„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.” Dosztojevszkij regénye alapján írta: Gáspár IldikóGörög Imre és G. Beke Margit fordítása nyománKórusszövegek: Tóth Réka Ágnes és Gáspár Ildikó
#transzgenerációsemlékezés #cenzúra #betiltás #élőarchívum Megindító szellemidézés: a Börcsök Boglárka által készített videofelvételek és a precíz megszemélyesítés segítségével három elhunyt táncos elevenedik meg - és velük együtt a modern tánc szabadságát és a 20. századi ideológiák elnyomását tükröző megható élettörténetük. Az alkotók Aerowaves Twenty23 művészek: a Figuring age-et európa legjelentősebb helyein mutatták be, valamint 2023-ban Börcsök és Bolm a Lábán Rudolf különdíjat is elnyerte a produkcióért. A Korszellemidézés olyan transzgenerációs, magával ragadó performansz-installáció, amely a film, a tánc és a színház határterületein mozog. A fiktív szellemidézésen a látogatók három idős táncossal, a 90 év feletti Évával, Irénnel és Ágnesssel találkoznak, akik az 1930-as években részesei voltak a hazai mozdulatművészet fejlődésének. Az alkotók a táncosokról otthonaikban készített felvételek alapján aprólékosan dolgozták ki azt koreográfiát, amellyel Börcsök megidézi hősnőit a színpadon. A Börcsök és Bolm nyomon követik, ahogy ezek a hölgyek átformálták életüket és táncos gyakorlatukat, hogy túléljék a 20. század társadalmi-politikai változásait, és azt kutatják, hogyan íródik be a testbe és a mozgásba a túlélés, a hallgatás és a trauma. A mozdulat művészete című filmjük (a film megtekinthető április 9-én az Eötvös10-ben) alapján készült előadás Irén, Ágnes és Éva halála után is folytatja a párbeszédet velük. A Figuring Age az intim környezet és a közönséggel való szoros interakció révén arra invitálja a nézőket, hogy találkozzanak saját szellemeikkel, és gondolkodjanak el öregedésről és halálról, és olyan, ma is aktuális kérdésekkel foglalkozzanak, mint a cenzúra és a kulturális elnyomás. Koncepció, koreográfia és produkciós megvalósítás: Boglárka Börcsök & Andreas BolmIdős táncosok: Kovács E. Éva, Preisich Irén, Roboz ÁgnesElőadó: Börcsök BoglárkaFény és hang: Andreas BolmJelmez és díszlet: Börcsök Boglárka & Andreas BolmAngol fordítás: David Robert EvansAz előadás producere: Boglárka Börcsök & Andreas BolmVideó: Andreas Bolm & Börcsök Boglárka (vágás), Lisa Rave (kamera), Elisa Calosi (gyártásvezető)
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Egy igazán izgalmas főszereplői páros teszi különösen érdekessé Puccini keserédes és atipikus operájának New York-i előadását. Nicolas Joël 2008-ban bemutatott, art déco ihletésű, elegáns produkciójában ugyanis most a mindig felvillanyozó amerikai szoprán, Angel Blue és honfitársa, a Metben e szereplésével debütáló Jonathan Tetelman egymásra találásának és bús elválásának lehetünk szem- és fültanúi. A fecske zenéjének felszárnyalásáért pedig a biztos stílusérzékű Speranza Scappucci szavatol. „Könnyű, érzelmes, olykor komédiába hajló opera - de kellemes, tiszta, könnyen énekelhető a maga keringőzenéjével, lendületes és magával ragadó dallamaival… amolyan válaszféle a mai kor visszataszító zenéjére.” Komponálás közben így jellemezte kalandos sorsú, eredetileg Bécsnek szánt, ám végül Monte Carlóban bemutatott operáját Puccini, s alighanem maga is tisztában lehetett azzal, hogy a könnyed érzelmesség operaszínpadi megteremtése a gyakorlatban éppenséggel nehéz feladatot fog jelenteni A fecske előadói számára. Ezért is nagy szerencse, hogy Magda és Ruggero Párizsban lángra kapó, majd a francia Riviérán elhamvadó szerelme, ez a tragédiamentes Traviata-történet ezúttal Angel Blue és Jonathan Tetelman vonzó és illúziókeltő párosával kerül elénk. A csodás szoprán több New York-i közvetítésből ismerős lehet már számunkra, s akár első nagy sikerénél is jelen lehettünk, hiszen 2009-ben Budapesten nyert második helyezést Domingo Operalia-versenyén. Tetelmant pedig a Müpa közönsége előbb ismerhette meg, mint a Met publikuma: 2021-ben, amikor Elīna Garanča koncertjén mindenkit lenyűgözött sötét árnyalatú, hódító tenorjával. A közvetítés eredeti nyelven, magyar és angol nyelvű feliratokkal látható. díszlet: Ezio Frigeriojelmez: Franca Squarciapinofény: Duane Schulerrendező: Nicolas Joël szereplők: Magda: Angel BlueLisette: Emily PogorelcRuggero: Jonathan TetelmanPrunier: Bekhzod Davronov Közreműködik: a Metropolitan Opera Ének- és Zenekara
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.
