Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít Bélyi uram kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása. Megújul a paplak. Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek. Özvegy Münz Jónásné személyében pedig a városkában fellendül a kereskedelem is...
„Mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom.”Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére rendezett emlékév alkalmából. Mi adhat hitet egy embernek, aki következetessége miatt mindent – karriert, családot, szabadságot – elveszít, és bár tudja, hogy otthonától távol, egy csehszlovák börtönben fog meghalni, mégsem hallják soha panaszkodni? Esterházy János a magyar ügy legkövetkezetesebb képviselője a Trianon utáni Felvidéken. Kiállt a magyar érdekekért, de a szlovák kisebbségi jogokért is. Amikor az 1938-as első bécsi döntést követően Horthy Miklós kormányzó bevonul Kassára, az emberek ujjongva köszöntik a felvirágozott város főterén. Esterházy János méltóságot visz az örömünnepbe, mert önmérsékletre szólít: „Mi, itt maradt magyarok, ígérjük, hogy kezet adunk az itt élő szlovák testvéreinknek, és velük együtt dolgozunk egy szebb jövőért. Az ideát lévő magyaroktól pedig kérem, hogy az idecsatolt szlovákok nemzeti érzéseit tartsák a legmélyebb tiszteletben, engedjék meg, hogy ugyanúgy élhessenek itt, mint ahogy azt mi odaát követeljük.” Később is megmarad a lelkiismerete által megszabott, egyenes úton, és ellentmond az ordas eszméknek. Jó tetteiért el is nyeri büntetését. 1942-ben a szlovák parlament egyedüli képviselőjeként mond nemet a zsidók deportálásáról szóló törvényre: „mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot istentelennek és embertelennek tartom”. Személyesen is ment zsidó családokat a kibontakozó vészkorszakban. Nyilvánosan megvallja: „a mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt”. Az még csak természetes, hogy ezért a kiállásáért a Gestapo üldözi, de a szovjet megszállók is elfogják: a Gulagra küldik két év kényszermunkára, visszatérve a kommunista Csehszlovákiába először indoklás nélkül halálra, majd „kegyelemből” életfogytiglanra ítélik, a börtönben éri a halál. A Hazatérés című életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2020. szeptember 18-án tartotta a Nemzeti Színház társulata az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban.
Hiszel a varázslatban? Az igazi varázslatban? Hiszen sokféle varázslat létezik, de ezek közül csak kevés az igazán igazi! Ám ha időben megtanulod, melyik az igazi, akkor megtalálod a boldogságot, és ezt a boldogságot tovább is tudod adni, hogy ne csak veled, hanem körülötted is csodák történjenek. Mi e varázslat titka? Mi az igazi varázslat titka? A válasz egyszerűbb, mint gondolnád, csak figyelj jól és nyisd ki a szívedet. A varázslat ott lesz, igen, ott a szívedben! Hihetetlen, ugye? Ám mégsem az! A szívedben lakó tiszta varázslatot tanítja meg neked a Fővárosi Nagycirkusz új, karácsonyi műsora. S ahogy várjuk a karácsonyt, elkezd a porond fölött szállingózni a hó, hegedűszót hallasz és egy bot varázspálcává változik, hogy mindenből csodát varázsoljon, és te csak kapkodd a fejed, tapsolj és nevess! És jönnek egymás után a cirkuszi csodás alakok: karcsú és izmos artisták levegőben (Szlavkovszki Zsolt, Kocsaslijszki Panna, Györe Nóra, Stepanian Anna), földön és egymáson, a legjobb magyar gyorsöltöző házaspár (Richter Szebasztian és Eötvös Krisztina), egy ifjú mágus (Eötvös Christofer), Kenneth Huesca, a világsztár hasbeszélő, a Saabel-testvérek hófödte pusztákra elröpítő kutyás attrakciója, és két kínai csoport, a Jining Girls és a KungFu Boys Európában még nem látott elképesztő produkciói! Epikus nagyjelenetek és rengeteg humor! Szépség és varázslat! A Vincze Tünde rendezte Magic Around Christmas – Karácsonyi Csodashow című műsorunkban nincs lehetetlen! Nincs olyan, ami ne valósulna meg! Ahogy a legnagyobb német költő, Johann Wolfgang von Goethe is írta kétszáz éve: „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz... fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” Mi pedig hiszünk neki, hiszünk a a cirkuszművészet bátorságában és merészségében, hiszünk a szívünk varázslatában és a szeretet erejében! És hiszünk abban is, hogy a karácsony megint fehér lesz: hogy a sűrű hóesésben varázspálcánkkal a friss hóba majd együtt írjuk bele a világot megváltoztató varázsszavakat! Mert a Fővárosi Nagycirkusz az a hely, ahol a csodák valósággá válnak!
