A szerző színészként és rendezőként is jegyzi a darabot. A Játékszín színpadáról is ismert sztárok közreműködése mellett színházunkban még új művészek is debütálnak az előadásban. A mai magyar szórakoztató színpadi művek palettáján garantáltan új színfolt lesz majd ez a komédia. A Legénybúcsú helyszíne egy szálloda, ahova két jóbarát érkezik, egyikük azonban alaposan megkeveri a szálakat...
Áll a bál a Banks család Cseresznyefa utcai otthonában. Hat dada szökött meg a két gyerek mellől. A legnagyobb zűrzavar közepette a semmiből egyszerre ott terem egy rendkívüli hölgy, bizonyos Mary Poppins.
Három L1-tag, független művész újraéleszt egy munkát, ami már többféle verzióban jelent meg:A metro action szokatlan helyzetekben mutatkozik meg, így 2010-ben Ladjánszki Márta és VargaZsolt kettőseként a Kisföldalattin (M1) közlekedve lehetett a performansszal találkozni; 2020-banKoroknai Zsolttal kibővülve az M3-as metró vonalának néhány állomásán futottak bele az utazók azelőadásba. Amikor a színház látogatása nem volt megoldott, az alagútból a színházi black box térbehelyezték az előadást, s a 2021-22-es évben a "Köszönjük, Magyarország! Program" anyagitámogatásával sikerült Budapesten kívüli helyszínekre is elvinni a produkciót, így előadták azt piacon,erdőben, Balaton-parton, művésztelepen és kiállítótérben is. Az előadás azóta is különlegeshelyszínekre jutott el, most az RS9 OFF Fesztiválon az RS9+ Vallai kert fogadta be. Szereplők: Koroknai Zsolt – Ladjánszki Márta – Varga Zsolt (L1 Egyesület tagjai)
A közönség egy olyan egyszemélyes színházi estet láthat, ami tudatosan egymás mellett megidézi Molnár Ferencet a "színházi írót" és a "kávéházit", nem színpadra szánt szövegein keresztül. Az estet 3 fős zenekar kíséri, az elhangzó zenék Fesztbaum Béla szerzeményei.
Commedia tragica tizenkét képben, egy felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal.Nagy pillanat elé néz a magyar zeneirodalom: az új sze-zonban az OPERA bemutatja az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operát, és ezzel egyben a 2024 januárjában 80 éves, világhírű komponistát ünnepli. A mű Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenésszínpadi adaptációja. A Werckmeister harmóniák című filmből már ismerős lehet a történet, amelyet a zeneszerző természetesen más aspektusból közelít meg, mint annak idején Tarr Béla, a film rendezője. „Valuska, a tisztalelkű fiatalember a manipulatív társadalom áldozatává válik egy kitömött bálna árnyékában” – fogalmaz Eötvös Péter az immár tizenharmadik operájáról, amelyek a világ számos pontján láthatóak voltak, sokkal közülük találkozhatott már a magyar közönség is, sőt A három nővér, valamint A szerelemről és más démonokról című darabjai az Operaházban kerültek színre. Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye nyomán a szövegkönyvet írta: Keszthelyi Kinga, Mezei Mari. Férfiak: Beeri Benjámin, Ninh Duc Hoang Long, Halász Gergely e.h., Pataki Bence, Ujvári Gergely, Pál Botond, Varga Donát. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Hol volt, hol nem volt, Hamupipőke, az árva, kedves és dolgos leány, szolgaként él együtt mostoha anyjával és annak szörnyű leányaival. Miután a gonosz mostoha elzavarja Hamupipőkét gyümölcsöt szedni, találkozik egy gyanús, álruhás ifjúval, aki felfedi, hogy ő Henrik, a trónörökös. A herceg nem vágyik uralkodásra és előre elrendezett házasságra, csak szomorúan álmodozik a szabadságról. Hamupipőke kedvesen, szelíden vigasztalja őt, és szívükben egymásra társra lelnek. A meghitt