Csak te és a tested egy térben. Az Attax lehetőséget teremt arra, hogy új aspektusból nézz saját testedre és önmagadra, életkortól és tánctechnikai tudástól függetlenül, gyermeki játékossággal, szégyenérzet nélkül. Válassz egy időpontot, menj be egyedül a Trafó Kabinjába, zárd magadra az ajtót, vegyél le mindent, tegyél le mindent, és táncolj, mintha nem lenne holnap. Ebben az intim performanszban saját testeden, bőrödön, kíváncsisságodon és félelmeiden keresztül élheted át annak az esetenként túlmisztifikált titokzatosságát, ami felnőtt életünkben a meztelenség témáját körülveszi. Talán életedben először teljesen egyedül táncolhatsz 21 percet meztelenül egy színházi térben, fényekkel, füstgéppel, egy erre a célra készített zenével. A gondolatok linearitása megszűnik, s így átélhetővé válik a szép, csúnya, jó, rossz koordináta rendszerén kívül eső szabad alkotás, amiben bármi lehet ajánlat a képzeletednek. Időt tölthetsz egy dinamikus időtlenségben a szavak nélküli önmagaddal: a fizikumoddal. Tét és félelem nélkül mozoghatsz érzeteid között, a mozdulatlanságtól akár az önkívületig, legalapvetőbb önmagaddal: a ruhátlan testeddel. A Trafó kiemelt figyelmet fordít arra, hogy biztonságos teret adjon ennek a nézők nélküli előadásnak. A performansz helyszíne a Kabin, nincs felszerelve kamerával, az ablakok sötétíthetőek, az ajtó pedig belülről zárható. A választott időpontban a cselekvések sorrendje a következő: az ajtó bezárása belülről, a zene elindítása, füstgép gombjának aktiválása a kívánt füstmennyiség eléréséig (kb. 20 mp), praktikus vetkőzés, személyes mozgás (ajánlott intenzitást halld a zenében), kis pihenés, felmosás vízzel (ajánlott meztelenül), felöltözés, kiszellőztetés, ajtó kinyitása kulccsal, felmosóvíz kicserélése, terem elhagyása. A teremben töltött idő maximum 35 perc lehet minden tevékenységgel együtt. A résztvevőnek az ott tapasztalt élményeit semmilyen kötelezettsége sincs megosztani, s nem készül róla felvétel. Cuhorka EmeseEgy normális életre készültem, de végül a Budapest Kortárstánc Főiskolán végeztem 2011-ben. Az itt szerzett szemlélet és tudás adott bátorságot ahhoz, hogy hivatásos művészként a komfortzónámon kívül is dolgozzak. Nagy hatással volt rám 2007-től Hód Adrienn testhez és személyiséghez való viszonya, 14 éve dolgozom a Hodworks-szel, Fülöp László, akivel 2009 óta kutattuk a mozgás és az emberi kapcsolatok humorát, és Molnár Csaba, akivel 2014 óta értelmezzük újra a szubkultúrákat. Hat előadásunk elnyerte a Lábán Rudolf-díjat. Dányi Krisztina'WeAreGloria' és 'morningdeer' projektek dalszerzője, producere és énekese, akit egyedi hangzásvilága és különleges produkciós stílusa tett ismertté. Zenéjében az art pop, az avantgárd és az IDM hatásai keverednek, melyek váratlan, mégis fülbemászó dallamokban öltenek testet. Munkássága az ismeretlen és az ismerős határvidékein mozog, költői szövegeket és kulturális utalásokat felfedezve, miközben a hang tapintható lényegét öleli magához.
Egy viharos tengeri utazás 1839 nyarán - önéletrajzi visszaemlékezése szerint ez az élmény inspirálta Wagnert, aki Heine szatirikus művéből (Schnabelepowski úr feljegyzései) utóbb határozott kézzel ragadta ki a mitikus bolygó zsidó tengeren hányódó sorstársának alakját.
Egy árva gyermekekből álló csapat és egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész a háború sújtotta Magyarországon. Varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az embertelenségben.