Egy mindennapos bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrség szolgálatkész közreműködésének.
VIII. Henrik az angol történelem talán egyik legkülönösebb szereplője, aki nemcsak szélsőséges tetteinek lenyomatát hagyta az utókorra, hanem hat házasságának legendáját is. Hat feleség, hat különböző személyiség, hat rendhagyó életút. Mégis mindannyian ugyanazt a férfit választották, és kettejük kivételével nem élték túl (...a férjüket). A SIX ezeket a rendkívüli történeteket idézi meg a koncertmusical szokatlan, ám annál kirobbanóbb formájában. A hat királyné fergeteges popdívaként születik újjá és megindul az (ének)verseny a legkirályibb királynő címért. Magával ragadó, pezsgő zeneszámok váltják egymást, különféle zenei stílusok feszülnek egymásnak, női zenekari kísérettel. A vállalkozó szellemű nézőink ezúttal nemcsak a nézőtérről figyelhetik az eseményeket, hanem helyet foglalhatnak a színpadon, azaz a trónteremben is. A SIX 2020-ban elnyert három Drama Desk és két Tony-díjat. Öt kategóriában jelölték a Laurence Olivier-díjra, illetve a Legjobb új musical album kategória Grammy-díjára. Korrepetítor: Asztalos Rita, Bóna Ili, Felszegi DalmaA koreográfus kreatív asszisztense: Farkas AmátaKoreográfus asszisztens: Végh Katalin MáriaA rendező munkatársa: Vaszilenko Eugenia. Közreműködik: a Madách Színház zenekara
Misztikus, romantikus történet, mely nem a szokványos módon kerül bemutatásra. A sötét színházban ülő néző két, látszólag mindennapi fiatal szerelmi románcának lesz tanúja. Mégis van benne valami rejtélyes.
A Mentőcsónak a SZOCIOPOLY-val a társasjátékot és a drámát ötvöző interaktív színházi társasjáték műfaját teremtette meg.A darab a mai magyarországi kistelepüléseken élő szegény családok életéről szól. A családok jövedelemre csak segélyekből, alkalmi vagy feketemunkából számíthatnak - ezekből a forrásokból kell valahogyan megélni játékosainknak. A játék konstruálta valóságban mindenki szegény lesz egy-két órára és a saját bőrén fogja érezni a kirekesztődés szorítását. A játék érzelmi energiáját használjuk arra, hogy a résztvevők átélhessék a munka, pénz és erőforrások nélküli mindennapi túlélés feszültségeit.A falu lakói - akiket a nézők személyesítenek meg - döntéseket hozhatnak. Akarnak-e feketén dolgozni, befizetik-e a villanyszámlát, fordulnak-e uzsoráshoz kölcsönért? Ha egy játékos szembesül azzal, hogy milyen alternatívák közül választhat az, aki szegény, hogy mire is elég a segély vagy a családi pótlék, akkor van esélyünk arra, hogy az intolerancia helyett a szolidaritás irányába forduljon.A 10-15 nézőből álló csapatoknak (akik 4 tagú családokat - szülők és 2 gyermek - képviselnek) egy hónapig kell megélniük ezekből a forrásokból. A hónap napjait jelző táblán haladnak, miközben színészek mutatják be rövid jelenetek keretében a falu nevezetesebb lakóit: az uzsorást, a rendőrt, a polgármestert, akik közvetlenül meg is szólítják a nézőket. A nézőknek döntéseket kell hozniuk kiadásaikról és bevételeikről, de természetesen - akárcsak az életben -, a véletlen is befolyásoló tényezővé válik olykor...A SZOCIOPOLY a Mentőcsónak és a Gyerekesély Egyesület közös produkciójaként jött létre 2014-ben, Fábián Gábor rendezésében. A SZOCIOPOLY-t már több mint 50 alkalommal játszottuk, az előadások nagyjából felét tartottuk felnőtt közönségnek, emellett 17-18 éves diákok számára is bemutatjuk tantermi színházi formában.Ebben a faluban nemcsak az idő sűrítmény, de a fordulatok is drámaiak: ezért színház, hogy sűrítmény legyen és drámai. (Tompa Andrea, Magyar Narancs)Ez nagyszerű kitalálás. Úgy is, mint társasjáték és úgy is, mint színházi "valóságshow". Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Stuber Andrea, színikritikus)Ha tehetném, mindenkinek kötelezővé tenném a Szociopolyt. (Tóth Judit, Nők Lapja Café)A mindennapi élethelyzetekről, kiszolgáltatottságunkról, megalázottságunkról a profi színészek gondoskodtak, valósághű, bénító zsenialitással. Mindannyian megváltoztunk kicsit. (Rácz I. Péter, Vasárnapi Hírek)
Mark St. Germain: Freud's last session című darabjának magyarországi bemutatója Jordán Tamás és Alföldi Róbert szereplésével és rendezésében.
