Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra. 2024. április 6-tól egészen szeptember közepéig lesz látható a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi-nyári showja, ami a „Csillagok - égbeli tűk” címet viseli. Az égbolt, a Hold, a Nap és a csillagok minden ősi kultúrában különleges jelentőséggel bírtak és még a királyok legfontosabb jelképei között is szerepeltek. A csillagok mítoszai még a Bibliában is megjelennek, de a mesék fő elemei között is ott vannak, elég, ha csak Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című meséjére vagy a népmesékből ismert csillagszemű juhászra gondolunk. Egy biztos, hogy a cirkuszban a csillagok mind összegyűlnek majd. A XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál és a Fesztivál Plusz - Világsztárok Budapesten című előadás gigantikus sikereit követően a porond óriási planetáriummá alakul és megannyi csodát látatunk a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor káprázatos és pazar szuperkoncertté változik, amelyben az artista és táncos koreográfiák új értelmezést és dimenziókat adnak a legjobb magyar és világslágereknek! Rúzsa Magdi és a Queen, Anna and the Barbies és David Bowie, Cseh Tamás és Michael Jackson dalai talán soha nem szerepeltek még együtt, egy koncerten – kiegészülve artistákkal, táncosokkal, élő zenekarral, videoklipes videó- és fénytechnikával! A Fővárosi Nagycirkusz „Csillagok, égbeli tűk” című nyári műsora a bolygónkról szól, és a bolygónkért aggódó csillagokról, a minket féltő Napról és Holdról, a ránk, emberekre gondos szülőként tekintő egész univerzumról! Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szemünkre, baj van a földön, gond van az égen, és mi emberek valamit nagyon elszúrtunk. Nem vigyáztunk a ránk bízott kincsekre, a Földre, a természetre, az állatokra, a növényekre, és nem vigyáztunk egymásra sem. Az utolsó előtti percben vagyunk, és ha nem kapunk észbe, az ég ránk szakad és a Föld néptelen lesz, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miért nem szólt ránk időben senki! De még van egy percünk, most, és észbe kaphatunk, hogy megmentsük magunkat és újra megtanuljunk jól vigyázni minden értékünkre, minden kincsünkre, a földünkre, a szeretteinkre, az örökségünkre és az emberiségre! Az előadásban olyan világsztárok lépnek a porondra, mint Ifj. Simet László, Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész, artistaművész, aki cirkusztörténelmet írt azzal, hogy 63 évesen egy 22 milliméter vastagságú, 300 méter hosszúságú drótkötélen Magyarországon elsőként kelt át biztosítókötél nélkül a Duna egyik partjáról a másikra. Ifj. Simet László a világon egyedülálló produkcióval tér vissza hozzánk ismét, hogy egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékeltesse velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A porondra lép a fantasztikus Antony Cesar, ötödik generációs cirkuszi belga artistaművész, akinek választott zsánere a gurtni, emellett hat szeren is képzett szertornász. Kanadában, a montréali École Nationale de Cirque-ben tanult, stílusát a modern jazz és a kortárs tánc iránti szenvedélye határozza meg és ő nyerte el a XV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál White Show – Lyrical Circus Late-Night Show Arany Díját. Igazi szenzációnak ígérkezik a Lettországból érkező Andrejs Fjodorovs műrorszáma. Andrejs