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikusmusical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival, Pozsgai Zsolt átdolgozásában. Emberi drámák, sorsok, a jó és a rossz megítélése, ami olykor nem is olyan egyszerű. Főbb szerepekben: SzomorGyörgy, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Füredi Nikolett, Gubik Petra, Széles Flóra, Kocsis Dénes, Sándor Péter, Kerényi Miklós Máté, Gömöri András Máté, Cseh Dávid Péter, Szerényi László
Kemény Zsigmond regénye alapján. Az erdélyi fejedelemség aranykorában, I. Rákóczi György uralkodásának idejében járunk. Az ismert, rendezett világ alaposan felfordul: dúl a harmincéves háború, a nagyhatalmak ádáz küzdelme zajlik eszmék és vallási meggyőződések zászlaja alatt, azért, hogy ki gyakorolja a kontinens feletti irányítást. Erdélyben látszólag béke honol, de a fejedelemség valójában halálos szorításban vergődik. A vallásháborúk idején hamar megkérdőjeleződik minden: a morális értékek cseppfolyóssá, relatívvá válnak. Az erkölcs, a hit, a szeretet, a hűség alapfogalmai átalakulnak a hatalomvágy, a szerelem és a rajongó szenvedély sorsformáló tüzében. Rendezőasszisztens: Ficsor Eszter
Egy pszichológus várószobájában összegyűlik hat ember. Kiderül, hogy mind egyszerre kaptak időpontot a neves szaktekintélyhez, aki késik. A hosszas várakozás alatt a páciensek beszédbe elegyednek egymással, elő kerül egy Monopoly és spontán csoport terápiává szerveződik…Laurent Baffie fergeteges komédiáját óriási sikerrel játsszák Franciaország- szerte. Figyelem: Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas szókimindó kifejezések hangzanak el!!!
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány okozta lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett. Egy gengszter és családja a történet főszereplői, meg egy lopott Raffaello-festmény, melyet egész Európa keres. Felbukkan egy dörzsölt orgazda, és a kép hamarosan ott díszeleg a maffiafőnök szobájának falán.... De mi történik ezután? Kire hogyan hat, hogy a világ egyik legszebb alkotásának tulajdonosa lett? Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
És így e tört világba értem el utamonKutatni a szerelem látnoki társait, egy pillanatA hangjuk a szélben (hová zúdultak vajon?) –De két iszonyú választásomból semmi sem maradt. HART CRANE: A CSONKA TORONY(Eörsi István fordítása) Ki a beteg? Én vagy a világ? Túl lehet-e ép ésszel élni a pusztító, primitív környezetet? Vagy neked is állattá kell válnod, ha mindenhol állatok vesznek körbe? Blanche egy emelkedett lélek, örök kívülálló, egyszerűen jobb mint a környezete vagy egy gyenge alkoholista? Pedofil vagy álmodozó? Bűnös vagy ártatlan? Egyedi eset vagy kortünet? Blanche DuBois állástalan angoltanár nővéréhez Stellához és annak férjéhez, Stanley Kowalskihoz költözik New Orleans szegénynegyedébe egy fülledt, kétszobás lakásba. A fiatal pár gyereket vár. Blanche és Stanley rögtön összetűzésbe kerülnek, mert Blanche kikéri magának a férfi udvariatlan és agresszív viselkedését, Stanley pedig cserébe csalónak tartja a sógornőjét és nyomozni kezd utána. Blanche megismerkedik Stanley egyik kártyapartnerével, Mitch-csel, és romantikus kapcsolat alakul ki köztük. Stanley elmond Mitch-nek mindent, amit Blanche-ról megtudott, de ez olyan terhelő, hogy Mitch inkább lemond a szerelméről. Tennessee Williams így írt 1947-ben megjelent, Pulitzer-díjat nyert darabja keletkezéséről: „Sosem tudtam tisztán megragadni a folyamatot, amelynek során egy színdarab ötlete megszületik bennem. A darab egyszerűen alakot ölt, akár egy jelenés, amely egyre világosabbá és kézzelfoghatóvá válik. Eleinte nagyon halvány gondolat, mint például a Vágy villamosa esetében, amelyet az Üvegfigurák után írtam. Egyszerűen felmerült bennem egy látomás egy nőről, aki az ifjúkora vége felé jár. Egy széken ül, egyedül egy ablak előtt, boldogtalan arcát megvilágítja az ablakon beszüremlő holdfény. A nőnek találkája lett volna, de hiába vár a férfira, akivel össze akartak házasodni. Azt hiszem, a nővéremre gondoltam, aki őrülten szerelmes volt egy fiatalemberbe, aki a cipőkereskedelemben dolgozott, és udvarolt neki. Nagyon jóképű férfi volt, a nővérem fülig beleszeretett. Valahányszor a telefon megszólalt, Rose majdnem elájult, mindig azt hitte, őt hívja a fiú randira. Minden második este találkoztak, aztán a hívások egyszer csak abbamaradtak. Rose akkor kezdett idegileg leépülni. Ebből a látomásból alakult ki később A vágy villamosa. Először Blanche széke a holdfényben volt a címe, ami egy nagyon félresikerült cím – mindenesetre A vágy villamosa ebből a képből, az ablak előtt ülő nő képéből született.”