pillanatot azonban a fontoskodó komornyik zavarja meg, aki a Király elé vezeti a herceget. Az öreg Király nem titkolt vágya, hogy minél előbb unokái lehessenek, így pompás tervet készítenek a komornyikkal: rendeznek egy hatalmas bált, ahová az ország minden hajadonját meghívják. A gonosz mostoha és leányai a hír hallattán lelkesen készülni kezdenek, Hamupipőkét azonban ellepik sok-sok házimunkával, nehogy ő is részt vehessen a bálon. Az egerek egy gyönyörű ruhát varrnak Hamupipőkének, amiben elmehet a bálba és a házimunkában is kisegítik őt. Ám amikor megmutatja ruháját, a gonosz testvérek annyira irigyek lesznek rá, hogy szétszaggatják a ruháját. Miközben Hamupipőke elkeseredetten sír, varázsütésre megjelenik a lány Tündérkeresztanyja, aki egy csettintésre gyönyörű hercegnővé változtatja őt. Hamupipőkének azonban ügyelnie kell az időre, mert a varázslat pontban éjfélkor megtörik. Boldogan elindul hát a bálba egy csodálatos este reményében. II. felvonás: A királyi palotában már minden szolga sürög-forog, szakácsok és szobalányok sokasága készül a fényes bálra. A bálnyitó tánc után bohócok szórakoztatják a vendégsereget, majd az udvarhölgyek, gróf kisasszonyok is felsorakoznak, hogy találkozzanak Henrik herceggel. A herceg érkezése után jelenik meg Hamupipőke, akibe Henrik még jobban beleszeret a bálon. Hamupipőke pedig olyannyira elbűvölődik, hogy megfeledkezik az időről, és éjfélkor sietve távozik, elveszítve az egyik üvegcipellőjét. A herceg megtalálja azt és megesküszik, hogy feleségül veszi a lányt, akihez tartozik. A herceg hírnökei mindenütt keresik a cipellő párját. Amikor megérkeznek Hamupipőke otthonába, Anasztázia és Drizella izgatottan várják az udvarmestert, hogy felpróbálják a cipőt és megnyerjék a herceget. A gonosz mostoha közben bezárja Hamupipőkét a szobájába, de amíg a cipőpróbával foglalkoznak, Guszti kiszabadítja a leányt, aki boldogan mutatja fel a cipellő párját. Henrik rögtön felismeri szerelmét és azon nyomban megkéri a kezét. Hamupipőke és Henrik összeházasodnak és igazságosan uralkodnak királyságuk felett, szeretetben és békességben. Macskák: Barna Fanni, Bitskey Borbála, Cseh Lili, Griger Fanni, Griger Hanna, Geri Kamilla, Stefanou Zoi, Tóth Jázmin Katonák: Csermely Réka, Ovád Fanni, Reichert Réka, Sajben Anna, Szellák Daniella, Tóth Borbála, Turiák Viktória, Vesztergombi Júlia Színpadmester: Tóthné Mózer Annamária Egérkék: Berkó-Nagy Csenge, Cser Kata, Farkas Flóra, Kulacs Írisz, Nemes Olívia, Ocsovai Zorka, Pataky Emma, Tóth Kamilla Galambok: Aszódi Blanka, Benkő Dóra, Boross Luca, Cseh Nóra, Gábor Luca, Incze Anna, Nagy Boglárka, Pandák Luca, Sánta Hanna, Szerencsi Eliza, Telek Dominika
Miért nem tanítanak meg minket az iskolában arra, hogy hogyan kell elmosni a tepsit, ami nagyobb, mint a mosogató? Mit tegyünk, ha instagramon azt látjuk, hogy a volt osztálytársaink sikeresebbek, mint mi? A dráguló albérlet árak mellett miből finanszírozzuk avokádó fogyasztásunkat? Hogyan találjuk meg az éttermet a legolcsóbb kiszállítással? Miért mossam külön a színeset a fehértől, hogyha nemsokára úgyis beköszönt a klímakatasztrófa? Honnan kellene tudnom ezekre a kérdésekre a választ? Ki készített fel minket ezekre? Lesz-e kijelentő mondat ebben a leírásban? Kérdések, amikkel a fiataloknak napi szinten szembe kell nézniük. Ács Fruzsina és Szabó Balázs Máté új estjükben most ezekre keresik a választ. Közben pedig megismertetnek minket a milleniálok hétköznapjaival, az útkeresés nehézségeivel és az önállósággal járó szorongással és pánikkal.