az állatok szerelmese, galambjai és kutyái jelentik számára a családot, szinte minden idejét a róluk való gondoskodás, a közös játék és tanulás tölti ki. Produkciója ember-állat harmonikus együttélésének tökéletes példája, madarai szinte bármilyen trükköt végrehajtanak, nem kérhet tőlük lehetetlent. Legutóbb a magyar közönség 2018-ban, a Győztesek Karneváljában láthatta őt. Az előadásban a közönség ismét találkozhat az ukrán artistanövendékeinkkel, s hogy még kikkel? Hamarosan erre is fény derül. Mi a közös bennük? Mi a közös bennünk? Ők mind megérezték, amit mi is: csak rajtunk múlik, hogy megóvjuk egymást és szeretett bolygónkat. És hogy nekünk, embereknek mi a felelősségünk, amikor észrevesszük Földünk arcán a lassan legördülő könnycseppet: „Vigyázz a madárra, ha a válladra repül…”
Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában. Fölötte egy tábla lógott, filccel rá volt írva jól ott: „FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY! SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!” Elmélázott a kis Eino, a jó szóra juszt se hajló, a kíváncsi lébenkanál, megkérdezte mélán magát, azt kérdezte kíváncsian: „Hozzáérek, akkor mi van?” Színpadi adaptáció: Cseri Hanna
Opera két részben, négy felvonásban, francia nyelven, magyar és angol felirattal.„Carmen olyan személyiség, aki szereti az életet, és azt határok nélkül éli meg. Abban leli örömét, hogy felfedezi a körülötte lévő emberek és a saját határait. Mindez nála belülről jön, nem kell ehhez külön személyiséget építenie. Nem is látja magát kívülről. Ösztönös emberi lény a maga egyszerűségével és összetettségével. Egyszerre intuitív, faragatlan, szenvedélyes, melankolikus és érzékeny” – nyilatkozta az operarendezés „Tarantinója”, a katalán rendező, Calixto Bieito. Előadásaiban a történetek valóságát húsba vágó élességgel és ezért megrázóan provokatív módon mutatja be. Tökéletesen passzol ehhez a rendezői stílushoz a szintén őrült indulatokat és érzelmeket megmozgató francia opera, Georges Bizet Carmenje. A rendező a 19. századi Sevillában játszódó operát a Franco utáni Spanyolországba helyezi, ahol a realizmus magas fokán ábrázol egy vad és kegyetlen világot – távol tartva tőle a folklorisztikus flamenco kliséjét. Bieito a maga nyers naturalizmusával még közelebb hozza az operát az alapjául szolgáló Prosper Mérimée-regényhez.A produkció az egész világot bejárta, számos helyen bemutatták. Madrid, London, Oslo, San Francisco, Bécs, Barcelona, Velence, Párizs, Lisszabon, Palermo és Boston után a 2021/22-es évadban végre Magyarországra is megérkezett. Magyar nyelvű feliratok: Kenesey JuditAngol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Az előadást olasz nyelven játsszák magyar és angol felirattal. Bátran állíthatják, hogy a vígopera-irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja Gioachino Rossini A sevillai borbélya. Nem hiányozhat hát a Magyar Állami Operaház repertoárjáról sem. Káel Csaba rendező a művet némafilmes környezetbe helyezi, úgy nagyítja fel könnyed és végtelenségig szellemes muzsikájában a humoros helyzeteket. A rendezés igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais színműve nyomán a szövegkönyvet írta: Cesare Sterbini
