avagy a világ legjobb gyereke A méhek istene. Egy ember. Egy hírhedt ember. Egy mindenki által közismert személy, ahogy eddig még senki sem látta, és ahogy még senki nem gondolt rá. A történet középpontjában egy háromfős család áll: apa, anya és fiuk összetett, szövevényes lélektani viszonya. A készülő előadás célközönsége alapvetően a 13-18 éves korosztály, de rajtuk keresztül közvetve megszólítják a tizenéveseket tanító pedagógusok és a szülők generációját is. Mindezt játékosan, humorosan, de komolyan véve a témát, a történetet, és a történelmet. Az előadást 13 éves kortól ajánlják.
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét.Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad júliusi előbemutatója után - 2019 szeptemberétől kerül a Budapesti Operettszínház repertoárjára, mégpedig hármas szereposztásban. A különlegesen gazdag kiállítású produkció visszanyúl a sok átdolgozást megélt mű eredeti, 1916-os, Gábor Andor-féle magyar változatához. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
Zenedráma három felvonásban, német nyelven, magyar és angol felirattalBarátság, szerelem, adott szó, szerződés, vendégjog – mind olyan alapvető emberi értékek, illetve azok hordozói, amelyek válság idején kiüresedhetnek, semmissé válhatnak. Richard Wagner monumentális, romantikus Ring-tetralógiája nem csupán egy tőlünk távoli mese a germán mitológia hőseivel, hanem az elmúlt két évszázad és még inkább a jelen gazdasági-társadalmi-ökológiai változásairól, értékválságairól is szól. Mindez különösen fontos M. Tóth Géza rendező számára, aki A Rajna kincse, A walkür és a Siegfried után az Opera 2021/2022-es évadában Az istenek alkonyával teljessé teszi tetralógiarendezését. Színpadi víziójában a korábbi három esthez hasonlóan a zeneszerző és egyben szövegkönyvíró társadalomkritikáját domborítja ki. Különleges, archaikus és futurisztikus elemeket egyaránt alkalmazó színpadi formanyelvével olyan világot tár a nézők elé, ahol megmutatkozik: az ember olyan módon használja ki tudását, a másik embert és ezt a világot, hogy az szükségszerűen világkatasztrófához vezet. Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme – mint a Tetralógia korábbi három részében is – a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány.
Negyedik öntés - Esti kohász - féknyúz-varieté a 9 magazin és a Pinceszínház féknyúz-varietéje. Vendégsszerkesztők: Suzie Dada és Kovács Gergely (Kétfarkúak). Sorozatszerkesztő: Artner Sisso.
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Az elismerésért és megbecsülésért küzdő fiú lebilincselő kalandjai a Pesti Színházban elevenednek meg Csőre Gábor előadásában.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében.
"Nő és férfi és még egy nő. Meg még egy. És egy férfi is. Klasszikus párkapcsolati szereplők. Vergődnek, miközben mi nevetünk."Egy musicalbe csomagolt tragikomédia? Vagy egy savanyú vígjáték, megtűzdelve musical-betétekkel? Mindegy is. A lényeg, hogy a Néző nevethessen és/vagy sírhasson az élet görbetükrén átlesve, miközben fülbemászó dallamok ritmusára dobban meg a szíve: hiszen ezek a főhősök még szerencsétlenségükben is szerethetőek!(Felhívjuk Nézőink figyelmét, hogy az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas - és hangos! - zenei betétek hangzanak el!)