Mariella Mehr Svájcban élt, jenis írónő volt.A cigány nép harmadik legnagyobb európai kisebbségeként tartják számon a jeniseket, akik a biológiai népirtás áldozataivá váltak, mely 1926-ban vette kezdetét es csak 1975-ben ért véget Svájcban.A svájci jenisek jelenleg 35000-en lehetnek, és mindössze 10 százalékuk folytatja a nomádnak nevezhető életmódot. M. Mehr Kőkorszak és Üzenetek a számkivetésből c. művének alapján átdolgozta és rendezte: Lábán Katalin
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
Mesebalett két felvonásban. Csajkovszkij A diótörő című balettje évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része. Az Operaház felújítása idején, 2018 decemberében visszatért az Erkel Színház színpadára, de 2022 novemberétől ismét az Operaház színpadán csodálhatjuk a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti elvárásainak megfelelő előadást. A klasszikuszenei anyagra egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet 2015-ben, amely most ismét eredeti kiállításban látható. A Magyar Nemzeti Balett életében fontos állomás, hogy ilyen világszerte elismert művész készített a társulat tagjaira szabott, belőlük ihletet merítő koreográfiát, amelyet azóta is teltházzal, nagy sikerrel játszik az együttes. A növendékeket betanította: Chernakova Olga, Radina Dace, Kirejko Dmitrij Taraszovics, Kovács DénesA gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Próbavezető balettmester: Aradi Mária, Dózsa Imre, Mirzoyan Albert, Pongor Ildikó, Prokofieva Irina, Rujsz Edit, Solymosi Tamás, Szirb György, Venekei Marianna
-Drámai látlelet- Karinthy Frigyes : Utazás a koponyám körül című regénye nyomán. A Divine Comedy Company – Isteni Színjáték Társulat produkciója. Az „Utazás…” Karinthy életre-halálra szóló kalandja saját valósága körül. F: Miért húznak gumiszalagot a nyakamra? X: Az csak a bőr, ami a tarkódon visszaugrott, mint egy gallér. F: Istenem, a reneszánsz kor divatja, élő anyagból… Most meg kopognak a fejemen. X: Igen, az a trepan, egyfajta fúrófej. De nem jó az, ha te mindenről tudsz. Az „Utazás…” Karinthy életre-halálra szóló kalandja saját valósága körül. Egy írói fej valósága, amiben igen furcsa dolgok történnek. (Tumor, vér-göb, szembesülés, betegségtudat, remény,stb.). De semmi baj: a nagy utazás során megszülető önismeret, ami a koponyából indul ki és oda is tér vissza néhány elegáns kör után, képes végteleníteni az amúgy végesnek ítélt életet. Az agytumor által előidézett új érzéki tapasztalatok, szomorúfűzről szállingózó szöszökként hullnak az író már-már kiásott sírjára, hogy aztán – halott híján – a temetés elmaradjon. Nem egyszerű a nagybeteg dolga, ha egyszer csak, valaki elkezdi előtte kikövezni a gyógyulás útját. Miféle remények hizlalják az újjászületés ritka élményét, és vajon a humor, mint testnedv, mennyiben segít a saját kórjával szembesülő szenvedőnek „életre váltania” a fatális belenyugvást? A „karinthyság”, számomra, leginkább egy kedélyállapot. Határtalan, minden hiúságtól mentes, szeretetteli létélmény. (Verebes Ernő) Többször is rákérdezett Ernő, miért szeretnéd ezt a történetet? Nyilván motivációt és kiinduló pontot keresett a drámaíró, hiszen tét nélkül minek. Nagyon sok mindenről beszéltem akkor. Csak a lényegről nem. A valós válasz két évre rá érkezett meg, amikor már túl voltunk pandémián, a főszereplőnk kulcscsonttörésén, az író halál közeli betegség kálváriáján, akkor még nem tudtuk, hogy személyes történetünkké válik. Szélesebb értelemben a pandémia előhírnökei leszünk. Majd jött az átértékelődés időszaka. „Az életet viszont akkor kezdhetjük másodjára élni, ha a test majdnem meghal, de mégsem hal meg, és míg a gyógyulás útjára lép, új értelmet keres magának. Mintha az eddigitől teljesen különböző érzékszerveket kapna ajándékba az ember, minek következtében áthangolódik a világ, és olyan képeket, hangokat és ízeket kínál, mint soha