Texas, rozsdazóna, lerohadt lakókocsipark. Nem a habcsókos lánymesék díszlete. A drogos Chris pedig illik a műfajba: a dílerét és egyéb tartozásait anyja spontán megöletésével – és az ebből remélt, húgát illető örökséggel – igyekezne rendezni. Killer Joe rendőr, emellett félállásban bérgyilkos, simán elfogadja a megbízást. Csakhogy mivel Chrisnek nincs pénze az előlegre, kénytelen a húgát, Dottie-t letétbe helyezni Killer Joe-nál, amíg a mama meggyilkolása meg nem történik. Az Augusztus Oklahomában Pulitzer- és Tony-díjas írója, Tracy Letts, úgy alkotott morálisan hulladék figurákból brutális, szexi és humoros történetet, hogy a szemeteszsákba csomagolt hullák, a reménytelen kísérletek az új életre és egy nyúlfarm létrehozásának ötlete egyformán reálisnak és röhejesnek tűnnek ezen a porlepte roncstelepen.
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember. Egykor elkötelezték magukat egymásnak, a hétköznapok sűrűjében azonban egyszer csak elsodródtak egymástól. Mások már a vágyaik, mások a céljaik. Hajnali 4 óra, egyikük sem bír aludni. Eljött az ideje egy őszinte beszélgetésnek. A konyhában, miközben a gyerek az emeleten alszik, mérlegre kerül a házasságuk. Vallomások, vádak, önvádak. Másfél óra alatt többet tudnak meg egymásról, mint az elmúlt másfél évtizedben. De mennyi őszinteséget bír el egy házasság? Hogyan tovább? Visszatalálhatnak még egymáshoz? David Eldridge, a kortárs angol drámairodalom egyik elismert szerzője, szellemesen, hitelesen és megindítóan ábrázolja ezt a sokaknak ismerős élethelyzetet. A Rózsavölgyi Szalon tűzte műsorára korábban a párkapcsolati stációkat bemutató trilógiájának első részét, a Kezdetet is. A Bármit mondhatsz lehetne a folytatás is. De a két mű elkülönül, nem szerep- és történetfolytatásokról van szó. A szerző a díjnyertes drámatrilógiája kapcsán a The Guardiannek nyilatkozta: „Reméltem, ha különböző párok történetét mesélem el a színpadon, azzal talán többet tudok elmondani arról, mit jelent valakivel együtt lenni, mit jelent magányosnak lenni, s hogy valóban lehetséges-e fejlődés egy párkapcsolatban. John Osborne író azt mondta, szeretne leckéket adni az érzésekből. Ez a mondata mindig foglalkoztatott…”
„Oh Hamlet! mi volt ijedésed,Mikoron megláttad atyád lelkét,Ahhoz képest, amint megijedtA helybeli lágyszívü kántorfeleségének látásán?” A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta. – A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Továbbá: Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Vass Magdolna
„A fordulat bekövetkezik. Tudom előre. És érzem, hogy közeledik. Valaki egyszer csak elém áll, és azt mondja: Állj félre az utamból! Add át a helyedet! És a nyomában ott csörtetnek a többiek, és mind azt ordítja: Helyet!... Helyet!... Helyet! Egy szép napon bezörgetnek hozzám a fiatalok..." Kúnos László fordítása „Örökké aktuális” mondogattuk nevetve, mikor otthon Ibsenről beszéltünk. Azaz csak mi, fiatalabbak nevettünk, mert a szüleink és a nagyszüleink generációja egyáltalán nem tette idézőjelbe mindezt. Számukra Ibsen valóban örökké aktuális volt, fontos problémákat feszegető, provokatív és sokat vitatott író, közel egy évszázad távlatából is, a szobrok, a kanonizáció, a modernizmus, a számtalan iskolai dolgozat és az állandó színházi előadások dacára is. De vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal? Pernille Rygg: Örökké aktuális, ha ha haMolnár Ferenc, Pesti Napló 1909-12-07 / 289. szám
Retrófuturista kémdráma - a Budapesti Anarchista Színház előadása. "A darab 2177-ben játszódik, miután az emberiség kihalt és csak a magyarok élték túl akatasztrófát. A maroknyi túlélő egyetlen esélye, ha képesek leszámolni utolsó ellenségükkel: aszerelemmel." Fénytechnika: Majoros Cserne Látvány/jelmez: Zalai Ágnes, Pintér Vivien Dramaturg: Kalmár Lalita Webdesign: Sas Orsolya