Valahol az Isten háta mögött éldegél anya és lánya, módszeresen gyilkolva egymás idegrendszerét, időtlen idők óta. És mindez jó eséllyel folyna még így a végtelenségig, hacsak a Dooley testvérek nem kavarnák fel, a már amúgy is lábszagú, állóvizüket…Martin McDonagh ír drámaíró neve ma már főleg kultikus filmjei miatt csenghet ismerősen (In Bruges/Erőszakik, Három óriásplakát Ebbing határában) A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott első színdarabja, hasonlóan filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Díszlet kivitelezés: JÁTÉKNAP CSAPAT
Icke izgalmas, kortárs változatában Oidipusz egy nagy jövő előtt álló, a miniszterelnöki pozícióért jó esélyekkel induló férfi, aki teljes átláthatóságot ígért választóinak. Nincs több mismásolás, eltussolás, a régi aktákat is újranyitják. A választás éjszakáján játszódó színdarabban egy ambíciózus, ereje teljében lévő férfi szembesül a múlt árnyaival, de mennyi terhet bír elviselni egy ember? Kiéleződő családi konfliktusok, múltban eltussolt ügyek utáni nyomozás, politikai nyomás, és senki sem az, aminek látszik – egy nagyon mai thrillert láthat a közönség Pál Andrással a címszerepben, Szikszai Rémusz rendezésében. Robert Icke angol színházrendező és drámaíró. Több klasszikus színmű újragondolása kapcsolódik a nevéhez, kortársi közegbe helyezte pl. a Nórát, a Vadkacsát, a Ványa bácsit, a Stuart Máriát vagy az Oreszteiát. Ezt a sort folytatja színházunk harmadik bemutatója, Szophoklész Oidipusz királyának modern adaptációja, melynek 2024 tavaszán tartjuk magyarországi ősbemutatóját. Media design: Varga Vince Gyerek, Tiréziász kísérője: Szikszai Gáspár, Varga Frigyes
A háborgó tenger Illíria partjainál morzsol darabokra egy bárkát, fedélzetén a messalinai Don Sebastian megszólalásig hasonlatos ikergyermekeivel. Viola és az ifjabb Sebastian egymás halálhírének biztos tudatában, álruhában gondolnak bujkálni apjuk ősellenségének, Orsino hercegnek a birtokán. Elővigyázatosságuk túlzónak bizonyul: ugyanis a herceg minden gondolatát egy viszonzatlan szerelem béklyózza, Olivia kegyeiért esd teljes melankóliába süppedve, énekeseitől kísérve, mély illír bánattal. Míg itt a forró vágyakozás – Oliviánál a megrekedt közöny, a már ki tudja mióta és kiért viselt folytatólagos gyász, amin hasztalan kísérel meg enyhíteni a háznépét képező vidám sereglet: Malvolio és társai. Ezt a patthelyzetet robbantja fel az ikrek színrelépése, mert mondanunk sem kell, Viola is Sebastiannak öltözik, és felváltva közvetítenek a grófnő és a herceg között. Tucatnyi kalamajka, félreértés, ál- és valós esküvők után köszönt be a Vízkereszt, a Farsang nyitánya, hogy túláradó olasz dallamokkal köszöntsük: Eviva Epifánia! Humorral, sok zenével és balkáni hangulattal tarkított vígjátékot ígérő bemutatónk –Shakespeare egyik legnépszerűbb és így legtöbbet játszott remeke – a Vízkereszt, melyet Nádasdy Ádám Vízkereszt, vagy bánom is én címmel fordított újra, ragaszkodva a shakespeare-i szándékhoz, vagyis, hogy már a címében is egy zűrzavar: a történet nem is vízkeresztkor, hanem nyáron játszódik. Az előadás Shakespeare emberismeretén keresztül szól színház- és életszeretetről, és hirdeti mindezek egymástól elválaszthatatlan voltát.