Egy átlagos napon elindulsz hazafelé, de nem találod az utcát, a házat, ahol laksz. Talán évek teltek el észrevétlenül, vagy csak elfelejtetted reggel bevenni a gyógyszeredet? Vagy egyszer csak meglepődve nézed azt az embert, akivel együtt élsz, és nem emlékszel, hogy vannak-e gyerekeitek. A képzeleted tréfát űz veled? Esetleg van mindennek egy mélyebb üzenete? Egy történet, ahol az évek egyetlen pillanatba zsúfolódnak. Egyetlen pillanat, ami évekké tágul. Nem tudjuk már többé, kik is vagyunk pontosan, hol vannak a határaink, hol kezdődött az élet. Mi lett szépen megálmodott terveinkkel? Kivé váltunk, kinek a hipnózisában élünk? Mi építettük fel ezt a valóságot, vagy a valóság hozott létre bennünket?Ebben a darabban egy párkapcsolat történetén keresztül mágikus utazásra hívunk a képzelet, az érzékelés és az érzelmek határvidékeire.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl. „Egyáltalán, ha őszinték vagyunk, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy megöljük magunkat. Mivel azonban nem öljük meg magunkat, mert mégiscsak élni akarunk, színházat írunk és színházat játszunk. Ez a legabszurdabb és leghazugabb dolog a világon.” (Thomas Bernhard)
A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása. ,Mindegy, hogyan, csak élni... Ha egy csirkének levágják a fejét, levágott fejjel szaladgál az udvaron. Mint a csirke. Nem bánom. Levágott fejjel, csak éljek. Elvtársak, nem akarok meghalni: sem magamért, sem ezekért itt, sem az osztályért, sem az emberiségért, sem a feleségemért. Amíg élek, a rokonaim, a szeretteim, a felebarátaim lehettek! De szemközt a halállal mi állhat közelebb hozzám, mint a saját kezem, a saját lábam, a saját hasam? Beleszerettem a hasamba, elvtársak!" Szereposztás: Balogh Miklós, Cséke Adrienn, Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Gál Natália, Heczel Jázmin, Jakab Tamás e.h., Mónus Dóra, Orosz Ibolya, Polyák Anita e.h., Puskás Gergő, Séra Dani e.h., Sőtér István, Szilvási Szilárd, Vass MagdolnaHangfelvételről: Rácz József, Varga JózsefFordította: Dalos RimmaRendezte: Ifj. Vidnyánszky Attila
1975-ben avatták fel Budapesten a Taurus gumigyárat. Ehhez képest eggyel kevésbé tűnik érdekesnek, de abban az évben született Borgula András, a Gólem Színház megalapítója és művészeti vezetője. De ha eláruljuk, hogy Magyarország egyetlen zsidó színházának vezetője évekig azt sem tudta, hogy zsidó, máris izgalmasabb a dolog. Ezt és számos más történetet is fényképes bizonyítékokkal tud alátámasztani! És szerinte annyira érdekes az eddigi élete, hogy másoknak is szívesen mesél róla. És természetesen szerinte ezt jól is csinálja. És persze szerinte szórakoztatóan. Szerinte az, ahogy kiderült, hogy zsidó, vagy az, ahogy Izraelbe költözött, vagy az, ahogy katona volt, vagy az, ahogy a zsidó színház megalakult, kész kabaré. Most majd kiderül. Meghallgathatja a nagyközönség is ezt a személyes vallomást a családi fotóalbumból illusztrált képekkel. (Mi már láttuk és hallottuk: az utóbbi 15 évben folyamatosan beszél, most már hallgassátok ti!)