Zenés vacsoraszínházi előadás két részben - Arthur Smith – Live Bed Show című műve alapján. Az Orfeum évek óta nagy sikerrel működő vacsoraszínházi előadásai körében az anyaságot humorosan színpadra állító Anyád kínja, és az apává válás folyamatát szórakoztatóan a nézők elé táró Apád füle című darabok után most a nő és a férfi kettősét mutatja be rendhagyó módon egy ágyban - Arthur Smith: Live Bed Show című műve alapján.A könnyed vacsoraszínházi tabumentes „trilógia” harmadik tagja szintén zenei betétekkel tarkított, és igazi kikapcsolódást ígér. Vígjáték két részben egy férfiról és egy nőről, a közös ágyukban, a saját ágyukban, és az ágy körül. A monológok és dialógok felváltva követik egymást: beszélnek a tapasztalataikról, az álmaikról, az előítéleteikről, történetekről a közös és saját múltjukból. Az idősíkok összemosódnak az álmaikkal; azzal, amit szerettek volna, és azzal, amire vágynak. Karakterük egyszerre konkrét és általános, így érintve sok tipikus párkapcsolati témát és helyzetet. A férfi hol hétköznapi férj, hol flegma sztár,máskor féltékeny szerelmes, vagy épp neandervölgyi ősember. A nő pedig, mint feleség, mint diáklány, mint naiv rajongó, vagy hercegnő. Ezek a folyamatosan változó karakterek és helyzetek rajzolják ki végül egy párkapcsolat színeit, alapvetően az intelligens humorra építve, zenei aláfestésekkel és betétdalokkal.Könnyed szórakozás humorosan őszinte jelenetekkel. Ajánljuk nőknek, férfiaknak, szingliknek és pároknak. Egyszóval mindenkinek. „Arthur Smith engedélyét a Josef Weinberger Limited (UK) és a Hofra Kft. közvetítette.” Fordította: Sziklai István Szerkesztette: Nádas BálintZenei vezető: Lombos MártonDíszlettervező: Tóth Kázmér Jegyárak 3-fogásos vacsorával prémium asztalhoz: 11 900 Ft, deluxe asztalhoz: 12 900 Ft.
#nők #disztópia #forradalom Éppen tíz éve, hogy kihaltak a férfiak a Földön. Egy magyar nő azt állítja, hogy fiúgyermekét életben tudta tartani egy sterilizált pincében, a remény felbátorítja és felháborítja az ország lakosait. Egy kortárs, új magyar dráma a reményről, az intimitásról, a nemi szerepekről és a populizmusról. Az alkotók javarészt szabadúszó, fiatal színésznők. Bagossy Júlia rendező és Törley-Havas Sára dramaturg a Freeszfe egykori és jelenlegi hallgatói. Az előadás egy radikális gondolatkísérleten alapszik, Bagossy Júlia színházrendező ezúttal teljesen saját szövegből és koncepció mentén szeretett volna dolgozni. Az emberiség jövőjére nincs kézzelfogható megoldás, a Földön élő nőknek számtalan változáshoz alkalmazkodniuk kellett, magányosak és keresik saját személyes fogódzkodóikat. Az előadás mesél egy mozgalom felemelkedéséről és bukásáról, az általános reménytelenség elleni küzdelemről, a férfiak szerepéről a társadalomban, és arról, milyen, amikor egy gyermeket önös érdekekre használnak fel.
A 14 éve létező Willany Leó Improvizációs Táncszínháznak -az improvizáció műfajából kifolyólag- egyik fő jellemzője a kísérletezés, a folyamatos megújulás. Az előadások koncepciója az, hogy nincs koncepció, az előadók és a zenészek nem beszélnek meg semmit, a jelenben alkotnak, így a nézők és az összes, térben történő impulzus része az előadásnak. Friss, könnyen befogadható kikapcsolódás bárkinek, bármikor! Előadók: Bundschuh Vera, Debreczenyi Márton, Engelmann András, Eva Mora, Eyassu-Vincze Barbara, Farkas Gergő Dávid, Gaál Júlia, Kancsó Luca, Keresztes Patrik, Kiss Rebeka Petra, Laza Tímea, Lukács Levente, Rácz Réka, Rovó Virág, Oberfrank Réka, Temesvári Zsófia, Váth Máté Zenei vezető: Balázs József Művészeti vezető: Grecsó Zoltán