Az Üvegfigurák az emlékezés drámája. Tom Wingfield a harmincas évek gazdasági válságába sodródó Amerikában apa nélkül nehezen boldoguló családja történetét idézi fel. Az anya, Amanda, ifjúságának emlékeivel próbálja szépíteni kilátástalan helyzetüket, és igyekszik a biztonság révébe kalauzolni gyermekeit. Tom költői babérokról álmodik, a húga, Laura lelki betegsége miatt kiszolgáltatott, képtelen a való világban boldogulni. Reménybeli vőlegénye, a reálisan tervező Joe megjelenése minden ábrándot szembesít a kegyetlen valósággal… „Ha az ember szemügyre vesz egy finomra sodort üvegtárgyat, két dolog jut eszébe: milyen gyönyörű és milyen könnyen összetörhet” – írta az előadáshoz fűzött jegyzetében a szerző, Tennessee Williams. Ilyen törékeny „holmi” minden ember a zajos nagyvilágban. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Tennessee, aki sose tagadta, hogy témái önéletrajzi ihletésűek, akárcsak az Üvegfigurák. A Mississippi államban lévő Columbus városkában született Tennessee az amerikai délen nőtt fel. Gyermekkorában egy súlyos betegség miatti kényszerű elszigeteltségben sokat olvasott és történeteket írt, tizenhat évesen már jelent meg írása egy helyi lapban. Az érzékeny ifjú személyiségét meghatározta a goromba apa, az őt mindentől óvó anya és a szkizofréniával kezelt, tragikus sorsú nővéréhez való ragaszkodása – mintha csak az Üvegfigurák alakjairól volna szó. Tennessee Williams (1911–1983) a 20. század egyik legfontosabb amerikai drámaírója. Első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-en is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle John Malkovich főszereplésével Paul Newman rendezésében. Legnagyobb sikerű darabját, A vágy villamosát 1947-ben mutatták be, és már 1951-ben filmre vitték Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével. Ma is népszerű darabjai még a Macska a forró bádogtetőn és Az ifjúság édes madara… Összesen húsz drámát és számtalan egyfelvonásost, valamint regényt, verset, novellát, esszét írt. Az előadás rendezője a norvég Eirik Stubø, aki többek között egy másik nagy amerikai drámaíró, Eugene O’Neill Amerikai Elektrájával aratta első sikerét Nemzeti Színházban, a MITEM-en. 2019-ben pedig a Nemzeti társulatával rendezte meg Euripidész Médeiáját.
New York, 1930.A valaha ünnepelt színésznő a nagy visszatérésre készül. Következő bemutatójának ifjú szerzője rendkívül ígéretes mint férfi, de a színdarabján lenne mit javítani. A bölcs producer nagyvonalú szponzort talált a maffiafőnök személyében, aki a sztriptíztáncos barátnőjéből akar sztárt csinálni. A próbák megkezdődnek, csakhogy mindenki érzi: az elsöprő sikerhez valami hiányzik. Talán a legkegyetlenebb bandatag, aki maga se hitte volna, hogy zseniális drámaíró? Az alvilági háborúk közben megszületik az előadás. És a Broadway-premier hatásosabb nem is lehetne: élesben lőnek a színpadon. A film alapján készült musical Woody Allen saját átirata – a swing-korszak fantasztikus slágereivel. Gengszterek: Rocco, Richie, Johnny, Tulio, Jimmy, Atta-görlök, vendégek, nézőközönség, járókelők
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.T.S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusát zenésítette meg zseniálisan Andrew Lloyd Webber, és ebből készült a fantasztikus, világsikerű Macskák musical.A Macskák című előadásunk a 2017/2018-as évadban a 35. születésnapját ünnepli. Ebből az alkalomból új helyszínen, a Budapest Kongresszusi Központban kerül színre. A Madách Színház 1983. március 25-én mutatta be a Macskákat Szirtes Tamás rendezésében és Seregi László koreográfiájával, közvetlenül a londoni ősbemutató után. Az eltelt 35 évben az előadás közel 1500-szor került színre, és rendkívül sok szereposztást megért: a különböző szerepekben összesen több mint 200 művésznek tapsolhatott a közönség.
/avagy zuhanás a mindenségbe/ - bábkomédia. „Egy zseniális bábfigurának képzeltem el Casanovát, mivel az egész Casanova-jelenség olyan, mintha valaki önmagából és a körülötte lévő személyekből bábfigurákat képezne, azaz mintha a báblétezés lenne a tökéletes emberi megjelenésük. Casanova az a vérbő férfijelenség, aki önmaga viszonyában csak bábfiguraként létezik, a kapcsolatai során mindenkit bábfiguraként kezel.Casanova körül szinte mindenki az ő szeszélyének, érzelmi váltakozásainak és szenvedélyes szerelmi létezéstechnikájának bábfigurája. De ez csak akkor érdekes és akkor válik igazán megjeleníthetővé, ha a konkrét szereplő a saját viselkedésének parodisztikus elemeit mutatja. Így vesznek részt a darabbéli figurák komikus, olykor tragikomikus helyzetekben, számos karakterelemből, azaz magatartásmutatókból összerakva és gesztusaikat felnagyítva a színpadi események láncolatában. Lényegét tekintve a szerelmi identitásnak egy nagyon mélyről fakadó lélektani szakadékában vergődnek a szereplők, akik Casanova játékszereként, a saját vágyaikon keresztül élik meg szerelmi identitás zavaraiknak konfliktus halmazát.” /Éry-Kovács András/ Az előadást végig kíséri Vivaldi: Farnace című operájának dallamvilága.