Sean O’Casey egyfelvonásosa helyett írta: Horváth János AntalLuca és Peti fiatal házaspár, akik az első gyermeküket várják: bármelyik pillanatban. Lucateljes gőzzel készül az új életre, de Peti még két világ között ragadt: az elköteleződés ijesztő, denem elköteleződni még jobban. Az egyik kiszámítható, unalmas életet hoz magával, ahol estekilenckor már mindenki pizsamában van. A másik ugyan szabadságot jelenthet, de a felszíneskalandok hajszolása közben igazi társ nélkül maradhat az ember. Luca már nem vár továbbPetire, hogy összerakja a babaágyat, a saját kezébe veszi a dolgokat, miközben Peti a legjobbbarátjával, Móriccal próbál megoldást találni a dilemmájára, aki nem biztos, hogy a legjobbtanácsadó. Mindeközben kölcsönösen meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik.A kezdet/vége egyfelvonásos összművészeti vígjáték felismerhető, hétköznapi helyzetekenkeresztül játékosan, őszintén és érzékenyen beszél a felelősségvállalásról, és a döntésről, amitelőbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. Ez a cirkuszi elemekkel tarkított előadásmegmutatja, mennyi szerepet kell betölteni egy modern párkapcsolatban és milyen nehézmegtalálni az egyensúlyt. Szó szerint.A szövegkönyvet Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásosa után/nyomán/helyett írta arendező, Horváth János Antal. A főszerepeket Molnár Áron, Mohai Tamás és Sztarenki Dórajátsszák. Az előadás létrehozásában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista Frányó Viktorés a Magyarországon dolgozó finn koreográfus Jenna Jalonen is részt vesz, valamint élőzenévelkíséri az előadást Wagner-Puskás Péter, zeneszerző, így egy igazi összművészeti, mindenelemében szórakoztató élményt kapnak a nézők a 2024 Valentin-napján tartott bemutatón és aztkövetően. Artista konzulens: Frányó Viktor Másodasszisztens: Tóth Gréta
Icke izgalmas, kortárs változatában Oidipusz egy nagy jövő előtt álló, a miniszterelnöki pozícióért jó esélyekkel induló férfi, aki teljes átláthatóságot ígért választóinak. Nincs több mismásolás, eltussolás, a régi aktákat is újranyitják. A választás éjszakáján játszódó színdarabban egy ambíciózus, ereje teljében lévő férfi szembesül a múlt árnyaival, de mennyi terhet bír elviselni egy ember? Kiéleződő családi konfliktusok, múltban eltussolt ügyek utáni nyomozás, politikai nyomás, és senki sem az, aminek látszik – egy nagyon mai thrillert láthat a közönség Pál Andrással a címszerepben, Szikszai Rémusz rendezésében. Robert Icke angol színházrendező és drámaíró. Több klasszikus színmű újragondolása kapcsolódik a nevéhez, kortársi közegbe helyezte pl. a Nórát, a Vadkacsát, a Ványa bácsit, a Stuart Máriát vagy az Oreszteiát. Ezt a sort folytatja színházunk harmadik bemutatója, Szophoklész Oidipusz királyának modern adaptációja, melynek 2024 tavaszán tartjuk magyarországi ősbemutatóját. Media design: Varga Vince Gyerek, Tiréziász kísérője: Szikszai Gáspár, Varga Frigyes
A játék egy idősödő férfi, George és egy fiatal nő, Louise lassan kibontakozó szerelméről szól, amelynek nyitóképeként a férfi magányos mindennapjaiba pillantunk bele. A fölötte lévő lakásba azonban egy fiatalokból álló, zajos társaság költözik, s egy este veszekedés hangjai szűrődnek le hozzá, majd nem sokkal később megjelenik a férfinél egy lány. A hívatlan vendég ráadásul egy várandós kismama. Ebben a szituációban veszi kezdetét a két különböző generációhoz tartozó ember konfliktusokkal terhes ismerkedése: előbb mindketten szabadulni igyekeznek a másiktól, majd elindul egy eredetileg szinte kizártnak tartott közeledési folyamat kettejük között. A darab fordulópontján aztán a baba is világra jön… Ray Cooney, A miniszter félrelép és a Páratlan páros szerzője ezúttal is garancia a nevetés és az elgondolkodás egymást nem kizáró élvezetére.
Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának a története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el, és amit cserébe ad, az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X
Improvizációs gasztroszínház Stahl Judittal. „Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás. Aki kifőzte: Stahl Judit, az ismert televíziós. A recept pofonegyszerű – kavarjuk össze a színházi rögtönzést, a gasztronómia kultúrtitkait és a hajdani zsidó Budapest történetét. Aztán az improvizációs műfaj legjobb színészei tálalják a nézőknek Judit főztjét, vagyis a szituációkat. Közülük mindig négyen játszanak a színpadon, de a főpincér személye állandó marad: Novák Péter, a fergeteges észjárású műsorvezető tartja kézben az egyre fokozódó hangulatot. A happy end garantált, hiszen a végén minden nézőre ajándék-flódni vár a Flódnistól. Az előadást a Budapest Brand, a Mazsihisz, a Béflex Zrt. és a Diana Mosolya Alapítvány támogatja. További szituációs ötletek: Stahl-Bohus Hanna
Egyszer élünk. Sőt, van, aki még egyszer se. Hiába van ingyenjegye 80 évnyi hullámvasútra, a sínek széléről nézi. Egyszer élünk. De az hány különböző élet? Hányszor lomtalanítjuk az eddigi dolgainkat, tudásunkat, barátainkat, szerelmeinket? Negyven év házasság, az valójában hány házasság? És ha olyan rövid ez az élet, miért nem merünk igazán örülni? Ha meg nem örülünk, miért akarunk sokáig élni? És egyáltalán számítunk valamit? Mi marad belőlünk? Mi marad belőlem? Talán csak ez az est. De lehet, hogy pont ez nem marad meg, úgyhogy érdemes addig megnézni, amíg még van. Most.
A Recirquel legújabb, IMA című immerzív produkciója visszatér a Müpa mellett felállított sátorba. A tavaly a Bartók Tavasz keretében bemutatott és telt házzal futott előadás során a nézők a produkció részévé válva léphetnek ki a földi lét valóságából. A látogató különleges érzéki és tudati állapotba kerül: a millió fényponttal, valamint hanggal megformált, az univerzumot idéző, immerzív térben az artistaművészekkel együtt lebegve fedezzük fel a lélek rejtett útjait. A Vági Bence rendezte előadás új dimenzióban folytatja a Társulat által megalkotott és mára világszerte ismertté vált cirque danse zsánert, mely az újcirkusz, a tánc és a színház formanyelvét ötvözi. „színpadtechnikailag is jó eséllyel paradigmaváltás, nézői élményben pedig mindenképpen” 24.hu„Ahol a lélek önmagára találhat” WeLoveBudapest„Hallani létezésünk hangját” Magyar Nemzet„Hitetleneknek is szakrális élmény az IMA” 24.hu„...a kivitelezés egyszerre erősen személyes, és egyszerre általános mind látvány-, mind hangzásvilágában.” prae.hu Az immerzív élmény elengedhetetlen része az előadás előtti ráhangolódás a külön erre kialakított térben. Ennek érdekében azt javasoljuk nézőinknek, hogy legalább 15 perccel a meghirdetett kezdési időpont előtt érkezzenek. A helyszín és a produkció jellege miatt a késve érkező nézőket nem áll módunkban beengedni az előadásra. Az előadás időtartama kb. 35 perc, megtekintését 12 éven aluli nézőink számára nem ajánljuk.
(Shall We Dance?) A színdarab alapjául szolgáló filmforgatókönyv szerzője: Masayuki SuoAz Altamira Picture „Shall We Dance?" című filmje alapjánEredeti ötlet, forgatókönyv és rendezés: Masayuki Suo Szerető feleség, sikeres karrier, anyagi biztonság. Richardnak tökéletes az élete... csaknem. És mégis –vagy épp ezért – valami hiányzik a munkahelyre való a mindennapi ingázáson és a családi életen túl.Mígnem egy szép napon, hazafelé tartva a vonatablakból észrevesz egy titokzatosan vonzó, fiatal nőt,aki a „Miss Betsy tánciskolája” neon fölötti ablakból néz el valahová a messziségbe... A pillantás rabul ejti a férfit. Legyőzve félénkségét, beiratkozik a tánciskolába...A filmtörténet kultikus darabja a világon először a Játékszínben kerül színpadra. Társastánc koreográfus: Molnár Andrea Továbbá: könyvelők, táncosok, utasok