Mariella Mehr Svájcban élt, jenis írónő volt.A cigány nép harmadik legnagyobb európai kisebbségeként tartják számon a jeniseket, akik a biológiai népirtás áldozataivá váltak, mely 1926-ban vette kezdetét és csak 1975-ben ért véget Svájcban. M. Mehr Kőkorszak és Üzenetek a számkivetésből c. művének alapján átdolgozta és rendezte: Lábán Katalin
Victor Hugo másfél évszázada született, hatalmas ívű, megrendítő regényének méltó zenés színpadi adaptációja Boublil és Schönberg világhírű szerzeménye, amelynek ma már szintén jelentős a múltja és világszerte óriási a sikere. A musicalt a londoni ősbemutatója óta eltelt négy évtizedben a világ 53 országában játszották, lefordították 22 nyelvre, és díjai között szerepel a Laurence Olivier-, Tony-, valamint a Grammy-díj is. Schönberg áradó, az emberi lélek legmélyebb regisztereit megérintő zenéje új minőséget ad a regényben feltáruló szenvedélynek, szabadságvágynak, fájdalomnak és emberszeretetnek. „Lélekre hangszerelve” kelti életre a 19. század forrongó, nyugtalan Franciaországának hányatott sorsú, emblematikus alakjait, az álmaiktól megfosztott, összetört életeket. Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében. Szavaik erejét Miklós Tibor kivételes szépségű fordítása adja. CAMERON MACKINTOSH különleges engedélye alapján új produkcióban bemutatja, BOUBLIL-SCHÖNBERG: LES MISÉRABLES - A NYOMORULTAK című musicaljét. ALAIN BOUBLIL ÉS CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG szerzeményét, VICTOR HUGO regénye alapján. Zene: CLAUDE-MICHEL SCHÖNBERG Dalszövegek: HERBERT KRETZMER Eredeti francia szöveg: ALAIN BOUBLIL és JEAN-MARC NATEL További anyagok: JAMES FENTON Színpadra alkalmazta: TREVOR NUNN és JOHN CAIRD Eredeti hangszerelés: JOHN CAMERON Új hangszerelés: CHRISTOPHER JAHNKE, STEPHEN METCALFE és STEPHEN BROOKER Az előadást a Music Theatre International (Europe) és a CAMERON MACKINTOSH LTD ügynökségekkel kötött különleges megállapodás tette lehetővé. Animáció: Vízvárdi András Hangmérnök: Farsang Áron, Miskolci Márton, Nagy Gergő, Póczak Bence, Tóth Zoltán Korrepetitor: Asztalos Rita, Axmann Péter, Bóna Ilona, Drexler Vajk, Felszegi Dalma Szereplők: Kis Cosette: Csemer Olívia, Goitein Júlia, Pekár Jázmin Aisha Kis Eponine: Csemer Olívia/Palásti NóraEnsemble: Balázs Dávid, Balog Tímea, Bánsági Petronella, Braga Nikita, Cseke Brigitta, Eszlári Judit, Galbenisz Tomasz, Kovács Péter, Mezey Diána, Mező Zoltán, Miskovics Róbert, Murvai Márton, Nagy Attila, Németh Gábor, Széphalmi Júlia, Vecsei LászlóTovábbá: a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa
Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
Jobb kedve van - e egy pályakezdő tanárnak, mint egy pályaelhagyó oktatónak? Hol komfortos lyukasórában tartózkodnia egy pedagógusnak, a tanáriban vagy Endre bácsinál a büfében? Valóban a fejétől bűzlik-e a rendszer,egyáltalán büdös-e? Az oktatásból a versenyszférába való landolásom tapasztalatai egy tanórával összekötött nagyszünetnyi hosszban. Legújabb önálló estemen kiderülnek a válaszok,és az is,hogy valóban Endre bácsinak hívták-e a büfést.
Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Azelszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Amegtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó darab amaga nemében egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd 1941-esfelszabadításáról szól. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, halottak napján vonultak bea szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának virágvasárnapján tértekvissza a honvédek – egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitőlköszöntve.
Minden családban vannak furcsa figurák, kelekótya kuzinok, akikkel nem szívesen ülünk le a vasárnapi ebédhez. Minden családban vannak kényes témák, ki nem beszélt félreértések, évtizedek óta ápolgatott sérelmek és elhallgatások. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy ilyen hétköznapi családban játszódik. Károly ebédelni hívja testvérét, Évát. A két család feszengve ül asztalhoz. Szóba kerül az igény szerinti szoptatás, a szoboszlói közös nyaralások, a pszichiátria, és szép lassanminden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. Ide vezet ez a nagy szabadság! Vajon hol késik Kartonpapa, hogy végre rendet tegyen?
“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...Az előadás legfőbb célkitűzése, hogy a lehető legkomplexebben és legsokrétűbben mutassa be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket. Ahogy maguk a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait, zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat- és kelet-európai cigány kultúrára. Bemutatásra kerül többek között a kovács-, és a drótosmesterség, bepillantást nyerhetünk a teknőscigányok és a sármunkával foglalkozó cigányok mindennapjaiba, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is. Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándortermészetének ábrázolása. Az előadást átszövi a mesterségek kavalkádja, melyből mindig kiemelődik egy. Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben nem csak a mesterségekről, hanem a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.Az előadásban közremüködik a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista tanulói, a Canarro zenekar és Pálházi Bence bandája. Flameco táncok: Inhof KatalinArtista oktató: Kőműves TiborÉnek: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi , Balogh Melinda, Kacsó Hanga Borbála
Játék és tánc Lorca alapján.Mese száz percben az andalúz szerelemről. A flamenco életérzés – sors, dinamika, drámaiság. A mozgás, a gesztus egyenértékű a szöveggel. Salvador Dali és Bunuel barátja, Federico García Lorca kiköveteli magának, hogy a színházról ne a megszokott módon gondolkodjunk. Nyoszolyólányok: Kékesi Diána, Veres Dóra, Vianello JuliaFalubeli férfiak: Horváth Ádám, Málits András, Mocsár Patrik
Szerelmi vágy, szerelmi álomEmléke, fénye űz feléd,Keresem az elvesztett édent,Remények, álmok édenét...Amikor én rajongó vággyalKövetlek, várlak tégedet,A multnak álma száll meg akkor:A mult és az emlékezet...(Ady Endre: A múltért)A Szerelemkert című produkció válogatás a Duna Művészegyüttes legsikeresebb koreográfiáiból, amelyek amellett, hogy mind a szerelemről szólnak, az előadóknak és az alkotóknak a tánchoz fűződő szeretetét, a művészi elkötelezettséget mint a magyar néptánc iránti szerelmet is tükrözi. Ám a Szerelemkert - a Duna Művészegyüttes ars poeticájának megfelelően - a mába emeli a népzenét és a néptáncot, így benne szerves egységet alkot múlt és jelen, az autentikus népi kultúra és a korszerű színpadi értelmezés. A válogatásban a Duna Művészegyüttes közelmúltban készült produkcióból: a Tavaszi szél, az Aranyág, a Barocco Rustico és az Örökkön örökké című előadásokból láthatók táncképek. A produkcióban énekesként közreműködik Fekete Borbála. Az előadásban látható