A Recirquelt - mely mára a világ egyik vezető újcirkusztársulatává nőtte ki magát - 2012-ben alapította Vági Bence rendező-koreográfus. Az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvöző előadásaikkal mind a magyar, mind a nemzetközi közönséget lenyűgözték.A társulat legújabb cirque danse produkciója nyújtotta immerzív színházi élmény elrepíti a nézőt a földi lét fizikai valóságából. A világegyetem mélységét idéző installáció belső utazásra invitál: a milliónyi pontból kitörő fény által életre hívott, pulzáló térben a Lélek, maga mögött hagyva az Egót, elindul saját útján. Eltávolodva a jelen zajától, az univerzum magányában, időből és térből kiszakadva meghallja saját létezésének hangját. Mint a társulat korábbi munkái esetében, az Ima ereje is a csoda utáni modern kori vágyódásban gyökerezik. IMA-installáció: Vági Bence, Vladár TamásElőtérdesign: Iványi Árpád Technikai vezető, reptetéstechnikai szakértő: Vladár TamásA rendező kreatív munkatársa: Várnagy Kristóf Előadja: a Recirquel Társulat.
Az Art Színtér előadása. 3 nő 1-1 életszakaszban vagy 1 nő 3 életszakaszban? Játsszunk! Az életünkkel! Játsszuk azt, hogy előre tudjuk a sorsunkat! Mikor a legjobb, ha már túl vagyunk rajta, ha benne vagyunk a közepében vagy, ha még minden előttünk áll? Erre a kérdésre keresik a választ a Pulitzer- díjas darab szereplői és talán mindannyian. De vajon megkapjuk-e a választ… A „Három magas nő” világpremierje a bécsi English Theatre-ben volt 1991. júniusában, Franz Schafranek producer irányításával. Az első Egyesült Államok-beli produkció létrehozója a River Arts, Woodstock, New York, színházigazgató: Lawrence Sacharow. A színdarabot New York City-ben a Vineyard Theatre mutatta be. A Vineyard Theatre produkcióját az Off-Broadway-n Elizabeth I. McCann, Jeffrey Ash és Daryl Roth mutatta be a Leavitt/Fox/Mages-szel együttműködésben a Promenade Theatre-ben, New York City-ben.
A „Főtitkárok” elé Három és fél évesen a szüleim társaságában esténként a zölden pislogó, varázsszemes Orion világvevő rádió mellett a Rajk-per közvetítését hallgattam; akkor tanultam meg azt a mély hangrendű, borzongató szót, hogy „áruló”. Tízéves koromban osztálytársaimmal együtt névre szóló meghívót kaptam Rajk és társai újratemetésére, mert az egyik osztálytársunk apját is akkor temették újra; az iskolaigazgató megtiltotta, hogy elmenjünk. 57 januárjában a nagyszünetben a másodikon azt kiabáltuk, hogy „ruszkik haza”; a diri felrohant és könyörgött, hogy ne csináljuk, meghallják a közeli Nyugatiban az oroszok, és halomra lőnek. Fél év múlva mindnyájan úttörők lettünk, és a választható angol helyett megint kötelező lett az orosz. 58 júniusának közepén mélyen megrázott, amikor a rádió két napos késéssel bejelentette Nagy Imre és társai kivégzését; határozottan azt éreztem, amit a magyar társadalom túlnyomó többsége, hogy ezt már nem kellett volna. Váratlanul jöttem rá 2019 végén, hogy Kádár János, akinek a XX. század második felének magyar történelmében végig fontos, időnként pedig meghatározó szerep jutott, feltétlenül színpadra való. Úgy döntöttem, hogy a szereplőket elsősorban a saját eredeti szövegeikkel fogom jellemezni. A történészek és a levéltárosok sok évtizedes feltáró és elemző munkája nélkül nem boldogultam volna; az anyag válogatása, csoportosítása és értelmezése azonban az én felelősségem. Izgatottan várom, milyen hatást keltenek az alakok a színpadon. (Spiró György)
Willy Loman egyre több időt tölt a múltban, képzelet és valóság határán. Pénzt már nem keres, tartaléka nincs. Fiai sodródó léhűtők, nagy tervekkel, amiket ő maga ültetett a fejükbe.
"Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényei ellen. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem" – írta egy levelében Csehov a Sirályról. És a végeredmény: a drámairodalom egyik legnagyobb alkotása. Igazi remekmű, szabálytalan komédia, amelyet az író legszemélyesebb vallomásának tartanak, hiszen a darabba az önéletrajzi elemeken kívül néhány közeli ismerősének sorsát is beleszőtte, és mellé – ahogy megjegyzi – öt pud szerelmet is beleírt. Az sok vagy kevés? – kérdezhetnénk. Több mint 80 kg... Van aki számára elviselhetlenül sok, másoknak a többszöröse is kevés lenne ahhoz, hogy kimozduljon a saját világából... És a Sirályban ott van a viszonzatlan szerelem minden fájdalma, a színház végtelen szeretete, az örökös boldogságkeresés, a magány és a középszerűség elleni küzdelem. Az előadást David Doiasvili az Állami Vaso Abashidze Zenés és Drámai Színház (Tbiliszi) igazgatója állítja színpadra.
Kertész a Kaddisban gyönyörű, költői monológ során arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé.
Zero Gravity „A balett tulajdonképpen egy látomás, egyfajta költői kép, amely az ember súlytalanság, vagy még inkább súlytalan lebegés iránti vágyát ragadja meg. Az anyaméhben átélt súlytalan lebegés érzése, végig kíséri az ember életét, amely érzés gyakorta tudatalatti vágyként jelenik meg. A Zero Gravity című balett az ember istenadta szabadságvágyát fejezi ki. A repülés, a szabadon szárnyalás, egyúttal a gravitáció legyőzése iránti vágya révén a földhözragadtság illuzórikus érzetéből és állapotából vágyik kiszakadni, és minduntalan visszatérni eredendő állapotába, spirituális otthonába. (Egerházi Attila) Koreográfus: Egerházi AttilaZene:Kronos Quartet- Lachrymae Antiquae: O Virtus SapienteLeszek Mozdzer- Zbigniew Preisner: The Art of FlyingRyuichi Sakamoto - Alva Noto: AuroraDíszlet koncepció: Egerházi AttilaJelmezterv: Pajor Patrícia- Herman AnettFényterv: Egerházi AttilaSzcenikus: Bajkó GyörgyBetanító- és próbavezető balettmester: Cristina Porres MormeneoTáncolják: Kovalszki boglárka, Leigh Alderson,Eva González Buendía; Fernando Gabriel Luis Luis, Cristina Porres Mormeneo, Koh, Yoshitake, Francesco Vitale Farris,Wu Meng-Ting; Chira Malavasi, Lin Yun-Cheng Place between Új élmények, helyek, helyzetek keresése része az ember természetének. Időnként rátalálunk egy-egy átmeneti állomásra vagy állapotra, de ritkán találunk maradandó helyet, mely elégedettséggel tölthet el. Ebben a darabban Lukas Timulak ezeket a futó pillanatokat fedezi fel. Koreográfus: Lukáš TimulakZene: Gustavo Santaollala:Les yeux de sa mereHauschka: The prepared piano 2005, Long walkCallino Quartet: A place betweenArvo Part: Da Pacem DomineJelmezterv: Lukáš TimulakFényterv: Dr. Yaron AbulafiaBetanító- és próbavezető balettmester: Fernando TroyaTáncolják: Kovalszki Boglárka, Leigh Alderson, Franceco Vitale Farris, Wu Meng-Ting, Eva González Buendía, Elinor Ostrovsky, Koh Yoshitake Pillangók „A pillangók az élet költőiségét testesítik meg. Élénk színekben pompázó szárnyaik, kiszámíthatatlan röptük elkápráztatja a szemet. Földön csúszó hernyóként születnek, és metamorfózisuk során a légben szabadon ide-odareppenő, szárnyaló lényekként halnak meg. A szépség, játszi könnyedség és az elérhetetlen, talán soha be nem teljesülő vágy megtestesítői. A pillangókat csábítja a fény, amelybe szállva elégnek. Egyszerre boldogító és fájdalmas élmény találkozni velük. Csapongó röptükben jelen van az élet és a halál. Az örökkévalóság és a mulandóság.” (Egerházi Attila) Koreográfus: Egerházi AttilaZene: Erik Truffaz és Murcof: Being Human beingGioachino Rossini: La gazza ladraDíszletterv: Pajor Patrícia - Herman AnettJelmezterv: Pajor Patrícia – Herman AnettFényterv: Dr. Yaron AbulafiaSzcenikus: Bajkó GyörgyKoreográfus asszisztens: Cristina Porres MormeneoTáncolják: Kovalszki Boglárka, Cristina Porres Mormeneo, Wu Meng- Ting, Eva González Buendía, Chiara Malavasi, Leigh Alderson, Fernando Gabriel Luis Luis, Dávid Janík, Lin Yun - Cheng, Koh Yoshitake
Darwin azonos című művéből kiindulva egy olyan formai kísérletre vállalkozunk, mely ötvözni próbálja a tudományos ismeretterjesztést a költészettel.