Keserves bohózat. André mostanában mindent elfelejt, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden olyan idegennek tűnik. Anne, a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől, és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is. Florian Zeller, a fiatal francia író mély empátiával, szeretettel és sok humorral ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, az Alzheimer-kórral, és azt ahogy eljut a gyermeki öntudatlanság állapotába. A 2012-ben született darab Párizsban debütált a szerző rendezésében, majd elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta több mint 45 országban mutatták be, 2020-ban film is készült belőle Anthony Hopkins főszereplésével. Nyelvi lektor: Domonkos Eszter
Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete. Eredeti cím: La Machine Turing A híres angol matematikust, zsenit, csodabogarat, Alan Turingot, szinte mindenki ismeri. Turing törte fel az addig megfejthetetlennek tűnő náci rejtjelező gép, az Enigma kódját. Turing és csapatának munkája a Bletchley Parkban kétségtelenül több millió életet mentett meg, mivel a kód feltörésével a szövetségesek megértették a legféltettebb háborús üzeneteket is. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a háború kettő-négy évvel tovább is eltarthatott volna, ha a kódot nem sikerült feltörni. A közvélemény erős nyomására 2009. szeptember 11-én a miniszterelnök, Gordon Brown bocsánatot kért a mindenkori brit kormányok nevében, amiért Turinggal embertelenül és méltatlanul elbántak. Tíz év múlva pedig, 2019-ben a brit polgárok megszavazták, hogy az ő képe kerüljön az új ötvenfontos bankjegyre. Ki is volt ez a titokzatos zseni? Mitől félt? Mit remélt? Miért volt kénytelen magánéletét a legszigorúbban védeni egészen addig, míg úgy döntött, hogy nem rejtőzködik tovább? A Turing, avagy egy rejtett zseni élete című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
Avagy egy gentleman élete nem átjáróház, a Viharsarok Táncszínház előadása. Bizony, az élet nemfenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja. A Viharsarok Táncszínház táncosai nemcsak, hogy lekövetik, de néhol még diktálják is a tempót. Kaland, banditák, lopott gyémánt, szerelem és sok-sok félreértés. Csalfa lányok, sok táncot lejtő legény – egy eltáncolt Rejtő-regény. Rejtő Jenő: A Szőke Ciklon című kalandos regénye igen csekély számú feldolgozást, színpadra állítást ért meg. A klasszikus mű táncos adaptációját elsőként a Balassi Közalapítvány Viharsarok Táncszínháza állította színpadra, az író halálának 80. évfordulójának tiszteletére. A Szőke Ciklon című eltáncolt regény ősbemutatója a nemzeti hagyományokból építkezve, a társművészeteket is beemelve teremt színvonalas, művészi produkciót. A táncnyelv segítségével a néző egy utazáson vesz részt. Dinamikus, látványos, showszerű táncos betétek jelennek meg a darabban. A londoni színben swingés ír sztepp, a párizsi részben a Mouline Rouge hangulatát idéző látványos kán-kán, a svájci jelenetben bajor, cseh és német polgári táncok láthatók. Az Andalúziában játszódó jelenteben flamencót, míg a Marokkói részben chaby-t láthat a néző. Mindezekhez látványos jelmezek párosulnak, melyek a gyors helyszínváltások miatt gyors átöltözést, tapasztalt jelmezkezelést igényelnek. Társművészetek bevonásával a darabban megjelennek akrobatikus és színpadi kortárs elemek. A darabban a narrátor szerepét (aki RejtőJenő – P. Howard megszemélyesítője) Csomós Lajos, Jászai Mari-díjas színművész alakítja. Rejtő Jenő azonos című regénye alapján írta: Szabó Attila. Hang: Tóth GáborFény: Kiss DánielKellék: Vigné Mlinár Zsuzsa Rejtő Jenő hangja: Csomós Lajos
- ítélet megtörtént eset alapján. A Spirit Színház Alkotóműhelyének tagjai egy megtörtént esetet dolgoznak fel, amit napjainkban tárgyal egy amerikai esküdtszék. Bepillantást nyerhetünk a folyamatba, amit számtalan dolog befolyásol, míg kimondják az ítéletet. De jogos-e? A feldolgozott történet rendezője és szakmai tanár: Perjés János. Szereplők: Antóni Viki, Darai Ádám, Flóris Krisztina, Görcsös Tímea, Irényi Anett, Litkei Dávid, Molnár Benett, Nagy-Bognár Dóra, Nagy Gergely, Salga-Gelencsér Gabriella, Szabó Szilvia, Vellai Tamás.