E kies hazában mutass nekem Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William Ezt a Cseh-Bereményi szerzőpáros állította, ami igazán nem szép tőlük: egy ekkora döher klasszikust csak úgy leravaszozni, nahát… Viszont igaz, amit állítanak: Shakespeare, amellett, hogy nagy döher klasszikus, és avatott ismerője az emberi léleknek, valamint utóbbi legnemesebb megtestesülésének, a politikának, igenis, hogy ravasz volt, nem kevéssé – és talán épp a Szentivánéji álom a legravaszabb műve. Külön ravaszság, hogy a Szentivánéji, úgy tudja az irodalomtörténet (eme márványba vésett pletykagyűjtemény), megrendelésre született, egy házasság alkalmából, nászajándék gyanánt. Ehhez képest elég cifrákat állít a házasság intézményéről. Meg az előzményéről, a szerelemről is: elmondja mindennek, leszedi róla a keresztvizet, elmebajnak – gyönyörű, de mégiscsak elmebajnak – állítja be, dilinek, ami kiűzi az emberfiát-, illetve lányát a normális emberek társadalmából, bekergeti az erdőbe, ahol aztán megnézheti magát, mintha csak görbe tükröt tartana elé az erdő. Olyan görbét, hogy szinte visszagörbül egyenesbe – hogy tisztán és világosan lássuk benne önmagunkat. Hogy milyenek vagyunk. Hogy legyünk akár tündérek, akár királyok akár tisztes polgárok, még a szerelem sem képes embert faragni belőlünk, és megszabadítani a csalás és az árulás stigmájától – és úgy biztosíthatjuk magunknak a nyugodt és békés házasságot, ha fegyverrel megyünk leánykérőbe; aztán megfosztjuk házastársunkat minden olyan örömétől, aki vagy ami nem mi vagyunk. Legyünk akár polgárok, akár királyok, akár tündérek – hisz mindnyájan emberek vagyunk. Ezer szerencse, hogy vannak, akik sem ezek, sem azok, de még amazok sem: csak kérges kezű, kérges agyvelejű melósok, akik a maguk setesuta módján valahogy mégiscsak helyrepofozzák az erkölcsi és érzelmi világrendet; akik képesek felülemelkedni a hatalmi harcokon az eredmény – a színielőadás – érdekében; és megmutatni, hogy a szerelem, minden elmebaj-jellege ellenére, mégiscsak kiérdemli a jutalmát, legyen az halál – vagy taps az előadás végén.
Bankrobbantás a Tháliában: a betörő sikerrel játszott Komédia egy bankrablásról 2022. október 1-jén a londoni West Endről, a Mischief Productions közreműködésével, a Thália Színházba érkezik. 1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy… karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el. Bűn kihagyni.
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal. Két házaspár együtt vacsorázik, ahogy az utóbbi tíz évben minden második héten. A lányok testvérek. Sok éves hagyomány ez, ami a hosszúra nyúlásával nemcsak természetessé, de terhessé is vált, mégsem hagyják el. Ez az alkalom viszont valamiért másnak ígérkezik. Ma van valami a levegőben. Egy amúgy is pattanásig feszült ország levegőjében. Hamarosan értesítések pittyennek a telefonokon: az államfő perceken belül bejelentést tesz. Már megint mi lehet az? Elkezdődik a nemzetiszín zászló előtt felvett nemzetnek intézett videóüzenet. Az országot támadás érte. Egy rakéta csapódott egy határmenti településbe. Négyen meghaltak. Az ország nem nézheti tétlenül honfitársainak igazságtalan halálát. Cselekedni kell. Ez már a mi háborúnk is. Azonnal elrendelik a katonakorú férfi lakosság besorozását. Tizenkét óra múlva pedig lezárják a határokat. Szereplőinknek gyorsan kell döntést hozni, ami az egész életükre hatással lehet. Kérdés, hogy tudnak-e a döntéseikkel együtt élni. Érdemes-e élni haza nélkül? Vagy érdemes meghalni egy hazáért, ami már sosem lesz a miénk? Végül lehet, hogy nemcsak az országból, de a szobából sem jutnak ki.