koreográfiák: Kiss Ferenc - Mosóczi István: Szerelem Ifj. Csoóri Sándor - Szigeti Károly: Botoló Carl Orff - Kricskovics Antal: Carmina Burana Pál Lajos - Juhász Zsolt: Fehér pár Kiss Ferenc - Mucsi János: Amazonok Kiss Ferenc - Foltin Jolán: Kalitka Lajkó Félix - Juhász Zsolt: Kézfogó Vajda János - Györgyfalvay Katalin: Just for you Kiss Ferenc - Juhász Zsolt: Tavasz, tavasz Előadja a Duna MűvészegyüttesKözreműködik: Fekete Borbála – énekKoreográfusok: Foltin Jolán, Györgyfalvay Katalin, Juhász Zsolt, Kricskovics Antal, Mosóczi István, Mucsi János, Szigeti KárolyZeneszerzők: Carl Orff, Ifj. Csoóri Sándor , Kiss Ferenc, Lajkó Félix, Pál Lajos, Vajda JánosJelmez, díszlet: Túri ErzsébetLátvány: JuZsoFény: Lendvai KárolyAsszisztensek: Bonifert Katalin, Kovácsné Fodor Katalin, Soós Gyula András
"GALILEI Új kor születik, amiben öröm lesz élni. SARTI Aha. Remélhetőleg a tejest is ki tudjuk fizetni ebben az újkorban, Galilei úr." "...még egyszer megvizsgáltam a darab erkölcsi tanulságát, amely mindig is nyugtalanított egy kissé; éppen mert itt a történetet próbáltam követni és nem a morális érdeklődés vezetett, kialakult valamiféle tanulság, amivel nem vagyok megelégedve. galilei éppoly kevéssé tud ellenállni az igazság kimondásának, mint annak, hogy befaljon egy ínycsiklandozó étket, ez érzéki öröm a számára. és személyiségét éppolyan szenvedélyesen és bölcsen építi fel, mint a világképét. tulajdonképpen kétszer bukik el. először, amikor életveszélyes helyzetben ellhallgatja vagy visszavonja az igazságot, másodszor, amikor az életveszély ellenére ismét keresi és terjeszti azt. tevékenységének eredménye teszi tönkre, most bosszúsan hallom: állítólag helyesnek tartottam, hogy nyilvánosan visszavonta elméletét, mert így titokban folytathatta munkáját. ez így túl lapos és olcsó. végül is galilei nemcsak ömagát mint személyt rombolta le, hanem tudományos munkájának legértékesebb részét is. az egyház (vagyis a felsőbbség) kizárólag azért védelmezte a biblia tanítását, hogy megvédje önmagát, a tekintélyét, elnyomói és kizsákmányolói lehetőségeit. a nép kizárólag azért érdeklődött galilei csillagászati elmélete iránt, mert szenvedett az egyház uralma alatt. galilei a tulajdonképpeni haladást dobta oda koncul, amikor visszavonta nézeteit, cserbenhagyta a népet, a csillagászat újra szaktudomány lett, a tudósok apolitikus, elszigetelt munkaterülete. az egyház elválasztotta ezeket az égi "problémákat" a földiektől, megszilárdította uralmát, és aztán készségesen elismerte az új elméleteket." (44. 4. 6. - részlet Brecht Munkanaplójából) Díszlettervező asszisztens: Gergely-Farnos Lilla Művészeti munkatárs: Molnár Csaba Zenei közreműködők: Petrik György, Szél Attila, Almási Tamás
Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
Gogol Egy örült naplója című "pétervári elbeszélését" állítja színpadra Bodó Viktor 2016 nyarán monodráma formájában.Az előadás bemutatójára Szegeden a Thealter Fesztivál keretében kerül sor 2016. júliusában, míg a budapesti premier a Jurányi Házban lesz 2016. szeptember 24-én.A történet főszereplőjét, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás játssza, aki nem először kap főszerepet Bodó-előadásban, rá épült a Katona József Színházbeli híres Ledarálnakeltűntem is, amely érdekes párhuzamként szintén egy kiszolgáltatott kisember kényszerű ámokfutását mutatta be.Az Egy őrült naplója új változatának szövegkönyve több fordítás és az eredeti orosz példány összevetésével készül. Keresztes Tamás mellett az előadás másik fontos "szereplője", a Keresztes Tamás által tervezett díszlet lesz, valamint az atmoszférát megteremtő looper lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje.Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? - erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.