Az Art-Színtér és a Művészetek Völgye közös előadása. Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy nagyon gazdag és egy nagyon szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagokat is, és elindul az őrület.
Interaktív bűnügyi vígjáték. Isabel Czerny-t, a híres zongoraművésznőt holtan találták otthonában, azonban a gyilkos kiléte mégrejtély. Az elkövető egy fodrászszalon alkalmazottai, illetve vendégei között keresendő. 4 gyanúsítottés 2 nyomozó, akik a nézők segítségét kérik, a gyilkossági ügy megoldásában. Mi lehetett a gyilkosmotivációja? Miért akarhatta bárki a művésznő halálát? Legyenek szemtanúi egy gyilkosságinyomozásnak és az est végére mindenre fény derül.
Popfesztivál 2017 Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozataA SZINDRA TÁRSULAT előadása üzenet a mai fiataloknak, hogyan veszíthetjük el egymást, és magunkat egy fesztivál mámorában.További szereplők:Kovács FanniEőry AnnaLovas JuciPaizs ÁdámTrautmann MátéMajor Mátyás
„…az egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban”Bartis Attila Bartis Attila 2015-ös nagyregényéből Mikó Csaba készít adaptációt a Radnóti Színház számára. A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története. A több generáción átívelő, emlékezetes alakokkal teli történet Szabad Andrásainak szerepében három színészt is láthatunk, az előadást Porogi Ádámmal, László Zsolttal és Katona Péter Dániel egyetemi hallgatóval a főszerepben Nagy Péter István rendezi. “Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.” | Kemény István
Jerry Sloan reklámdal szerző, felesége sikeres ügyvéd. A boldog párral él együtt Alice apja, aki egy nyugdíjas taxisofőr és rendkívül vicces figura, de szarkasztikus humora sem segíti a helyzetet, amikor Jerry anyjának leég a háza és ő is hozzájuk akar költözni. Ezen a ponton elszabadul a pokol, mert a két "öreg" ki nemk állhatja egymást. Elkezdődik az adok-kapok harc, mely olyan humoros, hogy csak kapkodjuk a fejünket és a végén boldogan vesszük tudomásul, hogy a szerelem nem korhoz kötött. Ha sírva akar nevetni, ezt az előadást ne hagyja ki!
“Az Anyanapló első változatában volt egy szereplő, - a legjobb barátom egyébként -, akit a színdarab kedvéért Alíznak neveztem el. Ott ült velem az első genetikai ultrahangon, amikor kiderült, hogy baj van. Később mikor ezt a jelenetet írtam, segített kiegészíteni, mindazt, amit az én agyam közben már kitörölt… Egy nő nincs egyedül mikor várandós, mert ha más nem is, egy nagy pakli fehér köpenyes furcsa szerzet biztosan körülveszi. Egy nő mégis végtelen egyedül maradhat a várandóssága közepette, mert a sok “növekedéshez és töpörödéshez, változáshoz és érzelemhez, jó darabig talán még neki sincsen hozzáférése… Aztán tesszük a dolgunk és egyszer csak elsurran előttünk a Fehér Nyúl, beugrik a fa odvába és ott marad mögötte a feneketlen tátongó mélység, mindazzal ami történt. Nincs mit tenni. Beugrom én is.A szereplő kimaradt a jelentből és én lettem Alíz…”"Mindenben van tanulság, csak meg kell találni." (Lewis Carroll) Az előadás után az érdeklődők művészetterápiás feldolgozó foglalkozáson vehetnek részt (kb 60 PERC)
Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet.