Az Apák és Fiaik trilógia utolsó része ismét több generáció történetét mutatja be.Miközben sokan a cigányok zömét munkanélkülinek látják, régóta kiemelkedő szerepük van a roma munkásoknak abban, hogy házak épüljenek Magyarországon. Kezdetben a vályogtégla vetés területén, később a téglagyárakban majd általában az építőiparban lett egyre fontosabb szerepük a romáknak, akik olykor identitásukhoz ragaszkodva, máskor inkább azt feladva próbáltak boldogulni. Mire juthat egy család három generáció alatt a 60-as évektől napjainkig? És mi a változás ára? Ezeket a kérdéseket vetjük fel az Apák és fiai trilógiai befejező részében az Országépítőkben, amelynek bemutatója június 30-án 19.00 órakor lesz a Füsziben (1094 Páva utca 30.).Volt egyszer egy téglavető cigányember meg annak a fia. A fiú szerelmes lett egy parasztlányba, és össze is házasodtak. Boldogan éltek, míg meg nem haltak? Ennél kicsit kacifántosabb a valóság. Mit érhet el egy roma fiú a 60-as évek Magyarországán, amikor a szavak szintjén mindenki egyenlő? Válhat-e belőle igazi magyar munkás? Tud-e biztonságot nyújtani és példát a gyerekei számára? Ők mit érhetnek el, és milyen áron? Az Országépítők megírását valós események és személyek inspirálták, ugyanakkor a fikciónak is bőven maradt tere. A 1960-as évek Magyarországán valóban működött sikeres cigány téglagyár, és jelenleg is élnek sikeres, dúsgazdag roma vállalkozók. Kérdés viszont, hogy milyen helyzetek, örömek és traumák határozzák meg az érintett családok életét.Az ötven évet felölelő történet zeneiségét az eltérő korokra jellemző dallamvilág adja a szocialista munkadaloktól egészen a rapig – az előadás zenei világát Varga Dávid és Babindák István szerezte. A vályogtéglavető nagyapát és annak unokáját Szegedi Tamás alakítja, a két generáció között álló téglagyári munkás apát pedig Csányi Dávid. Nemcsók Nóra és Farkas Ramóna számos más szereplőt kelt életre: feleséget, lányt éppúgy, mint igazgatókat vagy éppen munkanélkülieket. Rendezőasszisztens: Erhardt MártonPlakát: Füleki Anna
Az amerikai írónő Romance.com című vígjátéka az internetes ismerkedés világába vezeti be a nézőt, ahol mindenki annak adhatja ki magát, akinek csak akarja.
Mi történne, ha a kasszások mindig kimondanák, amire gondolnak? Ha a céges bulin nem használhatnánk idegen szavakat? Milyen lenne, ha újraszinkronizálnánk a szuperhős-filmeket tájszavakkal és nyelvjárásokkal? Milyen egy Csernusba oltott Zacher?A „Hatalmi Arcok” a hétköznapi küzdelmeinkről szól – legyen az egy egyszerű csetepaté, komolyabb haddelhadd, súlyosabb összetűzés vagy halálos tusa. A lényeg, hogy akinek nincs baja, az csinál magának. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs, a Szomszédnéni Karinthy-gyűrűs humoristái előadásából minden kiderül.
A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely. A kabaréban sokszor van politikai humor is. kabaré (főnév)1. Gyakran humoros élő szórakoztató műsor; egyetlen szereplős műsorszámokat, tréfákat, rövid jeleneteket tartalmazó, és rendszerint a műsorközlő szövegével összekötött műsor. A kabarén jól szórakozik a közönség. Szilveszterkor a televízió is közvetít kabarét. A kabaréban sokszor van politikai humor is.2. Színház, ahol rendszeresen játszanak humoros műsort; egy kisebb helyiségben, épületben széksorok előtt felállított ilyen színpad. A közönség minden este megtölti a kabarét. A kabaré kedvelt társasági szórakozóhely.3. Átvitt értelemben: Nevetséges jelenet, ami szokatlan furcsaságával elutasítást is kiválthat. Az igazgató irodájában kialakult helyzet inkább egy kabaré lett, mint üzleti tárgyalás. Kész kabaré lett, ahogy a két vezető veszekedett.