azelőtt. Áthelyeződnek a hangsúlyok, és az addig nélkülözhetetlen dolgokból hirtelen nevetségesen olcsó és kisszerű játékok lesznek – mint például egy porcelán kutya – míg egy ügyetlen kézmozdulat, egy gyerekkori íz, egy eddig észrevétlen zsírfolt a konyhabútoron, lényegi dolgokat fed fel.” (Verebes Ernő) Mindezt azzal a „karinthysággal”, mely nélkül nem lehet túlélni: a humor szikéjével. Számomra önismereti kaland volt ez az időszak. Kínálkozott egy tükör, amibe nem csak reggel néztem bele. Ha valaki mégis úgy gondolná, hogy előadás után haza viszi ezt a tükröt, már megérte. (Kálló Béla) Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
„...Én mindig ugyanazt az egyet álmodom. Állok a kapunkban a lépcsőház alján, a drótszövettel megerősített, betörhetetlen üvegű vasrámás kapu belső oldalán, és megpróbálom kinyitni a zárat. Kinn az utcán mentőkocsi áll, az egészségügyiek üvegen át beirizáló sziluettje természetellenesen nagy, dagadt arcuknak udvara van, akár a holdnak. Forog a kulcs, de hiába küszködöm, nem tudom kinyitni a kaput, pedig nekem be kell engednem a mentőket, különben későn érkezik a betegemhez. Ám a zár meg se moccan. Segítségért kiáltok, de csak tátogok, üresen, mint a hal. Saját sikolyom riaszt fel ilyenkor, villanyt gyújtok, köröttem hálószobánk ismerős bútorzata, ágyunk fölött mindent értő őseim, egyedüli tanúim rá, hányszor futottam éjjelente kaput nyitni mentőnek, mentőkocsinak, hányszor képzeltem el, mi volna, ha egyszer nem fordulna a kulcs.„ „A képek mindent tudnak, legjobban azt, amit leginkább próbálok elfelejteni.” „Én öltem meg Emerencet.” Részletek Szabó Magda Az ajtó című regényének első fejezetéből. Médiadesign: Juhász AndrásA rendező munkatársa: Laky Diána Zenei közreműködő: Matisz Flóra Lili Operatőr: Táborosi András, Rónai Domonkos Mozgás-konzultáns: Szabó Veronika
’Az összes gondolkodó, érző lény közöttLegeslegnyomorultabbak mi, nők vagyunk.’ Mitől izgalmas a Médeia történet most? Kicsoda Médeia? Ki ez a nő? Kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa. De mi az erő? A Média név jelentése: férfiasság. A férfi hősök útját járatja vele a szerző, kinek sajátja az emberismeret, a mágia, a nyers őszinteség és a női és férfi szerepekben történő tökéletes eligazodás. Médeia ’játszik’, egy tökéletes bosszútervet hajt végre vagy percről – percre dönt? Iaszón a feleségét eláruló vagy csak egy életét új alapokra helyező, az erős nő fogságából szabadulni akaró férfi, antihős? A hős, aki megszerezte az aranygyapjút Peliasznak, végrehajtotta a lehetetlen küldetést, természetesen, Médeia nélkülözhetetlen segítségével. Szerette valaha Médeiát vagy csak elfogadta a nő rajongását és élvezte az ezzel járó dicsőséget és hatalmat? Ez az előadás nem szokványos módon közelít az ismert történethez, új kérdéseket generál a nézőkben és a játszókban is. Irányokat ad és mérhetetlen női erőt közvetít. Az előadás rítus és beavatás.
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig. Jolán, Éva és Zsuzsa három különböző generáció tagja, akik mindhárman válni készülnek. A kalamajka akkor kezdődik, mikor az asszonyok gyönyörű és okos – bár a jogi ügyekben még tapasztalatlan – ügyvédje, Vera felkeresi a mit sem sejtő férjeket. Keleti Mártonfilmjéből készült színpadi adaptáció magyar slágerekkel fűszerezve. Valamint a ’60-as évek hétköznapi figurái. Zenei konzultáns: Várkonyi Attila (DJ Dominique) Hangfelvételek: Kazár Pál és Pásztor Atanáz (EMU Stúdió)
Egy történet arról, amikor két ötvenes, elvált szülő, akik társadalmilag, politikailag, egzisztenciálisan, komolyságban, bohémságban merőben különbözőek, sikeresen tönkreteszik gyermekeik szerelmét. Hogy megérdemlik-e ezek a fiatalok ezt a szülői balfékséget? Döntse el a sors és/vagy az élet! (Mindenesetre rengeteget énekelnek az események folyásával egyirányban, mert ezek a mai fiatalok egyfolytában popsztárok akarnak lenni.)