Kemal Tahir regényét színpadra alkalmazta Osman Özkan. Török Állami Színházak- Ankarai Állami Színház, Ankara, Törökország előadása, török nyelven magyar és angol felirattal. „Ellenségeink elűztek minket a hazánkból... Két évszázaddal ezelőtt, hátunkat lándzsaheggyel döfködve, fejünk fölött éles kardot suhogtatva földönfutó nomád néppé tettek bennünket. Ide űztek, beszorítottak minket... Az országban eluralkodott a zűrzavar, az állam összeomlott. Bármerre néztünk kétségbe esve, sehonnan nem jött segítség. Mégis kitartottunk valahogy, tudván, ha útra kelünk, a pokol bugyrai nyílnak meg előttünk." 1290-et írunk... Kis határvidéki fejedelemségben, az egykori Bithüniában járunk a mai Márvány-tengeri régió délkeleti részén... Három oldalról mocsarak, lápok határolják. A káoszból csakhamar állam, majd világbirodalom nő ki. Ám színpadi történetünk idején ez még nem tudható. Közép-Ázsiából és Horászánból hozott türk szokásaink helyi színekkel keverednek a„határvidéki hagyományok" egyedülálló világában, új anatóliai mozaikot hozva létre. Bithüniában, ahová a vegyes etnikumú és vallású mongol harcosok elől menekültünk, Oszmán bég vezetése alatt összefogtak dervisek, parasztok, harcosok. Vallási különbségeiket toleránsan, a szolidaritás jegyében meghaladva küzdenek a fennmaradásért bizánciak, mongolok, anatóliai szeldzsukok között. Közben igyekeznek kideríteni, ki ölte meg a türkmén Demircant és kedvesét, a görög lányt, Liát. Kemal Tahir író mesterien szövi egybe az Oszmán fejedelemségből állammá válás folyamatát egy krimi cselekményével; regénye most színpadon elevenedik meg. A Dede Korkut mondák nyelvezetével megszólaló, számos nép rítusaival, dalaival, táncaival kiegészült történet mai színpadképpel és koreográfiával várja a közönséget, életre keltve az anatóliai kultúra elemeit. Rendező: Ayşe Emel Mesçi Zenészek: Azerbajdzsáni hangművész: Arzov Kurbani, Kamancsa: Muhsin Aycan Kurbani, Baglamasz: Dilan Kayacı, Ütőhangszerek: Hüseyin Çiğdem, Díszlettervező: Murat Gülmez Jelmeztervező: Gazal ErtenFénytervező: Yakup ÇartıkZeneszerző: Tuluyhan UğurluKoreográfus: Ayşe Emel MesciKorrepetítor: Erdem BaydarÉnektanár: Pınar YükselNépi tánc és Szemah coach: Sinem Sezgi, M. Gence ÇaydaşiSzínpadi harc tréner: Altınbek ShakenSminktervező művész: Dr. Yeşim Arsoy BaltacıoğluRendezőasszisztens: Sercan ÇelikMozgás asszisztens: Hülya Yıldız- Omid DervishiAsszisztens: İrfan Atav Színészek: Nusret Şenay, Kutay Sungar, Mehtap Öztepe, Nejat Armutçu, Tolga Tuncer, Tunç Yıldırım, Evren Çağrı Turan, Özgür Cengiz, Cihan Korkmaz, Özgür Deniz Kaya, Sercan Çelik, Begüm Sarp, Erkan Alpago, Fuat Çiğiltepe, Ahmet Kılıç, Anıl Eroğul, Oğuz İnce, Burcu Kahyaoğlu, Ekin Yeşer, Cihan Kaymak, Nurefşan Binici, Başak Güleç Gökalp, Yağmur Savaşkan, Aylin Akın, Mehmet Tahir Sertakan, Muhammed Gence Çaydaşi, Yaseri Şahbudak, Barış Dizer, Talip Oğuzhan Yıldız, Selin Hasgül, Sinem Sezgi, Buğrahan Gülbek, Furkan Çelebi Güllü, Halil İbrahim Begit, Hasan İrfan Buzcu, Ayşenur Yaman, Petek Ocakçı, Omid Dervıshı, Ahme Efe Gürses, Arzov Kurbani, İrfan Atav
A döntés című előadás Csányi Sándor és Tenki Réka első közös színházi munkája, Dr. Edith Eva Eger világsikerű művét dolgozzák fel, és mutatják be a MOMKult színpadán. A könyv önéletrajzi ihletésű mű, egy élettörténet elmesélése, ami az Auschwitzba deportálást követő borzalmakról, a túlélésről és megbocsátásról szól. Az írónő azt üzeni az olvasónak, hogy a múlttal való szembenézés út a gyógyulás és újrakezdés felé. Dr. Edit Eva Eger a mai napig praktizáló klinikai pszichológus, a Kaliforniai Egyetem oktatója, szakterülete a poszttraumás stressz kezelése.