Az ember jó esetben ismeri azt a szeretetet, ahogy mondjuk az anyukáját szereti, a szerelmét vagy éppenséggel a hazáját, de a szeretet legmagasabb, legmagasztosabb minősége az, amit a gyermekünk iránt érzünk, érezhetünk. Darabunk hősei között van olyan, aki csak áhítozik erre a szeretetre, olyan is, aki részesül az áldásban, és átélheti, azonban némelyikük átéli, és bizony át is hárítja. De félek, hogy túl sokat árulok el a történetből. Ez lesz a huszonkilencedik darabom. Szívem szerint csak annyit mondanék róla: huszonkilencedik fantázia a huszonegyedik század Magyarországából. – Pintér Béla Beethoven Holdfény szonátája, orosz népdalok és a Blonde Redhead művei nyomán zenéjét összeállította: Pintér Béla. A díszlettervező munkatársa: Dárdai Balázs Jelmez asszisztens: Nagy Krisztina Technikai munkatárs: Berecz CsabaFodrász: Bari Boglárka
Az Art Színtér előadása. Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…Mi törtènik, ha a bűnözőnek ez éppen kapóra jön, mert egyébként pszichiáterre van szüksége…Mi történik, ha az orvos nem akarja elvállalni… de aztán mégsincs más választása…Mi történik, ha az egész helyzetről a pszichiáter leendő felesége semmit sem…Mi történik, ha egy friss férjet “hazaszállítanak” akarata ellenére a nászútjàról, mert befolyásos páciensének éppen szüksége van rà…Mi történik, ha a bűnöző aztán már azt látja a gyógyulása biztos módjának, ha oda is költözik az orvosához…Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichiáter és a bűnöző életre szóló barátságot köt… Producer: Fekete Mária, Ernhaft Attila
Újjászületés egy részben. A „Pieces of a Woman” Mundruczó Kornél nagysikerű filmje Wéber Kata drámája alapján készült, melyet most először mutat be magyar színház. A felkavaró történet főszereplőjének, Mayának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni. Fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út az újrakezdéshez.
Word musical. Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről, gyarlóságról is. Az izgalmas worldmusical kezdetén Sahriár király szerelmi bánatban szenved, de elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, aki – hogy életét mentse és a királyt felvidítsa – mesélni kezd. Meséiben megelevenedik a varázslatos kelet világa, különleges hőseivel, vicces vagy épp félelmetes figuráival; királyfival, hercegnővel, tolvajjal és gonosz varázslóval, no és persze mindannyiunk kedvencével, a nagydumás Dzsinnel. Ebben az egzotikus és szórakoztató kalandtörténetben egymást követik a váratlan fordulatok, miközben olyan dalok csendülnek fel, amelyek valószínűleg a következő évek nagy slágerei lesznek Magyarországon. A Pesti Magyar Színház közönsége pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy Budapesten elsőként találkozhat ezzel a pompás előadással, a legelső magyar worldmusicallel! Tánckar: Anderson Viktória, Bereczki Karina Anna, Csongor Nóra Erika, Domány Réka, Kuti Petra Gabriella, Máté Zsófia, Sasvári Kissy, Balogh Martin Bence, Besenyi Nándor, Fülöp Balázs, Málits András, Mezei Ábel, Mocsár Patrik, Patonai Norbert valamint, a Pesti Magyar Színház Ensemble Együttesének tagjai: Bartus Botond, Elek Kíra, Fazekas Orsolya, Gréczy Balázs Gábor, Kovács Vivien, Nagy Noémi, Oláh Dóra Rozália, Tóth Norbert Márk, Z. Kovács Gábor
Szigligeti Ede az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megfáradt, csalódott hangulatban mindössze két délután alatt írta meg a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiáját. Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.A fiatal alkotóhármas által jegyzett vígszínházi változat megtartva az eredeti mű báját, nevetésből nevetésbe ejtve ébreszt rá minket a játék, a barátság és a szerelem fontosságára. Közreműködik: a Csángálló zenekar