Táncszínházi előadás William Shakespeare műve nyomán, Kecskemét City Balett - Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház „Tragédiának nézed? nézd legott komédiának s múlattatni fog!”Madách Imre akár a Szentivánéji álom jeleneteire is gondolhatott volna, amikor papírra vetette ezeket a sorokat. Shakespeare e talányos műve bővelkedik a kétarcú helyzetekben, amelyek csak a nézőpontunktól függően mutatják szomorúnak vagy vidámnak mindazt, amiről éppen szó van.Egy zseniális színházi elme, aki nemcsak nagy költő, de az emberi jellemről is mindent tud, amit tudni érdemes; egyszerre láttatja életünket szépnek és rútnak, költőinek és közönségesnek, drámainak és komikusnak, magasztosnak és kisszerűnek, szánandónak és nevetségesnek. Felvonulnak itt aktuális bújukkal-bajukkal emberek és tündérek, perlekedő fejedelmek és igyekvő mesteremberek, boldog és boldogtalan szerelmesek, magányos manók és összegabalyodott párok.Egyvalami közös bennük: mindnyájan a boldogságukat keresik az athéni erdőben ezen a bűvös nyárközépi éjszakán. Van aki sikerrel jár, van aki nem annyira. De nem adják fel; kutatják, amíg csak erejükből telik. Sokszor kerülnek nevetséges helyzetekbe, amiket persze roppant tragikusnak látnak egészen addig, míg másnap fel nem virrad egy új reggel, s a tündöklő napfényben már minden siker és kudarc más arcát mutatja, mint az éjszaka sötétjében. A gondok már nem annyira drámaiak, a problémák már nem olyan megoldhatatlanok, s újra jó szívvel derülhetnek magukon és egymáson, de leginkább velük együtt mi nevethetünk magunkon, hiszen ők valójában mi vagyunk, s mi is rájövünk, hogy a lényeg csak annyi, hogy: „Az élet szép… Tenéked magyarázzam?” Táncolják a Kecskemét City Balett tagjai:Puck - Nagy NikolettDemetrius szerelmes Hermiába - Földesi Milán m- v.Heléna szerelmes Demetriusba - Gömöri LaraLysander szerelmes Hermiába - Pavleszek LászlóHermia Egéus lány, szerelmes Lisanderbe - Bakonyi Jusztina m. v., Oberon tündérkirály - Raj MartinTitánia tündérkirálynő - Varga LottiTheseus Athén ura - Szigethy NorbertHyppolita Amazonkirálynő, Theseus menasszonya - Hoffmann LucaZuboly - Rancz IllésEgéus, indiai fiú - Karácsony Anna MagdolnaTündérek - Weisz Tícia Szonja, Wéninger Dalma m. v.Mesterember - Takács István, Rancz Illés
A férfiak szeretik a kellemes zenét. A férfiak szeretik a sejtelmes fényeket. A férfiak szeretik a szép szavakat. A férfiak szeretik a finom mozdulatokat. A férfiak szeretik a fennkölt gondolatokat.
A Nyári Mozi Színházi Közösség előadása. A Nyári Mozi Színházi Közösség Csodálatos hétköznapok című előadását 88 földöntúli beszélgetés ihlette. 1943-ban, amikor az igazságot csak sejteni lehetett, de hollétét elfeledte a könyörtelen háború sötétje, néhány fiatal budapesti művész, Strausz Lili, Dallos Hanna, Kreutzer József és Mallász Gitta egy elzárt budaligeti házban az Angyalokkal folytattak párbeszédet. A szeánszok résztvevői közül egyedül Mallász Gitta élte túl a második világégést. Az általa lejegyzett és évtizedekkel később nyilvánosságra hozott Az Angyal válaszol című dokumentum az elhivatottságukban erős, végsőkig kitartó alkotóküzenetét tolmácsolja.
Zenés családi roadmovie 10-től 100 éves korig. Carlo Collodi Pinokkió kalandjai című meséje nyomán írta Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű. Többszáz mozgóképes és színházi feldolgozása létezik, nem is beszélve a képregényekről, diafilmekről és rövidített kiadásokról. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábújának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és néhol persze kicsit ijesztő is. Mai szemmel nézve meglepően bátor és modern, ahogy Collodi végigvezeti Pinokkiót a hajmeresztő kalandokon.A most készülő, új, vígszínházi változat igyekszik minél jobban megőrizni és megmutatni az eredeti mese csapongó fantáziáját, játékosságát és humorát, miközben az igazi Pinokkió-szakértőknek is szolgál majd némi meglepetéssel... Valamint: Adamovich Ferenc, Biczó Anna, Drahota Albert, Harangozó Boglárka, Jónás Roland, Orosz Gergő, Perger Mátyás, Viola Péter