Tanulmány két részben. Móra Ferenc novellája, valamint Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter forgatókönyve nyomán Deres Péter és Vidovszky György. Ikonikussá vált történet egy tanárról, Nyúl Béláról, akit meghurcolnak, feláldoznak a politika oltárán egy Hannibálról szóló, látszólag jelentéktelen tanulmány miatt, aminek állításait nem hajlandó visszavonni. Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már ikonikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük új értelmet nyer későbbi korok olvasói, nézői számára. A Hannibál tanár úr letűnt korszakot idéző, keserédes története megdöbbentően pontos, gondolatilag nyugtalanító és különösen aktuális társadalmi látleletté vált mára. Ezért döntöttünk úgy, hogy színpadi változatot készítünk belőle. A történet főhőse Nyúl Béla, egy óbudai gimnázium szürke kis latintanára ír egy tudományos értekezést Hannibál haláláról, ami természetesen senki nem érdekel, egészen addig, míg az iskola évkönyvében váratlanul helyet kap, hogy egy elmaradt cikket sürgősen pótoljanak vele. Nyúl egyszer csak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban is említik nevét, a kollégái hirtelen befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál is meglátogatja. Másnap jön a kijózanodás, a dédelgetett ókori dolgozat politikai felhangot kap, kiragadva a saját szövegkörnyezetéből, átértelmezve, kisajátítva „politikai uszítássá” minősül. Nyúl teljesen tehetetlen, hogy megvédje magát az elvtelen vádak ellen. Felfüggesztik tanári állásából, és arra kényszerítik, hogy vonja vissza „lázító tanait”. Díszlettervező-asszisztens: Illés Haibo Produkciós koordinátor: Nyulassy Attila Zenekar/zongora: Szép AndrásZenekar/dob: Nagy Zsolt, Czibor AttilaZenekar/nagybőgő: Pál Gábor
Élő hangoskönyv. “Semmink nincs, csak a történetünk, és ez a legtöbb, amivel bírhatunk, erre kell vigyáznuk és ezt kell gazdagítanunk valahogy, nem a láthatóból áll elő a látható, hanem bizony a láthatatlanból…” “Mindent megjegyzek és majd mindent megírok, ha eljön az ideje, ezzel vigasztalom Anyánkat, amikor rajtakapom a síráson, a megírokat a megbosszulok szinonimájaként használom, nem tudva, mit beszélek…” Az Író kétéves volt, amikor 1956-ban református lelkész édesapját, Ferencet huszonkét évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Édesanyjával Júliával, valamint hat nagyobb testvérével egy Duna-delta környéki lágerbe, a romániai Gulagra telepítették ki. Velük tartott Nényu, egy angyalszerű lény, aki cselédlányként került a családhoz, és önkéntes sorsközösséget vállalt velük. Az apát végül hat év után kiengedték. Az előadás ezt a hat évet sűríti, a legkisebb fiú immár felnőtt Íróként idézi meg a lágerélet nyomorúságos küzdelmeit, és rajzolja újra meg újra az elmosódó apaképet; valamint a nyolc éves kisfiú és az édesapa katartikus újra-találkozását. Megrendítő történet egyrészt az otthon és az apa elvesztéséről, a száműzöttségről, meghurcoltatásról, kényszermunkáról, a puszta létért való küzdelemről, másrészt a családi szeretetről, a nők földöntúli erejéről, a minden racionalitást nélkülöző hitről és a gondviselés megtartó erejéről.