropóul szolgált arra, hogy a TBG Production új nagypremierje témáját ezen kiváló elmének szentelje. A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot. A darab létrehozásában a szakma hazai kiválóságai vesznek részt. A dalokat Sebestyén Áron jegyzi, a dalszövegekért és a dramaturgiáért pedig nem más, mint Müller Péter Sziámi felel. A szövegkönyvet Egressy Zoltán (Portugál) írta, a koreográfiát Szabó Anikó állította össze, a vizuális látvány világot a Forward Production csapata, a jelmezek egyedi hangulatiságát Kiss Márk jegyzi.
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.
Keserves bohózat. André mostanában mindent elfelejt, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden olyan idegennek tűnik. Anne, a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől, és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is. Florian Zeller, a fiatal francia író mély empátiával, szeretettel és sok humorral ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, az Alzheimer-kórral, és azt ahogy eljut a gyermeki öntudatlanság állapotába. A 2012-ben született darab Párizsban debütált a szerző rendezésében, majd elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta több mint 45 országban mutatták be, 2020-ban film is készült belőle Anthony Hopkins főszereplésével. Nyelvi lektor: Domonkos Eszter
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Négy egyfelvonásos balett három részben. Paquita-szvit, Petite Mort, Hat tánc, Etűdök. A Magyar Nemzet Balett talán legelegánsabb estjére invitálja a nézőt az Operaház csodálatos színháztermébe: a szimfonikus zenekarral kísért, klasszikus technikára épülő egyfelvonásos táncművek a műfaj igazi gyöngyszemei. A Paquita-szvit virtuóz szólói, duettjei és együttesei igazi jutalomjáték a balettművészek számára, a világhírű Jiří Kylián Mozart műveire készített koreográfiái megmutatják a balett komoly és humoros arcát, míg az Etűdök betekintést enged a színpadhoz vezető út állomásaiba. Koreográfia Marius Petipa nyomán: Mirzoyan Albert, Prokofieva Irina, Solymosi Tamás Zeneszerző: Ludwig Minkus, Édouard Deldevez, Riccardo Drigo, Daniel Auber, Nyikolaj Cserepnyin, Yuli GerberDíszlettervező: Oleg Molchanov Jelmeztervező: Rományi NóraPróbavezető balettmesterek: Aradi Mária, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Prokofieva IrinaA Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeit betanította: Chernakova Olga, Kirejko Dmitrij Taraszovics
Avagy egy gentleman élete nem átjáróház, a Viharsarok Táncszínház előadása. Bizony, az élet nemfenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. A Viharsarok Táncszínház táncosai nemcsak, hogy lekövetik, de néhol még diktálják is a tempót. Kaland, banditák, lopott gyémánt, szerelem és sok-sok félreértés. Csalfa lányok, sok táncot lejtő legény – egy eltáncolt Rejtő-regény. Rejtő Jenő: A Szőke Ciklon című kalandos regénye igen csekély számú feldolgozást, színpadra állítást ért meg. A klasszikus mű táncos adaptációját elsőként a Balassi Közalapítvány Viharsarok Táncszínháza állította színpadra, az író halálának 80. évfordulójának tiszteletére. A Szőke Ciklon című eltáncolt regény ősbemutatója a nemzeti hagyományokból építkezve, a társművészeteket is beemelve teremt színvonalas, művészi produkciót. A táncnyelv segítségével a néző egy utazáson vesz részt. Dinamikus, látványos, showszerű táncos betétek jelennek meg a darabban. A londoni színben swingés ír sztepp, a párizsi részben a Mouline Rouge hangulatát idéző látványos kán-kán, a svájci jelenetben bajor, cseh és német polgári táncok láthatók. Az Andalúziában játszódó jelenteben flamencót, míg a Marokkói részben chaby-t láthat a néző. Mindezekhez látványos jelmezek párosulnak, melyek a gyors helyszínváltások miatt gyors átöltözést, tapasztalt jelmezkezelést igényelnek. Társművészetek bevonásával a darabban megjelennek akrobatikus és színpadi kortárs elemek. A darabban a narrátor szerepét (aki RejtőJenő – P. Howard megszemélyesítője) Csomós Lajos, Jászai Mari-díjas színművész alakítja. Rejtő Jenő azonos című regénye alapján írta: Szabó Attila. Hang: Tóth GáborFény: Kiss DánielKellék: Vigné Mlinár Zsuzsa Rejtő Jenő hangja: Csomós Lajos
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
- ítélet megtörtént eset alapján. A Spirit Színház Alkotóműhelyének tagjai egy megtörtént esetet dolgoznak fel, amit napjainkban tárgyal egy amerikai esküdtszék. Bepillantást nyerhetünk a folyamatba, amit számtalan dolog befolyásol, míg kimondják az ítéletet. De jogos-e? A feldolgozott történet rendezője és szakmai tanár: Perjés János. Szereplők: Antóni Viki, Darai Ádám, Flóris Krisztina, Görcsös Tímea, Irényi Anett, Litkei Dávid, Molnár Benett, Nagy-Bognár Dóra, Nagy Gergely, Salga-Gelencsér Gabriella, Szabó Szilvia, Vellai Tamás.
Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.
Interaktív bűnügyi vígjáték. Isabel Czerny-t, a híres zongoraművésznőt holtan találták otthonában, azonban a gyilkos kiléte mégrejtély. Az elkövető egy fodrászszalon alkalmazottai, illetve vendégei között keresendő. 4 gyanúsítottés 2 nyomozó, akik a nézők segítségét kérik, a gyilkossági ügy megoldásában. Mi lehetett a gyilkosmotivációja? Miért akarhatta bárki a művésznő halálát? Legyenek szemtanúi egy gyilkosságinyomozásnak és az est végére mindenre fény derül.
Popfesztivál 2017 Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozataA SZINDRA TÁRSULAT előadása üzenet a mai fiataloknak, hogyan veszíthetjük el egymást, és magunkat egy fesztivál mámorában.További szereplők:Kovács FanniEőry AnnaLovas JuciPaizs ÁdámTrautmann MátéMajor Mátyás
„…az egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban”Bartis Attila Bartis Attila 2015-ös nagyregényéből Mikó Csaba készít adaptációt a Radnóti Színház számára. A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története. A több generáción átívelő, emlékezetes alakokkal teli történet Szabad Andrásainak szerepében három színészt is láthatunk, az előadást Porogi Ádámmal, László Zsolttal és Katona Péter Dániel egyetemi hallgatóval a főszerepben Nagy Péter István rendezi. “Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.” | Kemény István
A Lemons Lemons Lemons Lemons Lemons jóval több, mint egyszerű romantikus komédia. Nagy sikerrel játszák Londonban ezt a színészi jutalomjátékot, ami a Karinthy Színházban is bemutatásra kerül 2024. februárjában. Sam Steiner igazi érzelmi hullámvasútra ülteti a nézőt színdarabjában. A két szereplő love storyjának darabkái alaposan össze vannak keverve az időben, ami a hagyományos történetmesélést egy sokkal izgalmasabb dimenzióba helyezi át. Vajon hogyan segít az igaz szerelem legyőzni azt a nehézséget, ha az ember száját naponta mindössze 140 szó hagyhatja el? Fénytervező: Pusztai Béla